Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-30 / 117. szám

1975. április 30., szerda Dunántúli napló 3 .......\V. . ...V. .................. .. . ...................... . W'...................... ..V. .............. .........V, ....... ..... Negyedszázados az orosz nyelv oktatása Évente ötszáz orosz szakos tanár Nagyon kevesen beszélték kifogástalanul az orosz irodal­mi nyelvet Magyarországon a felszabadulás előtt. Az orosz irodalom remekeit többnyire csak német fordításból ismer­hette meg az érdeklődő. A II. világháború befejezése után szinte a nulla pontról indult hazánkban az orosz nyelv ok­tatása. A kezdeti lépéseket is inkább a lelkesedés, mint a megalapozott tudás kísérte. Sor­ra készültek a kis kéziszótárak, melyek könnyítésül fonetikus át­írásban közölték az orosz sza­vakat. A szótárhibák egy része azóta már az oktatás anekdota- kincsét gyarapítja. A „P" betűs címszavak között például az azonos alakú, de magyarban kettős jelentésű „paradicsom" szót csupán a „menny” értelem­mel azonos orosz „raj" szóval illették. Az orosz nyelvoktatásunk 25 éves jubileumát ünnepelhettük az elmúlt héten a Pécsi Tanár­képző Főiskola felszabadulási díszprogramja keretében. Ez al­kalomból beszélgettünk Sely­mes Ferenc egyetemi docens­sel, aki a hőskortól kezdve ré­szese volt a negyed századnak. 0 Milyen volt az orosz okta­tás helyzete Magyarországon ebben az időszakban? — Az értelmiség egy része mór az események legelején felismerte a történelmi realitást és igyekezett mind közelebb jutni a nyelvén keresztül a Szov­jetunióhoz. Ezt a fellendülést bi­zonyítják például azok a hir­detések, melyek baloldali la­pokban láttak napvilágot és óraadó orosz tanárokat keres­tek. Jóllehet Budapesten az egyetem keretében működött egy Szlavisztikci Intézet, azon­ban nagyon kevesen merték vál­lalni az orosz nyelv tudásával iáró „Dolitikai kellemetlensége­ket". A háború alatt azonban részben a hadifogságban, de másképp is, ezrek kezdték ta­nulni ezt a nyelvet, köztük jó­magam is. Én például oroszul olvastam először az Izvesztyijá­ban, hogy Debrecenben meg­alakult az Ideiglenes Kormány. 0 Milyen változás történt e téren a leiszabadulás után? — Alig egy évvel később, 1946-ban Budapesten megala­kult az úgynevezett Orosz Inté­zet és a középiskolákban beve­zették az orosz nyelvet, mint tanítható tantárgyat. 1949-ben pediq kötelező tárgyként ren­delték el az általános iskolá­sok 5—6., a gimnáziumok 1—2. és a főiskolák 1-2-3. évfolya­main. Az első kísérletek idején Pécs is szép eredményekkel és kezdeményezésekkel büszkél­kedhetett. Dr. Boros Istvánná Leontieva Olga vezetésével itt Fonetikus kéziszótárakkal kezdődött Pécsett 1948-ban indult az első tanfolyam Az orosz világnyelvvé vált is megalakult az Orosz Intézet és ugyancsak az ő összeállítá­sában a Kommunista Párt pécsi nyomdájában elkészültek az el­ső fonetikus szótárak is. Váro­sunkban én már 1948-ban meg­szerveztem az első oroszul ta­nuló csoportokat, majd dr. Bo- rosné indított be egy tanfolya­mot. 0 Az orosz nyelvoktatás kö­telezővé tétele ellenére akkor még a tanulók mindössze egy százaléka, azaz alig tízezer diák tanulhatta, hiszen oktató szin­ten kevesen ismerték ...- Ez a probléma a legna­gyobbak közé tartozott. Ma már megszépült emlék, de akkor nem volt ritka, hogy a tanár alig két-három leckével járt a tanítványok előtt. A Pécsi Pe­dagógiai Főiskolán 1948-ban indították meg az orosztanár­képzést, Budapesten pedig megalakult a Lenin Intézet, részben hasonló céllal. A le­morzsolódás miatt azonban Pé­csett csak a következő tanévtől lett eredményes az oktatás. A hallgatók legnagyobb része az üzemekből, gyárakból érkezett igen kevés nyelvi alappal, de kisebb számban voltak ótkép- zősök, más nyelvet már ismerő pedagógusok is. Csupán 1953- ban kerültek először olyan hall­gatók a főiskolára, akik mór a középiskolában is tanulták az orosz nyelvet. 