Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-08 / 95. szám
Dunántúlt napló 3 1975. április 8., kedd ft* ílriraidkiöl a bébiételig Minden! tudó kukorica Másfél millió hektáron Cél: az ipari feldolgozás Háromezerféle cikk Zea mays. A bambusznád után a legmagasabbra növő pázsitfű. Hazája valószínűleg Mexikó. Nálunk a török hódoltság idején terjedt el, s ezért nevezte el a nép törökbúzának. Ha a szakembereken kívül bárkit megkérdeznénk: tudja-e, mire jó a kukorica? — a válaszok többsége így hangozna: takarmány készül belőle. No, meg az utcán is árulják pattogatva. Pedig több mint háromezerféle cikket állítanak elő a kukorica komplex ipari feldolgozása során, s ki hinné, hogy nélküle nem lenne űrhajózás, hogy a robbanóanyag gyártás fontos alapanyaga, s a vasöntödéktől a textiliparig nélkülözhetetlen. i!||||p||||Í; keresett A kukorica ma hazánkban a legnagyobb területet elfoglaló szántóföldi növény: 1974-ben másfélmillió hektáron termesztettük, s közel 60 millió mázsa termést hozott. Volt idő, amikor a termelők előtt a hektáronkénti 30—40 mázSa célként lebegett. Tavaly a CPS 260 ezer hektár átlagában 54 mázsát produkált. Orosházáról 90 mázsás átlagot jelentettek. S a CPS bábolnai közgyűlésén kapott szárnyra a hír, hogy hektáronként 130 mázsás átlagot szavatoló hibrid-vetőmagot ye- szünk az USA-tól. Miért jó nekünk, s miért jó másoknak a kukorica? Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy sohasem fogunk belőle eleget termelni. Egyik legkeresettebb cikk világszerte. Hogy miért?. . . Kezdjük a takarmányozásnál. Ma már szinte vétek a kukoricát az állat elé önteni. A szemekből keveset tud hasznosítani; a kukorica „átmegy” rajta. Az ipari feldolgozás legismertebb módja a pelyhesítés, amelyet hazánkban nemrég kezdett el a holland Saffari cég technológiája alapján .a PHYLAXIA és a Monori Állami Gazdaság .közösen. Ez a pelyhesítés úgynevezett ágyúval történik, amelyben a szénieket 20 atmoszférás gőzzel kezelik: a szem eredeti térfogatával szemben háromszorosára nő. Javul az emészthetősége, és ízletesebb lesz. 1971-ben 239 ezer dollárért 130 tonna pelyhet importáltunk. A csírátlanítás a kukoricát egyrészt megóvja az avasodás- tól, másrészt a csíra növényolajipari feldolgozása is igen kifizetődő. 1972-ben 330 dollár volt a csíraolaj tonnája, 1974- ben mór 800 dollár. Nagy a kereslet a növényliszt iránt is — zöld szár és tejesérésben lévő cső szárításával és őrlésével készül, amit takarmánykeverék készítésére használnak fel. A kukorica „élesztősítése” magyar találmány. A takarmányélesztő lényege, hogy erjesztés után értékes aminósavakat nyerhetünk a kukoricából - lizint -, amely a húsképződést segíti elő. A li- zinkoncentrátumok megtöbbszörözik a táp értékét. Az ipari feldolgozás másik oldala a keményítő- és szesz- gyártás. Magyarországon az ászári és a pécsi keményítő- gyárban dolgoznak kukorica alapanyaggal; összesen 32 ezer tonna, kukoricából készítenek keményítőt, amelynek melléktermékei is keresettek. Az áztatólevet - az úgynevezett kukoricalekvárt - a gyógyszer- ipar veszi meg és baktériumtenyészetek táptalajának használja. A tréber — fehérjedús takarmánytáp —, egy mázsáért 528 forintnak megfelelő dollárt kapunk ma, de holnap lehet, hogy a dupláját is megadják. A keményítő a szeszgyártás alapanyaga: a whiskyt is a kukoricából készítik. A dextrinta keményítő pörkölésével állítják elő iparilag, s felhasználják ragasztószerek készítésére, festékbe, tintába sűrítőként, de igen széleskörű a dextrin textilipari felhasználása is. ; • Cukor . és műanyag Cukrot nemcsak cukorrépából lehet gyártani: a kukoricából nyert úgynevezett invert-cukrot a sör-, az üdítőital- és a kon- zérvgyártás területén lehet hasznosítani. Az invert-cukor világpiaci ára