Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-13 / 129. szám

© Dunántúlt napló 1975. május 13., kedd TTTTnrnnnonnrnmiimmmminiimimmmmmmmmimmiimiimimmmmiiiiimiimiii MÁJUS 13. — KEDD 21.50: MAGYAR TUDÓSOK Straub F. Brúnó akadémikus. A magyar tudósokat bemutató sorozat ezúttal Szegedre láto­gat, a néhány éve felépült, de máris nagyhírű Szegedi Bioló­giai Kutatóközpontba. Az inté­zet főigazgatója, Straub F. Brúnó a műsor vendéglátója. A professzor, aki Szent-Györ- gyi Albert tanítványa volt, szí­nesen, érdekesen és közérthe­tően beszél saját pályájáról, a biológiai tudományok jelené­ről, holnapjáról, a szegedi in­tézet életéről, tevékenységéről. Európa egyik legkorszerűbb biológiai kutatóintézetének munkája rendkívül szorosan összefügg a magyar mezőgaz­daság (növénytermesztés, ál­lattenyésztés) intenzív fejlődé­sével, legfontosabb problémái­nak megoldásával. sugározzák a műsort, ahonnét öt évvel ezelőtt. Felkeresik azokat az embereket, akik öt éve riportalanyai voltak a fil­meknek, s ők mondják el, mu­tatják be, hogy alakult sorsuk, életük azóta. Fehérgyarmaton és Csengeren ugyanott állnak a közvetítőkocsik, ahol az ár­víz idején filmre vették a pusz­tulást. S új helyszín Nagyari község, amelyet annak idején megközelíteni sem lehetett. MÁJUS 15. — CSÜTÖRTÖK 20.00: SZÍNHÁZ FALAK NÉL­KÜL Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit. Brecht antifa­siszta mondanivalójú színda­rabjának televíziós változata arra a történelmi tényre épül, hogy a művet a háború alatt, 1942-ben egy német emigrán­sokból álló vándor színtársulat Jelenet a Szellemes nyomozó című filmsorozat „Mosoly a fátyol mögött” című filmből. (Május 13. — Kedd — 20.05.) Jelenet a „Széchenyi meggyil­koltatása” című tévéjátékból. (Május 13. — Kedd — 21.40. — 2. műsor.) MÁJUS 14. — SZERDA 18.10: SZAMOSHAT, 1975. Az öt évvel ezelőtti nagy ár­vízre emlékezik a műsor, amely romba döntötte a Szamoshát házait, falvait, A gátakon ak­kor ott volt, segített aki csak tudott. S az ár elvonulta után megkezdődött az újjáépítés. A műsor bevezetőjében olyan képsorokat idéz, amelyeket az árvízről készítettek a televízió riporterei. Három közvetítőko­csival, körkapcsolásos formá­ban ugyanazokról a helyekről játszotta Amerikában. Joachim Fest és Golo Mann történészek dokumentumokat találtak a Gestapo levéltárában arra vonatkozólag, hogy a német titkosszolgálat tudott erről a „felháborító merészségről", s foglalkoztak a társulat elfogá­sának és elrablásának gondo­latával, A televíziós feldolgo­zás megtörténtként kezeli azt, hogy a Németországból elűzött, s a fasizmus ellen Brecht mű­vével is tiltakozó színészek a Gestapo kezébe kerültek. Az első szak: VI. MIÉRT PONT OK? ,,A százméteresek” . . . Még meg sem született a rekord — de már rájuk ra­gadt ez a név. Ha bementek a műszak után az italboltba, elhalkult a zsibongás. De hát kik voltak a „százméteresek", kikből verbuválódott minden idők legnevezetesebb komlói munkacsapata? Sigrai Árpád szászvári lakos, B-listázott postamester, vájár. Tóbiás József baranyaszent- györgyi lakos, csillés. Vajda Miklós baranyaszentgyörgyi la­kos, csillés. Szabó Ferenc, ba­ranyaszentgyörgyi lakos ugyan­csak csillés. A második szak: Tóbiás Ferenc baranyaszent­györgyi lakos, vájár. Kálóczi János komló-legényszállói lakos, Előzzük meg a tüzet! ||1 tuzueszelyes ff o ly ad ékok fő rolösa Közel egy éve jelentek meg a tűz elleni védekezésről és tűzoltóságról