Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-09 / 96. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 96. szám 1975. április 9., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A munkát nézd, az embert látod! Hazaérkezett Moszkvából a párt- és kormányküldöttség KGST-tanácskozás Siklóson Napirenden az építőanyagipar fejlesztése A z MSZMP XI. kongresszusán felvázolták a következő 15—20 év, a fejlett szocialista társadalom távlatát. Izgalmas kérdés és mozgásba hozza a képzelőerőt: hogyan élünk majd 5—10 évvel az ezredforduló előtt? A fejlett gazdaság termelése és a társadalom fogyasztása megközelítő pontossággal számszerűsíthető. De a fejlett szocalista társadalomnak az emberrel, gondolkodásával, magatartásával kapcsolatos követelménye, bár igen magas, mégis csak elméletileg jelezhető. Erköcs, öntudat, műveltség, életmód — refrénszerű- en visszatérő témák, a közélet fórumain és magánbeszélgetésekben. Nem véletlenül. Még a szenvedélyesen bíráló, jogos megjegyzések is a fokozott igényesség megnyilvánulásai. Nem lett több az emberi gyarlóság, legfeljebb szembeötlőbb. Az emberi tevékenységek közül a legemberibb a munka. Nemcsak azért, mert a munka a társadalmi lét alapja és történelmi kiindulópontja, hanem mert meghatározó, napjainkban is, ember- és jellemformáló. Ahogy társadalmunk lényegét a szocialista tulajdonviszonyok fejezik ki, úgy az emberét önmegvalósító, teremtő tevékenysége. „Megnézem a munkád és megmondom, hogy ki vagy.” Igaz ez az egyes emberre, a kisebb-nagyobb kollektívákra, de társadalmunk egészére is. Hol tartunk, meddig jutottunk? A pártkongresz- szus határozata így summázza a helyzetet: „A szocialista köz- gondolkodás mindinkább tért hódít és meghatározza a cselekvést." A gondok, a feladatok persze gyakran szóbakerültek a kongresszuson is. Elemző módon, a körülményeket vizsgálva - túllépve az óhajokon. Azt régről tudjuk, hogy a tudat, a gondolkodás lassabban, csak megkésve követi az anyagi létalapok változását És ez igpz. A társadalmi viszonyok inkább szocialisták, mint munkánk, gondolkodásunk. A nevelő, a felvilágosító munka tehát fontos a tulajdonosi érzés és felelősségtudat kifejlesztésében. De nem kevésbé lényeges az olyan feltételrendszer, amelyben nyilvánvaló, hogy ki a felelős gazda. Ide sorolhatók a rendszeres, közérthető tájékoztatás, a vállalati hatáskörök ésszerű megosztása, a belső elszámolás, a munkásgyűlések, bizalmitanácskozások intézményesítése. Vagy a pártszervezetek gazdasági ellenőrző munkája, beleszólása a vállalati tervek kialakításába, a jogok és kötelességek összehangolásába, a munkások bevonása az igazgatói tanácsokba, a felügyelő bizottságokba. Meglévő fórumok és új módszerek kerültek szóba a kongresszuson. A küldöttek kevesebb formalitást, több érdemi tájékoztatást és beleszólási lehetőséget követeltek. A munkahelyi, az üzemi demokrácia érvényesülése segíti a munka alkotó jellegének kibontakozását, növeli a dolgozók aktivitását, fokozza felelősségtudatát. A passzivitás, a fásultság, a közömbösség, a lélektelen munka mögött viszont mindig felfedezhetjük a tájékozatlanságot, az igazságtalanságot, a jogos sérelmeket, a demokratizmus hiányát. A fejletlen „bérmunkás” viszonyok pedig fékezik a dolgozók szocialista tudatának kifejlődését, s jelzik a vezetők politikai éretlenségét, érzéketlenségét. A jó vezetőnek jó a kollektívája. Mert bízik a beosztottakban, támaszkodik rájuk s olyan légkört teremt, amelyben kedvvel dolgoznak, egymást segítve-bí- rálva fejlődnek, munkálkodnak az emberek a közös célért. Az a munkahelyi vezető, aki bizalmatlan és elégedetlen az általa irányított kollektívával, népét leváltó királyra emlékeztet. „Megnézem a munkád és megmondom, hogy ki vagy”. A vezetőt