Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-26 / 113. szám
POL GA PL WE □E LEM Olvasóinkhoz Több évi szünet utón ismét jelentkezik a Dunántúli Naplóban a Polgári Védelem Baranya megyei Parancsnokságának tájékoztatója. Az a szándékunk, hogy ezután minden ötödik héten ezen az oldalon tájékoztatjuk olvasóinkat a polgári védelem időszerű kérdéseiről. Miért van szükség a polgári védelmi feladatokra felkészítő tájékoztatóra? — vetődik fel n kérdés sok olvasónkban. A választ íqv fogalmazhatjuk meg tömören: A nagyhatású támadó- feqyverek feilődésével és rohamos elteriedésével megváltozott a hátorszáq szerepe is eqy esetleges háborúban. A korszerű tömegpusztító erzközök mérhetetlen pusztítóját csak úgy csökkenthetük. ha már békében felkészülünk a védekezés módjaira, megismerjük és begyakoroljuk feladatainkat. Meg akarjuk ismertetni olvasóinkkal, hogyan lehet természeti csapások, ipari katasztrófák, vagy esetleges háború idején gondoskodni az emberekről és az általuk megtermelt javak védelméről. Be akarjuk bizonyítani, hogy ma már a tömegpusztító eszközök hatásai ellen •s van védekezési lehetőség, hiszen megfelelő felkészültséggel nagy mértékben csökkenthetjük a veszteséget. Tájékoztatónkban nem törekszünk a teljes részletességre. Csupán a legszükségesebb feladatokat kívánjuk olvasóinkkal megismertetni, hogy eleget tudjanak tenni polgári védelmi kötelezett ségüknek. Útjára indítva polgári védelmi tájékoztatónkat, arra kérjük olvasóinkat, hogy cikkeinket polgári védelmi ismereteik bővítése érdekében folyamatosan olvassák. Polgári Védelem Baranya megyei Parancsnoksága Záróvizsga Tavaly kezdték meg a polgári védelmi egészségügyi szakaszok kiképzését. A tudnivalók elsajátítása után először a szakaszok parancsnokai tesznek szakmai vizsgát: májusban bizonyítanak, hogyan kell a mentést megszervezni, mennyire biztosan ismerik fel a helyzeteket? A szakaszparancsnokok vizsgáját az egész szakasz vizsgája követi. Az év folyamán, de legkésőbb szeptember elsejéig a 163 baranyai polgári védelmi elsősegélynyújtó és szállító szakasz vizsgázik. nö HÉTVÉGE Mindannyiunk kötelessége Beszélgetés a polgári védelmi kötelezettségről Fehér József ezredes megyei törzsparancsnokkal 1974. december 1-én vette át Baranya megye polgári védelmének törzsparancsnoki tisztét Fehér József ezredes. Hódmezővásárhelyi munkásifjúból — eredeti szakmája: fémnyomó — lett katonai vezető. Szolgálatát a 40-es évek végén kezdte, mindvégig aktív csapattiszt volt. Az utóbbi években már Pécsett szolgált. A megye új törzsparancsnokával a polgári védelmi kötelezettségről beszélgettünk. — Mit értünk polgári védelmi kötelezettség alatt? — Az alkotmányban rögzített elv szerint — a haza védelme minden állampolgár kötelessége — a honvédelmi kötelezettség keretében beszélünk polgári védelmi kötelezettségről, ami a férfiakra 14—65, a nőkre 14—60 életévük között terjed ki, tehát az állampolgárok széles körét érinti. — Mi indokolja a polgári védelmi kötelezettséget? — A korszerű védelemre való felkészítés számol a nukleáris fegyverekkel is, amelyek alkalmazása esetén az emberek tömegeit kell menteni és hatalmas területek válhatnak radioaktív szenyezetté, ahol a mentés és a mentesítés csak magasfokú szervezettséggel biztosítható. — Kikre nem vonatkozik a kötelezettség? — A gyermeket váró nőre a terhesség negyedik hónapjától kezdve a szülés után a gyermek 6 hónapos koráig, a gyermekét egyedül gondozó anyára, s arra a személyre, akinek munkaképessége leg- aláb kétharmadrészben csökkent. — Kik oszthatók be polgári védelmi szakszolgálatra? — Azok, akik képzettségüknél, képességeiknél fogva különleges polgári védelmi feladatok — szakfeladatok — ellátására alkalmasak. Szakszolgálatra nem jelölhetők ki viszont az 55 éven felüli nők, a 60 éven felüli férfiak, a 14 éven aluli gyermeküket egyedül gondozó anyák, továbbá azok, akiket fontos állami érdekből a szakszolgálat alól mentesítenek. — Ki határozza meg a szak- szolgálat teljesítésére való beosztást? — A polgári védelmi kötelezettség és a polgári védelmi szakszolgálat teljesítésére való beosztásról az illetékes állam- igazgatási szerv, illetve az üzem, intézmény vezetője dönt. E döntés ellen a felettes polgári védelmi vezetőnél lehet fellebbezni. A polgári védelmi kötelezettség nem terjed ki a fegyveres erőknél és