Dunántúli napló, 1975. május (32. évfolyam, 118-147. szám)

1975-05-13 / 129. szám

Szépen gondozott park Sellye szívében a Köztársaság téren. Erb János felvétele Külkereskedelem A tudomány és technika új­kori forradalma, a termelőerők fejlesztése az iparilag fejlett országokban különösen meg­gyorsította a gazdasági hala­dást. Ez együtt járt a nemzet­közi gazdasági együttműködés bővülésével, a külkereskedelmi forgalom növekedésével. Jel­lemzővé vált, hogy a külkeres­kedelem növekedése meghalad­ja a termelés növekedését a szocialista országokban és a tőkés országokban egyaránt. Magyarországot sajátos okok is kényszerítik, hogy inten­ziven bekapcsolódjék a nem­zetközi munkamegosztásba: a viszonylag szűk belső piac és a gazdaságos sorozatnagyságok közötti ellentmondás feloldása, a nyersanyag beszerzés gond­jai, a tudományos-technikai ku­tatások korlátozott technikai és pénzügyi lehetőségei. A politikai és földrajzi ténye­zők vizsgálata egyértelműen mutatja azt az érdekeltséget, amely alapján hazánk elsősor­ban a szocialista országokkal lépett szoros szövetségre. A szo­cialista országok együttműködé­se a gazdaságok egymást ki­egészítő tevékenységén és a kölcsönös segítségen alapul. Olyan iparágak, mint például a közúti járműgyártás, az elekt­ronikus ipar, a gyógyszergyár­tás, a vegyipar, a mindinkább iparosodó mezőgazdasági ter­melés nem fejlődhetne, nem boldogulhatna a KGST-országok felvevő piaca nélkül. A hatal­mas anyagi erőforrásokat kí­vánó tudományos- és műszaki haladás is úgyszólván elképzel­hetetlen a szocialista közösség országainak összefogása nél­kül. A külkereskedelmi forgalom közel egyharmadát az iparilag fejlett nem szocialista orszá­gokkal bonyolítjuk. A tőkés országokkal folytatott kereskedelmünket az elmúlt idő­szakban nehezítették a különbö­ző válságjelenségek, a forga­lom növelését akadályozó egyéb tényezők. E kereskedelem jövő­beni alakulásához is irányt mu­tat a XI. pártkongresszus hatá­rozata, amely szerint a tőkés országokkal a kölcsönös elő­nyök alapján kell bővíteni a gazdasági, kereskedelmi kap­csolatokat. Ez természetesen nem csupán a mi szándékunkon múlik, hanem azon is, hogy ezek az országok megszüntessék a hazánk számára hátrányos meg­különböztetéseket. Nem bővelkedünk természeti kincsekben. A külkereskedelem szerkezeti megoszlása tükrözi, milyen fontos szerepet játszik importunkban a nyersanyag. Ezért elsősorban olyan cikkek előállítására kell törekednünk, amelyekhez a nyersanyagok ha­zai forrásból, vagy a szocialista országokból beszerezhetők. Előnyben kell részesítenünk fej­lesztési terveinkben azokat a termékeket, amelyek több szel­lemi munkát és kevesebb anya­got igényelnek. Természetesen a már világhírnévnek örvendő ipari és mezőgazdasági termé­keink piacát továbbra is meg kell tartanunk. Minden tekintet­ben szükséges számolnunk a követelmények fokozódásával, hiszen az energia- és nyers- anyagárak emelkedése, a mű­szaki és minőségi igények nö­vekedése mind nagyobb erő­feszítéseket kiván népgazdasá­gunktól, különösen a termelő és külkereskedelmi vállalatainktól. Az atomsorompó-szerződés fél évtizedes mérlege Befejeződött az általános vita Genfben Genfben hétfőn délben be­fejeződött az általános vita az atomsorompó-szerződés végre­hajtásának fél évtizedes mér­legéről. A nemzetek palotájá­ban megtartott 'plenáris ülé­sen Nepál, Mauritius és a ta­nácskozási joggal résztvevő Egyiptom küldöttségvezetője szólalt fel. Egyiptom annakide­jén aláírta a szerződést, de csak abban az esetben hajlan­dó ratifikálni, ha Izrael beje­lenti csatlakozását. Izrael meg­figyelői státuszt kért a genfi konferencián, de a mandátum­vizsgáló bizottság mégsem dön­tött ebben a kérdésben. Inga Thorsson asszony, az