Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-09 / 67. szám
A Megyei Pártbizottság jelentése A költségvetésből gazdálkodó szervek és intézmények gazdálkodója általában kiegyensúlyozott volt, azonban az eszközök szétaprózottsága, a pénzmaradványok halmozódása és néhol a kevésbé takarékos gadálkodós feszültségeket és aránytalanságokat is okozott. Az eltelt időszak termelékenységének emelkedése nem volt kielégítő annak ellenére, hogy egyes vállalatoknál jelentős mértékben fejlődött. Alakulását nagyobb részt a termelés stagnálása, kisebb mértékben a foglalkoztatottak számának változása befolyásolta. A munka termelékenysége az iparban 1974-ben még az 1970. évi szintet sem érte el, sőt egy foglalkoztatottra számítva 1 százalékkal csökkent. Bányászat nélkül viszont 14 százalékkal növekedett. A termelőeszközök ára az élőmunkához képest még ma is magas, különösen a fejlett technikát jelentő berendezéseknél és gépeknél. Az árpolitika, a magas eszközteher, a nyerpség felosztásának jelenlegi rendje, a bér-nyereség szoros kapcsolata kevés lehetőséget biztosít az intenzív fejlesztésre és nem is ösztönzi kellően. Az elkövetkező években a szabályozóknak jobban kellene segíteni a hatékonyabb gazdálkodást, a műszaki fejlesztést, a korszerű gépesítést, valamint az élőmunka racionálisabb felhasználását. Az eszközgazdálkodás is sok kívánnivalót hagy maga után. Egyik legnagyobb gond a gépek és korszerű berendezések kihasználatlansága. Alig van folyamatosan termelő üzem, de nem ritka — főként a helyi iparban — az egy- műszakos termelés. A gazdálkodás minden ágazatát az állóesz- közállomany alacsony korszerűségi szintje jellemzi: közel 40 százalékos az elhasználódás, a „nullán túli" üzemeltetés is 6—7 százalékos. Különösen a közlekedésben és a termelőszövetkezeteknél magas az elhasználódás és ugyanitt a legnagyobb a selejtezések késedelme is. Az üzem- és munkaszervezésben nem kielégítő az előrehaladás. Részeredmények már vannak, azonban a komplex szervezési feladatok végrehajtása elmaradt, amely részben oka a termelékenység nem kielégítő alakulásának. Mérséklődött a munkaerő-vándorlás és — a bányászattól eltekintve — csökkent a túlórázás. Alig történt előrehaladás viszont az alkalmazotti létszám arányának csökkentésében, a munkaidő kihasználásában, a munkanormák alkalmazásában, az anyagmozgtás gépesítésében. A jövőben jobban kell támaszkodni a korszerű nagyüzemek munka- és üzemszervezésében elért tapasztalataira. A vezetőktől meg kell kö- vetetni, hogy a szervezés, irányítás fejlesztése elsőrendű tevékenységük legyen. A megye termelő üzemeiben még nem megfelelő a takarékossági szemlélet. Általában az anyag- és bérköltség erőteljesebb növekedése figyelhető meg, de a reprezentációs, a bel- és külföldi kiküldetések sem csökkentek kellő mértékben. A X. pártkongresszus óta eltelt időszak- “ • ban tovább fejlődött, szélesedett a szocialista muhkaverseny. Ma a mozgalmat a vállalások és a gazdasági feladatok közötti nagyobb összhang jellemzi. Kimagasló eredmények születtek: vállalataink, szövetkezeteink számos országosan elismert eredményt értek el. Tovább erősödtek a szocialista brigádok. 1970-ben 3918 brigád küzdött a szocialista címért, s 2613 nyerte el, összesen 52 000 fővel. 1973-ban 4371 brigád közül 3229 érte el a megtisztelő címet 55 000 fővel. Felszabadulásunk 30. évfordulója, pártunk XI. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyben is jelentős vállalások születtek a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a jó minőségű termékek előállítására, az anyag- és energia megtakarítására, a szervezettebb, a fegyelmezettebb munkára, a szocialista emberi vonások erősítésére, a társadalmi munkák végzésére. El kell érni, hogy az 1974-ben kibontakozott verseny lendülete tovább folytatódjon ez évben és az V. ötéves terv időszakában is. S£ Szocialista társadalmunk építésének jelen időszakában az ellenőrzésnek át kell fognia a termelés, értékesítés és fogyasztás teljes területét; ki kell terjednie a kulturális, egészségügyi, szociális és kommunális