a kollektíva munkájáról lehet felismerni. S emberi gyengeség, hogy néhány saját hibánkért is másokat okolunk. Milyenek leszünk a fejlett szocialista társadalomban, 5—10 évvel az ezredforduló előtt? Izgalmas kérdés, mozgásba hozza a képzelőerőt. Merjünk lelkesedni, merjünk álmodozni. De ismerjük-e eléggé mai önmagunkat, meglévő gyarlóságainkat, kötelékeinket, amitől megszabadulni, elrugaszkodni kívánunk? Az ember a millió fényévre lévő csillagokat fürkészi, a parányi atom rejtelmeiben egyre mélyebbre hatol. Miközben hat a nehézkedési erő s ha nem néz a lába elé, könnyen elbotlik. A XI. pártkongresszus — mind az előkészítés, mind a tanácskozás vitáját, elfogadott dokumentumait tekintve — szépen példázza társadalmunk érettségét, fejlettségét, a demokratizmus, a kollektív bölcsesség erejét, lehetőségeit. A tapasztalatokat összegezve és általánosítva reális képet adott mai önmagunkról, a párt, a társadalom, a gazdaság tényleges helyzetéről, a tennivalókról, a lelkesítő holnapról. 2' **— rdemes is, lehet is, kell is e példát követve több síkon és minden szinten a tömegek aktivitására, kezdeményezésére, tapasztalataira építve reális helyzetelemzést készíteni, a feladatokat megszabni, a fejlett szocialista társadalom távlatait felmérni. Hogy a tulajdonviszonyok tovább fejlődjenek, közelebb kerüljön egymáshoz a miénk és az enyém. Hogy felszínre és hasznosításra kerüljenek azok a tartalékok, amelyek megoldhatják legégetőbb gondjainkat, pótolják a világgazdasági változások okozta veszteségeket. Hogy emberibb legyen az élet, örömtelibb a n munka. Hogy megszűnjenek a ma még nyomasztó társadalmi, gazdasági gondok és létrejöjjenek nagy célunk, a kommunizmusba való átmenet anyagi-technikai alapjai. Kovács József Kedden délelőtt hazaérkezett Moszkvából az a párt- és kormányküldöttség, amely részt vett a hazánk 30 éves fejlődését bemutató, „A felszabadult Magyarország 1945—1975” című jubileumi kiállítás megnyitóján. A delegációt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezette. A küldöttséggel érkeA moszkvai magyar jubileumi kiállítást kedden nyitották meg a nagyközönség számára. A bemutató színhelye előtt már a nyitás előtt hosszú sorokban álltak az érdeklődők és az első órában több mint tízezren töltötték meg a kiállításnak otthont adó vegyipari pavilont. A moszkvaiak és más városokból érkezett látogatók mellett számos külföldi vendég is megtekintette Magyarország jubileumi seregszemléjét. Rapai Gyula hazánk moszkvai nagykövete a délelőtti órákban a moszkvai diplomáciai képviseletek számos vezetőjét és tagját kalauzolta végig a kiállításon. A hatalmas pavilonba belépő látogatók sokezer szálból ültetett, színpompás virágmező fölött vezető — a magyar—szovjet kapcsolatokat szimbolizáló hídon át jutnak a nagy fogadótérbe. A fogadótérben harminc nagyméretű képből álló fotómozaik érzékelteti Magyarország három évtizedes fejlődésének legfontosabb állomásait. A könnyűipari kiállítási részleg látogatói harminc év alatt több mint ötszörösére növekedett ágazat legkorszerűbb és legdivatosabb ruházati és textiltermékeivel ismerkedhetnek meg. Rendkívül nagy tetszést arat a pavilon színháztermében - zsúfolásig megtöltött nézőtér előtt — naponta háromszor megismételt divatbemutató gazdag műsora. A kiállítás legsikeresebb szekciói közé tartozik a kompletten berendezett haza Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottsáq titkára, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Bíró József, külkereskedelmi miniszter, dr. Szekér Gyula, nehézipari miniszter, a Központi Bizottsáq tagjai és Marjai József külügyminisztériumi államtitkár. zett magyar ABC áruház is, amely rendkívül gazdag választékban tárja a látogatók elé