Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-19 / 106. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 106. szám 1975. április 19., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Honnan vegyünk új munkást? Elnyerték a KI SZŐ V elnökségének vörös vándorzász/aját m m Ünnepség a VILLGÉP-nél Kóródi Gábor felvétele Üzemavatás a Megyeri úton Új kamrás kemencék a Zsolnay Porcelángyárban. A Hötechnikaépítö és Szigetelő Vállalat pécsi acélszerkezeti részlege megkezdte Pécsett a Zsolnay Porcelángyárban a három darab harminc és az egy darab 33 köbméteres, belga gyártmányú kamrás kemence szerelési munkáit. A mintegy négymillió forint értékű kemencéket egy öttonnás daru segítségével és egy belga vezetöszerelö szakember irányításával rakják össze. Az átadás május elejére várható. m BKR-partnerehnek Kirovee traktorok a Szovjetunióból Sajtótájékoztató a Bajai Állami Gazdaságban A mi alig egy évtizede még csak előrejelzés volt — sokak számára csupán komolytalan jóslat —, az ma a gazdasági élet egyre súlyosabb gondja: nincs szabad munkaerő. Megszűnt, elfogyott, mert úgy kezeltük, mintha kimeríthetetlen volna. A pillanatnyi és a várható munkaerőhelyzet például szinte soha nem szerepelt a gazdaságfejlesztési döntések megvalósítását alapvetően befolyásoló tényezők között. Ügy tűnik, hogy a 12 milliárd forint befektetéssel korszerűvé rekonstruált textilipar munkoerőgondjait nemcsak a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő munkásnők távolléte okozza. Valóban nem volt, vagy nincs mód például arra, hogy két ilyen nagy jelentőségű programot — a jórészt nőket foglalkoztató textilipar fejlesztését és a népesedéspolitikai iníézkedéseket — kölcsönhatásaiban is vizsgáljanak? Még akkor sem, ha a két program alapgondolata közel azonos időben - a hatvanas évek vége felé született? El kell fogadni a munkaerőgazdálkodással és a munkaerőtervezéssel foglalkozó szakemberek véleményét: gyakorlatilag semmit sem — vagy csak nagyon keveset - tehettek annak érdekében, hogy a rohamosan csökkenő munkaerőtartalék felfrissüljön. A népesség száma annyi, amennyi. A nyugdíjasok foglalkoztatására minden elképzelhető intézkedést megtettek, ám a szövőgépek vagy más nagy termelékenységű gépek mellé nem lehet nyugdíjasokat állítani. Bármelyik oldalról is közelítjük a kérdést, be kell látni, hogy miközben minden lehetőt elkövettünk a munkaerőforrások bővítéséért, úgyszólván semmi sem történt a munkaerő ésszerű foglalkoztatása érdekében. Leszámítva a nagy és elvi jelentőségű felismeréseket. Mert felismertük például, hogy az embereket lehetőleg a gazdaságosság kritériumainak megfelelő termelőhelyeken szabad foglalkoztatni. Felismertük továbbá, hogy a vállalati és általában a népgazdasági fejlesztésekkel kapcsolatos döntéseket nem szabad függetleníteni a mindenkori és a várható munkaerőhelyzettől. De mégis s'. 'olatlanul. gyarapítjuk a műi,főhelyeket, nagy elszántsággal fogunk hozzá a legmunkaerőigényesebb iparágak fejlesztéséhez és közben azon töprengünk: hogyan lehetne legalább napi néhány órára munkába állítani a kismamákat és egyáltalán érdemes dolog-e a 3 évig tartó gyermekgondozási szabadság? Annyi szó esett korábban a munkaerő-prognózisokról, hogy A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztár- saság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügyminiszter-helyettesei április már csak ezért is — meg esetleg emlékeztetőként - érdemes felidézni a legfrissebb számítások eredményeit. Ezek szerint a következő 