szolgáltatásokra, s tartalmuk miott ezek politikai hatására is. Az ellenőrzés mai rendszere és szervezete alkalmas a feladatok ellátására, részben megfelel a követelményeknek. A népi ellenőrzési bizottságok témavizsgálataikkal, a közérdekű panaszok és bejelentések vizsgálatával, intézkedések kezdeményezésével, javaslataikkal és megállapításaikkal jól segítik a párt- és az állami szervek munkáját, a gazdasági élet tisztaságát. A pénzügyi ellenőrzés jelenlegi rendszerével alapvetően biztosítja az állom érdekeinek védelmét, egyre kedvezőbb hatást gyakorol a gazdasági és pénzügyi fegyelem helyzetére. A fogyasztói érdekvédelem érvényesítésében mind jobban eleget tesznek feladatuknak a tanácsok és a társadalmi ellenőrzés. Pártunk Központi Bizottságának 1972. novemberi határozata, valamint az 1973-b'an hozott kormányhatározat hatására a megyében is számos Intézkedés történt az állami felügyelet erősítésére és a belső ellenőrzés kialakítására. A kezdeti eredmények ellenére a fejlődéssel nem lehetünk elégedettek. A külső és belső ellenőrzés továbbfejlesztése érdekében az ellenőrző szervezetek vizsgálják rendszeresen és átfogóan a vállalatok gazdasági tevékenységét, a belső tartalékok feltárását és hasznosítását. Fordítsanak nagyobb figyelmet a megelőzésre, a koordinálásra, Rendszeressé kell tenni az utóellenőrzést, érvényesíteni kell a személyes felelős- ségrevonást. 9 Bővültek és rendszeressé váltak a megyei • párt- és állami szervek kapcsolatai a minisztériumokkal gs főhatóságokkal. A szövetkezeti szövetségek tevékenysége — mindhárom szövetkezeti ágazatban — eredményes voltL Helyesen és egyre hatékonyabban törekedtek — javaslataikkal és ajánlásaikkal — a szövetkezeti és társadalmi érdekek egyeztetésére, a szövetkezetek gazdálkodásának és mozgalmi tevékenységének fejlesztésére. Az 1971. évi szövetkezeti törvény kedvező feltételeket biztosított a párt szövetkezetpolitikájának megvalósításához. A szövetkezetek rövid időn belül saját maguk alakították ki tevékenységüket, illetőleg felszámolták azokat a melléküzemágakat, amelyek torzították a szövetkezet- politika értelmezését. Felismerték, hogy a termelőerők fejlődése, a gazdasági hatékonyság igényli az üzemméretek növelését, a koncentrációt. Az egyesüléseknél messzemenően érvényesül a tagok önkéntes elhatározása. A mező- gazdasági szövetkezetek mellett elkezdődött az ipari, fogyasztási szövetkezetek egyesülése is. a fik A lakosság életkörülményei az elmúlt “^■»•négy év alatt a népgazdasági terv előírásainak megfelelő ütemben javultak. Növekedett a foglalkoztatottság, elsősorban a kereskedelemben, a közlekedésben, iparban és a szolgáltatásban. A munkaképes korú lakosság arányának a négy év alatt 60,7 százalékról 62,4 százalékra történt Emelkedése, valamint a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő a következő öt évben is szükségessé teszi új munkahelyek létesítését. A foglalkoztatottság tervszerű alakításával meg kell oldani a bányászat utánpótlásának biztosítását, az ipar megfelelő területi elhelyezését, a női foglalkoztatás bővítését és a szakmunkásképzés feltételeinek javítását. Az elmúlt négy évben a lakosság pénzbevétele éves átlagban 8,2 százalékkal emelkedett, legjelentősebben a munkások, a termelést irányítók, valamint az alkalmazottak körében. A szociálpolitikai intézkedések hatására jelentősen javultak a nagycsaládosok és a nyugdíjasok életkörülményei. Az ilyen jellegű juttatások az előző évekhez képest 1972-ben 11,8, 1973-ban 17,9 százalékkal növelték anyagi alapjukat. A jövedelmek azonos állománycsoportban túlságosan közel állnak, alig érvényesül a munka, a teljesítmény szerinti elosztás elve. A vezetők és dolgozók jövedelme viszont egyes területeken olyan mértékben távolodott egymástól, amely nem találkozik a dolgozók egyetértésével. Sokat segíthet a jövedelem elosztásában o fokozatosan bevezetésre kerülő szakmai bértáblázat. A párt- és társadalmi szervek kísérjék figyelemmel az új bérpolitikai intézkedések helyes megvalósítását, a termelőszövetkezetekben biztosítsák, hogy a személyes jövedelmek