Dunántúli napló, 1975. április (32. évfolyam, 89-117. szám)
1975-04-14 / 101. szám
Alit intéztek el a képviselők? Beszélgetés a megyei képviselőcsoport vezetőjével Kihunytak a Parlament üléstermének csillárjai: véget ért a Magyar Népköztársaság ország- gyűlése 1971-1975. évi ciklusának utolsó ülésszaka. Búcsúznak a képviselők, s persze ki-ki mérleget készít: mit tettem, mit értem el. A Baranya megyei képviselők folyamatosan és tervszerűen végezték az elmúlt négy évben munkájukat. Dr. Szabó Józseftől, a megyei képviselőcsoport vezetőjétől azt kértük, foglalja össze négy éves munkájuk lényegét. ÚJ ÜZEMEK, ISKOLÁK- A parlamenti üléseken számos kezdeményezésünk, javaslatunk hangzott el. Ezek közül kiemelném Baranya iparszerkezetének megváltoztatására, a pécsi pincegondok megoldására, a szénbányászat helyzetének felülvizsgálására, a bányászok anyagi-, egészségügyi helyzetének javítására, a délalföldi földgáz Pécsre vezetésének lehetőségeire, valamint az árvízvédelem korszerűsítésére tett javaslatainkat.- És az eredmény?- A villányi szakmunkásképző iskola felépítése, Pécsett — a siklósi új városrészen — új iskola építése, a Baranyát és Bács- Kiskun megyét Mohács-szigeten összekötő 18 kilométer hosszú útszakasz elkészítése, a gyódi bekötőút, a bicsérdi iskola, az erzsébeti művelődési ház építése ... A szigetvári kórház megépítését igen magas fórumokon szorgalmazta a kerület képviselője, egyben sürgette az építkezés kezdését is. Segítséget nyújtunk, hogy Pécsett, a meszesi városrészen, minél hamarabb elkészüljön az új, korszerű orvosi rendelőintézet. De talán a legnagyobb horderejű téma — a dél-alföldi földgáz Baranyába, illetve Pécsre vezetése. Ebben a munkánkban tiszteletre méltó segítséget nyújtott a Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport, s ha a gáz még messze is van, sokat tettünk e nagyjelentőségű terv megvalósításáért. A következő ötéves tervben — minden valószínűség szerint — megvalósul a dunai és drávai árvízvédelmi rendszer korszerűsítése. Ezt Dé- gen Imre államtitkár kedvező válasza alapján mondom. Az árvízvédelmi munkák jól haladnak, kedvező hatását a mező- gazdasági üzemek közvetlenül érzékelik. SZELET VETETT... — A tavaly őszi parlamenti ülésszakon ön felszólalt, többek között beszélt a baranyai beruházások gondjairól... Szelet vetett, vihart aratott? — Vihart, ami nem okozott kárt. örömömre szolgál, hogy felszólalásomra a kormány megbízásából három miniszter és a Tervhivatal elnökhelyettese is válaszolt. Elfogadták a javaslatot, az észrevételt. Jogosnak tartották az igényeinket: velük még ez évben érdemben foglalkoznak. Előrebocsátom: egy részük, mint például Pécsett a lakásépítés meggyorsításához szükséges építőipari kapacitás növelése — mivel összefügg a következő ötéves tervidőszakkal — csak hosszabb távon valósítható meg. Az említett problémakör kimunkálása az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal együttes munkáját igényli. A takarékossággal összefüggő kérdésekre — ezt is szóvá tettem — a Tervhivatal és a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium érdemben válaszolt. A bérügyi, bérpolitikai kérdésekre válaszolva a Munkaügyi Minisztérium vezetője kilátásba helyezte, még ebben az évben központilag intézkednek. Mindezzel azt akartam érzékeltetni, hogy ha a képviselők kezdeményeznek, szóvá tesznek fontos, közérdeket szolgáló igényeket, a központi szervek képviselői, az országos szervek vezetői odafigyelnek, s a népgazdaság lehetőségeit szem előtt tartva, különböző szervekkel együttműködve érdemben hasznosítják is a javaslatokat, kezdeményezéseket. KÉNYELEMSZERETET, GYÁVASÁG — A képviselői munka szerezhet örömöket, okozhat gondokat — öröm a közéleti megbízatás és a vele járó felelősség. Emberek sorsát, a választókerület gondját, a megye, az ország jövőjét érintő kérdéseket csak a társadalom politikai, jogi, emberi szempontjait figyelembe véve, az anyagi erőforrásokkal összhangban lehet és kell szemlélni. Kérni, szorgalmazni tehát kötelesség és felelősség is egyben. Gond, amikor különböző