Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-23 / 110. szám
1975. április 23., szerda Dunámon napló 3 Gondolatok a zenéről A napokban szemembe ötlött ■egy plakát az utcán, s elolvasva nyomban eldöntöttem magamban, hogy engedek a csábításnak, A plakát egy jazz- hongversenyre hívta fel a figyelmet, s miután szeretem a jazzt, elmentem és nem bántam meg. Elgondolkoztató je- lenséq ezen a téren éppen elég akad, míg ott a zenét hallgattam sok minden eszembe jutott. Érdekes volna egyszer végigkísérni a zene fejlődésében azt a kétcsatornás utat, amit ebben az évszázadban megtett, részben mint műzene, részben mint tánczene. Nem a slágerzenére gondolok, hanem a magasabb zenei igénnyel komponált jazzre. Eszközeiben, ritmikájában, témáiban persze rokona a tánczenének, mégis inkább a műzenéhez áll közelebb, mint a slágerirodalomhoz. Hogy miért? Az elmúlt századokban a szórakoztató zenét lényegében ugyanazok a szerzők írták, mint a műzenei alkotásokat. Schubert csodálatos dalciklusai mellett ott találjuk kis kávéházi táncait is, Mozart és Beethoven az udvar számára francia négyeseket komponált, de még a nagy Bach is jónéhány művét egy lipcsei sörkertben való előadás céljaira szánta. Ez jellegzetesen egycsatornás zene. kultúra volt, hiszen a társadalom minden fajta zenei igénye egyetlen csatornában foly- dogált, így volt ez egészen az I. világháború végéig. Ekkor tört be Európába elementáris erővel az amerikai néger népzene egy sajátos hajtása a jazz, és ettől az időtől kezdve alakul át a zene kétcsatornássá, ahol az egyik csatornában a műzene alkotásai, a másikban a jazz és az abból kialakuló kommersz slágerzene mind nagyobb tömegét találjuk. Végleg azonban soha nem szakadt ol egymástól a két vonal, kölcsönösen hatottak egymásra, így hamisítatlan jazzhatásokat fedezhetünk fel többek között Debussy, Stravinszky, Milhaud, Ravel, Honegger, Hindemith és még sok más XX. századi szerző műveiben, míq másrészről a jazz már magával a tánczene funkciójával való szakítás révén is közelebb lépett a műzenéhez. A jazznek gondolati tartalma, töltete, mondanivalója van. A maga sajátos eszközeivel igyekszik kifejezni a kor problémáit, és eközben egész fegyvertárát beveti, a neoszenti- mentálizmustól a sokk-hatásokig. Végeredményképpen mai zene, mai muzsikusok közlési módja a ma emberéhez. Arra épít, ami az emberben ősi idők óta megvan: csillapíthatatlan játékszenvedélyére. Ez a játék- vágy hozta létre a zenében a rögtönzés művészetét, és ezzel a jazz közeli rokonságba került a barokk stílussal, mely szintén erősen improvizatív jellegű, (Lehet, hogy ez a titka a barokk zene napjainkban tapasztalható reneszánszának?) Ennyiből is látható, hogy a jazz nem intézhető el egyetlen kéz- legyintéssel, meg kell próbálni megérteni és beleépíteni művelődéspolitikánkba: a maga helyén feltétlenül szükség van rá. Borsay Pál JlHol nincs túljelentkezés Közművelődési szak indul a Pécsi Tanárképző Főiskolán U közművelődésről szóló párthatározat össztársadalmi feladatként jelölte meg az iskolán kívüli önművelés feladatait, népünk műveltségi szintjének emelését. A határozat végrehajtásához szükség van a közművelődés magasan képzett, jól felkészült szakembereire. Az ilyen szakemberek száflla kePontosabban az egyetemi vagy főiskolai végzettségű szakemberek, tehát a közművelődés (korábban népművelés) szakon végzettek többsége nem a gyakorlati közművelődésben —, jobb esetben könyvtáraknál — helyezkedett el. Gyakorlatilag országszerte — a könyvtárak kivételével — a közművelődési intézményhálózatban és a kulturális élet szervező posztjain, különösen a városokon kívül, kevés a végzett