növekedési üteme ne haladja meg a munkásjövedelmek növekedési ütemét, vizsgálják meg az egyes területeken tapasztalható jövedelemaránytalanságok okait, akadályozzák meg az ügyeskedéssel való meggazdagodás lehetőségéit. E téren külön figyelmet érdemel a magánkisipar és a kiskereskedelem, valamint néhány konjunkturális szakma és foglalkozás. A pénzbevételek növekedésével arányosan emelkedtek az áruvásárlásra fordított kiadások. A kiskereskedelmi forgalom 1970-ben 5,5 milliárd forint volt, 1974-ben 8,1 milliárd forint, ami évi 8,6 százalékos növekedési ütemet jelent. Az élelmiszerek forgalma évről évre növekedett, azonban aránya az áruvásárlásra fordított összegen belül mérsékelten csökkent. Javult a kínálat, új termékekkel ismerkedtek meg a fogyasztók, jelentős volt a forgalom a korszerűen feldolgozott élelmiszerekből. A lakossági fogyasztás emelkedése az iparcikkeknél a legdinamikusabb, ennek is jelentős hányadát teszik ki a tartós fogyasztási cikkek. A legtöbb hiánycikk ebben az árucsoportban fordul elő. A személygépkocsi-állomány négy év alatt közel megkétszereződött. A kereskedelmi vállalatok általában jó oldották meg az áruellátást. A nagy- és kiskereskedelem kapcsolata javult. Az országostól eltérő hiánycikkek nem voltak a megyében. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek számát és alapterületát olyan ütemben szükséges fejleszteni, hogy felszámolódjon az elmaradás és érjük él az országos átlagot. Több gondot kell fordítani a munkáslakta területek választékosabb ellátására. A megye idegenforgalma tovább fejlődött, jól szolgálta a belföldi és külföldi turizmust. A fejlődés nem volt egyenletes, elmaradt a megye természetadta lehetőségeitől. A jövőben gyorsabban kell fejleszteni a szálláshelyeket és szolgáltatásokat, a legfontosabb tájegységi körzeteket, az üdülő- és kirándulóhelyeket. Az elmúlt években a kiskereskedelmi árszínvonal nem haladta meg a népgazdasági tervben meghatározott mértéket. Az idényáras cikkek — zöldség, gyümölcs stb. ára viszont magas. Az áremelkedésre érzékenyen reagál a lakosság minden rétege. Nagyobb gondot kell fordítani — a helyi lehetőségek keretén belül — az árak ellenőrzésére és a vállalati árképző tevékenységre. Lakosságunk életkörülményeit javították az Országos Takarékpénztár által nyújtott áruvásárlási hitelek is, ezek összege jelenleg 83 millió forint. A betétállomány évente 13,2 százalékkal nőtt, meghaladja a jövedelem növekedési ütemét. A betétek összege mintegy 2,4 milliárd forint, 40 százalékkal több a felvett hiteleknél. A szolgáltatósokra a megye lakossága évről évre átlagosan 6,7 százalékkal fordított többet — részben a szolgáltatások bővülése, részben az árak növekedése következtében. A fejlesztések nyomán a szolgáltatások mennyisége és minősége is javult, a kiemelt szolgáltatási ágazatokban az átlagosnál nagyobb mértékben. Elkészült az AFIT pécsi és a mohácsi szervize, szövetkezeti beruházásként az Engel úti javító- csarnok. Az elektroakusztikai cikkek és háztartási gépek javítására a megyeszékhelyen és nagyobb településeken szerviz- és fiókszerviz-há- lózat létesül egyrészt GELKA, másrészt szövetkezeti beruházásként. A lakáskarbantartás egyre szélesedő lakossági igény. Az életkörülmények javulását jelzi, hogy az elmúlt időszakban az egy fogyasztóra eső gáz mennyisége megkétszereződött, az egy lakásra jutó átlagos villamosenergia-fogyasztás pedig ennél is nagyobb mértékben emelkedett. Emiatt bővíteni kellett a benzinbontót és a propán-bután gázszolgáltatást. A szükségleteket teljesen csak a földgáznak a megyébe történő vezetése és a villamosenergia-hálózat bővítése oldhatja meg. Nem kielégítő a közvilágítás. A szolgáltatást végző vegyes profilú vállalatoknál és szövetkezeteknél még mindig előtérbe kerül a nagyobb jövedelmezőséget biztosító árutermelés A távhőellátásba bekapcsolt lakások száma 8168-ról 1974-ben 13 763-ra emelkedett, a meleg vízzel ellátott lakásoké pedig megháromszorozódott. A hagyományos szolgáltatásoknál az ellátás minőségi követelményeinek fokozására és a területi