Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-11 / 69. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 69. szám 1975. március 11., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja lövőnk programja Tito Lengyelországban Tovább erősödnek a lengyel-jugoszláv kapcsolatok Ma este indul útnak a Budai várból Makrisz Agamemnon alkotása, a pécsi felszabadulási emlékműre kerülő szobor. Tegnap délután — mint képünkön is látható — elkészítették a szobor köré azt az állványzatot, amelynek segítségével ma a délutáni órákban trélerre emelik, hogy szerda délelőttre Pécsre szállítsák. Sajtótájékoztató az Egészségügyi Minisztériumban Korszerűsítik az egészségügyi dolgozók képzését Kedvező továbbtanulási feltételek rr % Ősszel kezdődik az oktatás r r •• • p rr* f « r az Egészségügyi Főiskolán M ost, a XI. kong­resszus előkészüle­tei közben ismét bebizonyosodott, hogy egy ha­talmon lévő marxista—leninista párt számára éppolyan fontos a tömegekkel kiépített jó kap­csolat, amennyire fontos ez a hatalomért folytatott harc idő­szakában. Bebizonyosodott az is, hogy a lenini elvek és a pártélet lenini normái, a párt munkamódszere nemcsak a kommunisták számára jelente­nek orientációt, hanem a pár- tonkívüli tömegek számára is. Az MSZMP az egész magyar nép számára a társadalmi va­lóság olyan szerves részévé vált, hogy a pártonkívüliek is a párton, annak elvi-politikai- szervezeti egységén, s nemkü­lönben tagjainak tevékenysé­gén mérik saját helyzetüket, jövőjüket. A meggyőződésen alapuló irányítási módszernek köszön­hető, hogy nemcsak a pártta­gok, de egész társadalmunk vallja: össznemzeti érdek a kö­vetkezetes, töretlen, a marxiz- mus-lenirvizmus eszméin alcs- puló politikai irányvonalat kö­vető párt léte. A munkásosztály vezető sze­repéből adódó feladatokat csakis az a marxista párt ké­pes megvalósítani, amelyik szervesen beilleszkedik a tár­sadalomba, ismeri az emberek törekvéseit és a tömegben megérlelődött feladatokat. Úgy halad a társadalom élén, hogy a tömegekkel nem lazítja meg kapcsolatait. Politikájában ar­ra törekszik, hogy erősítse az államhatalom és társadalmi szervek tömegbefolyását, arpi által fenntarthatja, fejlesztheti a kezdeményezőkészséget a társadalmi szükségletek kielé­gítésére, az emberi problémák megoldására. A Programnyilatkozat terve­zete arról tanúskodik, hogy a párt a távlatok megfogalmazá­sában most is a tömegekben megérlelődött törekvésekből in­dult ki. Pártunk előző Programnyilat­kozata több mint negyedszáza­dos, 1948-ban fogadták el. Az akkor megfogalmazott célokat, sok vonatkozásban még többet is, megvalósítottunk. Hazánk azóta a szocializmus útját jár­ja. A végbement fejlődés tet­te szükségessé az új Program- nyilatkozat kidolgozását. A legfontosabb tartalmi sa­játossága az új Programnyilat­kozatnak, hogy a fejlett szocia­lista társadalom felépítését tű­zi ki célul, s ehhez határozza meg a tennivalókat. Ebben a periódusban tovább kell fej­leszteni a termelési viszonyo­kat úgy, hoqy emelkedjen a munka termelékenysége, s ez­által erősödjenek a szocializ­mus anyagi alapjai, de fejlőd­jenek az emberi kapcsolatok is. Ennek következményeként minőségileg is jelentősen emel­kedik majd a nép kulturális színvonala és anyagi jóléte. Társadalmi-politikai téren számos lényeges változás be­következését jelzi a tervezet. Az előttünk lévő években to­vább szilárdul társadalmunk politikai egysége annak kö­vetkeztében, hogy kialakul a fejlett szocializmusra jellemző társadalmi struktúra. Ezen a társadalmi alapon a proletár- diktatúra állama össznépi ál­lammá válik a munkásosztály vezető szerepének erősödése mellett. Tovább fejlődik a szo­cialista demokrácia úgy, hogy annak súlypontja az üzemi de­mokráciára helyeződik. Az egész folyamat a pártirányítás még hatékonyabbá válásával megy végbe. Az egységes szocialista tár­sadalmi struktúra kialakulása elvezet a társadalmi egyenlőt­lenségek