testületeknél, valamint a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítő személyekre. — Mit foglal magában a polgári védelmi kötelezettség? — A polgári védelmi kiképzésben, illetve továbbképzésben, valamint a gyakorlatokon való részvétel kötelezettségét, a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátásának kötelezettségét, a polgári védelmi szolgálatra kijelölt személyek megjelenési és bejelentési kötelezettségét. — Milyen időtartamú a kiképzés és mikor tartják? — A kiképzések évi óraszáma 60, illetve a szakszolgálatoknál 120, a gyakorlatok időtartama pedig évenként legfeljebb 2x3 napig terjedhet. A kiképzéseket munkaidőn kívül, a munka-, illetve a lakóhelyen kell megtartani. Ha valaki valamilyen méltányos okból — betegség, kiküldetés stb. — nem vehet részt a kiképzésen, elfoglaltságát nyolc napon belül igazolnia kell. — Mikor kezdődik a polgári védelmi szolgálat? — Rendkívüli helyzetben: háború, elemi csapás, vagy más katasztrófa idején beszélünk a polgári védelmi szolgálat ellátásának kötelezettségéről. A szakszolgálatosokra vonatkozó megjelenési és bejelentési kötelezettség a megfelelő nyilvántartást, a szervezeti készenlétet és az alkalmazhatóságot hivatott megoldani. A szolgálat idején elszenvedett baleset külön eljárás szabályai szerint jár társadalombiztosítás. A polgári védelmi szervek természetesen elsősorban széleskörű honvédelmi nevelő, felvilágosító munkával törekednek a polgári védelmi kötelezettség teljesítésének elérésére. Meg kell azonban jegyezni, hogy a törvény kötelező szankciókat is előír. — Melyek ezek? — A polgári védelmi kötelezettség megsértése szabálysértésnek minősül és ezer forintig, a szakszolgálatosok körében háromezer forintig terjedő pénzbüntetéssel sújtható. Háború esetén a kötelezettség megsértése súlyosabb elbírálást von maga után, illetve bűntettnek is minősíthető. Büntetőjogi elbírálása a katonai bíróságok hatáskörébe tartozik. A polgári védelmi munkában kitűnt dolgozókat viszont államunk magasszintű erkölcsi elismerésben részesíti — fejezte be nyilatkozatát Fehér József ezredes, megyei polgári védelmi törzsparancsnok. PÄirek — A polgári védelmi vizsgáztatásról és a jubileumi versenyekről tájékoztatja április 28-án, hétfőn tartandó értekezletén a vállalatokat a Polgári Védelem Pécs városi Parancsnoksága. — Eredményesen vizsgázott a Mecseki Szénbányák polgári védelmének parancsnoki állománya az április 7—15. közötti vizsga- időszakban. — Az 1975-ös kiképzési feladatokat határozta meg a Polgári Védelem Pécs városi Parancsnoksága az április 18-án megtartott kiképzési tájékoztató tanácskozáson. — Sikeres gyakorlatot hajtott végre a Mecseki Szénbányák Újhegyi üzemében a szénelőkészítő műszaki százada. — Jubileumi verseny. Ebben az esztendőben ünnepli a Magyar Polgári Védelem fennállásának 25. évfordulóját. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és az MSZMP Polgári Védelmi Bizottsága jubileumi versenyt hirdetett meg a műszaki-mentő, a vegyvédelmi és az egészségügyi szak- szolgálati alakulatok szakaszai részére. A versennyel kapcsolatos részletes feltételeket a rövidesen kiadásra kerülő versenyfelhívás tartalmazza. Uj elemek a Plf-jogalkotásban Tovább a meglevő alapokról A Minisztertanács 1974. december 6-i ülésén a honvédelmi miniszter előterjesztésére 2041/1974. (XII. 11.) Mt. h. szám alatt új, alapvető jogszabályt fogadott el a polgári védelemről, amely fegyverek hatásai elleni polgári védelmi felkészülés, illetőleg védekezés további korszerű alapjait rakja le. Az új szabályozás továbbfejleszti az 1966-os Kormányhatározatban rögzített elveket, a polgári védelem rendszerét, ezáltal újabb szakaszt nyit meg a fejlődés folyamatában. A határozat a polgári védelem meglevő alapjaira épülve a korábbi, túlnyomó részt keretszerű sipbályozáson túlmenően több vonatkozásban normatív jelleggel szabályozza a polgári védelem irányításának és működésének rendjét az országos irányító szervektől a végrehajtásban érintett legalsóbb szintű polgári szervekig, nevezetesen egészen a községi tanácsi szervekig, a szövetkezetekig stb. Meghatározza az említett szervek vezetőinek polgári védelmi feladatkörét és felelősségét, szélesíti a tanácsi szervek polgári védelmi hatósági jogkörét, és növeli azok hatáskörét a működési területükön levő vállalatok, szövetkezetek stb. felett. A