szinte a csillagokig emelkedett, Svájcban például már 60 forintnak megfelelő frankot kérnek kilójáért. Az export ezen a vonalon is korlátlan lehetőségekkel kecsegtet, — de egyelőre még nekünk sincs kukorica-cukor gyárunk. A kukorica szára és a csutka is gyarapíthatja a forintokat. Régebben legfeljebb tüzeltünk velük, de ma már a Péti Nitrogénművekben megkezdték a furfurol gyártását. Ez a furfurol elterjedt szelektív oldószer, kenőolajok finomítására. Konden- zálása után hőre keményedő műgyantát kapunk, amelynek hasonló a szerepe, mint a formaldehidnek. A belőle készült műanyagok nagyszilárdságúak, könnyen sajtolhatok, de egy hátrányuk van — a sötét színük. A szín azonban nem lehet akadály, hogy az űrhajók bizonyos alkatrészeit, elemeit belőle készítsék. A csutkából adipinsav állítható elő, amiből a „nylon— 66-ot" készítik. A furfurolból cellulóz alapú robbanóanyagok készíthetők, nélkülözhetetlen a műgumi gyártásnál. A furfurol- alkoholt desztillációs úton készítik. Csökkenti ez az alkohol a grafit elektromos vezetőképességét, de a furfurolt különféle adalékokkal keverve az öntödékben is megtalálhatjuk: az öntőformát tartósítja. A bőrcserzésnél oldószer. Az illatszerek többségének alapanyaga. (A következő ötéves tervben a hírek szerint, egy, évi 100 ezer tonna kukoricaszár feldolgozására alkalmas furfurol gyár létesítését tervezzük.) Hazánkban a kukorica ipari feldolgozása még gyerekcipőben jár. De már megindult a tervezgetés: a MÉM pályázati felhívást tett közzé a kukorica komplex ipari hasznosítására. Célunk: inkább feldolgozott kukoricát — olajat, cukrot, tápot, műanyagot stb. — exportáljunk, mint a termést, hiszen tíz-tizen- ötször többet kapunk érte — tisztán. * Zea mays, Megőrölve, sárgás lisztje, esetleg más gabonaliszttel keverve kenyérsütésre is alkalmas. Erdélynek túrós és tejes puliszkája, a Dunántúl prószája, má- léja, dödölléje, Nógrád görhéje, a románok mamaligája, az olaszok polentája — mind kukorica- lisztből készül. Kiütötte ácotái Egy pillanatra itt érdemes megállni, és elgondolkozni azon, hogy miért vettük le az étlapról a kukoricát. Az Egyesült Államokban rengeteg igen jó ízű, közkedvelt ételt készítenek belőle, s aki nem jut ki, hogy megkóstolja, az a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kukorica múzeumának egyik sarkában megtalálhatja, hogy például a „Com”-cég mit csinál a kukoricából. Kekszet, bébi-ételt, frissítő szörpöket, étolajat. Árulja sósán, mézzel, dióval, mogyoróval keverve... A napokban írt egy lap arról, hogy a Coca-cola cég megtalálta első nagy konkurensét. Úgy hírlik, hogy egy kukoricából készült, erősen koncentrált, igen magas szénsav tartalmú üdítőital kiütötte a Colát. Kozma Ferenc Telített a 12ezres crossbar É nem éppen kellemes hírt közel ötezer pécsi telefonra váró érdekében kell elmondanunk 1980 ig egyetlen uj tele fonigénylő sem kap készüléket. A Crossbar-központba 12 ezer állomásnál többet jelen állapotában nem lehet bekapcsolni. Bővítésére pedig nincs egy fillérünk sem. Ahhoz pedig, hogy a jelenlegi és az év- röl-évre növekvő igényeket maradéktalanul kielégíthesse a posta, legalább 100 millió forint kellene A 42 éves központ Ennek közlésére Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője kérte a sajtót, hogy elejét vegye a minden héten megismétlődő panaszáradatnak, mely a hétfői fogadónapok velejárója. A telefonra várók kéréseinek jogosságát, melyet sok esetben nyomós indokokkal támasztanál^ alá, senki sem vitatja. Egyelőre azonban a kérések teljesítésére nincs lehetőség. 