értekezlet svéd elnöke az ál­talános vitát nagyon hasznos­nak, és a bizottsági munka szempontjából iránymutatónak nevezte. Közölte, hogy össze­sen 46 állam delegációja fej­tette ki kormánya véleményét az atomsorompó-szerződés ér­vényesüléséről. A nyilatkozatok kivétel nélkül állást foglaltak a leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés mellett. A szónokok méltatták a Nemzet­közi Atomenergia ügynökség tevékenységét, különösen azt, amelyet a szerződés végrehaj­tásának nemzetközi ellenőrzé­sében kifejtett. Sok küldöttség felvetette, hogy az ügynökség terjessze ki tevékenységét min­den atomhatalomra, függetle­nül attól, hogy azok részesei-e a szerződésnek. Elhangzott olyan javaslat, hogy alakítsa­nak ki nemzetközi rendszert a békés rendeltetésű atomrob­bantások problémájának kéz­bentartására. Sokan szorgal­mazták az atomerőművek, a reaktorok, a hasadóanyag-szál­lítmányok gondosabb őrzését, jóllehet ez a probléma túlnő az atomsorompó-szerződés ke­retein. A konferencia elnökasszonya végül azt a reményét tolmá­csolta, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozá­sára 1968-ban megkötött sok­oldalú szerződés komoly té­nyezővel járul hozzá a lesze­reléshez, az atomfegyvermen­tes világ megvalósításához. Alekszej Koszigin Tripoliban Megkezdődtek a szovjet —líbiai tárgyalások Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke hétfőn hivatalos látogatás­ra a Líbiai Arab Köztársaságba érkezett. A szovjet kormányfőt és kíséretét a repülőtéren Ab- dusszalam Dzsollud líbiai mi­niszterelnök és más hivatalos személyiségek, valamint a köz­vélemény képviselői fogadták. A líbiai fővárosban hétfőn délután megkezdődtek a tár­gyalások Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagja, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnöke és Abdusszalam Dzsaltud, a Líbiai Arab Köztár­saság Forradalmi Parancsnoki Tanácsának tagja, miniszterel­nök között. Alekszej Koszigin és Abdusz- szalam Dzsallud a hétfői baráti légkörű megbeszélés során megvitatta a különböző terüle­teken kifejtett szovjet—líbiai együttműködés fejlesztésének időszerű kérdéseit, valamint a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémákat, így például a közel-keleti helyzetet. Eredményes munkát, „közös nevezőre jutást" kívánt a kon­ferencia két főbizottságának, amelynek május 23-ra kell be­fejeznie a részletes vitát. Az elnök közölte, hogy a mexikói küldöttség által pén­teken előterjesztett három ok­mánytervezetet az 1. számú bi­zottság vitatja meg, amely ma kezdi meg munkáját. Aczél György megköszöni a választók bizalmát. Mellette dr. Nagy József. Erb János felvétele Megkezdődtek az országgyűlési képviselői jelölőgyűlések Aczél Györgyöt Jelölték képviselőnek Pécsszqbolcson 1. sz. képviselői választókerü­letben Aczél György elvtársat javasolja országgyűlési képvi­selőjelöltnek megválasztani. A részvevők ütemes tapsa jelez­te: a javaslat megegyezett a választók kívánságával. Elsőnek Panta József, István­oknál fúrómester szólt hozzá, kiemelte a javasolt érdemeit, az elmúlt ciklusban végzett kép­viselői munkáját. „Mindig se­gítette a bányászat jövőjét megoldani, törődött a bányá­szok eredményeivel, gondjai­val” — mondta többek között. Kérte: a gyűlés fogadja el kép­viselő-jelöltnek Aczél György elvtársat. Istvánder József, a szabolcstelepi általános iskola igazgatója kiemelte hozzászó­lásában azt a segítséget, ame­lyet Aczél György elvtárs adott a pécsszabolcsi általános is­kola rekonstrukciójához. A 12 millió forintos rekonstrukció még ebben az évben megva­lósul. De korszerűsödött ma­ga a lakótelep is, számos utat felújítottak, épületeket, lakáso­kat tataroztak, készen van Pécs- szabolcs rendezési terve is. Számos gondot, megoldásra