Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)

1975-04-19 / 106. szám

1975. április 19., szombat Dunántúli napló 3 :ipj' tiäire özoGiäi:rsí 'szíérn pöNt<>l<l6oI :"'| Exportál aHOFA No a termelés, a választék, a termelékenység, a dolgozók bére — változatlan árak mellett Gondok ma is vannak. Két évtizede szakadatlanul fejlesz­tik a Mohácsi Fcrostlemezgyá- rat, a beruházásokat követően időről-időre megduplázzák a termelésüket. Elképzelhető, hogy ez nem megy símán. A" mostani, mintegy 40 ezer ton­nás termelés emelkedést cél­zó beruházás befejeződött, az új üzemrészekben folynak a próbagyártások, illetve a ter­melés felfuttatása. Az aprító előtt háztömbnyi cserfa for­gáccsal küszködik a morkoló- gép. A világon először a mo­hácsi gyárban készítenek a csak tűzifának alkalmas, kis. értékű cserfából farostlemezt Nem megy zökkenők nélkül - ezúttal mégis inkább a MOFA eredményeiről szómplunk be. A farostlemezgyár ugyanis az elmúlt esztendőben nemcsak a termelés bővítésében:, hanem a gyár életének szinte vala­mennyi területén kiváló ered­ményeket ért el. Az idén mintegy 23 ezer ton­nával több farostlemez gyártá­sát tervezik Mohácson. Ennek köszönhetően 617 millió forint értéket állítanak elő — egyet­len esztendő alatt 165 millió forinttal emelkedik a termelés. Tovább emelkedik a felületke­zelt, értékes jbb farostlemezek gyártása,, nő a választék is. Az idén 14-15 féle fautánzatú és fantáziamintás lemezből egy­millió négyzetméterrel többet állítanak elő, mint' 1974-ben. A raktárakban összecsomagol­va áll a Szíriába induló ex­port-szállítmány, 10 esztendő óta ez az első külföldre in­duló termék a MOFÁ-ból. Ez alatt az idő alatt ugyanis a hazai igények kielégítése is nehézségekbe ütközött. Áremelés nélkül Alig-alig találni olyan ter­méket, amelynek ára az el­múlt években nem emelkedett. A farostlemez ára viszont 1970 óta változatlan — akkor haj­tottak utoljára végre árváltoz­tatást. Csökkentést. Mohácson olyan mérvű ter­melékenység növelést biztosí­tottak, hogy az alapanyagok árváltozását ellensúlyozni tud­ták. A mostani fejlesztés so­rán is alig több mint 200 dol­gozóval több állítja.elő majd a közel kétszeresére emelkedő termelést. A MOFA-ban az au­tomatizálásnak és gépesítésnek köszönhetően több mint 561 ezer forint az egy dolgozóra eső termelési érték. Ez termé­szetesen a dolgozók bérezésé­ben is kedvezően érezteti ha­tását: 1975-ben várhatóan 31 619 forint lesz az egy dol­gozóra eső átlagbér. Mohá­cson áremelés nélkül is jelen­tős nyereséget tudtak produ­kálni: a farostlemezgyárban 26,4 napnak megfelelő része­sedést Osztottak. Nyolcmillió forintos termelési érték 600 milliós tételnél nem nagy mennyiség. A MOFA most kialakuló feldolgozó üzemé­nek jelentőségét mégsem lehet vítani. Szociális, főleg szo­ciális szempontok vezérelték a gyár vezetőit, amikor o TISZA Bútoripari Vállalat • részére konyhabútor elemeket kezdtek gyártani. Mohácson sok 14-18 esztendős gyerek él, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, s szakmát sem tanultak. Főként őket foglalkoz­tatva alakították ki új üzemü­ket. Ugyanitt foglalkoztatják a kismamákat, a gyermekgondo­zási segélyről visszatérő asz- szonyokat, akik csak egy mű­szakban tudnak munkába jár­ni. A 14-18 éves fiatalok szá­mára lehetővé teszik az általá­nos iskola elvégzését, a gyár­ban folyó oktatás keretében a falemezgyártó szakmunkás ok­levél megszerzését is. Kísérteti írásunk elején