1980-ig kell sorban állni Pécsett közel ötezer ember vár telefonra AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN 24000 tonna plusz cement Több mint 24 ezer tonnával teljesítette túl első negyedévi termelési tervét a Beremendi Cement- és Mészmű. Hazánk felszabadulásának jubileuma tiszteletére a szocialista brigádok vállalták a terv túlteljesítését. Vállalásuknak eleget tettek a csomagoló üzem női dolgozói is. Érdemes bepillantanunk a pécsi telefonozás történetébe, hogy megélésük azt, miért csak 12 ezer állomást üzemeltető központunk van ma. A régi központot — a távbeszélés pécsi úttörőjét — 193£). december 6-án helyezték üzembe. Kezdetben 2500 előfizetővel működött, majd a sorozatos bővítésekkel utoljára 1959-ben bővítették ötezerre. Ez időben készült el az uránvárosi központ is, amely 450 vonallal rendelkezett. Lassan eljutottunk odáig, hogy csúcsidőben szinte lehetetlen volt telefonálni: „áttüzesedett” a 42 évig kiszolgált, de igen elhasználódott központ. Ebben az időben az alközponti mellék- állomások száma pontosan 7988 volt. Havonta 815 ezer helyi beszélgetést bonyolított le. Hozzá kell tennünk, hogy az ilyen rendszerű központok élettartamát a szakirodalom maximum 25 évben jelölte meg. A tarthatatlan helyzeten egy 1968 márciusában született döntés változtatott: a BUDA- VOX Külkereskedelmi Vállalat és a svéd LM Ericsson cég szerződése. Ennek keretében rendelte meg a Magyar Posta a pécsi és a Pécs környéki crossbar-rendszerű, jelfogós vezérlésű központokat. (A crossbar magyarul keresztrudat jelent: utal a kapcsológép jellegzetes felépítésére.) 12 ezer állomás Az új pécsi távbeszélő központért összesen 277 millió forintot fizettünk. A tizenkétezres kapacitás fele iker állomás. A helyi központtal egyidejűleg ugyancsak crossbar-rendszerű helyközi-központ is létesült. Ez utóbbi teszi lehetővé azt, hogy az előfizetők bekapcsolódjanak az országos távhívó hálózatba. Ma az összes vonal foglalt, s nagy bajok lesznek a további, nem lakossági igények kielégítésével is. öt évig egyetlen állomással sem tudják bővíteni e központot, mivel igen költséges, devizaigényes lenne. A pécsi crossbar-központ beruházása 25 év alatt térül meg. Az ilyen lassan térülő beruházások esetében viszont erősen mérlegelnek: van még Magyar- országon Pécsnél sokkal rosz- szabb helyzetben lévő város is a „telefon vonalon”. Ezért aztán 1980. után kerülhet sor újabb bővítésre, amikor hétezer új állomást kapunk. Mi várható 1980-ig? Van azonban néhány lehetőség, ami a telefon-szolgáltátós minőségének javítását célozza. Egyrészt a távhívó forgalom zavartalanabbá tétele érdekében a budapesti összeköttetést javítják 5 kimenő és 13 bejövő áramkörrel. Ez azonnali kapcsolatteremtést jelent. Komló irányában 7 kimenő áramkörrel gyarapszik az összeköttetések száma. A kertvárosi telefon- hiány javítása érdekében még ez évben megépül a posta és a lakótelep közötti összekötőkábel, és 1976-77-ben sikerül majd a régi telefontulajdonosok „készülék-áthelyezési" kérelmét teljesíteni. Több nyilvános állomás épül az ellátatlan városrészekben — éppen a minap avattak két fülkét Meszesen -, s az ötödik ötéves tervidőszakban kétezer állomással bővítik a mohácsi központot is. Végezetül még egy dolgot feltétlen el kell mondanunk: az elkövetkező- évek során is végeznek bekötéseket a posta műszaki dolgozói, de csak ott, ahol áthelyezésről, illetőleg a már telepített készülékek bekötéséről van szó. Kozma Ferenc Egy kis iróniával mondja Magda asszony — indokolva családjuk népes mivoltát — (mert hatan vannak testvérek), hogy a családipótlék mindenképpen számításba jött annakidején. — Apánk vasutas volt kis fizetéssel, hát ezért. — Hol éltek? — Gyárvárosban, pontosabban Pécsújhegyen gyerekesked- tünk. A vasúttól kaptunk szolgálati lakást, eléggé szűkösen fértünk el. Akár csak más — hasonló körülmények között éle családnál — a hat gyerek komoly gondot okozott a mi szüléinknél is, de azért tisztességben