Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-25 / 112. szám

6 Dunántúli napló 1975. április 25., péntek Hogyan lobotok defenzív? (ff.) AZ ELŐKÉSZÜLÉS TAKTIKÁJA: Soha ne tartózkodjunk feles­legesen az úttesten, — ne aka­dályozzuk mások közlekedését, ha az elkerülhető. Őrizkedjünk attól, hogy egy egész forgal­mi sáv forgalmát feltartsuk csak azért, mert éppen balra akarunk kanyarodni. Ilyenkor alkalmazzuk inkább a jobbra kanyarodást, mert az könnyebb és egy háztömb megkerülése árán zavartalanul, mások za­varása nélkül folytassuk utun­kat. Különösen ajánlott az ilyen magatartás, " ha mindkét irányban sűrű járműforgalom áramlik. Olyan helyeken,-ahol forgal­mi szempontból nem feltétle­nül indokolt, ne álljunk meg, ha ezzel a mögöttünk közle­kedőt meglephetjük vagy aka­dályozhatjuk. Különösen figyel­mükbe ajánljuk ezt a pontot a pécsi szűk utcán közlekedő gépjárművezetőknek. A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TAKTIKÁJA: Minél jobban láthatóak va­gyunk mások számára, annál nagyobb biztonságban érezhet­jük magunkat. Nem elég, ha csak mi látunk másokat, minket is kell, hogy lássanak. Látni és láthatóvá lenni elv, alkalma­zása azt is jelenti, hogy igye­kezzünk a partner szemével is látni, olykor a partner helyze­tébe képzelni magunkat. Ne a gépkocsi szélvédőüvegjén őriz­zük az általunk meglátogatott tájak (matrica) emlékeit. A gépjárműre sem kívül, sem be­lül ne szereljünk olyan tárgya­kat, díszeket, amelyek a veze­tők kilátását előre, oldalt, vagy hátra zavarhatják. Ne vezessünk városi lámpá­val, ha mások tompított fény­nyel közlekednek. Aki fényszó­ró lámpával másokat elvakít, bűntettet követ el. Éljünk a lehetőséggel, hogy bizonyos körülmények között lassításkor vagy megálláskor a féklámpával hatásosabban — többször lenyomva a féket — figyelmeztessük a mögöttünk haladó jármű vezetőjét. A SZÁMÍTÁS TAKTIKÁJA: A kiválasztott forgalmi sáv­ban mindig határozottan ha­ladjunk. Kétszeres gondosság­gal figyeljünk ott, ahol a köz­lekedő partnerek figyelme va­lamely oknál fogva megoszlik, legyen szó akár gyalogosról, akár gépjárművezetőről. Gon­doljunk arra a régi gépkocsi- vezetői közmondásra, hogy az 9. Dunántúlon, az ország nyu­gati részén a fasizmus és a német megszállás lerázása, a felszabadulás jóval később kö­vetkezett be, mint keleten. Deb­recenben már megalakult és ténylegesen működött Magyar- ország Ideiglenes Nemzeti Kor­mánya, amikor Dunántúlon nyi­las rémuralom dühöngött. A második világháború hadicse­lekményei némileg elhúzódtak a Dunántúlon. Az olaszorszá­gi repülőterekről fölszálló, né­metországi és ausztriai célpon­tok felé induló négymotoros Liberatorok a Balaton fölött gyülekeztek. A messzire ellát­szó tükre adta a repülőgé­úttestre guruló labda után mindig egy futó gyerek követ­kezik. Bármelyik pillanatban szá­mítsunk arra, hogy járdasziget mellett vagy szűk forgalmi sáv esetén a zsúfolt járdáról bár­mikor lesodorhatnak, vagy le­léphet egy gyalogos. üres utcákban