aránytalanságok megszüntetésére kell törekedni. Gyorsabb előrehaladás szükséges a közművek fejlesztése terén, Így Pécs és a megye egyéb helységeinek vízellátásában, a szennyvíztisztító-telepek bővítésében. A lakosság életkörülményein jelentősen javított a lakásprogram teljesítése. A IV. ötéves tervciklusban több mint 13 ezer lakás épül meg. Amíg 1970. január 1-én a városokban száz lakásra 343, a községekben 346 lakos jutott, addig 1974 végére a városokban 330, a községekben 320. Ennek ellenére Pécsett még mindig több mint 9000, Komlón 1200, Mohácson és Szigetváron 400—400 lakásigénylő van. A tanácsi rendelkezésű lakásépítést a tervhez képest 80—84 százalékra teljesítették, viszont magánerőből jelentősen több épült. A következő évek fő feladata a városok, főként Pécs és Komló lakás-ellátásának javítása. Kiemelten kell megvalósítani a munkás- és bá- nyászlakás-épitést. A lakáselosztásnál az eddig kialakult helyes elvek legyenek továbbra is a meghatározók. A megye telepütéshálózata a távlati célkitűzésekkel összhangban fejlődött. Pécs megyei városnak távlatilag a kiemelt „felsőfokú központ" szerepét kell betöltenie. Ennek a követelménynek még csak részben felel meg, ezért a következő időszakban gyorsabb ütemben kell ipartelepítéssel, a külváros rekonstrukciójával, dinamikus lakásépítéssel, a kapcsolódó beruházások megvalósításával fejleszteni. Kialakultak a megye „középfokú” központjai is. Ezekben a munkahelyek, számát, a lakásállományt, a víz- és csatornahálózatot kell jelentősen növelni. Az „alsófokú" központoknál az alapvető szükségletek helybeni kielégítésére kell törekedni, és az azonos szerepkörű települések ellátásbeli különbségeit differenciált településfejlesztéssel tovább kell mérsékelni. fifj Az egészségügyi ellátottság az elmúlt ■ négy évben tovább javult. A tízezer lakosra jutó orvosi és szakrendelői órák száma jelentősen meghaladja az országos átlagot. A fekvőbeteg-ellátás terén további fejlesztés szükséges. Az egészségügyi felvilágosító munkában, a népesedéspolitikában és a véradás szervezésében eredményesen működött közre a Vöröskereszt. A csecsemőhalálozás végre csökkent, 1974-ben elértük az országos átlagot. A népesedéspolitikai intézkedések eredményeként megyénkben az élveszületések száma 1974-ben 15,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A gyermekgondozási segélyt 14 százalékkal többen vették igénybe, a kifizetett családi pótlék összege 15 százalékkal emelkedett. A népesedéspolitikai határozat végrehajtása . érdekében tovább kell növelni a bölcsődei férőhelyek számát (jelenleg ezer bölcsődés korúra 93 férőhely jut, országosan 100,6), a szülészeti ágyakat és az óvodai férőhelyeket. A megye üzemeiben javult a munkavédelmi helyzet. A baleset miatt kiesett munkanapok száma csökkent. A halálos balesetek alakulását jelentősen befolyásolják a szénbányáknál előforduló tömeges szerencsétlenségek. A táppénzes betegek száma tovább növekedett, arányuk meghaladja az országos átlagot. Az egészségügyi ellátásban a legfontosabb teendőink: a szigetvári kórház egyes ütemének megépítése, az elmegyógyászati ágyak bővítése, a járóbeteg-ellátás területi aránytalanságainak javítása Pécsett. A X. kongresszus határozatainak megfe- • lelően a gazdasági területen végzett pártmunka súlypontja a termelő munkahely, a vállalati, az üzemi pártszervezet Minden jelentősebb gazdálkodó egységben működik párt- szervezet, a megye párttagságának 70 százaléka a termelő munkahelyeken dolgozik. Az elmúlt négy évben, különösen a KB 1972 novemberi határozatát követően, a vezetők és dolgozók körében erősödött az a felismerés, hogy a párt politikájának helyi végrehajtása alapvetően függ a vállalati és üzemi pártszervek, szervezetek munkájától, az üzemi demokrácia érvényesülésétől, a politikai és gazdasági vezetők alkotó együttműködésétől. A gazdaságban dolgozó párttagság többségénél tudatosodott, hogy a helyi döntések nemcsak gazdasági, hanem politikai következményeket is hordoznak, hogy konkrét célok, hatékony ellenőrzés nélkül a legjobb határozatok is eltorzulnak. A