15 évben az aktív keresők száma minden eddiginél mérsékeltebb ütemben növekszik. A munkába állítás lehetőségeinek vizsgálatából kiderül, hogy 1976. és 1990. között összesen 130—140 ezer fiatallal számolhatunk, akik jó esetben éppen csak pótolhatják a nyugdíjazás és a halálozás miatti létszámcsökkenést. Maradnának még — a szabad munkaerőként számon tartott- nők, de a népesedéspolitikai intézkedések hatásait is mérlegelve, nyilvánvaló, hogy a nők 1973. évi körülbelül 65 százalékos foglalkoztatási aránya számottevően nem emelhető. Ha a teljes foglalkoztatottság egyben hatékony foglalkoztatottságot is jelentene, akkor azt kellene mondanunk, hogy az egyetlen számításba jöhető munkaerőtartalék a nyugdíjasok, illetve a nyugdíj- korhatárt elérők körében kereshető. A hatékony foglalkoztatástól azonban még messze vagyunk. Erre utal a XI. kongresszus határozata is, amikor kimondja: „Jav tani kell a munkaerőgazdálkodást, következetesen erősíteni a munkalegyeimet. Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munkaszervezésben . . Ez az egyetlen — de nem kis- lehetőség, hogy a következő tervidőszak gazdasági feladatait teljesíthessük. Részben a gépesítéssel, a jobb munka- szervezéssel, a szakképzéssel és a továbbképzéssel, részben pedig a belső létszámtartalékok igénybevételével kell növelni a munka termelékenységét és csökkenteni a vállalatok túlzott munkaerőigényeit. A termelékenység kapcsán egy megjegyzés még idekívánkozik: azt eddig is tudtuk, hogy a termelékenység növekedését a vállalatokon belül kell biztosítani. De ideje észrevenni, hjgy pusztán ettől az óhajtól a termelékenység nem javul. A vállalatok vezetőinek egyrészt konkrét ismereteket, információkat kellene adni a termelékenység gyorsabb ütemű növelésének lehetőségeiről, másrészt még konkrétabb segítséget. Az ilyen lehetőségek feltárása nem csupán elméleti probléma. A termelékenység színvonala, és növekedési üteme sohasem egyetlen tényezőtől függ, s nálunk még hiányzik az olyan intézményrendszer, amely képes e feladat sok-sok összetevőjével (közgazdasági, műszaki, szakképzési, ■ bérezési, munkalélektani és szociológiai problémáival) gyakorlatiasan foglalkozni. 17—18-án Bratislavában eszmecserét folytattak az atomsorom- pó-szerződéssel kapcsolatban tartandó konferencia kérdéseiről. Az értekezlet résztvevőit fogadta Julius Hanus elvtárs, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese. A KISZÖV elnökségének Vörös Vándorzászlaját vette át tegnap, — az elmúlt évi gazdasági és mozgalmi munkája eredményeként — a Baranya megyei Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet. A zászlóátadási ünnepséget a Szövetkezet egybekötötte új, központi szolgáltató üzemházónak avatásával. A magas kitüntetést tegnap délután 15 órakorTár- nai Ferenc, a KISZÜV megyei elnöke adta át Magyarcsik Gyulának, a VILLGÉP. elnökének, a Megyeri úton épült új üzemhózban. A megnyitó után, — amelyet Boros Ernő, a Szövetkezeti Bizottság elnöke tartott — Magyarcsik Gyula beszámolt az elmúlt év munkájáról, eredményeiről. Ezután a szövetkezet elnöke ismertette az egyes üzemek között folyó munkaverseny eredményeit. Az elmúlt évi legjobb munkája eredményeként az első helyre o hűtőgépjavító üzem került. A csoportok közti verseny első helyezettje a mérlegjavító csoport lett. Az új üzemhóz átadásával a szövetkezet teljesítette a IV, ötéves tervben foglalt beruházd sí előirányzatát. A saját beruházásban, mintegy 13 millió forint költséggel épült modern szolgáltatóházban kap