a váratlan­ság valószínűsége nagyobb. Nem hiába mondják a tapasz­talt vezetők, hogy üres utca, nehéz utca. ÚTIRÁNY MEGVÁLASZTÁS TAKTIKÁJA: Vezessünk „válogatósán". Mindinkább elkerülhetetlenné válik a menetvonal előfe törté­nő megtervezése. Vegyük gon­dos felülvizsgálat alá megszo­kott, és a naponta használa­tos útvonalainkat. Valóban ezek használata-e a legegyszerűbb, legbiztonságosabb? Mely kér­déseket válaszoljuk meg ma­gunknak az útvonalak megvá­lasztása során? Feltétlenül ebben az időben kell vezetnem? Feltétlen ezt az útvonalat kell használnom? Meggyőződésünk, hogy a 6-os főközlekedési út pécsi szaka­szán több idő alatt tudjuk cé­lunkat elérni, mintha igénybe vesszük a látszólag hosszabb, de időben rövidebb déli ipari utat. AZ ADAGOLÁS TAKTIKÁJA: A gázpedál lenyomása mér­tékével tartalékot kell képezni, melyet minden helyzetben meg kell őrizni. Jó az, ha minél több lóerő van a kocsi motor­jában, de nem csak azért van, hogy minél sebesebben tudjunk vele száguldani, hanem azért, hogy szükség esetén legyen gyorsító tartalékunk. Ilyen tar­talékra mindig a legkritikusabb helyzetben lehet és van szük­ség. Az adagolás taktikája azt jelenti, hogy vezetés közben szükségtelenül sohasem kockáz­tassunk, a meglepetések ellen egyetlen hatásos orvosság lé­tezik, a tartalék. A gépjármű nagy teljesítmé­nyekre képes és nagyon enge­delmes szerkezet. Ez sokakat visszaélésre csábít. Meg kell találni a csábító gyorsaságnak, a nagy sebesség iránti vágy ellenszerét, a legyőzésükhöz szükséges akaraterőt. A defenzív magatartásé veze­tőnek egyik jellemvonása, hogy az akarat és a tudás össz­hangban áll, az is, hogy szün­telenül fáradozik továbbképzé­sén, tudásának bővítésén, a jó tapasztalatok felhasználásán. Zárai Tibor peknek az irányt. Majd meg­kezdődött a magyarországi cél­pontok bombázása. Különösen két vasúti csomópont, Székes- fehérvár -és Szombathely szen­vedett sokat az angolszász bombázások miatt. 1944. no­vember végén Pécs jóformán harcok nélkül felszabadult, de aztán hónapokra megmereve­dett a front. A Velencei tó, a Balaton és a Dráva között a németek jelentős erőket von­tak össze, és kemény védelmi vonalat, az úgynevezett Mar- git-vonalat építették ki. Az elkeseredett páncélos ütköze­tekben Székesfehérvár többször gazdát cserélt. A somogyi fal­vakban sokáig ide-oda hul­lámzott a harc. Dunántúl fel­1975. ÁPRILIS 25., PÉNTEK: 21.20: Zeneszerzés és elő­adóművészet. A tv zenei klub­jának műsora. A klub ez­úttal Maros Rudolf zeneszer­zőt hívta meg vendégül, hogy az előadóművészet és a zene­mű kapcsolatáról beszéljen. Kü­lönösen a mai zene és elő­adásmód kialakulásáról, viszo­nyáról esik szó a műsorban, amelynek neves zenész vendé­gei is vannak. Előadói tradíci­ók, a régi nagy művészek ha­tása a maiakra, a ma zene­A Városi Rendelőintézet Pécs m. város biztosított dolgozói, illetve gyermekei részére összevont rende­lést tart 1975. április 26-án, szom­baton. Felnőttek részére a rendelési idő 7—19 