1955-ben évente 140-150 orosz szakos tanár vég­zett, de még mindig csak a legégetőbb problémákat sikerült orvosolni. 0 Ettől kezdve azonban már szinte egyenes a fejlődés útja a máig ... — Jelenleg évente csaknem 500 orosz szakos tanárt képez­nek az egyetemek és a főis­kolák, s ezenkívül valamennyi iskolai szinten kötelezően ok­tatják. Milliós értékű laborató­riumok, korszerű nyelvkönyvek, segédeszközök és szótárak tu­catjai segítik a mind eredmé­nyesebb tanítást és tanulást. Csupán egy igen jellemző adat: a jól ismert Hadrovics-Gáldi szótár 1951-es megjelenése óta több mint egymillió példányban kelt el. Elértük azt is, hogy va­lamennyi orosz szakos hallgató még a tanulmányi ideje alatt kijuthat a Szovjetunióba nyelv­gyakorlatra. De ugyanitt kell még szólnunk a TIT keretében oroszt tanuló több tízezer hall­gatóról is, akik estéiket, sza­badidejüket áldozzák a nyelv- tanulásra. Az elmúlt 30 év alatt öt kontinens csaknem valameny- nyi országában bevezették a ta­nítását, s a világnyelvek azonos rangú tagja. Füzes János Lahti férfikar érkezik Pécsre Több éve tartó baráti kapcsolat eredményekép­pen és egy korábbi finnor­szági látogatás viszonzása­ként a Volán 12. számú Vállalat szakszervezeti bi­zottságának Bartók Béla kórusa magyarországi láto­gatásra és vendégszerep­lésre hívta meg testvérvá­rosunk, Lahti férfikarát. A finn vendégeket a Bar­tók kórus tagjai 2-án, pén­teken fogadják Budapes­ten, a Ferihegyi repülőté­ren. Több hangversenyt is adnak Pécsett, ezek közül kiemelkedik a 6-án, kedden este Pécsett, a Liszt Ferenc hangversenyteremben meg­rendezendő közös hangver­seny. A kedden 19 órakor kezdődő hangversenyen a vendéglátó Bartók Béla kó­rus — Jobbágy Valér kar­nagy vezényletével — a Lahti Férfikórussal együtt lép dobogóra. Helikon előtt Helikon után, Két éve a helikoni tapasztalatok összegezésekor egyebek közt ilyen általános vélemény fo­galmazódott meg: ,,Keszthely kezdi kinőni a fiatalok és a kí­sérők egyre nagyobb töme­geit ..Alighanem erre ju­tott a helikoni ünnepségek rendező bizottsága, — s fölte­hetően sok más szempont is ösztönözte —, amikor úgy dön­tött, hogy az idei évben - megszakítva az immár jó más­fél évtizedes hagyományokat - gyökeresen más formában ren­dezi meg a középiskolás diák­ságnak ezt a kedves, tavasz­illatú művészeti seregszemlé­jét. Másképp és nyilván más követelményekkel is. Az új koncepció szerint az idén, mint hírül adtuk, a me­gyeszékhelyeken bonyolították le a Helikon jegyében kiírt versengéseket. Akik itt, Pécsett a legjobban szerepeltek, vagy­is „arany" fokozatot szereztek, — szám szerint mintegy 800 fiatal - azok vehetnek részt a keszthelyi háromnapos ünnep­ségen. Keszthelyen az idei év­A Győri Vagon- és Gépgyárban készülnek a nagyteljesítményű Rába—Steiger mezőgazdasági erőgépek. A képen: a kétszáz­negyvenöt lóerős erőgép. Negyven­nyolcán indultak el Pécsről Jubilál a szülésznőképző A mindennapok cso- dóinak részesei let­tek. Tanúi, segítői egy új ember világra jöttének. Hu­szonöt évvel ezelőtt, felsza­badulásunk után Baranyá­ban az első kétéves szü­lésznőképző iskola végzős hallgatói elhagyták az is­kolapadokat, s nemrégi­ben ismét találkoztak. Nagy szükség volt rájuk akkor, s most egy negyed­század után azt kérdez­gették egymástól és ma­guktól: mi lett veled? Mi­re vitted? Gyakorlóbabákon