Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-04 / 92. szám
1975. április 4., péntek Dünantült naplö 3 Szabadságunk' születésnapján írta: dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára Harminc éve annak, hogy a dinamikus lendülettel előretörő Szovjet Hadsereg a Vas megyei Nemesmedves községből kiűzte a menekülő náci hadsereg maradványait. Ezzel a hathónapos súlyos harcok után Magyarország teljes egészében felszabadult. Három évtized alatt már azok is felnőtté váltak, akik 1945-ben születtek és egyre ritkulnak azoknak a sorai, akik érett fővel életük derekán érkeztek el a nagy fordulathoz, Magyarország hajnalához. Az élet rendje, hogy azok lesznek egyre többen, akik apáik, nagyapáik elbeszéléseiből, regényből, történelemkönyvből, vagy megsárgult újságok lapjairól ismerkednek meg szabadságunk születésének történelmével. Valóban joggal emlegethetjük a „történelmi sorsforduló”, az „új kor kezdete" kifejezéseket a felstabadu- lás és az azt követő változások jellemzésénél. Hiszen akár a társadalmi haladás objektív mutatóit - a gazdasági fejlettséget, a dolgozók életszínvonalát, a megtermelt javak elosztásának szociális igazságosságát, a demokratizmust, a tanulás és művelődés lehetőségeit nézzük, akár azt latolgatjuk, hogy hogyan alakulhatott volna személyes életünk a felszabadulás nélkül: a történelmi korszakváltós ténye vitán felül áll. fi ni IMlg forradalmunk A mögöttünk hagyott három évtized tevékenységét nem egyszerűen csak pozitívnak ítéljük, hanem olyan a munka- és élet- körülményeket átalakító, új élet alapjait megteremtő évtizedeknek, amelyeket még évszázadokban mérve sem produkált soha a magyar nép történelme. Ma már nyilvánvaló az is, hogy az a forradalmi átalakulás, amely harminc évvel ezelőtt elkezdődött, a mi forradalmunk, mindnyájunk legszemélyesebb ügye és az új korszaknak nem passzív alanyai, hanem aktív alkotói vagyunk. Ehhez a felismeréshez ma már egyre többen jutnak el, mert az 1945 utáni esztendők bonyolult realitása bebizonyította, hogy a felszabadulással csak a lehetőséget kaptuk meg, a lehetőséggel nekünk kellett élni, a társadalmi forradalmat a magyar dolgozó osztályoknak kellett végbevinni. Az új társadalom építése a szó szoros értelmében a romokon kezdődött el, hiszen az amúgy is szegény ország háborús pusztulását is helyre kellett állítani. A háború befejezésére teljesen megbénult a közlekedés, elpusztult az összes Duna- és Tisza-híd. Az ipari vállalatok 90 százalékát érte kisebb-na- gyobb károsodás, és az üzemek kapacitása az eredetinek csak 50 százaléka volt. A munkagépek 75 százalékát a németek elhurcolták. Elpusztult a szarvasmarha-állomány 44 százaléka, a lóállomány 56 százaléka, a sertésállomány 79 százaléka. Mindezt összevetve a második világháború alatt hazánk vagyonának 40 százaléka pusztult el és ezzel Magyarország az egyik legsúlyosabban károsodó országgá vált. Kilencmillió lakosa közül félmillió halt meg a háborúban. Az ország embervesztesége ugyanannyi volt, mint az akkor 140 milliós Egyesült Államoké. Ilyen körülmények között kezdtük meg azt a történelmi utat, amelynek három évtizede a magyar nép felemelkedésének fényes bizonyítéka. A 30 év eredményeit nehéz számszerűsíteni és ilymódon bemutatni, mert nem minden vonatkozásban rendelkezünk a maihoz hasonlóan értelmezhető adatokkal. Néhány szám azonban bizonyítja, hogy mint az országban mindenütt, itt Baranyában is megvalósultak azok a tervek, melyeket az illegalitásból kilépő kommunista párt tudott és mert megfogalmazni, s amelyek eredményeképpen mélyreható társadalmi, gazdasági és politikai átalakulás következett be az élet minden területén. iRteHZiV fejlődés 1949-ben Baranya még mezőgazdasági jellegű megye volt, ahol az aktív keresők több mint 60 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, jelenleg ez az arány 26 százalékot tesz ki. A megye ipari jellege már nyilvánvaló, ami kifejeződik abban is, hogy az iparban foglalkoztatottak száma ma több mint kétszerese a felszabadulás előttinek. Az ipar fejlődése megyénkben — főként kezdetben — az átlagosnál intenzivebb beruházási tevékenységgel járt együtt. Ezt egyrészt