termelés, a gazdálkodás kérdéseiben megváltozott a munkastílus. A pártmunkában nagyobb szerepet kapott a fejlesztés, az üzem- és munkaszervezés, a gyártmányösszetétel korszerűsítése, a dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülése, a munkaverseny fejlesztése. A pártszervezetek megtárgyalják a vállalatok, szövetkezetek középtávú és éves terveit, több helyen a távlati elképzeléseket is. Ez a vállalati tervcélkitűzések kialakítására, azok megismerésére, a személyi feltételek biztosítására irányul. Előtérbe került a vezetéstudomány tanulmányozása, a politikai, a gazdasági vezetők továbbképzése, a tervszerű kódermunka. A termelési feladatokra való mozgósításban helyesen alkalmazzák a politikai eszközöket. Magyarázzák a termelési feladatokat, szervezik o dolgozókat a szocialista munkaversenyre és helytállásukkal mozgósítanak. Az erők összefogása, a társadalmi és tömegszervezetek gazdaságsegítő tevékenységének koordinálása is fejlődött. Javult a pártszervezetek agitációs tevékenysége, rendszeresebb, hatékonyabb az információ. Általában az alapszervezetek tájékoztatják a párttagságot minden fontos gazdaságpolitikai határozatról, ösz- szegyűjtik a párttagság reagálását és a dolgozók véleményét a gazdasági jelenségekről. A pártszervek és szervezetek feladatai a IV. ötéves terv sikeres végrehajtása során, illetve az V. ötéves terv előkészítésében: — A felsőbb pártszervek közvetlenül is segítsék az alapszervezeteket, azok vezetőségeit, hogy a központi feladatokból rájuk háruló sajátos tennivalókat jobban meg tudják oldani. — A pártbizottságok választott tagjai és apparátusai teremtsenek szorosabb, elevenebb kapcsolatot az alsóbb szervekkel. Biztosítsák a hosszútávú — pl. a kádermunkáról, az üzem- és munkaszervezésről, a népgazdaság és területfejlesztésről, stb.-ról szóló párthatározatok végrehajtásának szervezését, ellenőrzését. — A vállalati, üzemi, szövetkezeti pártszervezetek javítsák a gazdasági érdekek érvényesülését. Biztosítsák működési területükön az V. ötéves tervidőszakra való felkészülést. A párttagság vegyen részt a tervkészítés fázisaiban, igényeljék a dolgozók véleményét a döntésekben és aktivitásukat a végrehajtásban. — A pártellenőrzés fejlesztése érdekében el kell érni, hogy az ellenőrző munka rendszeressé váljon, folyamatot jelentsen. Nem elég csak feltárni a hibákat, hanem a felelősség megállapításával következetesen kell munkálkodni azok felszámolásán. — Tovább kell szélesíteni az üzemi demokráciát a gazdasági egységek minden szintjén és területén. ■ II Ili 118. ;XvXvXvXvXvXvXvXvXvX£XvXvX;Xx^^ Ai ideológiai, a «udemänyoss do a kulturális diel A X. kongresszusnak az ideológiai élet fejlesztésére hozott határozata szellemében dolgoztunk. Fejlődött az ideológiai-politikai munka, tartalmasabb, szervezettebb és hatékonyabb a tudatformáló, nevelő tevékenység. A propaganda és az agitáció eredményesen szolgálta a párt politikáját, elősegítette annak megvalósítását. Széleskörűen magyarázta a feladatokat, hozzájárult a marxista-leninista vezető szerepének, a szocialista nemzeti egység, a szocialista hazafiság és internacionalizmus, a szocialista demokrácia, a szocialista munkaerkölcs és életforma, az érdekviszonyok helyes értelmezéséhez. Mindezzel erősítette a párt eszmei-politikai egységét. Valósághű tájékoztatást adott a nemzetközi helyzetről, benne a békés egymás mellett élés és a nemzetközi osztályharc összefüggéséről. Felszínre hozta a gondolkodásban, magatartásban meglévő negatív jelenségeket és harcba szállt ellenük. a A marxista-leninista eszmék terjesztésé- nek eredményei és feladatai megyénkben. Az elmúlt négy évben a lakosság minden rétegében nőtt a marxista-leninista eszmék befolyása. A közgondolkodásban, a magatartásban és a cselekvésben erősödtek a pozitív elemek. A párttagság 73 százaléka a káderképző és a tömegpropaganda tanfolyamokon rendszeres politikai képzésben vesz részt. Évente mintegy ötvenezer, többségében pártonkívüli vezetőhöz és szocialista brigádtaghoz jut el propagandánk a párt- és a tömegszervezeti tanfolyamokon.