szervekben dolgozók mulasztásából, felületességéből beruházások húzódnak el. Méreg, ha közérdekű és jogos állampolgári ügyeket bürokratikuson intéznek. Bosszantó a még számos helyen fellelhető kényelemszeretet: a szükséges bátorság, a küzdeni akarás hiánya. — Mégis öröm — s ez a maradandóbb élmény — a képviselői munka. A párt, a tanács, a népfront és más szervekkel jó együttműködésben egymást kölcsönösen segítve, támogatva végeztük munkánkat. A célunk mindig az volt: boldogabbá, szebbé tenni választóink életét. Nagy István Hiánycikkekről, őszintén Aki keresi, annak nem kicsinység Hiánycikk ... Egyszer már igazán el kéne felejteni ezt a szót. Ám amíg ez bekövetkezik, addig átkozódik, bosszankodik a vásárló. Hogy ki érdemel szidalmat, ki szánalmat, vagy megbocsátást, azt egy adott esetben nehéz lenne eldönteni. A kereskedő? Ű megrendeli, el is adná. Az ipar? O gyártaná, csak volna kapacitás, nyersanyag, miegymás. A külker? ű venne, de venné-e a hazai vásárló méregdrágán, amit hasonló méregdrága valutáért szereznek be? * Képzeletbeli kőrútunk során csalódások sora az osztályrészünk. Fürdőkád? Villanyboyler? Automata mosógép? Villany- szerelési cikkek? Az eladó sajnálkozva mosolyog ... Korlátozták a fürdőkádak exportját Idén: 76 ezer villanybojler Cső? - Az, sajnos... Azt mondják, hogy olyan látszólag egyszerű dolgot, mint a varrógéptű, képtelenség beszerezni. Vannak azonban élelmes emberek — nem kereskedők — akik egy egyszerű útlevél birtokában hozzájutnak, sokkal többhöz, mint ameny- nyire szükségük lenne... HARCBAN A KÓPIÁSOKKAL A demokratikus hadsereg alapító tagjai voltak Amikor az olvasó e sorokat olvassa, pontosan 30 esztendeje annak, hogy a debreceni kis- állomásról kigördült az első katonavonat ausztriai úticélllal. A vagonokban a 6. hadosztály 16. gyalogezredének katonái voltak, akik a Kommunista Párt hívó szavára volt hadifoglyokból és tiszántúli fiatal önkéntesekből verbuválódva az új, demokratikus népi hadsereget hozták létre. Az április 14-i útnak indulás célja az volt, hogy ez az új magyar hadsereg is részt vegyen a náci Németország elleni harcban. — Erre azonban már nem kerülhetett sor — állapítja meg A GARDÉNIA Csipkefüggönygyár, a Dél-dunántúli Textil és Felsőruházati Nagyker. V., a „Baranyaker” Mecsek Áruház PÉCSETT, A MECSEK ÁRUHÁZBAN, A II. EMELETEN 1975. ÁPRILIS 14-ÉN, DÉLELŐTT 9 ÓRAKOR függönykiállitást rendez A kiállítás és vásár 1975. április 14—26-ig tart Kiss András hadtörténész ezredes, aki maga is a vagonok egyikén utazott akkoriban fiatal önkéntesként végig a háborús ájulásból ébredő országon. — A magyar alakulatokat nem vetették be ütközetbe. Részt vettek azonban kisebb, elszigetelten védekező német egységek felszámolásában és a kópiásoknak - Szálasiék diverzáns alakulatának - összeszedésében. Éppen a 16. gyalogezred emberei fogták el a kopjások parancsnokát, Piroska századost is... Tóth István — ma a BÉV dolgozója — akkoriban honvédként a 17. gyalogezred kötelékében vett részt a tisztogató hadműveletekben. — A háború befejezése utáni hetekben még többször előfordult, hogy riadóztattak bennünket és mentünk kifüstölni a még védekező nácikat... A 30 év előtti emlékek idé- ződtek fel tegnap délelőtt Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában megrendezett katonatalálkozón, amelyre mintegy másfél- százán gyűltek össze a Baranyában élő volt 45-ösök közül. Ez volt az első ilyen találkozó, holott Pécsnek jelentős szerepe volt az új magyar hadsereg életében. A Debrecenben 1945. március 4-én megalakult 6. hadosztálynak 1946 októberétől ez a város lett a végleges állomáshelye — mint arról a kétoldalas kisalakú Néphadsereg című újság tudósított II. évfolyamának 13. számában. Az újság szerkesztője Csémi Károly alhadnagy volt... A baráti találkozón részt vett Szűcs István ny. vezérőrnagy, a 6. hadosztály egykori parancsnoka és Miski ' Béla ezredes, helyőrségparancsnok kíséretében a ma Pécsett állomásozó katonai alakulatok képviselői, ünnepi beszédet Sárközi Sándor, ny. ezredes mondott: — A mi korosztályunk tudja, hogy az új