szakember. Öt főiskolán INTERJÚ A FŐISKOLA FŐIGAZGATÓJÁVAL Nyilvánvaló, hogy a határozat végrehajtásához meg kell teremteni a közművelődés társadalmi rangját. Ez pedig korszerűen képzett és művelt szakemberek nélkül nem lehetséges. Meg kell teremteni tehát a közművelődés személyi feltételeit. Erre hivatottak azok a felsőfokú oktatási intézmények, ahol népművelő képzés is folyik. (Jelenleg a budapesti és c debreceni tudományegyetemen, valamint a szombathelyi tanárképző főiskolán.) A feladat országos jelentőségét és súlyát az is jelzi, hogy ezt a képzést a következő tanévtől kiterjesztik. Néhány hónapja még úgy volt, hogy csak a szegedi és a pécsi főiskolákon indul közművelődési szak. A sürgető szakemberhiány méreteire utal az, hogy rövid úton az oktatás feltételeit másutt is megteremtették, vagyis ősztől az ország valamennyi tanárképző főiskoláján (Eger, Nyíregyháza, Szombathely, Szeged, Pécs) meghirdették a közművelődési szakképzés megkezdését. Ennek a pécsi feltételeiről és lehetőségeiről érdeklődtünk a Pécsi Tanárképző Főiskola főigazgatójától, dr. Kálmánchey Zoltántól.- Ami a lehetőségeket illeti — mondotta — mindenekelőtt egy sajátos jelenségre hívnám fel a figyelmet: Mint ismert, a Pécsi Tanárképző Főiskola beiskolázási körzete - a tárgyak többségében - kiterjed az egész Dunántúlra. Hosszú évek óta háromszoros-négyszeres a túljelentkezés, egyetlen szak, az idei évben először meghirdetett közművelődés kivételével... Az első évfolyamos keretszámunk 396, a jelentkezők száma mintegy 1300. Eddig . .. Bizonyos szakokon egyszerűen félelmetes arányú a túljelentkezés. A magyar-történelem szakon 8 helyre 117-en; a földrajz-test- nevelésben 14 helyre 119-en;a német és választott szak 18 helyére 114-en jelentkeztek. Ugyanakkor a szeptemberben induló közművelődés című új szakon — amit énekkel vagy matematikával lehet párosítani — a 24-es keretszámra eddig mindössze 11 -en jelentkeztek . . . Hogy mi lehet ennek az oka? Feltehetően elkerülte a pályaválasztó fiatalok figyelmét ez a lehetőség; másrészt a köztudatban a népművelőképzés ma is szinte azonos Szombathellyel, ahol hosszabb ideje — levelező úton is — lehet népművelő oklevelet szerezni. Jó lenne, ha legalább a hátralevő időben erre a lehetőségre is gondolnának a most érettségiző fiatalok. A közművelődés feladatai, az országos igények arra utalnak, hogy négy év múlva igen kapósak lesznek a főiskolai végzettségű népművelők. 0Mik a teltételei annak, hogy valaki ezen a szakon tanulhasson? — A lényeget illetően ugyanazok, mint a főiskola más szakjain: felvételi vizsgát keli tenni, amely szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsga anyaga a Világnézetünk alapjai c. tantárgyra és a történelemre, annak világnézeti vonatkozásaira és művelődéstörténeti témáira épül, de más középiskolai tárgyak (pl. magyar és világirodalom, művészettörténet, esztétika) anyagával is kiegészíthető. A vizsgázóknak törekedniök kell az összefüggések sokoldalú bemutatására. Az írásbeli és szóbeli vizsgára részletes útmutatást ad a Magyar Felsőoktatási Intézmények, 1975. című kiadvány. A szaktárgyak A Művészeti Szakközépiskolában időszakok. megkezdődtek az érettségizési Fotó: Kóródi Gábor 0 Milyen tárgyakat tanulnak a közművelődés szakos hallgatók a négy év alatt? — Az első évben művelődés- és népműveléstörténet; kommunikáció elmélet; művelődés elmélet; művelődés szociológia című tárgyakból kell vizsgázni- ok. A továbbiakban a természettudományok főbb kérdései; a közművelődés pszichológiai és pedagógiai alapjai; továbbá módszertan; vezetés- és szervezéselmélet; a közművelődés intézményrendszere; közművelődési gyakorlat; és különböző kötelezően választható kollégiumok társulnak az első év tárgyaihoz. 