megszűnéséhez. Ter­mészetesen nem az emberek közti különbségek fognak meg­szűnni — ezt kívánni képtelen­ség lenne —, hanem a társadal­mi egyenlőtlenségek. A szocia­lista társadalom, amelynek egyik célja a társadalmi egyen­lőtlenség és igazságtalanság megszüntetése, létrejöttének pil­lanatától következetes politikát folytat e cél elérésére. Az ehhez szükséges objektív lehetőségek hiányában azonban az egyen­lőtlenségek kiküszöböléséről szóló mindenfajta nyilatkozat és kijelentés jámbor óhaj ma­rad. Viszont a társadalmi különb­ségek megszüntetésére irányuló világos politika nélkül a meglé­vő objektív lehetőségek nem realizálódnak. A legfontosabb lépést meg­tettük akkor, amikor felszámol­tuk a társadalmi egyenlőtlenség alapjait, a termelőeszközök ma­gántulajdonát, s vele az ember kizsákmányolásának lehetősé­gét. További feladat az anyagi és szellemi javak elosztását úgy szabályozni, hogy a munka sze­rinti differenciált elosztás elvét nem sértve, gyorsabban emel­kedjenek az ország legelmara­dottabb részei és leghátrányo­sabb helyzetben lévő társadal­mi csoportjai. Ahhoz, hogy a kiegyenlítődés vonalán haladó társadalmunkban valamennyi csoport együttesen emelkedhes­sen tovább, újabb anyagi, szel­lemi és kulturális feltételeket kell teremteni úgy, hogy hosz- szabb távon a társadalom világ­nézeti egységesülése is végbe­menjen a marxizmus—leniniz- mus alapján, annak általános­sá válásával. A Programnyilatkozat terveze­te a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális, ideológiai kérdésekben konkrét feladatokat fogalmaz meg a szocialista perspektíva markán­sabbá tétele érdekében. Olyan lelkesítő célok ezek, amelyek­ben ki-ki megtalálhatja a magá feladatát. A Programnyilatkozat céljai­nak megvalósítása közben újabb lehetőségek nyílnak a munkásosztály, a párt vezető szerepe erősödéséhez, az egész társadalom ideológiai-világné­zeti egységesüléséhez is. Tovább emelkedik a társada­lom vezetésének, irányításának színvonala. A nép tapasztalatai­nak szintetizálása útján még jobb feltételek jönnek létre a fejlődés objektív törvényszerű­ségeinek tanulmányozására, s ennek megfelelő politikai, gaz­dasági, kulturális döntések meg­hozatalára. A z új vállalkozás lénye­géhez tartozik, hogy. a benne megfogal­mazott célokat nem csupán a párttagságnak címezték, hanem az egész népnek. Nemzeti prog­ram ez a szó legnemesebb ér­telmében. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt az egész magyar néppel együtt folytatja eddig is helyesnek bizonyult útját a szocialista építés törvényszerű­ségei alapján, a testvéri orszá­gok közösségében. Országunk a Szovjetunióval, valamennyi szo­cialista állammal együttműköd­ve, internacionalista alapokon állva akarja nemzeti céljait el­érni a fejlett szocialista társa­dalom megteremtésével. Olyan ügy ez, melyben a párt az egész dolgozó magyar nép tá­mogatósát élvezi, olyan ügy, amely mögé minden becsületes állampolgár felzárkózhat. Pozsgay Imre Edward 'Giereknek, a LEMP KB első titkárának meghívására hétfőn baráti látogatásra Len­gyelországba érkezett Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és felesége. A jugoszláv államfőt és kí­séretét a rzeszewi repülőtéren Edward Gierek, a LEMP KB el­ső titkára, Henryk Jablonski, az Államtanács elnöke és Piotr Jaroszewicz miniszterelnök fo­gadta. Tito elnök lengyelországi lá­togatása idején a rzeszowi vaj­daságban egy vadászkastélyban száll meg és itt kerül sor meg­beszéléseire a lengyel párt- és állami vezetőkkel. Az Edward Gierek és J. B. Tito vezette küldöttségek első esz­mecseréjét a két ország kap­csolatainak fejlesztéséről és idő­Országos tanácskozás az árellenőrzésről A megyei tanácsok ipari, kereskedelmi, mezőgazda- sági és építési osztályainak vezetői árpolitikai kérdések­ről és az árellenőrzés ta­pasztalatairól tárgyaltak hétfőn délelőtt a szakszer­vezetek Váci úti nagytermé­ben, Vallus Pál az Országos Anyag- és