Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-09 / 67. szám

ilBlll Megyei Pártbizottság jelentése ||| mim a JC kongresszus óta eltelt időszakról és a soron lévő feladatokról Baranya megye általános fejlődésében, tár­sadalmi, politikai, gazdasági és kulturális Vi­szonyaiban a X. kongresszus óta — az orszá­gos eredményekkel összhangban — jelentős elő­rehaladás történt. A megyei pártbizottság úgy értékeli, hogy a központi és a helyi határozatok, tervek megva­lósításával kedvező irányban változott megyénk ipara, és dinamikusan fejlődött mezőgazdasága. Erősödtek a szocialista termelési viszonyok. Elő­reléptünk az ideológiai, a kulturális élet terü­letén. Kedvezően alakult a közgondolkodás és a közéleti magatartás. Az előrelépés alapját pártunk helyes és reá­lis politikája képezte, amelynek megvalósításán megyénk társadalma fáradozott. A politikai cé­lok és feladatok magasabb szintű realizálásá­ban érvényesül a párt vezető szerepe és széle­sedett tömegkapcsolata. A X. kongresszus után kedvező politikai lég­körben a megnövekedett társadalmi aktivitás je­lentősen elősegítette megyénk általános fejlő­dését. Politikai arculatára az élénkebb társa­dalmi közélet, a fokozottabb politikai érdeklő­dés és cselekvőkészség, a demokratizmus széle­sedése, a nyílt, kritikai légkör a jellemző. Fejlődésünket a lakosság, a dolgozók szor­galmas munkája, a munkások, parasztok, ér­telmiségiek és más rétegek alkotó együttműkö­dése, kezdeményező készsége eredményezte. Ennek adtak kedvező lendületet a pártszervek és szervezetek, a kommunisták, akik élenjárói, szervezői, mozgatói voltak a feladatok megva­lósításának. Az eredmények kedvező nemzetközi körülmé­nyek között születtek, amikor a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, a világ haladó erői­nek következetes harca nyomán tsovóbb erősö­dött a nemzetközi helyzet enyhülésének irány­zata, a béke ügye az egész világ népeinek ügyévé vált. Ez bizakodással, biztonságérzettel töltötte el megyénk egész társadalmát. Az alkotó légkör alakulására kedvezően ha­tott, hogy a párt központi szervei az elmúlt négy év alatt következetesen törekedtek a kong­resszusi irányvonal megvalósítására. A nagy jelentőségű társadalompolitikai kérdésekben hozott határozatok egyetértésre találtak a kommunisták és pártonkívüliek közt egyaránt. A megyei pártbizottság irányítása alatt működő pártszervek és szervezetek egységesen hajtották végre a központi elhatározásokat. Munkánknak új ösztönzést adott a Központi Bizottság 1972 novemberi határozata és az el­múlt évben a XI. kongresszus tiszteletére indí­tott munkaverseny-mozgalom. Megyénk társa­dalma méltóképpen készül hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulójára, aminek eredménye­ként tovább erősödik a magyar—szovjet barát­ság, a két nép közötti sokoldalú testvéri együtt­működés. fejloiiése megyénkben <■ A megyében a politikai helyzet szilárd. "• Az elmúlt négy év alatt tovább fejlődött a lakosság politikai érettsége, tudatossága és cselekvő magatartása. A lakosság helyesli azt a politikai, gazdasági, társadalmi előrehaladást, amelyet a felszaba­dulás óta elértünk. A szocializmus melletti el­kötelezettség a mindennapi tevékenységben, a szocializmus építésében elért eredményekben mutatkozik meg. A párt politikájának megítélése a párttagság cs a lakosság körében pozitív. Helyesnek tart­ja az alapvető elvek tekintetében szilárd, mégis rugalmas politikát, amely a valóság változásai­hoz, a követelményekhez igazodik. Nagyra ér­tékeli a párt politikájának emberközpontúságát, a munkásosztály vezető szerepének érvényesü­lését. Többségében támogatja pártunk gazda­ságpolitikáját, belértve az életszínvonalpolitikát is. Egyetért gazdasági célkitűzéseinkkel. Egyes részleteiben bírálja e politika gyakorlati érvé­nyesülését. Helyesléssel találkozik a párt szö­vetségi politikája, erősödik a szocialista nem­zeti egység. Megyénk lakossága helyesli a párt külpoliti­káját, egyetért e politikának internacionalizmu­sával, nagyrabecsüli ennek eredményeit. Helyes­li a békés egymás mellett élés politikáját. Gon­dot okoz azonban, hogy ezt nem mindig a nemzetközi osztályharc formájaként fogják fel. Az eszmei, politikai munka nyomán javult a