a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar gyors fejlődésének legmeggyőzőbb bizonyítékait. Az egészségügyi szektorban sok látogató tanulmányozza á Szovjetunióban Is ismert és keresett magyar orvosi műszer- gyártó gyógyszeripar újdonságait. Sokan állnak meg a „szabadidő" szektorban felvonultatott kemping- és fotócikkek, korszerű sportfelszerelések mellett. A járműipar kiállítási részlege elsősorban a magyar —szovjet termelési kooperáció eredményeire hívja fel a látogatók figyelmét. Magyarország és a szocialista országok gyorsan fejlődő kapcsolatainak sokrétű eredményeit tárja fel, foglalja össze a kiállítás zárószektora. Hazánkba látogat a mongol külügyminiszter Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására szerdán hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Lodongijn Rincsin, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere. A felszabadulásunktól napjainkig a hazai építőanyagipar termelése hatszorosára nőtt. Az eredmények elválaszthatatlanok a szocialista országokkal való együttműködéstől, a KGST integrációs programjától. Hazánk is tevékenyen kiveszi részét abból a komplex programból, amely a mind szorosabb együttműködést szorgalmazza. Ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár azokat a külföldi vendégeket, akik a KGST Építőanyagipari Állandó Munkacsoportjának tizedik ülésére érkeztek Siklósra. Tegnap délelőtt a Siklósi Vár kongresszusi termében találkoztak a szocialista országokból érkezett szakemberek, akik plenáris üléseken, illetve három szekcióban tárgyalják meg a komplex programból adódó feladatokat, az eddigi eredményeket. Az ülésen, amelyet másodszor rendez Magyarország, kilenc szocialista ország építésügyi, építőanyagipari szakemberei vesznek részt: a bolgár delegáció vezetője G. Angelov miniszter- helyettes, az NDK küldöttségét K. Borch minisztériumi osztályvezető, Kuba delegációját Hose P. Suares miniszterhelyettes, Lengyelország küldöttségét W. Surpa minisztériumi igazgatóhelyettes, Mongólia delegációját A. Davdaa miniszterhelyettes vezeti. A Román Népköztársaságot I. Coita kutató intézeti igazgató, a Szovjetuniót A. Anpilov miniszter- helyettes és munkatársai, Csehszlovákiát J. Kinka miniszterhelyettes képviseli. A magyar delegációt dr. Farkas Ödön,, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőhelyettese vezeti. A küldöttségek köszöntését követően Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár arról beszélt, hogy hazánkban, de a többi szocialista országban is a legfontosabb feladatok közé tartozik az építőanyagipar dinamikus fejlesztése. Ennek alapját a KGST tagországok által kialakított komplex program képezi. Ez a feltétele annak, hogy a szocialista országokban, így hazánkban is megfelelő ütemben fejlődjenek a különböző iparágak. Az építőanyagiparnak tehát műszaki színvonalban, a termelés hatékonyságában meg kell előzni a többi iparágat. A KGST Épitőanyagipari Állandó Munkacsoportja, amely e hét végéig ülésezik Siklóson, 1980-ig határozza meg azokat a teendőket, amely a további gyártmányszakosítást, a technológiák korszerűsítését, és nem utolsósorban a jobb építőanyag ellátást hivatott elősegíteni. A plenáris ülések és szekciók fontos javaslatokat dolgoznak ki, a KGST országok egységes építőanyagipari szabványait hagyják jóvá néhány termékre vonatkozóan. A magyor szakemberek az energia felhasználás csökkentésének témafelelősei. Dr. Farkas Ödön, a magyar delegáció vezetője, a tanácskozás megkezdése előtt elmondta, hogy o KGST ezen munkacsoportja a közeljövőben számos építőanyagipari szabványt dolgoz ki, amely egységesíti az érintett termékek gyártását. S. Gy. Tízezrek a kiállításon Dr. Farkas Ödön, a magyar delegáció vezetője köszönti a tanácskozás résztvevőit.