felnevelkedtünk. Három lány, három fiú . . . Mi lányok, nem jutottunk el akkor az érettségiig, csak fiútestvéreim. — Mivel foglalkoznak? — Bátyám követte apámat a MÁV-nál, ma is ott van szép és komoly beosztásban. Aztán két öcsém közül egyik honvédalezredes, a másik művezető Újhegyen. Egy nővérem meós a kesztyűgyárban, a másik boltvezető Komlón. — És végül ön? — ... Én tulajdonképpen ma is első munkahelyemen dolgozom, ha így tetszik: éppen harminc esztendeje. — A városi rendőrkapitányságon . . . — Igen. Negyvenöt január huszonharmadikától. Egészen fiatal kislány voltam, gyors- és gépírói képesítéssel. Negyvenöt óta vagyok tagja a pártnak apám példáján. mm — Hogy került a rendőrséghez? — Részben a pártalapszerve- zet javaslatára és mert egyáltalán, dolgozni akartam. — Tavaly augusztustól kezdve hivatásos állományba került. Mit jelent ez? — Korábban — hosszú évekig — mint adminisztrátor dolgoztam, betöltöttem titkárnői munkakört is. A múlt évben kineveztek előadónak törzszászlósi rangban. Ez egyenruhaviselési joggal is jár egyben. A zubbonyon kitüntetések: A Haza Szolgálatáért aranyfokozat, Jubileumi Emlékérem, aztán a Kiváló Szolgálatért kitüntetés, illetve a Haza Fegyveres Szolgálatában eltöltött 10—15—20—25 évért, ehhez kapta meg április negyediké előtt a 30. év után járó érmet is. ... És kinevezés —, alhadnaggyá ... Harminc esztendő egy munkahelyen, egy kollektívában, — önmagában szép pályafutás. — Különösen egy olyan terület kebelén belül, amely ■.. — ... Amelyet inkább férfiaknak találtak ki, ugye ezt akarta mondani? — Ezt. — Ebben semmi különöset nem találok. Az igaz, hogy nálunk sok szempontból más szellem uralkodik, végül is fegyveres testület vagyunk, más a fegyelem jellege is, mint mondjuk egy polgári munkahelyen. De . bizonyos feladatok alól — éppen női mivoltunkra való tekintettel — mentesülünk. A nőpolitikái elvek nálunk is érvényesek — mondja Csorbics Józsefné rendőralhadnagy. — Munkakörével járó elfoglaltság megértésre talál-e a családban? — Ritkán fordul elő, hogy a „hivatalos" időn kívül valami feladatot kapok, leszámítva a pártalapszervezeti titkári funkciómmal járó tevékenységet. Különben is, gyerekeink már felnőttek, egyikük nős, két gyönyörű kis unokánk van, négyéves kislány, két esztendős kisfiú. A másik fiam Kaposvárott tanul főiskolán, állattenyésztési szakon. A férjem egyik pécsi üzemben személyzetis. — Városi család lévén, hogyhogy mezőgazdasági pályát választott a kisebbik Ha? — Ennek mélyebb okai vannak. Józsi fiam inkább az apjára ütött, ugyanis a férjem családja és jóformán az egész rokonság vidéki községben élt. Például a férjem apja, nagyapja, de még nagybátyjai is vadászattal foglalkoztak, persze nem főhivatásként, de az a természetimádat mindenképpen öröklődött. Azt hiszem nem túlzók, ha azt mondom, hogy férjem és Józsi fiam ma sem szokta meg teljesen a városi életet. Nyári gyakorlatán a fiam meghívott bennünket a bicsérdi termelőszövetkezetbe, a munkahelyére, megmutatta a tenyésztelepet és én örültem neki, hogy ennyire ragaszkodik szakmájához. Lajos fiam technikus az építőiparban, őt az érdekli. Mindketten art a szakmát gyakorolják, amelyet választottak, mi nem szóltunk bele, csupán azt vártuk és várjuk el tőlük, hogy tanuljanak. Külön öröm nekünk, hogy egy nagyszerű menyünk van, nagyon szeretjük, kitűnő kis asz- szonyka. — Mire emlékezik legszívesebben, most már harminc esztendő távlatából? — Gyárvárosi gyermekéveimre, meg arra, hogy hajdani iskolatársaim, játszótársaim, ma is jó egészségben élnek, mindegyik szépen megállta helyét. Van közöttünk több bányász, egy honvédtiszt, pórtfunkcioná- rius, esztergályos, sőt, egy igazgató is. Ahogy ezt egy ipari településtől — annakidején — joggal el is várhatja az ember. — R —