szóló új jogsza­bályok, amelyek a jelenlegi vi­szonyoknak megfelelően, kor­szerű formában szabályozzák a tűz elleni védekezést, külön hangsúlyt adva a meglevő tűz­védelemnek. A rendelkezések szerint la­kóépületben, lakásban, alag­sori épületben, helyiségben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továb­bá olyan tűzveszélyes cselek­ményt végezni, amely az emlí­tett létesítmények rendeltetés- szerű használatától eltér és tűzveszélyt okozhat. Lakásokban tűzveszélyes fo­lyadékból csak az országos szabványban meghatározott mennyiséget szabad tárolni, de azt is olyan helyen, ahol fű­tőberendezést nem üzemeltet­nek. A tárolás kizárólag a ke­reskedelem által forgalomba hozott zárt edényekben történ­het. A szabvány szerint például: egy lakásban benzinből legfel­jebb egy litert, fűtőolajból a tüzelőberendezéssel közös he­lyiségben, illetve lakóhelyiség­ben legfeljebb 50 litert szabad tárolni, egyenként legfeljebb 25 literes edényben. Fűtőolajból pincehelyiség­ben, valamint nem lakás cél­jára szolgáló alagsori helyiség­ben lakásonként legfeljebb 250 litert megengedhető tárolni, de azt is abban az esetben, ha az épület tűzállósága meg­felelő. Az egy lépcsőházas lakóépü­let pince vagy alagsori helyi­ségeiben a tárolt olaj teljes mennyisége nem lehet több 2000 liternél, míg a több lép­csőházas lakóépületekben lép­csőházanként nem lehet több 2000 liternél. Az olajat 25 literiq zárt edényben, 25—200 literig zárt acéllemez vagy más anyagú, biztonsági szempontból ez^el egyenértékű zárt tartályban szabad tárolni, üvegben ola­jat tárolni nem szabad. Az olajat tartalmazó edé­nyeket nem szabad közhaszná­latú helyiségben (például átjá­róban, lépcsőházban, folyo­són) elhelyezni, és olyan he­lyen tárolni, ahol az közvetlen hőhatásnak van kitéve. Mennyi olaj tárolható a lakásban, pincében, alagsorban? Miből legyen a tárolóedény? A tűzgyújtó eszközt, tűzve­szélyes folyadékot, valamint az olyan anyagokat, amelyek egymásrahatása tüzet, vagy robbanást okozhat, úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz korlá­tozott cselekvőképességű sze­mély hozzá ne férhessen. A levegőnél nagyobb relatív fajsúlyú éghető gázzal üzeme­lő palackos gázkészülék (pl.: propán-bután) az egy szintes­nél magasabb panelos, vagy blokkos építési móddal készí­tett lakóépületekben nem hasz­nálható. Tilos továbbá lakóépület te­tőterében éghető anyagot tá­rolni, kivéve a családi ház tü­zelőberendezésének országos JÚNIUS 15-ÉN Nyit a Széchenyi téri uszoda Június 15-től látogathatják a strandolok a Nagy Lajos Gim­názium udvarán levő meden­cét. A Pécsi Vízmű kezelésében levő medencét felújítják, kör­nyezetét rendezik. Kicserélik az uszoda csőve­zetékét, a gépház villamos be­rendezéseit, a villanymotorokat és a szivattyúkat. A gimná­ziumtól elválasztott területen füvesítenek, napozó padokat, asztalokat helyeznek a pihenő területekre. A betonkelyhekben levő virágokról a Kertészeti és Parképítő Vállalat gondosko­dik. A harminchárom méteres medencét, a víz elszökésének megakadályozására — a POTE medencéjéhez hasonlóan — fó­szabvány szerinti olajtartályát, a szemes terményt és az élel­miszereket. • Nyilvánvaló, hogy dohányoz­ni sem szabad azokban a he­lyiségekben, ahol a dohányzás tüzet, vagy robbanást okozhat. Égő dohányneműt vagy gyufát pedig tilos olyan helyen eldob­ni, ahol az tüzet okozhat. Az említett rendelkezések betartását a lakóházak, gaz­dasági épületek