váró problémát is említett, majd a Hazafias Népfront pécs­szabolcsi bizottsága és a ma­ga nevében is javasolta a je­lölt elfogadását. Dr. Bánki Nándor, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkára fel­szólalásában Aczél György elv­társnak a bányászokkal való kitűnő kapcsolatáról száll, ja­vasolta képviselőjelöltté elfo­gadását. A gyűlés egyhangúlag és lel­kesen elfogadta Aczél György elvtársat képviselőjelöltnek. Ezt követően Aczél György elvtárs megköszönte a bizalmat, majd utalt arra, hogy a továb­bi fejlődés érdekében mindent meg kell tenni, — de nincs szükség ígérgetésekre. Szólt a bányászok nagyszerű helytállá­sáról, eredményeikről, majd hangsúlyozta: nálunk nincs létbizonytalanság, nincs mun­kanélküliség, eredményeinket el­ismerik. „Köszönöm a bizalmat, mert a bizalom, a szeretet te­szi tartalmassá az ember éle­tét" — mondta befejezésül. A lelkes hangulatú gyűlés az elnök zárszavával ért véget. G. F. dr. Nagy József elvtársat, a je­lölőgyűlés előadóját beszédé­nek megtartására. Az előadó a bevezetőjében utalt a képviselőknek az el­múlt négy év alatt végzett ered­ményes munkájára, — 23 tör­vényt alkottak. Megyénk kép­viselői élvezték a lakosság bi­zalmát, tevékenységükről rend­szeresen tájékoztatták válasz­tóikat. Hangsúlyozta: társadal­munk életében mindig fontos esemény a képviselő-választás. Szólt feladatainkról, kiemel­te: ebben az évben fejezzük be a IV. ötéves tervet, készü­lünk az V. ötéves tervre. Szám­vetésünkben első helyre azokat a tényeket kell tennünk, ame­lyek az eredményekről szólnak, amiért érdemes dolgozni. Utalt az elmúlt négy év alatt létre­jött üzemekre, a gyárak új ter­mékeire. A bányászok három­szor annyi szenet termelnek mint 25 évvel ezelőtt. Szólt ar­ról, hogy a megye iparában hétszer annyi munkás dolgozik mint a felszabadulás előtt, a baranyai munkások 70 száza­léka a nagy és a középüzemek­ben dolgozik. Feladatként je­lölte meg a megye „egyolda­lú” ipara változtatását. Hang­súlyozta a mezőgazdaságban elért nagyszerű eredményein­ket is. Mindez hozzájárult a növekvő életszínvonalhoz. A megyében 1971—1974-ben több mint 10 000 lakás épült, — minden hatodik családban van személygépkocsi. Baranya a kulturális élet egyik központ­jává is fejlődött. Kiemelte: a XI. pártkongresszus meghatá­rozta feladatainkat, utat muta­tott a további fejlődés érde­kében. Az életszínvonal növe­lése — hangsúlyozta, — a szocialista társadalomért vég­zett munkából következzék be. Társadalmunk fejlődésének alapja a munka. Befejezésül utalt arra, hogy a Hazafias Népfront a párt programjában megjelölt nagy célok eléréséért hívja a válasz­tópolgárokat a közös munkára. A nagy tapssal fogadott be­széd után a jelölőgyűlés elnö­ke a Hazafias Népfront Ba­ranya megyei elnöksége nevé­ben javaslatot tett: Pécsett, az Zsúfolásig megtelt választó­polgárokkal tegnap a pécsi Puskin Művelődési Ház nagy­terme a képviselői jelölőgyűles alkalmával. A bányászzenekar a Himnuszt játszotta, majd óvodások, kisdobosok, úttörők köszöntötték a jelölőgyűlés el­nökségét, a választópolgáro­kat. Az elnöklő dr. Adóm Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának elnöke köszöntötte a gyűlés résztvevőit, az elnökség tagjait, köztük Aczél Györgyöt, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyette­sét, dr. Nagy Józsefet, a Köz­ponti Bizottság tagját, a Ba­ranya megyei Pártbizottság el­ső titkárát, Horváth Lajost, a Baranya megyei Tanács elnö­két, Lukács Jánost, a Pécs vá­rosi Pártbizottság első titkárát, Wieder Bélát, a Pécs városi Tanács elnökét, majd felkérte Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli JSÉjF n «ejt tf|ab| XXXII. évfolyam, 129. szám 1975. május 13., kedd ■- 1 Ara^é^J

Next

/
Thumbnails
Contents