tanulnak a Szülésznöképző Intézet tanulói. Fotó: Matetics László „Na nézd, a csikkdobó!” Márminthogy ... Hát illik ez? Persze, hogy illik. Ez a töré­keny, élénken csillogó szemű asszony ma is így él az osz­tálytársak emlékezetében. Tud­niillik, tilalom ide, tilalom oda, ő akkor is bőszen dohányzott és a csikket senki sem tudta olyan messzire elpöckölni, mint ő. Most Tóth Józsefnénak hív­ják, és a Kecskemét környéki tanyákon körzeti ápolónő. — Bevallom, — mondja cin­kos titokzatossággal — ha a fiam nincs otthon, néha ello­pom a motorját, aztán járká­lok vele egyet. Mert amikor körzeti szülésznő voltam, az én területemet csak motorral le­hetett bejárni. És mesélni kezd. Egy drámá­ba illő, igaz történetet: — Az egyik tanyán negyedik gyereke született egy asszony­nak. Sírt, átkozódott, hogy in­kább halna meg, csak nyomo­rúságnak jön a világra. Ne­héz szülésnek látszott. A vak apa elbotorkált három kilo­métert az állomásra, hogy men­tőt hívjanak. Mire a mentő megjött megszületett a gye­rek, de nem volt benne élet. Én nekimentem a mentősnek is, hogy segítsen, mert éleszteni kell a gyereket. Három óra múlva fölsírt. És mit tesz a sors? A kis Piroska ma a vak apa egyetlen támasza, mert a nagyobb testvérek már mind elköltöztek, az édesanya pe­dig néhány éve rákban meg­halt. Hót. . . van az enyém­nél szebb hivatás? Én a szí­vem mélyén ma is, mindig is azt mondom: bába vagyok. — Nagyot fordult a világ huszonöt év alatt. Az akkori gyerökeimnek — mert sajátjá­nak mondja, kedves ö-zéssel azokat, akiket világra segített — már autójuk, saját házuk van, vezetékes gáz a lakásuk­ban, kocsi viszi-hozza őket a kombinátba, meg a Dózsa téeszbe. Furcsa tabló az övék. Fiatal, mosolygós lányok, fiatalasszo­nyok, néhányuk asszonyneve előtt a rövidítés: „özv.” Sokan voltak ilyenek a negyvennyolc végzett hallgatóból. Hadiözve­gyek, hadiárvák, hadigondozot­tak.. . S miközben talpra akar­tak állni, egyenesbe hozni sa­ját életüket, sohasem tudtak csak magukra gondolni. — A szülésznő munkájában az a csodálatos, semmivel nem helyettesíthető érzés, amikor a szülő édesanyával végigizgul­juk a csecsemő világrajöttét és együtt örülünk vele — mond­ja Varga Sándorné. — Ami­kor Ozorán átvonult a front, egy kézigránát a szobában robbant. Egyedül maradtam. A munka jelentette a vigaszt, a segítés az örömet Most Héví­zen, a reuma-kórházban dol­gozom. Szép ez is, de azért a szülészet... Öry Irén, Vass Sándornéval együtt a találkozó szervezője, a tabló készítője volt. Élete akár romantikus regény is le­hetne, de minden sorában az élet sokszor kegyetlen valósá­gával. Kisfiát egyedül nevelve örökös nélkülözések közepette végezte el a szülésznőképzőt — jelesen. A dombóvári szülő­otthonban egymaga pontosan ezeregy szülést vezetett le. Az­után beteg lett. most forgalmi előadó a Volán 12-es Válla­latnál. De az útravaló, amit huszonöt évvel ezelőtt kapott, ma sem fogyott el. „Nem úgy volt, mint most" — mondogatták sokan. A hu- szonnégyórás szolgálat után délelőtt még az elméleti órá­kon is részt kellett venni. Dr. Lajos László professzor, a szi­gorú főnök nem tűrt semmi la­zaságot, mindenkitől teljes oda­adást követelt. — Nagyon jó évfolyam volt, ez az első — dicséri őket a professzor. Bizonyítja ezt az is, hogy az akkor végzettek közül, aki a pályán maradt, ma már csaknem mind főnő­vér. Amelyikük ma nem az egészségügyben dolgozik, azt a sors kényszerítette máshova. Tudtam én is, hogy többségük nagyon nehéz körülmények kö­zött élt. Kemény munka köze­pette tanultak, hiszen huszonöt évvel ezelőtt nagy hiány volt szülésznőben. De jól megtanul­ták, amit