óráig. I. kerületben: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169). II. kerületben: A Városi Rendelő- intézet (Munkácsy M. u. 19.) I. em 104. (Tel.: 13-833/37 mell.). III. kerületben: A III. kér. Ren­delőintézet dr. Veress Endre u. 2. (Tel.: 15-833). Gyermeklakosság részére a ren­delési idő: 8—11 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752), Vasas, Hősök tere, Meszes I—II. kör­zete. Ady E. u. 8. (Tel.: 11-587), Bor­bála- és Pécsbányatelep, Zsolnay V. u. 45. I—II. körzete (dr. Kovács és dr. Mezőlaki), Ady E. u. I—II. körzete. Munkácsy M. u. 19. (Gyermek- poliklinika fdsz bejárata) (Telefon: 13-833/54 mellék). Munkácsy Mihály u. (dr. Barka), Zsolnay V. u. 41. (dr. Telfel), Mikszáth K. u. (dr. Géczi), Móricz Zs. tér — Nagyár­pád kivételével — (dr. Tóth) és Semmelweis u. 1. (dr. Pánczél) körzete. Kertváros (Varsány u. 14.). (Tel.: 11-721), Kertváros I—II—III. (dr. Berták, dr. Matusovits, dr. Király) és Nagyárpád (dr. Tóth) körzete. Dr. Veress E. u. 2. (Tel.: 15-833), Mecsekalja (dr. Örkényi) I—II—III— IV. Uránvárosi körzet (dr. Fohl, dr. Köpataki, dr. Litkei, dr. Pala­tínus). szabadítása a második világ­háború magyarországi történe­tének utolsó felvonása. A had­műveleteket a 3. Ukrán Front hadseregei hajtották végre, a hadműveletileg alája rendelt 1. Bolgár Hadsereg katonái­nak támogatásával. A dunán­túli felszabadító harcokban ju­goszláv és magyar partizánok, az úgynevezett Petőfi-brigád tagjai is részt vettek. Az utol­só magyar — dunántúli — fa­lu 1945. április 4-én szabadult föl. Ez a nap lett az ország felszabadulásának ünnepévé. A Horthy-rendszer katonailag és politikailag vereséget szen­vedett, az ellenforradalmi kor­szak gazdasági és társadalmi viszonyai összeomlottak. Meg­kezdődhetett a táj igazi bir­tokbavétele. Új korszak kez­dődött Dunántúl történetében. Új társadalmi osztály lett a hatalom birtokosa, új erőforrá­sok nyíltak meg az élet szá­mára, új célok irányítják a fejlődést. Harminc év alatt új Dunántúl született. A hosszan elhúzódó harcok miatt Dunántúl talán az or­szág többi részénél is — Bu­szerzőjének befolyása az elő­adásra, kiszolgáltatott-e a ze­neszerző az előadó művésznek, a fantázia, az intenció szerepe kerül szóba a vitában. Amely­nek illusztrálásául zeneműveket is megszólaltatnak. Egyebek között az MRT szimfonikus ze­nekarából alakult kamarazene­kor előadásában Kobajasi Ken- Icsiro japán karmester Maros Rudolf művét vezényli. 1975. ÁPRILIS 26.. SZOMBAT: 21.25: Vendégek. Vígope­ra Sarkadi Imre novellájából. Róku, u.: (Tel. 21-165), I—II. kör­zet (dr. Dörömbözy, dr. Sediánszky). Endresz Gy. u. (dr. Görög), Sem­melweis II. (dr. Pados) körzete. Gyermekorvosi ügyelet az egész város gyermeklakossága számára 1975. április 26-án, du. 14 órától 19 óráig: Munkácsy M. u. 19. Gyermek- poliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-633/54. mell.) 1975. április 26-án este 19 órától április 28-án reggel 07 óráig ugyanott. (Tel.: 12-812) Ezen belül halaszthatatlan