tulajdonosá­nak, kezelőinek ellenőrizniük, és szabálytalanság észlelése­kor megfelelően intézkedniük kell Szükséges rámutatni arra is, hogy a tűzesetet, vagy tűzve­szélyt valamennyi állampolgár — mihelyt teheti — köteles a tűzvédelmi hatóságnak beje­lenteni. Nagy nyomatékkai indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy a hatályos tűzvédelmi szabá­lyokat minden állampolgár kö­teles betartani. A vonatkozó rendelkezések ismeretének hiánya nem mentesít senkit az esetleges felelősség alól. A törvény büntetni rendeli többek között azokat is, akik a megelőző tűzvédelmi ren­delkezéseket, vagy a kötelező szabványban és szabályzatban foglalt tűzvédelmi intézkedése­ket megszegik. Dr. Antal Ferenc ügyész Mával bélelik. A másfélmillió forintos költséggel megújuló uszoda 3—400 strandoló befo­gadására alkalmas. valahonnan az Alföldről Kom­lóra vetődött parasztember. Sinkovits Gábor sásdi lakos, csillés. Tóth István hosszúhe- tényi bányászgyerek, csillés. A harmadik szak: Gárgyán Imre, paraszti szár­mazású, vájár. Rostás Antal, va­lamikor üveges, szabolcsi la­kos, csillés. Novotni László csil­lés, 18 éves. Visincki János, szászvári lakos, segédvájár. — De hát miért pont ők? Molnár István kissé ,ravasz­kásan figyeli az arcomat, s mosolyog, mint aki titkot tud, s azon gondolkodik, vajon el­árulja-e? — Mit mondjak? — Nyilván oka volt... — Hát persze. Őket ismer­tem. Együtt dolgoztunk több­ségükkel a régi csapaton, ahon­nan kiemeltek. Akiket nem is­mertem közelebbről, azokat többnyire Pára Jenő üzemveze­tő javasolta, aki a legtöbbet tette értünk. — ön mit mondott nekik? — Világosan megmondtam, mi a célom. Megmutattam a rajzokat, ami a lényeg volt. Ciklikusan kell dolgozni — ezt akartam, hogy megértsék. — ígért valamit...? — Mit ígértem volna? — Például pénzt. — Nem kellett azt ígérni, tudták: ha többet dolgozunk, többet kell kapnunk. Ez egyéb­ként nem ment mindig simán. — Vissza tud emlékezni ar­ra a napra, amikor elkezd­ték? — Egy hétfői napon kezd­tük a munkát. Anna-aknán, a főszállító vágatot építettük. De előtte, vasárnap éjjel, még az aknában dolgoztunk, nekünk kellett rendbe hozni a padoza­tot.. . Nézegetjük a korabeli fény­képeket, újjágkivágásokat. A fényképeken egyszerű, vidám emberek nevetnek a lencsébe, kicsit lomposak, kicsit esetle­nek — az újságokból . . ,? No, de inkább lapozzunk bele egy féltve őrzött könyvbe. A döntő év ifjai. Riportok Sztálinváros- ból, Komlóról, Inotáról, Mező­túrról, Diósgyőrről. „Molnár István a fiatalok ja­vát válogatta a feltárási csa­patba és néhány tapasztaltabb, harmincon felüli vájárt. A há­rom műszakban összesen tizen­hármán dolgoztak. A csatát az első harmad kezdte. A roham­csapat ugyancsak felkészült. Három sztahanovista vájár állt a sorba. Molnár István és két régi harcostársa: Tóbiás Fe­renc és Sinkovits Gábor... Az első napokban munkahe­lyet kellett teremteni ember­nek és gépnek. Először csak maguknak, utána nyomban a rakodóknak. Tejfehér ködben törtek előre, szűz kőzetben. Kézzel rakodtak. Mindent tüze­tesen átnéztek, csak a fúróka­lapácsot nem vizsgálták át alaposan. Bíztak elődeikben, nem is gondoltak arra, hogy rossz lehet. Tévedtek, a szer­számot ki kellett cserélni. Fél napot vesztettek. — Sebaj! Behozzuk... — biztatta a brigádot Molnár. — Annál jobban haladunk aztán. Ismét átgondolt mindent, mint parancsnok harc közben. Mindenekelőtt a fúrást akar­ta gyorsítani és egyszerűsíte­ni. Megváltoztatta a