Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-22 / 109. szám
1975. április 22., kedd Dünantult napló 3 Ahol hagyományos a korszerű Egy mondat a XI. kongresszus határozataiból: „A mezőgazdaságban folytatjuk a nagyüzemi iparszerű termelés elterjesztését”. Tehát megyünk tovább a megkezdett úton az ipari- mezőgazdaság megteremtése felé, s mindig fokozott figyelemmel tekintünk azokra, akik ezen az úton elöl járnak. Kíváncsian és kritikus szemmel, mert mindig valami újat, valami jobbat akarunk látni. Bácska ajándékais a bor, sertés, kukorica A rendszergazdák a holnap nagyüzemei? Ez talán irreális igény lenne, noha semmikép nem illuzórikus, hisz Bábolna például megfelel ennek az elvárásnak, s egyre inkább a többi is. Ezért teszi minden látogató óhatatlanul is olyan magasra a mércét, ha a Bajai Állami Gazdaság kapuját átlépi. Iparszerű növénytermelés Baja az iparszerű kukoricatermelés egyik rendszergazdája. Baranyában is 9 termelő- szövetkezet több mint 11 ezer hektáron termeli a BKR keretében a kukoricát, sőt újabban a napraforgót, a szóját és a búzát is -, s mint ilyen egyik első számú terjesztője az iparszerű termelésnek. Tavaly az ország öt megyéjében 102 gazdaság több, mint 64 ezer hektár kukorica előállítására adaptálta a bajai termesztéstechnológiát, hektáronként 53,59 mázsás átlagterméssel. Ez a termésátlag 10,8 mázsával, vagyis 25 százalékkal több a bázisnál. Az adaptált technológia előnye, hogy az ország legkülönbözőbb termőtájain - Szolnok, Tolna, Békés, Bács, Baranya — az átlagtermelés igen kis szóródást mutat. Hektáronként 50 mázsa feletti termést ért el a terület 71 százalékán a partnerek 65 százaléka, és csak 10 srázalék maradt 40 mázsa alatt. Növekvő területen Őrjártunkkor a BKR vezetői elmondották, hogy ebben az évben a partnerek száma csak kisebb mértékben — néhány Komárom megyei üzem lép be —, a terület annál inkább nő. Az 1975. évi szerződések alapján a kukorica területe 89 ezer hektárra, a búza 36 500 hektárra, a szója és a napraforgó 5000-5000 hektárra, a lucerna területe 9 ezer hektárra gyarapodik. így a tavalyi 60 ezer hektárról 145 146 hektárra növeli területét a BKR Ma- gyorországon és megindultak az előzetes tárgyalások a külföldi partnerek bekapcsolódására is. Mindez egyértelmű választ ad arra, hogy — az olyan erős versenytársak mellett, mint az IKR, a KITE és a többi rendszer - a BKR sikerrel terjeszti az iparszerű termelést a szántóföldi növények mind szélesebb skáláján. Annál izgalmasabb a kérdés, milyen is az az állami gazdaság, amelyből ezek a szép eredmények - most már a határainkon túlra is — kisugároznak? Érdekes, hogy ezt a 16 500 hektáros állami gazdaságit nem a fő profilja — a vetőmag előállítás - tette ismertté. Mikor 1958-ban felépült a gazdaság hibrid üzeme — egyszerre a bólyival - még ugyanebben az évben rakták le az ország vörösbor előállító nagyüzemének, a vaskúti borkombinátnak az alapját is francia tapasztalatok alapján. Az objektum 1960-ban állt üzembe s azóta Európa számos országában, mindenekelőtt a Szovjetunióban a vaskúti Nagyburgundiról és Kadarkáról és a Csárdás vörösborról ismerik a Baja nevet. A bajai kikötőből indulnak évről évre a borszállító tartályhajók, uticéljuk, a fekete-tengeri Odessza felé. Keresettek a bajai borok nemcsak mert jól kezeltek, piacképesek, de talán legolcsóbbak az országban. Ezer hektáron termel a gazdaság szőlőt, évente 60 ezer hektó bort ad a piacra, ebből 4 jnilliót palackozva, s ennek 50 százalékát exportálja. A déli fekvés, a napfényes órák magas száma nemcsak a szőlő- és zöldségtermelésnek kedvez, de a kukoricának is. A kukorica pedig a sertéshíz- lalásnak. Sertésgyár épül Csakúgy, mint az Alföld a juhászató, a Dunántúl a szarvasmarháé, a sertés hazája a Bácska. Erre a gazdag ősi hagyományra a