Árhivatal elnök- helyettese tájékoztatójában elmondta, hogy az árellen­őrzések hatékonysága to­vább növekedett, s a szank­ciók szigorúbbakká váltak. Az árhatóságok folyamato­san vizsgálják a legfonto­sabb cikkek, például a gyermekruházati cikkek, a zöldség-gyümölcs árait, a központi árintézkedések vég­rehajtását, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások hely­zetét. Az elnökhelyettes rá­mutatott, hogy az ellenőr­zéseket még szélesebb kör­re kell kiterjeszteni. szerű nemzetközi kérdésekről hétfőn délután tartották meg. A lengyel-jugoszláv csúcsta­lálkozók a legutóbbi években rendszeressé váltak. Tito elnök utoljára 1972-ben járt Lengyel- országban, Edward Gierek pe­dig 1973-ban Jugoszláviában. Hétfőn az összes lengyel la­pok vezető helyen köszöntötték Tito elnök látogatását. A Trybu- na Ludu a többi közt kiemelte: Edward Gierek és Joszip Broz Tito mostani megbeszélései a sokoldalú lengyel-jugoszláv kapcsolatok további megerősíté­sét szolgálják. Kiküldött munkatársunk je­lentette. Az egészségügyi szakdolgo­zók képzésének reformjáról tar­tottak tegnap sajtótájékoztatót az Egészségügyi Minisztérium­ban. Mint a Dunántúli Napló korábban már hírül adta, ez év őszétől indul meg a három­éves egészségügyi szakiskola. Emellett részletesen szóltak az egyéb új oktatási formákról, továbbtanulási lehetőségekről. Dr. Aczél György egészség- ügyi miniszterhelyettes beveze­tőjében elmondta, hogy a há­roméves egészségügyi szakis­kola a tanulóinak 18 éves ko­rukra olyan általános elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt, amelyek alapjai lehetnek a to­vábbtanulásnak. Az iskola álta­lános ápolói és asszisztensi szakképesítést ad. Nagy jelentőségű az egész­ségügyi szakképzés a foglal­koztatáspolitikában is —, mondta a miniszterhelyettes. Különösen azokban a megyék­ben, ahol nagy létszámú a le­kötetlen női munkaerő. Dr. Lukács Jenő főosztály- vezető áttekintette az egész­ségügyi képzés múltját, kiemel­ve a korábbi módszerek hiá­nyosságait. Az új hároméves szakiskola lehetőséget nyújt arra, hogy a korábbi két éves­sel szemben a tanulók közvet­lenül az általános iskola el­végzése után . kezdhessék egészségügyi tanulmányaikat. Ebben az évben az ország megyéiben 39 osztályban 1400 tanuló képzését tervezik. A ta­nulók különféle kedvezmények­ben részesülnek. Tandíjat nem kell fizetniök, a tanulmányi eredményüktől, illetve szociális helyzetüktől függően 100—600 forint ösztöndíjat kapnak. Napi háromszori étkezésért és a kol­légiumi ellátásért havi 50—50 forintot keli fizetniök. A továbbtanulással kapcso­latban elmondták, hogy a szak­iskola is a középfokú intézmé­nyek közé tartozik. Eszerint a végzett hallgatók magánúton két, levelezőként 3 év múltán érettségit szerezhetnek. Érettségi után akár az or­vosi egyetemen, akár az idén ősszel kezdődő főiskolán nyílik lehetőség a továbbtanulásra. Az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Kara 2 éves levelező tagozatán mentő­tiszt, intézet-, illetve kórházve­zető, avagy szakoktató képesí­tést szerezhetnek. A főiskola 3 éves nappali tagozatán védő­nő, gyógytornász, közegészség- és járványügyi ellenőr, valamint diétásnővér szakágakban kap­hatnak főiskolai diplomát. Természetesen, a hároméves szakiskola után, speciális ápo­lási, illetve asszisztensi szakké­pesítés megszerzésére is lehető­séget ad qz új oktatási rend­szer. 'Bizonyos gyakorlati idő után 10 hónapos szakosító kép­zés során 22 féle szakápolási, illetve asszisztensi képesítést kaphatnak. Mivel az eddigi kétéves nap­pali képzés megszűnik, ősztől indul az egészségügyi szaktan- folyam 18—35 évesek részére, munka melletti képzés kereté­ben. A továbbtanulási lehető­ségek az előbbihez hasonlóan itt is adottak. A hároméves szakiskolák felett a felügyeletet a megyei tanácsok egészségügyi és mű­velődésügyi osztályai közösen gyakorolják. K. Gy. Látkép a pécsi Kórház térről

Next

/
Thumbnails
Contents