ellátást igénylő járóbetegek részére a ren­delési idő: szombaton: 15—17 óráig vasárnap: 9—10 óráig 16—17 áráig Felnőtt ügyeleti szolgálat szombat este 19 órától hétfő reqqel 7 óráig. I. kerület részére: Az újmeszesi körzeti orvosi rendelőben. (Tel.: 11-169). II. kerület részére: A II. kér. Ren­delőintézet, Munkácsy M. u. 19., a gyermekpoliklinika földszinti bejára­ta. (Tel.: 12-812) III. kerület részére: A III. kér. Rendelőintézet dr. Veress E. u. 2. (Tel.: 15-833). Járóbetegek részére a rendelési Idő: szombaton: 15—17 óráig vasárnap: 9—10 óráig 16—17 óráig Fogászati orvosi szolgálat 1975. április 26-án, 19 árától, április 28- án reggel 7 óráig: Petőfi u. 41. sz. alatt. Hívást lehetőleg a fenti rendelési időkben kérjük leadni. Ka a megadott szám nem jelent­kezik, a hívást a 09 POSTA kell bejelenteni. dapestet kivéve — többet szen­vedett, s a háború után nagy volt a pusztulás mértéke. Az­tán megindult a földosztás, az újjáépítés, a közlekedés, a vasútvonalak helyreállítása, a gyárak államosítása. A politi­kai pártok harcában végleg eldőlt a hatalom kérdése. A második világháború du­nántúli hadi eseményeinek egy- egy olyan mű állít szépirodal­mi emléket, mint Bertha Bul­csú Tűzgömbök című regénye. A társadalmi viszonyokban be­következett változást, átrétege- ződést, a régi dunántúli föld­birtokososztály szétesését és a puszták népének „honfoglalá­sát" pedig a leghitelesebben talán Illyés Gyula Ebéd a kas­télyban című műve ábrázolja. Huszonöt—harminc év nem nagy idő egy nép történeté­ben. Az 1945 óta lezajlott gaz­dasági és társadalmi változá­sok azonban döntő és alap­vető módon megváltoztatták Dunántúlon az életet. Az el­nyomottak, a szegények föl­emelkedtek, a volt uralkodó osztály tagjai elvesztették ha­talmukat. A dunántúli latifun­A Vendégek című Sarkadi no­vella nem került, nem is kerül­hetett eredeti formájában fel­dolgozásra. Az adaptáció - Springer Márta munkája, — enyhített az elbeszélés fájdal- masan-keserű hangulatán, groteszk, komikus ízeket kevert belé. Baranyi Ferenc operalib­rettót írt a történetből, Tamás- sy Zdenkó pedig olyan zenét, amellyel az előadásban a kis­polgári banalitást komoly ope­rai hangvétel teszi zeneileg is groteszkké. 1975. ÁPRILIS 27., VASÁRNAP: 17.55: Magyar művészek a Szovjetunióban. Riportfilm. „A Magyar Kultúra nap­jai a Szovjetunióban” esemény- sorozatról. Soha még ilyen méretű magyar kulturális se­regszemlére nem került sor, mint az idén április elején a Szovjetunióban. És a siker, az elismerés is páratlan volt. A te­levízió munkatársai ott voltak a kulturális seregszemle leg­fontosabb eseményeinél, meg­örökítették a legforróbb pilla­natokat. A véget érni nem aka­ró ünneplést, tapsot, amelyben a moszkvaiak az Állami Népi Együttest részesítették. Ott vol­tak a Vígszínház Csehov és Ör­kény előadásain Kijevben és Moszkvában. Kamerájuk közve­títésével mi is részesei lehetünk az Állami Hangversenyzenekar, a KISZ Központi Művészegyüt­tes, a Rajkó zenekar