Bácskában sertésgyárakat lehet felépíteni s rövidesen meg is épül az első az állami gazdaság aktív közreműködésével. Harmincegy nagyüzem, állami gazdaság és termelőszövetkezet, valamint a húsipar, — közös összefogással egy évi 200 ezer vágási kapacitású modern sertés húsfeldolgozó üzemet épít 1975. és 1978. között Baja térségében, ahol most van a gazdaság hizlaldája. Ez a sertéstelep 1971-73 között épült, harmadik éve üzemel s hazánk és Európa legnagyobb ilyen kombinátja. A hatalmos telepen 53 épület áll. A telepet utcasorok hálózzák be, ahol ablaktalan ólakban mesterséges megvilágítás mellett híznak a bajai fehér sertések. Az állami gazdaság rövidesen megjelenik a piacon egy új hibriddel, melyei máris a KA-HIB és a többi húshibridünk legnagyobb versenytársaként emlegetnek. A K—14-es bajai húshibrid ebben az évben kapja meg az állami elismerést. A leendő Bácska Húsüzembe —, melynek alapkövét ezen a nyáron helyezik le — már ezek a bajai hibridek kerülnek be zömmel, hisz a gazdaság nemcsak a saját részére állította elő, de partnereit is el akarja látni tenyész- anyaggal. Az állami gazdaság modern sertéstelepéről évente 70—80 ezer hízottsertést bocsát ki s ezzel jelentős bázisává válik a hazai húsprogramnak. A Bácska Húsüzem megépítésével jelentős szállítási költségeket takarít meg a gazdaság, hisz nem kell több száz kilométerre, Pápára, Kapuvárra szállítani a sonkasertéseket. Tápké$zítő gyár Nemcsak a fajtát, de a takarmányt is Baja, vagyis a gazdaság biztosítja majd. Modern keverő üzemükben évente több, mint 5 ezer vagon tápot gyártanak a Phylaxia által megadott speciális receptúra szerint. Ebből több, mint 2 ezer vagonnal értékesítenek. Most kezdik meg a malactópok gyártását, olyan nagy volumenben — kistermelők részére is 20 kilós kiszerelésben —, hogy évente 1,5 millió malacot lehet a könyéken bajai táppal felnevelni. A bor, a sertés, a kukorica, és legújabban a BKR - amit ők kooperációs profilnak neveznek - e négy fő profil köré összpontosul a Bajai Állami Gazdaság tevékenysége, ami meghaladja az évi 800 millió forintot s ez a termelési érték valamivel nagyobb, mint a Bó- lyi Állami Gazdaságé. Kukoricát 6900 hektáron, búzát 3222 hektáron termelnek. Az iparszerű termelésbe a hagyományos kultúrákat vonták be, tehát azt, amire az adottság megvolt. Ez a sikerük egyik titka. — Rné — A bajai borászati üzem muzeális értékű faragott hordója és a gazdaság palackozott borai. Tíz nappal május l-e előtt •P: . ■'<■/' •' • •■':':X’'V'‘':S®Í ' ' • . . Äffi :• »i wJv. y CJ • vxWi? •£■;. í Í 9 Ipsy ' ■. '' IW ' PH j§§ 'TT« * YiJ & ä *Tä*T> í * I KT * I i W'mii M llillS AZ ÍGÉRET: IGEN Tíz rövid nap csupán, s május 1-én pécsiek tízezrei özönlik el az ünnepi felvonulás alkalmával a belvárosi utcákat. De milyenek lesznek addigra ézek a belvárosi utcák? Mert jelenleg óriási a felfordulás. A Széchenyi tér 6. előtt hónapok óta palánk az úttesten; egész frissen állványozták be az Elefántos házat, ahol a héten régészeti kutatást kezdenek a falakon; a Kórház-tér — Sallai utca — István tér, a Janus utca, a Káptalan utca szinte összefüggő „csatatér". Csapadékcsatorna-építés, gázvezeték-felújítás miatt nyitva vannak az úttestek, s a Nincs, aki intézkedne? Panellakás fekete penésszel H orváth Istvánná tavaly október óta a fekete penésszel és a különböző hatóságokkal küzd. Lakása inkább raktárhoz, mint otthonhoz hasonlít. A bútorokat hónapokkal ezelőtt a szoba közepére húzta. Ám a fekete penész időről időre támad . . . Hat éve lakik az Építők útja 19-ben egy második emeleti saroklakásban. Végső kétség- beesésében fordult hozzánk, elege van a kálvária-járásból. Bizonyításképpen a nagyszoba közepére húzott szekrénysor mögé vezet. A keleti fal feketében játszik, szinte az egész felületet penészpamacsok tarkítják. A