kellett, s mellette azt is, hogy a beteggyógyítás egyenlő az önfeláldozással. Aki mást lát benne, az nem való a pályára. Huszonöt évvel ezelőtt negy­vennyolc fiatal leány és asz- szony indult útnak az első pé­csi kétéves szülésznőképzőből. S, ha sorsuk, életük különbö­zik is, egyben közösek: a se­gítés, az áldozat azóta is tör­vényük maradt. Kurucz Gyula fl számszerű ben már nem lesz vetélkedés. Bemutatók, helyi és vidéki sze­replések, találkozók, szakmai értékelés lépnek a minősítés, illetve a versenyszerűség he­lyébe. Ez a változás egyfajta nyugodtabb légkört és - mi­vel kevesebben utaznak oda — jobb elhelyezési és étkeztetési körülményeket ígér. Hogy a keszthelyi Helikon formai át­alakítása tartalmi változásokat is hoz-e, s azoknak mik az előnyei és hátrányai, erről úgy gondolom, korai lenne még jósolgatnunk. A gyakorlat pró­bája dönti majd el, érdemes volt-e módosítani az országos diáktalálkozó hagyománnyá nemesedett formáin. Egy biz­tos: a csoportok és a szólis­ták, versmondók megszaba­dulnak a versenyláz izgalmai­tól, idegességétől és nemkívá­natos vadhajtásaitól is. Hiába is tagadnánk, az utóbbi heli­konok szellemükben bizony kissé eltávolodtak a nemes versengés alapeszméjétől, mi­szerint a részvétel a legfonto­sabb. Más kérdés, vajon a ver­senyt kell-e megszüntetni emiatt. (Illetve leszűkíteni ha­zai erőpróbákra.) adatok óriási előrelépést jeleznek . . . Amíg két éve Keszthelyen mindössze 13 „aranyat" hoztak el Pécs- Baranya diákjai, itt, Pécsett 44 „arany” fokozatú minősítés született. Reméljük, a mérce nem került sokkal lejjebb a keszthelyinél, bár ennek óha­tatlanul' ellenében hatott az a természetes igény, hogy lehe­tőség szerint minél több fiatal jusson el Keszthelyre. Bizako­dunk abban, hogy ott a ter­vezett szakmai bemutatókon sikerül majd képet alkotni ar­ról is, hogy ez az idei mintegy harminccal több „arany” mi­nősítés vajon színvonalbeli gyarapodást is jelent-e vagy csupán számokat. a héttőn s: s:? k; ni gála" műsora egyikről sem győzött meg egyértelműen. És talán nem is ez volta feladata. Az „arany" minősítésű műsor­számokból — tizennyolcat kivá­lasztva — egy jól szerkesztett bemutatót láthattunk, tegyük hozzá első alkalommal f^écsett, a helikonok óta. örvendetes figyelem ez a középiskolai amatőr művészet iránt, ahol sokféle érték csillan meg a szűkebb iskolai esteken, s ezek jó része nagyobb nyilvánossá­got érdemelne. Ezen az esten is, bár valószínű, hogy nem­csak a legjobbak közül válo­gattak a műsor szerkesztői, több igen figyelemreméltó produkciót hallottunk vers­mondók, hangszeres szólisták, énekesek és együttesek elő­adásában. (A kórusok másutt, az Éneklő ifjúság program ke­retében mérik össze tudásu­kat.) Ez az első lépés a megye középiskolás műkedvelőinek nagyobb nyilvánosság előtti szerepeltetésére mindenképp ígéret egy valóban szép és ünnepélyes előadó estre, amit - talán egy kicsit szerényebb címmel —, sokszorosan megér­demelnének. Van miből válo­gatnunk. (w. e.) Díszkivilágítás Zrínyi Miklós, a Szigeti ve­szedelem költője, a kiváló hadtudományi író, korának egyik legtehetségesebb had­vezére 1620. május 1-én szüle­tett a horvátországi Ozaly vá­rában. Közelgő 355. születés­napjára díszkivilágítást kap a szigetvári Felszabadulás téren álló szobra. A szerelési mun­kákat a Szigetvári Várbaráti Kör kezdeményezésére a DÉ- DASZ szigetvári üzemigazga­tóság Zipernovszky szocialista brigádja vállalta társadalmi munkában. Ugyanez a brigád végezte el a szigetvári felsza­badulási emlékmű díszkivilágí­tásának szerelési munkáit is. Huszonöt eve „bábák" Vettek

Next

/
Thumbnails
Contents