helyet a Központi Gépműhely, a gép- és olajkályhajavító, a felvonójavító és a hütőgépjavító üzem. Az ünnepségen megjelent és felszólalt Szabó Nándor, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetője. Ott volt Rákos János, o KISZ Pécs városi Bizottságának titkára, dr. Szabó József, országgyűlési képviselő, o NEB megyei elnöke, dr. Kisvári András, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának vezetője, dr. Faludi László, a Pénzügyminisztérium Baranya megyei Bevételi Főigazgatóságának vezetője, valamint o VILLGÉP budapesti társszövetkezeteinek képviselői. (Kiküldött munkatársunk jelenti:) Az átmeneti zavarok után az idén úgy látszik megoldódik a bajai kukoficatermelési rendszer, a BKR alapgép problémája. A közeljövőben nagyobb szállítmány K—200-as — 200 lóerős — Kirovee traktor érkezik a Szovjetunióból, amelyből elsősorban a rendszer partnergazdaságainak igényeit elégíti ki, s 1976-tól kezdve már a nagy traktor javított változatát, a K—701-es szántótraktort szállítják folyamatosan hazánkba a szovjet partnerek — jelentették be többek között tegnap délelőtt Baján, az állomi gazdaság székházóban megtartott BKR sajtótájékoztatón, a napilapok és a szaksajtó megjelent képviselőinek. A BKR első sajtótájékoztatóját Borsody Miklós, a Bajai Állami Gazdaság igazgatója nyitotta meg, majd Aradi Jó zsel igazgatóhelyettes, a BKR osztályvezetője ismertette a 16 ezer hektáros állami gazdaság fő tevékenységi körét, amely nek ma is és a jövőben is szerves része a kukoricatermelési rendszer. „Nem alakítunk oz IKR-hez hasonló társulást" — hangsúlyozta az előadó, mert három éves működésünk alapján az a meggyőződésünk, hogy egy rendszernek csak előnye származik abból, ha egy modern nagyüzem áll a hátterében. Ezt a hátteret, a valóban modern nagyüzemet ismerhet ték meg a sajtó képviselői a konferenciát követő bemutatón, a négy fő profilnak meg felelően. Hazánk legnagyobb és Európa egyik legnagyobb, évi 70 ezer hizottsertést kibocsátó sertéstelepét, amire ala pozva, Baja még ebben az évben megkezdi egv modern hús- feldolgozó, a Bácska Húsüzem építését. Bemutatták a sajtó munkatársainak a sertéstelepet kiszolgáló hatalmas takarmánykeverő központot, ahol évi 5 ezer vágót tápot állítanak elő saját részre és eladásra. Végül láthattuk az ezer hektáros szó lőültetvényt és a modern vörös borfeldolgozó kombinátot, ami ben évente 60 ezer hektoliter bort palackoznak exportra és belföldre. A tájékoztatón bejelentették hogy a megnövekedett feladatok ellátására — a BKR-nek 102 partnere van az országban — s az idén először külföldi partnerekkel is felveszik a kap csolatot —, még ebben az évben létrehozzák oz állami gaz daságon belül az önálló rend szerközpontot. A BKR részleg ben jelenleg 40 szakember dolgozik. Bővítik szolgáltatásai kát, közös beruházásokat kéz denek és munkájukba — a jö vedelmezőség javítása érdeké ben — bevonják a számítógé pékét. A kukorica, a szója, c napraforgó és o cukorrépa után ebben az évben o lucer not is bevonják o rendszerbe — Rné — Készülődés a harmadik fordulóra. Az országos közgazdasági tanulmányi verseny második fordulójára a pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola nyolc tanulója is bejutott, akik április 17—18-án iskolájukban írták meg versenyfeladataikat könyvvitelből, pénzügyi ismeretekből, valamint statisztikából. Az elkövetkező hetekben derül ki, hogy ki jut tovább közülük Budapestre, az országos vetélkedő harmadik fordulójára. Külügyminiszterhelyettesek értekezlete
