Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-08 / 95. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunöntült napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Megnyílt a moszkvai magyar kiállítás Ff Őszinte szívvel osztjuk meg ■■■■■■■■■■■■■■■■■ örömeinket barátainkkal XXXII. évfolyam, 95. szám 1975. április 8., kedd Ára: 80 fillér Bofí^üzertiéi adatták Kincsesbányán A Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat Rákhegy II. bányaüzemét a tervezett határidő előtt fél évvel átadták rendeltetésének. A mélyművelésű bánya több mint 600 millió forintba került. Már az idén 480 ezer tonna kitűnő minőségű ércet küldenek felszínre a legnagyobbrészt gépekkel dolgozó bányászok. Képünkön: korszerű biztositótámokat állítanak fel a bányászok. Jól haladnak a tavaszi munkák Földben a korai magvak Több cukorrépát, napraforgót vetnek A moszkvai Népgazdasági Kiállítás hatalmas vegyipari pavilonja ad otthont hazánk hétfőn megnyílt jubileumi kiállításának, amely a „Felszabadult Magyar- ország 1945—1975" címmel történelmünk három évtizedes új korszakáról, népünk eredményeiről és boldogulásáról ad számot. Az ünnepi megnyitón Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség vett részt. A delegáció .tagjai: Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, az MSZMP KB tagjai és Marjai József külügyminisztériu- mi államtitkár. Az ünnepségen megjelent Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, Andrej GroFock Jenő Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte a megnyitó ünnepség részvevőit és tolmácsolta az egész szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, Leonyid Brezs- nyevnek, a magyar nép és pártja, az Elnöki Tanács, a kormány és személy szerint Kádár János szívélyes üdvözletét. Utalt arra, hogy immár hagyománnyá vált: legnagyobb nemzeti ünnepünk jubileumi évfordulóin bemutatjuk Moszkvában hazánk felszabadulásc óta elért eredményeinket. — A mostani kiállítás — folytatta — szándékaink és reményeink szerint híven tükrözi azokat a mélyreható politikai, társadalmi és gazdasági változásokat, amelyek az eltelt három szabad évtized során hazánkban végbementek. Bemutatónk annak a programnak megvalósulását tükrözi, amelyet pártunk csaknem három évtizede megfogalmazott és népünk elé tárt. Ezután köszönetét mondott a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a Szovjetunióból érkezett levelekért és táviratokért, majd így folytatta: Harminc év eredményei — E kiállítás is jó alkalom, hogy ismét őszinte szívvel megosszuk örömünket hozzánk legközelebb álló barátainkkal, akikben önzetlen, népünkért nagy áldozatokat vállaló felszabadítóinkat köszönthetjük. miko külügyminiszter, Kirill Mazurov, Dmitrij Poljanszkij, Alek- szandr Selepin és Mihail Szo- lomencev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Pjotr Gye- micsev, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, kulturális miniszter, Vlagyimir Dolgih, Ivan Kapitonov és Konsztantyin Ka- lusev, az SZKP KB titkárai, /van Arhipov, Mihail Leszecsko és Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesei, valamint Ivan Kaza- nyev vaskohászati miniszter, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter, Nyikolaj Ro- gyionov külügyminiszter-helyettes, az SZKP KB tagjai, az ünnepségen részt vettek a Szovjet—Magyar Baráti Társaság, a Szovjet Háborús Veteránok Szövetsége képviselői és ott voltak a szocialista országok moszkvai diplomáciai képviseletének vezetői. A megnyitó ünnepség résztvevőit Borisz Boriszov, a Szovjetunió Ipari és Kereskedelmi Kamarájának elnöke üdvözölte, majd Fock Jenő tartott megnyitó beszédet. — A Szovjetunió megteremtette népünk számára is a lehetőséget ahhoz, hogy meg- döntse a magyar kizsákmányoló osztályok hatalmát, pártunk vezetésével saját kezébe vegye sorsának irányítását. — Nincs az életnek olyan területe, nincs országunknak olyan vidéke, amely ne fejezné ki három szabad évtizedünk eredményeit. A termelési eszközök társadalmi tulajdonba vétele, a szocialista tervgazdálkodás lehetővé tette a népgazdaság gyors fejlődését. A szocialista iparosítás gyökeresen átalakította hazánk arculatát, gazdasági és társadalmi szerkezetét. Az ipar napjainkban tízszer annyit termel, mint 1938- ban. — A villamosenergia-terme- lés most egyik esztendőről a másikra annyival növekszik, mint amennyi a teljes évi termelés volt Magyarországon a háború előtt. A szocialista iparosítás folyamán új, szocialista városok nőttek fel, és olyan új iparágak egész sorát hoztuk létre, amelyek termékeit jól ismerik a Szovjetunióban is és másutt a világon. — Több mint egy évtizede, hogy befejeztük hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A szocialista termelési viszonyok a falvakban is megszilárdultak és gyökeresen megváltoztatták a falvak képét, életét. A nagyüzemi mezőgazdaság feleannyi munkaerővel, jóval kisebb