az aprító előtt tornyosuló cserfaforgács he­gyekről beszéltünk: ma már ez szolgál alapanyagul 45 szá­zalékban Mohácson a farost­lemez gyártásához. Tőkés im­portra 1975-ben nem szorul a MOFA, az egyedülálló, nem kockázatmentes, de úgy tűnik sikeres kísérletnek köszönhető­en. A MOFÁ-ban azonban nem ez az egyetlen úttörő vállalko­zás: jelentőségében persze a cserfából készített farostlemez­gyártáshoz nem hasonlítható, mégis nagyon fontos kísérlete­zés folyik. A Faipari Kutató Intézet és a MOFA közösen kísérleteznek a farostlemez fi- ziko- és mechanikai tulajdon­ságait mérő folyamatos ellen­őrzésre képes műszer megszer­kesztésével, amely a farostle­mezeket nem roncsolja... Lombosi Jenő Baranya az ország egyik fon­tos szőlő- és bortermelő megyéje. Ezt a jellegét az ötödik ötéves tervben is megtartja, illetve to­vább erősíti ez a tájegység. Mindez tükröződik a népgaz­dasági elvárásokban. Eszerint: 1976 és 1980 között Baranya megye mezőgazdasági üzemei az eddiginél intenzívebben fej­lesszék ezt az ágazatot, öt év alatt legalább 950 hektár új nagyüzemi művelésű szőlőt te­lepítsenek, amiben a kék sző­lők aránya legalább 45 száza­lék legyen. Ezt lehetővé teszi a helyi hagyomány és adottság, amely elsősorban a vörösbor előállításnak kedvez. A központi elvárás és a helyi telepítési igények összehango­lására fejlesztési programot dolgoznak ki ez év első felében a Baranya megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályán. E program elkészíté­sénél nyilván figyelembe veszik a Villányi Állami Gazdaságot, mint a megye legnagyobb sző­lőoltvány előállító nagyüzemét, mert a jó oltvány a telepítési program sikerének alapfeltéte­le. Az utóbbi években hiánycikk volt az oltvány. Alacsony volt az ára és az oltvónytermelő gazdaságok minimálisra csök­kentették ezt a tevékenységü­ket, annyit állítottak elő, ami a többéves exportszerződések tel­jesítését biztosította. Tavaly rendezték a termelői árat A jó minőségű oltvány árát a koráb­bi 2—3 forintról 11 forintra emelték. Tekintve, hogy nem egyéves kultúráról van szó, — az oltvány előállításához három év kell — még ezzel a 11 fo­rinttal sincs túlfizetve, de ez az ár már tartalmaz bizonyos nye­reséget. A Villányi Állami Gaz­daságban tavaly 1,2 millió sző­lőoltványt állítottak elő, ami 2,5 millió forint bevételt hozott. Múlt év őszén 600 ezer, ez év márciusáig újabb 150 ezer olt­ványt exportálták a Szovjetunió­nak. Éves export tervük jelenleg 800 ezer oltvány, amit tovább kívánnak növelni és ugyanakkor jobban be akarnak kapcsolódni a hazai ellátásba. Az országos rekonstrukciós program megalapozására Vil­lány négy állami gazdasággal kötött együttműködési szerző­dést az ötödik ötéves terv tele­pítési igényeinek kielégítésére. A szerződés értelmében a Villá­nyi Állami Gazdaság is fejlesz­ti oltványtermelő tevékenységét. 50 hektáron új alany szőlővesz- szőtelepet létesítenek, új olt­ványkészítő gépeket szereznek be és oltvány termelésüket a je­lenlegi 1,2 millióról évi 2 millió darabra növelik. Ezzel o gaz­daság fedezi export kötelezett­ségeit és az egyéb szükségle­tet. Az ötödik ötéves tervben a villányi gazdaság is 200 hektár új szőlő telepítésére készül. Egyelőre ideiglenes helyen vannak, a Barbakánnal szem­ben levő utcasarkon, a haj­dani orvosi rendelő helyén, de már tudják, hogy merre lesz végleges „székházuk". Regionális feladatokkal „márkaszervizt" telepített Pécsre a Videoton székes­fehérvári