világ nem könnyen, nem vér és áldozatok nélkül érkezett .. . Hiányos felszereléssel, kopott, tépett ruhában, de a szabadságért lelkesedő szívvel indultunk a fasiszta Németország elleni harcba ... Jelentkezésünk az új hadseregbe politikai állásfoglalás is volt; a nagy ügy, a jövőért való harc vállalása kovácsolt bennünket hadsereggé ... Az ünnepi beszéd után a Szabó István Űttörőház népi táncosai adtak műsort a találkozó résztvevőinek tiszteletére, majd levetítették a „S lettünk az új rend katonái” című filmet, amely a Magyar Néphadsereg három nagyszerű évtizedét mutatja be. A találkozó a FÉK éttermében folytatódott, ahol a résztvevők baráti beszélgetés közben idézték fel halványuló emlékeiket. Itt tolmácsolta a Megyei Párt- bizottság üdvözletét Megy aszai József osztályvezető azoknak, akik ott voltak új hadseregünk születésénél. Kiss András had- történész-ezredes pedig az or- száq más területein élő 45- ösök ajándékát, Pátzay Pál budapesti Lenin-szobrának kicsinyített mását nyújtotta át a találkozó résztvevőinek, akik a délutáni órákban az új felszabadulási emlékműnél rótták le kegyeletüket a hajdani fegyvertársak emléke előtt. H. 4. A Belkereskedelmi Minisztérium rendszeresen gyűjti az információkata vásárlók igényéről, s ennek megfelelően igyekeznek közös nevezőre jutni az egyes iparágakkal. Dr. Csomós István, a minisztérium iparcikk kereskedelmi főosztályvezető-helyettese sorolta az országosan is jelentkező legégetőbb gondokat. — A villamos vezetékekből, kábelekből, villanyszerelési cikkekből a belkereskedelem igényénél mintegy ötvenmillió forint értékkel kevesebbet tudott vállalni az ipar. Ennél a hiánynál is nagyobb gond az, hogy az ígért mennyiségnek is csak valamivel több mint a felére szerződtek eddig a hazai ipar- vállalatok. Az importnak két akadálya is van: egyrészt néha háromszorosa a hazai árnak, másrészt nem mindig felel meg a magyar szabványnak. A szocialista importtal az a helyzet, hogy — éppen a szocialista országokban mindenütt található nagy arányú beruházások miatt — kisebb a kínálat. De ott is megtalálható a szabvány probléma. — Ha sorba vesszük, kezdjük a fürdőkáddal ... — Az illetékes minisztérium rendeletével korlátozták a fürdőkádak exportját. Csak a hazai szükségletek feletti mennyiséget lehet exportálni. Ennek hatása máris érezhető, így ebben az évben ez a hiány már megszűnik. — A villanybojler? — A Hajdúsági Iparművek anyaghiánnyal küzdött. Ugyancsak miniszterhelyettesi szintű megegyezés szerint a Dunai Vasmű biztosítja a hengerelt acélellátást. Erre az évre 76 ezer darab bojlert kap a kereskedelem. A második félév elejétől folyamatos lesz az ellátás. — Automata mosógép? — A kereskedelem igényének csak kétharmadát tudják teljesíteni. Az ipar kooperációs nehézségekkel küzd, elképzelhető, hogy a jövőben ezt az igényt csehszlovák importtal oldjuk meg. — A magánépitkezők és mindazok, akik húzott, hengerelt árut, víz- és gázvezetékcsövet szeretnének vásárolni, igen nehéz helyzetben vannak. — Sajnos, ez ügyben semmi biztatót nem mondhatok. Még - a tavalyi mennyiséget sem tudjuk biztosítani. — Apróságnak tűnik, de ha nem kapható, nagy bosszúság. A facsavar, vagy a szög beszerzése pedig gyakran nagyon nehéz. — Az igaz, hogy nincs elegendő, de több jutna az egyéni vásárlóknak, ha a boltok nem a közületeket szolgálnák ki szívesebben. (Kétségtelen, hogy sokkal könnyebb félmázsa csavart egyszerre eladni, mint tízdekánként.) Többszáz a száma azoknak a kéziszerszámoknak, apróbb használati cikkeknek, amelyet rendszerint hiába keresünk a boltokban. Az egyszerű fafúrótól a különféle fogókon keresztül a keretes fűrészig igen széles a skála. Többnyire olcsó, munkaigényes termékek. Általában nem szívesen vállalkoznak a gyártásukra az üzemek. A múlt héten ezekből a hiánycikkekből nyílt kiállítás az INTERUNION mintatermében Budapesten. A kiállítóknak, a négy vidéki iparcikk-kereskedelmi nagyvállalatnak az a célja, hogy a termelőüzemek, vállalatok meghívott szakembereivel megbeszéljék a hiánycikkek hazai gyártásának lehetőségét. Kurucz Gyula