gyutacsok sorrendjét és fordítva robban­tott .. — Tényleg ez történt? —■ Nem éppen szakszerű le­írás, de a lényeg valahol itt van. A robbantólyukakat speciá­lisan helyeztük el, ezáltal nőtt a robbantás hatása, ami egy­részt a leválasztott kőzet meny- nyiségének növekedését je­lentette, másrészt ez a kőzet lövés után úgy helyezkedett el, hogy könnyebb volt a felra­kása, s módot adott közben más munkák elvégzésére is. — Tehát nem volt egy perc megállás sem. — Minden azon múlott, ki tudjuk-e küszöbölni a holt idő­ket ... (Folytatása következik.) VI.; •• V'-vv •; v í"; fi: i v #jt£ :;:;V Halgazdagság a pogányi tóban Az idei tavasz két darab re­kordlistákra érett ponttyal ör­vendeztette meg a pogányi ta­vat látogató horgászokat. Ezen­kívül több 4-8 kg közötti pon­tyot zsákmányolhattak a napi­jegyes horgászok. A próba hor­gászat mérései szerint a tó gazdag halállományának min­den fajtája szépen fejlődik. Például a Balatonról két évvel ezelőtt hozott dévér-fészkekből származó dévérek most 18,5 centiméter hosszúságúak, szé­lességük 6—8 centiméter, sú­lyuk 15 dekagramm. Ez a nö­vekedés felülmúlja a szakköny­vek szerinti legnagyobb mérvű fejlődést is. Intenzív növekedé­sük ellenére az egyesület ve­zetősége, mivel ivarérettségüket csak jövőre érik el, idén még nem engedélyezi a horgászatu­kat. A jó hírek mellett arról a sajnálatos körülményről is be kell számolnunk, hogy eddig nyolc napijegyes és három sa­ját egyesületi horgász ellen kel­lett szabálysértések miatt fe­gyelmi eljárást indítani. Fogjunk nagy harcsákat A harcsa hazai vizeink leg­nagyobbra növő ragadozó hala. A tógazdaságokban fontos sze­lektáló szerepe van, természe­tes és mesterséges táplálékon is gyorsan növekedik. Horgásza­ta szép élményt jelent azoknak, akik szeretik az izgalmakat és rendelkeznek a harcsázáshoz szükséges nagyfokú türelemmel. A le nem halászható zárt tározókban létesített horgász­vizekbe szabad-e harcsát be­telepíteni? Halászati szakembe­rek álláspontja szerint nem. Helyi példa igazolja ezt. Mint­egy három éve egy évre szóló területi jegy adásával jutalmaz­zák a Pécsi-tavon a nagyobb harcsákat fogó horgászokat. A fiatalabb Pogányi-tavon is csök­kenteni kívánják a harcsák számát, és bejelentési kötele­zettség mellett, engedélyezik az éjszakai harcsázást tagjaik ré­szére, s a területi jegy fogási kontingensében a fogott harcsák súlyát nem veszik számításba. Az említett le nem halászható, zárt horgász tavainkban már több kárt, mint hasznot hajtó­vá vált a harcsa, tehát harcot kell ellenük indítani horoggal, mert hálóval nem lehet. Horgászata erős felszerelést kíván. Horgászatát négyféle módszerrel gyakorolják. Úszás, fenekező, pergető és kuttyogató - módszerrel. E két utóbbi mód­szerrel mesterségesen ingereljük kapásra a harcsát. Míg az úszás és fenekező módszerek­nél természetes csalikkal pró­báljuk megfogni. Horgászatá­hoz csónak szükséges, bár fog­tak nagy harcsákat partról is. Ott, ahol nagy harcsákra szá­míthatunk, feltétlenül legyen se­gítő társunk is, mert könnyen bajba kerülhet a horgász. A harcsa ismert kedvenc ele­delei mellett szóba kerül a rák is. Egy amerikai horgászkönyv mintája szerinti rajzon ismertet­jük a rák horograkötési módját. A horog helyzetét nézve jusson eszünkbe, hogy a rák a víz­ben hátrafelé halad, tehát a horog hegye nem akad el a talajon. W&k m 2U4 ? í zJí *íí*fi!?*i4“iáls BÉKÉS SÁNDOR || fyy baráber élete

Next

/
Thumbnails
Contents