határozat „Általános rendelkezések" című része a polgári védelem korszerű fogalmáról, céljáról, az ország államigazgatási és gazdasági szervezetéhez való igazodásáról, valamint a honvédelem rendszerében való megszervezésének és fejlesztésének követelményeiről szól. A kormány új határozata a polgári védelemről Gépjármű sugármentesítés« A jogszabály bevezető rendelkezése szerint a polgári védelem az állami (költségvetési, tanácsi) szervek, az állami, a tanácsi és szövetkezeti vállalatok, a szövetkezetek és mindezek társulásai, a szövetkezetek érdekvédelmi szervei, továbbá a társadalmi szervezetek irányító szervei (a továbbiakban együtt: polgári szervek), vaíamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek és a lakosság közreműködésével valósul meg. Ez másképpen azt jelenti, hogy a polgári védelemmel kapcsolatosan minden egyes polgári szervre számos feladat, ezekhez kapcsolódóan hatáskör, illetőleg hatósági jogkör és mindezek révén megfelelő jogi felelősség hárul. Ez a jogkör, illetőleg felelősség mindenütt a szerv vezetőjét (miniszter, vezérigazgató, tanácselnök, szövetkezet elnöke, hivatalvezető stb.) érinti, illetőleg terheli. Ezt követően a határozat kimondja, hogy a polgári védelem — a honvédelem részeként — az élet és az anyagi javak támadófegyverek hatása elleni védelmét, valamint az elemi csapások, az ipari és egyéb katasztrófák elhárításában való közreműködést szolgáló intézkedések, továbbá az azok alapján állami, társadalmi és egyéni erővel megvalósuló védekezés rendszere. Meghatározása több új j— a polgári védelmi jogalkotásban eddig ismeretlen — elemet tartalmaz. így pl, a katasztrófa-védelemben való közreműködést, az állami, társadalmi és egyéni erők szerepét. Hasonlóan új elemek jelentkeznek a polgári védelem és felkészülési és védekezési, illetőleg mentési időszakra tagolt céljának meghatározásában is. A határozat „A polgári védelmi feladatok” című részében a polgári védelmi feladatokat és azok tagozódását, illetőleg rendszerét tartalmazza. Ezeket a védelmi rendszer egyes al- ágazatainak, illetőleg szakterületeinek kialakításával végbement, bár befejezettnek még korántsem tekinthető polarizációt figyelembe véve határozza meg és csoportosítja. Ennek keretében a lakosság és a polgári szervek felkészítésével, il-j letőleg közvetlen védelmével,- a létfenntartáshoz szükséges és az egyéb anyagi javak, vala-^ mint a termelés, az infrastrukT| túra stb. védelmével, majd a* támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben szükséges felderítéssel, mentéssel, mentesítéssel stb. foglalkozik és felsorolja az elemi csapásokkal, az ipari és egyéb katasztrófákkal kapcsolatos közreműködéssel, végül a polgári védelem háború idején való operatív vezetésével kapcsolatos fel-' adatokkal. A határozatnak rendkívüli jelentőségű az a rendelkezése, amely szerint a feladatok — a végrehajtás szervezése, irányítása és megvalósítása szempontjából — önvédelmi, illetőleg hatósági jellegűek: a) az önvédelmi jellegű feladatokat a lakosság helyi, illetőleg egyéni tevékenységével, továbbá az egyes vállalatok, intézmények stb. tekintetében azok hatáskörében, b) a hatósági feladatokat — területvédelmi jelleggel — a miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) irányításával és a tanácsi szervek rendelkezései alapján, az egyes területi igazgatási egységek (község, tanács, város, járás, megye stb.) átfogó védelme érdekében kell megvalósítani. Ennek megfelelően az önvédelmi jellegű feladatok ellátása az állampolgárok, illetőleg a polgári szervek saját, illetőleg közvetlen védelmét jelenti, beleértve az önsegélyt és az önmentést is. A hatósági jellegű védelem az önvédelem körét meghaladó védekezést, mentést jelenti, alapvetően az egyes területi igazgatási egységek (község, város stb.) védelmét szolgálja, döntően a tanácsi szervek hatáskörében, és ami a legfontosabb, az államigazgatási munka módszereivel, illetőleg eszközeivel és az érintett igazgatási egység területén levő üzemek, intézmények stb. szerveinek közös, ösz- szehangolt tevékenységével és a tanácsi szervek operatív irányításával valósul meg. A továbbiakban a Miniszter- tanács határozata a polgári védelem irányítását, az anyagi, pénzügyi ellátás és beruházás rendjét szabályozza és vegyes rendelkezésekkel zárul. Nem esek héberében, bekében is