sikeres estjeinek. Emlékezetes pillana­tokat örökítettek meg a ma­gyar fotódokumentációs, ipar­és képzőművészeti, valamint könyv és hanglemez kiállítás­ról. A riportfilm jól illusztrálja a két nép szocialista kultúrá­jának erősödését, népeink ba­rátságát. diumokat szétosztották, a kas­télyokba közintézmények köl­töztek, a gyárak a szocialista termelés műhelyeivé váltak. Dunántúl számos táján a né­pesség csaknem teljesen ki­cserélődött. Dunántúl koráb­ban sem volt etnikailag egy­séges, egynemű terület, de az 1945 utáni változások, társa­dalmi átrendeződések még változatosabbá, még tarkábbá tették a képet. Azoknak, akik a háború alatt a fasiszta Volksbundot támogatták, és németnek vallották magukat, családtagjaikkal együtt el kel­lett hagyniok az országot. Egész falvak kerekedtek föl, és köl­töztek Nyugat-Németországba. A fasiszta Németországgal ro­konszenvező svábok helyére többnyire a Felvidékről kite­lepített magyarok érkeztek. De jöttek telepesek az Alföldről és a Nyírségből is. S a buko­vinai székelyek is, akik elő­ször Bácskába, majd onnét Tol­nába és Baranyába költöztek, hosszas és keserves hányódás után a Dunántúlon találtak végleges otthonra. (Folytatása következik.) Anyakönyv PÉCS: SZÜLETTEK: Rudas Liliána, Vidákovits Iván, Vén Brigitta, Bencsik Ildikó, Juhász Dá­niel, Kalányos Zsolt, Nagy Zoltán, Nagy Csaba, Bartalovics Béla, Var­ga Anikó, Lábán Szabolcs, Gombos Viola, Horváth Géza, Hideg Zsolt, Vajda Zoltán, Takács Anikó, Bogá- thy Judit, Kiss Kálmán, Magyar Mi- etta, Fisli Béla, Farkas Károly, Jaka- povics Tamás, Harka Éva, Nagy Nor­bert, Rozinka Gábor, Dómján Tibor, Magori Viktor, Szabó Tímea, Szűcs Andrea, Behán Árpád, Búzás Nóra, Sziics Szabolcs, Molnár Zsolt, Bok­ros Andrea, Halmy Balázs, Rőder Anett, Palkovics Tamás, Cselényi Fe­renc, Csatai László, Kovács Zsuzsan­na, Mihálovits Erzsébet, Gaá1 Gyöngyi, Horváth Mónika, Precskó Melinda, Draskóczi Zsolt, Gróf Ákos, Andreli Bernadett, Bán Anita, Gé­mes Sándor, Szegedi Noémi, Hor­váth József. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szép József és Sülle Klára, Eszik Zoltán és Kornfeld Ilona, Pelyhe Ist­ván Attila és Horváth Éva, Szász László Sándor és Futó Ilona, Nied­ling Károly és Vígan Ildikó l'én. MEGHALTAK: Nagy Mária, Lanczner Rezsőné Hoffmann Julianna, Folk Antalné- Wohlvart Margit, Nagy Dezső, Ko­csis András, Szabó József, Dékány István, Schirhuber Gáspámé Kotsei- ger Mária, Schöffer Fauszt, Kerner Anna Borbála, Király László, Len- hardt János, Wágner Jánosné Till Anna, Kő Kálmán, Kienle Ernő, Ri- hák János, Horváth Gusztávné Ko­vács Erzsébet, Horváth Károly, Fehér Józsefné Kálmán Mária, Hajdú Jó­zsef, Butskó László, Varga Pál, Ko­vács Mátyás, Solymár József, Pfeifer Gyula, Kurucz Istvánná Németh Má­ria, Geiger József, Wágner Károly, Forrai Antal, Koller József, Agárdy Lászlóné Kovács Valéria, Rózsa Ele­mérné Mezev Hedvig, Mohácsi Eme­se, Táskái Ferenc, Bondy Béláné Olt­vány Berta. Voinár Ferenc, Klaics Katalin, Tóth