kisszoba állapota még riasztóbb. A helyiséget kesernyés, nehéz levegő üli meg. Itt még az északi fal is fekete. Közben Horváth né megjegyzi, hogy már az alsó szomszédoknál is a gombásodás jelei mutatkoznak. Kálvária-járás építési hiba miatt Nem felelősek” » Hivatalos papírokat, átiratokat, határozatokat tesz elém bizonyságként, s tehetetlenül ölébe ejti kezét. A penészesedést novemberben jelentette az újmecsekal- jai lakásszövetkezeti gondnokságon. A házkezelőségtől decemberben jelentkeztek. A műszaki gondnok azzal hárította el a bejelentést, hogy az épületek állagmegóvása a feladatuk, a lakásokon belül előforduló meqhibásodásokért nem felelnek. Ezt egyébként dr. Molnár Ervin igazgatósági elnök is megerősítette, továbbá azzal egészítette ki, hogy az érvényben levő rendelkezések nem teszik lehetővé Horváthné gondjainak megoldását. December elején a lakásszövetkezet kérésére a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat garanciális részlegének művezetője is megnézte a lakást. Ám ő sem bíztatta Hor- váthnét: szerinte a BÉV nem felelős a történtekért, mert az épület garanciája lejárt. Horváthné ezt követően felkereste a MÉSZÖV titkárságát, ahol megígérték: három héten belül intézkednek. Az ígért határidő lejárt, így a panaszos elment a Baranya megyei Tanács építési és közlekedési osztályára, ahonnan a III. kerületi hivatalhoz küldték. Január első hetében aztán levélben fordult a kerületi hivatal műszaki osztályához, amely határozatban kötelezte az 1. számú Lakás- szövetkezet Igazgatóságát: a lakás északi és keleti falát szi- geteltesse, hogy a beázás megszűnjön. Időközben a KÖJÁL járványügyi felügyelőjének levelével is gyarapodott a hivatalos papírok száma, miszerint: „ . . . Á család tagjainál a pe- nészesedés előtt megbetegedések nem fordultak elő, de az ősztől kezdve állandóan tüdőgyulladással és felsőlégúti betegséggel állnak orvosi kezelés alatt. A lakás jelenleg a bennlevők egészségét közvetlenül károsítja illetve veszélyezteti . ..” Furcsa válaszok Február 18-án a lakásszövetkezet igazgatósági elnöke közjegyzőhöz fordul, hogy az igazságügyi építési szakértőt küldjön ki és állapítsa meg, hogy az 1974 nyarán végzett paneltömítés összefügg-e az azóta bekövetkezett penészese- déssel, illetve beázással. Ugyanakkor levélben fordul a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalathoz, hogy a hibát szavatossági kötelezettségként szüntesse meg. A válaszból, mely március 14-i keltezésű, csak azokat a részeket idézzük, amelyek közvetlenül Hor- váthnét érintik. Mert hogyan is értené azokat a bonyolult képleteket, amelyekkel mint szakvéleménnyel teletűzdelték a levelet. Tehát: „A panaszos a lakásban levő virágait távolítsa el, a fűtőtestekre semminemű páraeredményezőket ne rakjon föl. Esetleg javasoljuk, hogy a fűtőtestek tagszámát növelje meg, hogy a szoba hőmérsékletét növelni lehessen. A lakás normális páratartalmát úgy lehet ellenőrizni műszer nélkül, hogy az ablakok ne legyenek párásak. A ^nevezett lakás nem szavatossági jellegű, ezért a továbbiakban vállalatunk az üggyel foglalkozni nem kíván.” Olvashatatlan aláírások, pecsét. Horváthné nem dobta ki néhány cserép virágát, a radiátorokra nem tett párologtatót, a fűtőtesteket sem bővítette. Ám van egy kis műszere, amelyen figyelemmel kíséri a szoba levegőjének nedvességtartalmát. A legutóbbi esőzések alkalmával például a relatív páratartalom elérte a 71 százalékot. Tehát: az ÉVM műszaki fejlesztési osztálya által kidolgozott és érvényben levő besorolás szerint a szoba majdnem a „nedves" kategóriába sorolható. Egy kis „jóindulattal” akár fürdőszobának, vagy konyhának is megteszi. Az épületek és épületszerkezetek hőtechnikai méretezése szerint ugyanis az említett helyiségek páratartalma 75 százalékos lehet. Mi fog