9 Az új szakot a közművelődés-politikai tanszék keretében oktatják. Hogyan és milyen erőkkel szervezik meg az új tanszéket? — Eleinte szerződéses oktatókkal és megbízott vezetővel működik az új tanszék, ideiglenesen a kollégium néhány helyiségében. Később önálló helyet kap majd az intézeten belül. Külső és belső erpkkel szervezzük meg, de mindenképpen pécsiekkel; szerencsére vannak megfelelő felkészültségű előadóink. 0 Lesz-e az új szakon levelező oktatás? — Az első évben még nem lesz, később minden bizonnyal, hiszen feltehetően már végzett pedagógusaink közül is sokan szívesen választanák és elvégeznék ezt harmadik szakként. Erről majd a minisztérium dönt a továbbiakban, megállapítva az országos szükségletnek is megfelelő keretszámot. W. E. Engedjük beszélni a gyermeket Mikor iskolaérett a gyermek? Ne követeljünk erőn felül Egész lényével nevel a szülő A gyermek iskolaérettsége nagyon sokban a szülőkön múlik. A szülőnek mindenekelőtt jól fel kell készítenie érzelmi téren gyermekét az iskolára, „kedvet kell csinálni" az iskolához. Mesélni kell neki az isko- koláról, el kell mondani mennyi minden hasznosat fog ott tanulni és sok új kispajtása lesz, akikkel együtt játszhat, ismerkedhet a betűkkel, számokkal. Játékos munka A felkészítést jóval az iskolá- balépés előtt el kell kezdeni. S nemcsak érzelmi téren! A játék mellett a 3—6 éves gyermek életében mind nagyobb hangsúlyt kap a célirányos tevékenység: a munka, s ez is örömet jelent a kicsiknek különösen akkor, ha elvégzéséhez sikerélmény társul. Ne fukarkodjunk a dicsérettel! Elsősorban olyan feladatokkal bízzuk meg a gyermeket, mely saját személyével kapcsolatos teendők elvégzéséből áll (pl. levetett ruhák összehajtása, cipőjének kifényesítése stb.). Bevonhatók a gyermekek a munkába is. Ezzel fejlődik kézügyessége, de megfigyelőképessége is. Ne haragudjunk azért sem, ha például az edények között „csinál rendet”. Ezzel fontos gondolkodási műveleteket gyakorol a gyermek, összehasonlít, melyik kisebb, melyik nagyobb. A gyermeket csak erejéhez mért feladattal szabad megbízni. Ne követeljünk tőle felnőtt szintű, tökéletes munkát, mert még a kis kezek nem elég ügyesek, sokat kell még gyakorolni különböző tevékenységeket. Ne legyünk türelmetlenek! A munka révén nemcsak „munkaérettsége, feladattudata” fog lassan kialakulni, hanem fejlődik megfigyelöképessége, emlékezete és szókincse is. Nagyon fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott családi légkör. Ha ilyen környezetet teremtünk és biztosítunk, a növekvő, cseperedő emberke is nyugodt, kiegyensúlyozott lesz, könnyen fog alkalmazkodni az iskolához és az ott rá váró követelményekhez. Az ideges, kapkodó hangulat, légkör rányomja bélyegét a gyermekre is, kap- kodóvá, idegessé válik, ha iskolás lesz feladatait rendetlenül végzi el. Az iskolára való felkészítés során a gyermek nevelésében nagyon fontos a példaadós. A szülő, miként a pedagógus, nemcsak szóval nevel, hanem egész lényével, magatartásával. Ne követeljünk mást csak azt, ahogy mi élünk, dolgozunk, cselekszünk! Beszélgessünk a gyermekkel A hatodik életévhez közeledve fokozatosan el kell juttatnunk a gyermeket arra a szintre, hogy az iskolai követelményeknek majd minden téren meg tudjon felelni. A fejlesztést sokirányúan kell végeznünk. Szinte a legfontosabb terület a beszédfejlesztés. Engedjük beszélni a gyermeket, mert ha otthon ebben gátoljuk, állanDiákvetélkedő Siklóson A siklósi Táncsics Mihály Gimnázium KISZ-szervezete 1970 óta minden évben április 22-én — Lenin születésének évfordulóján — rendezi meg „Politikai tájékozottsági vetélkedőjét", amelyen ez alkalommal a megye 16 gimnáziuma, illetve szakközépiskolája képviselte magát két-két versenyzővel. A jubileumi vetélkedő „csendes”, de csak látszólag izgo- lommentes szakasza délelőtt zajlott le az írásbeli feladatok megoldásával, továbbá a „30 éve felszabadult hazánk (megyénk) fejlődése" címmel beküldött és kiállított plakát-tervek zsűrizésével. Ez utóbbi a pécsiek sikerével zárult. Az első három helyet sorrendben a Széchenyi és a Komarov Gimnázium, valamint a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola pályázói nyerték. Az írásbeli beadványok csapatversenyében az első helyet a komlói „Kun Béla”, a másodikat a pécsi „Leöwey Klára", a harmadikat a siklósi „Táncsics Mihály” Gimnázium versenyzői nyerték. A döntőbe került 8 versenyző közül az első három helyet sorrendben Rumli Antal, a komlói Kun Béla Gimnázium, továbbá Cseke László, a pécsi Leöwey Klára Gimnázium és Papp Sándor, a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium versenyzője nyerte. A nyerteseket és helyezetteket könyvvásárlási utalványokkal jutalmazták. dóan csendre intjük, az szellemi fejlődésében visszamaradást okoz. A beszéd fejlesztésének legjobb módja a gyakorlás, de ez ne jelentse azt, hogy csak a gyermek beszéljen. Szükséges az is, hogy a felnőttek helyes beszédét, jó kiejtését hallgassa, figyelje meg. Beszélgessünk sokat a kis emberekkel. A beszéd fejlesztésében sokat segítenek a könyvek is. Mivel a kicsi gyermek még nem tud olvasni, adjunk a kezébe képeskönyvet. Először a felnőtt mesélje el, majd később már a gyermek tegye azt. A képolvasás jól előkészíti az olvasás tantárgyat, hiszen az első hetekben az iskolában is képről olvasnak a tanulók. A szép versek, mesék fejlesztik ritmusérzékét, szókincsét, kifejezőképességét, esztétikai érzékét, tehát jól szolgálják az anyanyelv megszerettetését is. A gondolkodás fejlesztését nem lehet elválasztani a játékosságtól, a sok mozgást igénylő cselekvéstől. így fejlődnek az egyes gondolati tevékenységek, az összehasonlítás, rendezés, az analízis—szintézis (rész és egész viszonyának értékelése), a következtetés. Papír- és írószerboltokban kaphatók szép játékkártyák, amelyekkel számos feladatot tud elvégezni a gyermek. A kockajátékokkal is komoly munkát végezhet a gyermek. Építhet belőle, rakosgathatja, s közben megismeri a színeket, a különböző formákat, mértani testeket, mennyiségi összehasonlításokat végezhet (több-kevesebb—ugyanany- nyi). Sok szülőben felvetődik a kérdés: tanítsa-e olvasni, írni a gyermeket. A válasz egyértelmű: ne! Azokat a feladatokat végeztesse csupán, amelyeket az eddigiekben ismertettünk. Képességeket fejlesszünk Fontos a mennyiség-fogalom, a számolási képesség fejlesztése is. Nem számtant kell tanítani, az az iskola feladata. A számolás megtanítását elősegítő képességeket kell fejleszteni. Sok módja, játékos lehetősége van ennek is. Mindenekelőtt meg kell ismertetni a ki- sebb-nagyobb, több, kevesebb stb. fogalmával. Játékkal végezhet elsősorban rendezési feladatokat a gyermek. Jól szolgálja ezt a célt a műanyagból készült színes, egymásba rakható kocka, amely szintén sorba rendezhető kisebbtől a nagyobb felé és fordítva. Fejleszteni kell a kézügyességet is. Ne írni tanítsuk a gyermeket, mert a rosszul megtanult betűformát sokkal nehezebb javítani. Az izmok, a mozgás fejlesztése, összehangolása lehet csupán az otthon feladata. Fessen, rajzoljon sokat a gyermek. Ezek fejlesztő hatása igen nagy. Végül: ne követeljünk erőn felül! Ez káros! Ne kívánjuk, hogy mindenből kiváló legyen. Értékeljünk reálisan. Királyné Kerényi Klára