József, Szén József, Törő István, Schnell András, Sándor Elődné Kovács Erzsébet, Borbás Lászlóné Németh Katalin. Kaufmann Andrásné Kaufmann Terézia, Vörös György. Kovács Istvánná Bekk Kata­lin. Dankó Emil, Péter Antalné Schön Évn. Máté Gyuláné Fodor Ve­ronika. G'ück Jánosné Niedermayer Éva. FucsJcár Józsefné Kata Regina, MeWes Lnios, Pnior Gyuláné Perényi Mária. Tátrai Vilma, Kovács József­né Kovács Julianna, Besenyei János. MOHÁCS: SZÜLETTEK: Illés Judit, Sznopek János, Lázár Tibor, Rosenfeld Csilla, Bíró Anikó, Márkó Erika, Schenk Edina, Hetényi Tímea, Kövesdi Mária, Muczi Krisz­tina, Farkas Zoltán, Takács Ottilia, Takó Gábor, Perjési Zoltán, Grácz Nikoletta, Dolha Zsolt, Farkas Ju­dit. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Herner János és Suri Erzsébet, Ba­jai László és Bögner Margit, Frey György és Bögner Mária, Gadáhyi Mátyás és László Jolán, Vörös Sán­dor és Nádas Mária, Kozma László és Bárácz Mária. MEGHALTAK: Fodor Imre, Kretz Antal, Szabó Ist­ván, Spengler Kálmán, Sáfár József­né Csizovszki Teréz, Varga György, Uhl Józsefné Fáth Erzsébet, Lakatos Katalin, Hegedűs Imre, Huber Ádám, Rapp Erzsébet, Fáth Lajos, Aradi Jó­zsef, Gerst Jánosné Schwarczkopf Terézia, Balogh Józsefné Jámbor Er­zsébet, Póka Gyuláné Molnár Ro­zália. Időszerű növényvédelem A szőlő fejlődési állapota jelenleg — a fajtától, fekvéstől függően — rügyfakadás, ill. kisleveles (egérfül) stádiumban van. Milyen károsítok el­leni védelemre kell ilyenkor felké­szülni? A károkozók közül legkorábban a lisztharmat jelentkezik. Már a faka- dás után, virágzás előtt az előző évi fertőzött rügyekből fertőzött hajtá­sok fejlődnek. Ezekből a hajtásokból indul a gomba egész évi fejlődése, azaz a károsítása. A fertőzés tehát már virágzás előtt megindul, de a betegség szemmel látható tünetei csak többnyire virágzás után, a tar­tós és erőteljes felmelegedés hatá­sára válnak felismerhetővé, a beteg növények felületén fehér, szürkés­fehér, finom lisztes poros réteget alkotva. Nagyon jellegzetes, hogy a peronoszpórával ellentétben a le­vél felületéről a szövedék könnyen ledörzsölhető, A súlyosan fertőzött hajtás bőr-, illetve kéregszövete tel­jesen megbámul, meqfeketedik, majd elhal és finoman felrepedezik. Ilyenkor a 4—5 cm-es ún. kisleve­les hajtáskorban már ajánlatos az első permetezést elvégezni. Felhasz­nálható készítmények: Kolosul, Pol- Sulkol, Mikrolux. Tájékoztatásul kö­zöljük, hogy Thiovit várhatóan eqész évben nem kapható, helyette alkal­mazhatók a fenti készítmények. A lisztharmatjárvány kialakulását akadályozó kedvezőtlen, csapadékos, hűvös időszakban, nyíltabb fekvé­sekben elegendő a kéntartalmú sze­rek permetezését virágzás után meg­kezdeni. Ekkor a lisztharmat elleni védekezés kitűnően beilleszthető a peronoszpóra elleni védekezés mene­tébe és azzal kombináltan eqy mun­kaköltséggel hajtható véqre. Rozs Ferenc TÜSKÉS TIBOR DUNÁNTÚL MAI ARCA Orvosi ügyelet Lantos Miklós: Dóm tér

Next

/
Thumbnails
Contents