gyára. Somogy. Tol­na, Baranya és Bács-Kisfun egy része tartozik hozzájuk, az öt szerelőhöz, akik a VT szervizben 'dolgoznak. — A fő feladatunk — mond­ta Bozsits Gábor tv-szerelő - a Videoton készülékek telepí­tése, tehát helyszíni beállítá­sa, tanácsadás, és a garan­ciális javítások végzése, kar­bantartás. Éreztük már szük­ségét egy ilyenfajta szerviz­nek, hiszen Baranyában mór több mint száz színes televí­ziós készülék működik, ame­lyek tulajdonosai szívesen ve­szik, ha készüléküket állandó Garancia, telepítéssel Több mint száz színes Ügyelet reggel 8-tól du. 4-ig kontroll alatt tartjuk.- Hét ilyen szerviz műkö­dik az országban. Miskolc, Debrecen, Szombathely, Szé­kesfehérvár és Budapest után márciusban nyílt meg a pé­csi, később pedig a szegedi. Javul tehát szolgáltató háló­zatunk, ami két oldalról is hasznos: egyrészt hamar, egy-két napon belül meg­javítjuk a bejelentett garan­ciális hibákat, másrészt a gyár hamarabb kapja meg a konstrukció esetleges hi­báiról a visszajelentést, gyor­sabb minőségjavulás várható. S amit még tudni kell: a szerviz minden nap ügye­letet tart reggel 8-tól délután 4 ig. A garanciális Videoton készülékek hibáit a 12-686-os telefonszámon lehet bejelen-- teni. Akarja, hogy csekkel fizessek? Egy papír, ami pénz Az MNB április elsejével újabb fizetési módot vezetett be K étszázezer forint készpénzzel a zsebben utazgatni szoron­gató, kényelmetlen érzés. Márpedig olykor egy-egy szövetkezeti vezető erre kényszerült, ha mondjuk az olcsóbb vétel reményében az ország valamely távolab­bi állatvásárán akart szét­nézni. Egy másik, ugyancsak témánkba vágó példa: re­meg a szállító, mert az a megrendelő kopogtatott ná­la, amelyről tudja, rendsze­resen késedelmesen fizet, csak többszöri sürgetésre lát tőle pénzt. A megoldás: az adós vegye elő csekk-köny­vét és fizessen csekkel. A Magyar Nemzeti Bank áp­rilis elsejétől bevezette a csekk- rendszert, s ezzel a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények és az állampolgárok közötti tar­tozások kiegyenlítésének módja újabbal bővül. Ismerkedjünk meg a csekkfizetési rendszerrel. Arany híd A vállalatok, természetesen csak a megbízható, adósságai­kat mindig időben kiegyenlítők ezentúl csekkszerződést köthet­nek a Magyar Nemzeti Bank fiókjaival - a tanácsok és a ta­nácsok irányítása alá tartozó kórházak és költségvetési üze­mek a számlájukat vezető OTP- vel —, ahonnan csekkfüzetet kapnak. E csekkfüzet birtoká­ban (és természetesen kellő fe­dezettel a bankszámláján) a vállalatnak, amikor fizetésre kerül sor, mindössze annyi a dolga, hogy kiállít egy csekket, és ha megegyezett ebben a fi­zetési módban, ezzel fizet üzleti partnerének, legyen az vállalat, avagy magánszemély. Kétféle csekk létezik: a készpénzfizetés­re szóló csekk és az elszámolá­si csekk. Az előbbi bemutatá­sakor a bank — az a bank, amely a csekket kibocsátó vál­lalat számláját vezeti — kész­pénzzel fizet, míg az utóbbi esetében a bank jóváírja az összeget a csekket benyújtó vállalat bankszámláján. A kész- pénzfizetésre szóló csekket mel­lesleg át lehet alakítani elszá­molási csekké. Ugye milyen egyszerű, s te­gyük hozzá nagyszerű, a pén­zükre váró szállítók szempont­jából valóságos „arany híd" ez az új fizetési mód. Az ám, csak­hogy mindennek megvannak a maga szigorú szabályai, kellé­kei és követelményei. Mert a csekk ugyan papír, de olyan pa­pír, amely valójában pénz. Szól­hat száz forintról, de