a Mecsek még fel nem tárt szénvagyona, majd az 50-es évek második felétől az uránércbányászat kifejlesztése tette szükségessé. A felszabadulást követő évtizedben nemcsak a bányászat, hanem a megyében települt többi iparág is megújult. Ma már alig hasonlíthatók össze azok a korszerű, de hosszú múltra visszatekintő és nagy hagyományokkal rendelkező ipari üzemek a 30 év előttivel, amelyek akkor a megye ipari arculatát jellemezték. Megújult többek között a Bőrgyár, Szigetvári Cipőgyár, Kesztyűgyár, Porcelángyár, valamennyi élelmiszeripari üzem (sör, konzerv, hús, tej, dohány stb.). Üj gyárak, szakmák jöttek létre a megyében, mint például a Farostlemezgyár, Bere- mendi Cementgyár, Hőerőmű stb. A sok milliárd forintot kitevő beruházások nyomán 30 év alatt megváltozott a térkép, megváltozott a táj képe. Napjainkban a megye iparának termelése kb. tízszeresét teszi ki a felszabadulás előttinek. Az 1,4 millió tonna szén helyett ma 3,1 millió tonnát termelnek a bányászaink, tízszer annyi villamosenergiát, tizenhétszer több kesztyűt és tízszer annyi sört gyártanak Baranyában, mint 20 évvel korábban. Másfél évtizeddel ezelőtt a megye iparának géphajtó ereje 170 millió kW-ot tett ki, míg a jelenleg alkalmazott gépek közel 450 millió kW hajtóerőt képviselnek. Mindezek mellett is gondjaink vannak az egyoldalú ipar* szerkezettel, hiszen még többségében ma is a bányászat a baranyai ipar helyzetének alapvető meghatározója. Ezért a következő ötéves tervek során o lehetőségekhez képest további erőfeszítéseket kell tenni a megye ipari szerkezetének javítása érdekében. Az építőipar 30 év alatt az idényszerűen működő kézműiparból folyamatosan termelő és a fizikai munkát nagymértékben gépesítő, különféle rendeltetésű épületek sokaságának előállítására képes iparrá vált. 1958-ban — országos viszonylatban úttörőként - Pécsett épültek fel az első panellakások, később elkészült a Pécsi Panelgyár és a Födémelemgyártó üzem, amely a lakások gyárszerű termelését és a kivitelezési idő lerövidítését tette lehetővé. Jelentős fejlődés következett be az elmúlt három évtized alatt megyénk mezőgazdaságában is. A változás mindenekelőtt azzal kezdődött, hogy a földreform végrehajtása során 1945 és 1947 között közel 24 ezer ember jutott földhöz. Folytatódott a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, amely nem egyszerűen csak a kollektív gazdaságok létrejöttét eredményezte, hanem azt is, hogy a korszerű technika megváltoztatta az itt folyó termelés kézműves jellegét, széleskörűvé vált a gépek alkalmazása, mindinkább tért hódít a kémiai technológia, meggyorsult a termelőerők és területek koncentrációja, a terméseredmények növekedése. Például: a búza 1974. évi átlagtermése háromszorosa az 1931—40-es évek átlagának, a kukoricáé pedig kétszerese. De hasonló mennyiségi és minőségi változás következett be az állattenyésztés területén is. Összességében a megye mező- gazdasága jelenleg 50 százalékkal kevesebb munkaerővel natúralakban mérve kétszer annyi terméket állít elő, mint 1945 előtt. Alap vet 81| | változások A gazdaság szocialista fejlődésének eredményeként megyénk lakosságának munka- és életkörülményeiben is alapvető változások következtek be. Megyénk népességének foglalkoztatottsági színvonala az 1949 évi 68 százalékról 87 százalékra nőtt, a pénzjövedelmek és társadalmi juttatások emelkedése révén a lakosság által megszerezhető anyagi javak mennyisége a három évtized alatt pedig több mint háromszorosára növekedett. Jelenleg 100 háztartásra 67 televízió, 65 mosógép, 53 hűtőszekrény, 12 személygépkocsi jut. A rádió pedig ma már minden lakásban megtalálható. A fejlődés azonban nemcsak az anyagi javak területén, hanem az egészségügyi ellátottság vonatkozásában is kézzelfogható. 