történni? Az érvényben levő rendelkezések alapján a lakóépületekre egy, illetve három év garanciát vállalnak a kivitelező vállalatok. Azzal most nem kívánunk vitázni, hogy ez az idő sok, vagy kevés. Ám az esetleges rejtett hibák, amelyek netán évekkel később jelentkeznek s a lelkiismeretlen munka következményei, nem képezhetik vita tárgyát. Mint ahogy az sem, hogy most már intézkedni kellene. Salamon Gyula Tanácskozás a nemzetközi ideológiai harc kérdéseiről Az MSZMP Központi Bizottságának agitációs és propaganda osztálya hétfőn tanácskozást szervezett bel- és külpolitikánk, a nemzetközi ideológiai harc, a kommunista és munkáspártok közötti ideológiai együttműködés időszerű kérdéseiről. A tanácskozáson, amelyen Grósz Károly, a KB osztályvezetője elnökölt, részt vettek a nemzetközi tájékoztatásban érdekelt párt-, állami és társadalmi szervek képviselői, a külföldön dolgozó magyar sajtóattasék, sajtóirodavezetők és tudósítók. A tanácskozáson ' Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, valamint Káplár József és Pálos Tamás, a Központi Bizottság osztályvezető helyettesei tartottak tájékoztatót. munkák állásából nehéz arra akár következtetni is, hogy május 1-re rend lesz. Pedig ... Sokéves hagyomány szerint a felvonuló pécsiek egy része a Kórház tér körül gyülekezik, s a Janus utcában, az István téren bomlik meg a felvonulás rendje. A hagyomány idén sem változik, a gyülekezés, a felvonulás rendje hasonló a korábbi években megszokotthoz. Indokolt tehát a kérdés: lesz-e rend a belváros kritikus pontjain? A Pécs városi Pártbizottság idejekorán felhívta erre a Pécs városi Tanács vezetőinek figyelmét. A szükséges intézkedéseket megtették. A Széchenyi tér 6-ot felújító Pécsi Ingatlankezelő Vállalat - amint ezt egy esztendeje is tette — a palánkot hótro- viszi a járdára, s hogy a kerítés lehangoló látványa ne zavarja a felvonulást, felkérte a Magyar Hirdető pécsi kirendeltségét, hogy az alkalomhoz illő falragaszokkal borítsa be a „spanyolfalat”. ígéretet kaptunk a Pécs— Baranyai Beruházási Vállalattól, mint a városszerte erőteljes ütemben folyó közműépítési munkák bonyolítójától, hogy rend lesz a Kórház tér és az István tér környékén is. — A Kórház tértől kiindulva nem lesznek lyukak, gödrök — mondta Dómján Róbert műszaki ellenőr. — A még felhasználatlan anyagot a Nővé- rek-szobor mögötti részen gyűj- tetjük össze. Ez a környék alkalmas lesz a zavartalan gyalogos közlekedésre. A Janus utcában új árkot már nem nyitnak az ünnep előtt, s a még nyitva lévő szakaszokon is igyekszik a DÉLVIÉP elvégezni a csapadékcsatorna lefektetését és az árok betemetését. Ha egy kis szakasz mégis nyitva maradna, azt is letakarják, körül korlátolják. Mindezt megerősítette Nagy Miklós, a DÉLVIÉP építésvezetője is kijelentve: az ünnepig hátralévő időben úgy szervezik a munkát, hogy a térség külső képe minél kevésbé zavarja május 1-e hangulatát. Halad a szennyvíz- telep felújítása Az új pécsi szennyvíztelep a felújítással napi 40 ezer köbméter szennyvíz kezelésére lesz alkalmas. A több mint 80 millió forintos rekonstrukció befejezési határideje 1975. december 31. A munkákat tavaly júliusban kezdték a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat pécsi, 21-es számú építésvezetőségének dolgozói. Jelenleg a ll-es számú levegőztető medence betonozásán dolgoznak. Május végén adják át ezt a medencét a Tatabányai Szénbányák Ásványelőkészítő és Vízkezelési Fővállalkozásának technológiai szerelésre. Elkészült az l-es számú levegőztető medence fenéklemezének vas-szerelése is. A teljes kialakítását követően kezdik majd a DORR-rendszerű, körkotrós ülepítő építését. Ezt követően alakítják majd ki azt a két nyomóvezetéket, melyek segítségével az elhagyott erőművi zagykazettákra nyomatják a szennyvíziszapot.