szólhat millióról is, miután az összeget illetően nincs felső és alsó ha­tár. Aki ezt a fizetési módot vá­lasztja, egyszersmind nagyobb felelősséget és szigorúbb pénz­ügyi fegyelmet vállal, hiszen a legkevesebb, a csekket kibo­csátók bankszámláján megfele­lő fedezetnek kell lenni. Mon­danunk sem kell, akik ismétel­ten fedezetlen csekket bocsáta­nak ki és nem gondoskodnak időben a szükséges fedezetről, elbúcsúzhatnak csekkfüzetüktől, a bank felmondja a csekkszer­ződést. Természetesen fordítva is áll, a vállalat is bármikor felmondhatja. lüiimiiBi ijiiiiiiiiili A csekkel való fizetésnek te­hát megfelelő szabályai vannak, a velük való visszaélés követ­kezményekkel jár, esetenként büntetőjogi következményekkel. A kötelmek kezdődnek azzal, s ezt már említettük, hogy a csekkfizetési rendszerbe csak az adósságaiknak rendre időben eleget tevő vállalatok . kapcso­lódhatnak be. Szigorúan meg­határozott a csekk kitöltésének módja. Csak az arra jogosultak állíthatják ki, s a csekknek töb­bek között tartalmaznia kell a kiállítás napját, helyét és így tovább. Amelyik csekkről hiány­zik valamilyen kellék, az nem csekk, a bank nem váltja be. Szabály, hogy a csekket a keltétől számított 8 napon belül kell fizetés (beváltás) végett a címzett bankszervnél bemutatni. A csekkel való fizetés előnyei ugyanis épp a 8 napos bemu­tatási határidőn belül érvénye­sülnek teljes mértékben. E ha­táridőn belül a kibocsátó gaz­dálkodó szervnek büntetőjogi felelősség mellett kell gondos­kodnia a csekk beváltásához szükséges fedezetről. Ha a csek­ket 8 napon túl nyújtották be, a bank a csekk keltétől számí­tott 30 napon belül is teljesíti a fizetést, feltéve, ha a csek­ket a kibocsátó nem vonta vissza, és a bankszámláján a szükséges fedezet megvan. Eb­ben az esetben azonban a csek­kel való fizetéshez fűződő kü­lönleges flonyök és következ­mények megszűnnek. A csekket a szocialista gaz­dálkodó szervek nem for­gathatják, az állampolgá­rok viszont átruházhatják. De csak kizárólag ők és csak egy­más között! És mi van akkor, amikor a csekk fedezetlen, vagyis ha kibocsátójának bank­számláján nincs pénz? Ilyenkor a bank a csekket haladéktala­nul visszadja a benyújtónak, vagy ha részben van fedezet, részfizetést teljesit, a továbbiak­ban a benyújtónak kell eljárnia: óvnia, illetve a csekk kibocsá­tójával vagy átruházójával szemben megtérítési igényét érvényesítenie. Mire/é? Mire gondolt a bank a csekk­fizetési rendszer bevezetésével? Arra, hogy ez az újabb fizetési mód is elősegíti a készpénz- és elszámolási forgalom meggyor­sítását, a pénzügyi fegyelem to­vábbi szilárdítását, a szállítók érdekeinek védelmét, biztonsá­gukat, hogy gyorsan megkapják a pénzüket, s végül ezáltal is egyszerűsödik és korszerűsödik az ügyvitel. Amint azt az MNB Megyei Igazgatóságán megtudtuk, a bank most sorra megkeresi a vállalatokat és részletesen meg­ismerteti őket a csekkfizetési rendszerrel. Teljesen nyilvánvaló, időnek kell eltelnie, mire ez a fizetési mód is polgárjogot nyer. Hogy mennyire lesz népszerű, azt majd maguk a vállalatok döntik el, hiszen a csekkfizetés előnyeit — avagy hátrányait — ők érzik, ők élvezik. Miklósvári Zoltán MECSEK ÁRUHÁZ ÉS SZLIYEN ÁRUHÁZ lakástextil osztályainak közös, olcsó ajánlata: KÍNAI TÖRÜLKÖZŐK 40,20—42,50 Ft ROMAN KARTON 14,10 Ft Amíg a készlet tart... *i- í FzSvj § & s^-^iiiiii i||||i * 1 * I jf * 111f »f«r *1 950 hektáron

Next

/
Thumbnails
Contents