termőterületen 60 százalékkal több terméket ad az országnak, mint amennyit 1938-ban adott a mezőgazdaság. — A nemzeti jövedelem a háború előttinek csaknem ötszörösére nőtt. Ezzel összhangban jelentősen javultak népünk életkörülményei, 1974-ben az egy főre jutó reáljövedelem Ezután Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. A kiállítás megnyitó ünnepsége a magyar és a szovjet Himnusz hangjaival zárult, majd a jubileumi bemutató fogadócsarnokában Fock Jenő a nemzeti színű szalag átvágásával megnyitotta a kiállítást. A szovjet vendégeket Fock Jenő vezette végig a kiállításon. Hosszabban időztek a könyv- bemutató polcainál, a Központi Fizikai Kutató Intézet működés közben bemutatott legújabb műszereinél. A könnyűipari bemutatónál a korszerű konfekcióipari gépek munkája keltette fel érdeklődésüket. Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin néhány ruházati munkadarabot kézbe is vett, s alaposan megvizsgált. Nagy feltűnést keltett a kiállításon felállított komplett ABC áruház. A gyógyszeripari bemutató is nagy érdeklődést keltett. Fock Jenő a körséta után koktélt adott a szovjet vendégek tiszteletére. csaknem háromszorosa volt az 1950. évinek. Fejlődött a tudomány és a kulturális forradalom eredményeként magcs színvonalat ért el népünk műveltsége. A Szovjetunió segítségével — Sohasem fogunk megfeledkezni arról, hogy 1945 tavaszán, amikor hazánk még romokban hevert, a Kommunista Párt mellett a szovjet hadsereg katonái, a szovjet munkások és parasztok bíztatták, segítették népünket az újjáépítés első nehéz lépéseiben. (Folytatás az 5. oldalon) (■■■■ Kedvezett az enyhe tél a mezőgazdaságnak. Az őszről elmaradt munkákat -Baranya üzemei be tudták pótolni. A Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya április 1-el felmérte a tavaszi munkák állását a megyében. Az általános kép kedvező, a munkák jól haladnak, április 1-ig a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok 21 ezer hektáron vetették el a tavaszi növények magvait, ezer hektárral nagyobb területen, mint a múlt év hasonló időszakában. A korai növények, a tavaszi gabonafélék magvai már gyakorlatilag a földben vannak. A tavaszi árpa és a zab 97 százalékát, a borsó 91 százalékát juttatták április elejéig a földbe. Most vetik a cukorrépát. A tsz közös gazdaságok a terület 46 százalékát, az állami gazdaságok 89 százalékát márciusban elvetették. Az idei tavaszra az a jellemző Baranyában, hogy a gazdaságok majdnem minden tavaszi növényből többet vetnek, mint máskor szoktak. Ennek az az oka, hogy tavaly ősszel a rendkívül csapadékos időjárás miatt nagyon sok üzemben nem sikerült elvetni az őszi búzát. Az ősszel üresen maradt földeket most tavaszi növényekkel vetik be. A tavaszi árpa és a zab vetésterületét a tavalyi duplájára emelték. A kiesett búzaterületek pótlására igen sok üzem vet ipari növényeket, cukorrépát, napraforgót, kukoricát. Az országos cukorprogram szempontjából is nagyon figyelemreméltó, hogy Baranya megyében a tavalyi 4800 hektárral szemben az idén 6200 hektár cukorrépát fognak termelni, közel 30 százalékos területfejlesztéssel Baranya megye nagymértékben hozzájárul a hazai cukorgondok enyhítéséhez. A másik kritikus növény a napraforgó, tavaly ősszel a termés egy része — a csapadékos időjárás miatt — tönkrement, a növekvő étolaj szükséglet megköveteli, hogy ebből a növényből is többet termeljünk. Megyénk mezőgazdasági üzemei a napraforgóvetés területét is megduplázták, 1750 hektárral vetnek többet, mint az előző évben. A ötödik fontos búzapótló növény a kukorica. Tavaly 72 ezer hektáron termelték, most 6 ezer hektárral nagyobb területen — 78 ezer hektáron készülnek a vetésére. Végezetül a megye néhány nagyobb termelőszövetkezetétől kértünk tájékoztatást: milyen ütemben haladnak a mezőgazdasági munkák. A tízezer hektáros mozsgói Zrínyi Termelőszövetkezetben a tavaszi munkák időarányos részét elvégezték. A borsó 200 hektár területen már a földben van. A 74 hektárnyi területre kerülő paradicsomhoz szükséges palánták a melegágyakban elvetésre kerültek. A szövetkezet 470 hektáron vet cukorrépát, ebből több mint 350 hektáron már földben van a mag. Jelenleg a cukorrépa és a kukorica vetésterületének műtrágyázását végzik a gépek. A nagykozári nyolcezer hektáros közös gazdaságban 60 traktor dolgozik a földeken: talajmunkákat és a műtrágyázást végzik az 1300 hektáros kukorica 4s a száz hektáros napraforgó vetésterületen. Üjpetrén a több mint tízezer hektáros Petőfi Termelőszövetkezetben 650 hektár pillangós fejtrágyázásával végeztek. Az 580 hektáros borsó vetésterületen a napokban fejeződik be a vetés. A mohácsi Üjbarázda Tsz 360 hektáron elvetette a borsót. Ugyancsak végeztek a zab és a cukorrépa vetésével. A napokban fejeződik be 25 hektáron a legelőtelepítés. Jelenleg a 190 hektáros burgonya vetés- területen folyik a munka. elvtárs beszéde