1938-ban megyénkben o társadalombiztosítás a lakosság 31 százalékát érintette, ma már mindenkire kiterjed. Ingyenes az orvosi ellátás, a bölcsődén, óvodán, iskolán keresztül elkíséri életük végéig az embereket. A három évtized fejlődésének nagy jelentőségű eredménye, hogy nőtt megyénk dolgozói művelődési ellátottságának színvonala is. Ezt példázza a színház, a balett, a különböző kiállítások látogatottsága mellett, hogy a megye könyvtárainak könyvállománya a felszabadulás óta megtízszereződött. Tovább erősödött Pécs város kulturális súlya, kisugárzása. Ma már hat felsőoktatási intézmény, egyetem és számos középiskola sokezres létszáma tanulóival segíti népünk további szellemi fel- emelkedését. Az elmúlt évtizedek során államunk nagy gondot fordított a tudományos alkotómunka feltételeinek biztosítósára. Ma Baranya megyében 900 dolgozó foglalkozik tudományos tevékenységgel. Az ezirányú fejlődésnek az egyik tényezője többek között a Tudományos Akadémia pécsi tagozatának létrejötte. A művészi alkotó tevékenység is híven tükrözi társadalmunk egészséges fejlődését. Megyénkben jelentős a száma azoknak az alkotóművészeknek, akik az irodalom, képzőművészet, zene és más művészeti pályán tevékenykednek. Számukra az alkotómunka feltételei kedvezőek. Erőteljesebbé vált megyénkben az urbanizációs folyamat. Míg a felszabaduláskor a megye lakosságának mintegy egy- harmada élt városokban, ma már több mint 50 százaléka. A városiasodás mellett Baranya településhálózata az elmúlt 30 év folyamán tovább aprózódott. Jelenleg meghaladja a 180-at azon községek száma, ahol a népesség nem éri el az 500 lakost. Nem tartjuk kielégítőnek - az elért eredmények ellenére sem — megyénk kommunális ellátottságát. Igaz, hogy 1962-ig befejeződött a községek villamosítása és ma már néhány község kivételével mindegyiknek van bekötőútja. Kibővült a körzeti orvosi ellátás, iskolák, törpevízmüvek, járdák létesültek a kisebb községekben is, mégis úgy véljük, hogy sok még a kielégítetlen igény, amelyeknek megoldására a következő években gondot kell fordítani. jflttfc emlékezésként Az idei jubileumi esztendő különös jegyet kapott azáltal, hogy széleskörű nemzeti és nemzetközi érdeklődés közepette napjainkban zajlott le pártunk XI. kongresszusa, amely a négy és fél esztendő eredményeinek és gondjainak számbavétele mellett visszatekintett az elmúlt 30 esztendő útjára is. Politikánkat, amelyet pártunk az utóbbi két évtizedben eredményesen folytat és amellyel népünk többsége egyetért és támogat, a XI. kongresszus újból megerősítette, ^félünk — mint ezt a XI. kongresszus határozatai is leszögezik — az eddigi fejlődést tovább folytatni úgy, hogy ennek a tevékenységnek eredménye a fejlett szocialista társadalom legyen, ahol magas szinten áll a termelés, a közéleti tevékenység, a fogyasztás, ahol megvalósul a tudatos és szabad emberi cselekvés és ahol az ember szocialista módon gondolkodik, él és dolgozik. A magyar nép történetében az utóbbi 30 év a fejlődés és a nemzeti felemelkedés időszaka volt. Hazánk fejlődése csakúgy mint a többi szocialista országé, népeink alkotásai tanúsítják, hogy a szocialista társadalom még a legfejlettebb kapitalista államokkal is kiállja az összehasonlitás próbáját. A mögöttünk lévő három évtized a Szovjetunió és a szocialista országok védelmi erejének, egységének és közös harcának eredményeképpen békében telt el. A szocialista forradalom fejlődésében természetesen voltak megtorpanások, voltak és vannak gondjaink időnként nehéz problémák elé állított bennünket az élet, de valójában békében folyhatott a küzdelmünk és bontakozhatott ki népünk tehetsége és szorgalma. Az 1945 óta tartó időszak bebizonyította, hogy mire képes egy nép, ha szabadon élhet, cselekedhet. Ezeken a napokon — a megemlékezés ünnepi pillanataiban — hazánk nagy nemzeti ünnepén, mély hálával és internacionalista érzéssel gondolunk a Szovjetunióra és népeire, akik a világ sorsát eldöntő nagy háborúban 30 évvel ezelőtt a magyar földre is elhozták a szabadságot. Tisztelettel adózunk a bolgár és jugoszláv nép azon fiainak, akik szűkebb hazánk, Baranya felszabadításában részt vettek. Az ő áldozatukat hirdeti az az emlékmű a Mecseken, amelyet az ünnep előestéjén avattunk és amelyet Baranya megye dolgozó társadalma épített a felszabadulásra való örök emlékezésként. A felszabadítók áldozata nem volt hiábavaló! A magyar nép elindult és sikeresen halad annak a szocialista fejlődésnek az utján, amely gyarapodásával, gazdagodásával, a dolgozók millióinak érdekeit szolgálja.