társadalmi közerkölcs, erősödött a szocialista tudat és életvitel. Tisztább a közélet, bár.akad­nak még olyanok, akikből hiányzik a kellő tár­sadalmi felelősségtudat. Javult a dolgozók munkához való viszonya, ebben példamutatóan élenjárnak a szocialista brigádok. Ugyanakkor a munkafegyelem meg­szilárdítására a jövőben több figyelmet kell for­dítani. Erősödött a szocialista demokratizmus. A munkahelyi és üzemi demokrácia fejlődése azon­ban lassúbb, mint az állami élet demokratizmu­sát. Esetenként a jog és kötelesség nem kap egyenlő hangsúlyt. A lakosság hazafias gondolat- és érzelem­világa szélesedett és elmélyült, tevékenysége gazdagodott, a hazafiság szocialista tartalma erősödött. Elvileg és gyakorlatilag mindinkább egybefonódik a hazafiság és szocializmus. A pozitív érzelmi viszonyulás mellett nagyobb sze­repet kapnak a cselekvő mozzanatok, mind vál­tozatosabb formában nyilvánul meg a közvet­len környezet szeretete, munkásmozgalmi, népi, történelmi emlékeink megbecsülése. A szocia­lista hazafiság és a proletár internacionalizmus mindinkább egybefonódik. Egyre szélesebb tö­megekben tudatosul, hogy hazánk fejlődése csak a szocialista viszonyok között, a Szovjet­unió támogatásával, a többi szocialista ország­gal való szoros együttműködéssel vált lehetővé. Megyénk dolgozói reálisabban ítélik meg a nyugati tőkés országokat, csökkent a „nyugat­imádat”. A negatív jelenségek közül gondot okoz a kis­polgári gondolkodás és magatartás. Kifejező­dik ez a politikai közömbösségben, a konzer­vativizmusban, az elvtelen alkalmazkodásban, a szűk anyagias szemléletben, a jogtalan elő­nyökre való törekvésben, a helytelen életmód­ban, a kispolgári nyugtalanságban, türelmet­lenségben és abban, hogy a társadalmi érdek rovására gyakran a csoport- és egyéni érdek kerül előtérbe. Hat még a vallásos világnézet is. Tapasztaljuk a nacionalizmus különböző meg­nyilvánulásait, valamint a nemzeti közömbössé­get is. A lakosság közgondolkodásának fejlődése biz­tos alap a további előrelépésre. Fő feladat a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet ered­ményeire alapozva a pozitív tendenciák, a szo­cialista tudat és életvitel erősítése. Határozot­tan fel kell lépni minden káros nézet és gyakor­lat ellen. ^ A szocialista tulajdonviszonyok az elmúlt négy év alatt nemcsak mennyiségi érte­lemben erősödtek, minőségileg is pozitív irányú változás tapasztalható. Mindenekelőtt az üze­mekben és szövetkezetekben dolgozóknak, tu­lajdonosoknak az aktivizálódását, a tulajdonosi jogok gyakorlásába való bekapcsolódását kell kiemelni. Helyes irányú változás következett be a me­zőgazdaságban a földtörvény végrehajtása so­rán. A termelőszövetkezetek által használt föld­terület közel 50 százaléka a szövetkezetek oszt­hatatlan tulajdona. Jelentősen nőtt a lakosság személyi tulajdo­na is. 1972-ig nőtt az ingatlanvétel, 1973-tól azonban csökkent a személyi földtulajdont kor­látozó rendelkezések eredményeként. A négy év során — Pécs várost nem számítva — a me­gyében 1700 hétvégi ház, egyéni vagy társas­üdülő épült. Ez szocialista fejlődésünk fontos eredménye; államunk törvényeivel is elismeri, támogatja a munkával szerzett személyi tulaj­dont, a népgazdasági és egyéni szempontból hasznos lakásépítési akciókat, a személyi tulaj­donú lakások építését. A családi szükséglete­ket meghaladó spekulációs jellegű ingatlan- szerzési törekvéseket törvényes eszközökkel visz- szaszorítja. Érvényt szerez törvényeinknek, olyan irányban fejleszti tovább azokat, hogy gátat vessenek a nem munkából származó, a szocia­lista elveket sértő jövedelemfelhalmozásnak. 3 A megyénkben folyó szocialista építőmun- • ka, a termelési viszonyok továbbfejlődé­se nyomán a társadalmi .szerkezet is változott. Erősödött a munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség, a szocialista nemzeti egység. Megyénk lakosságának száma mérsékelten, évi kétezer fővel növekedett az elmúlt években — jelenleg 430 ezer fő. Ez elsősorban a termé­szetes szaporodásból adódik, a bevándorlás minimális. A megye négy városában él a népes­ség fele, a másik fele pedig 315 településen. A munkások száma — kereső 120 ezer, nyug­díjas 26 ezer — tovább növekedett, o legszéle­sebb társadalmi bázis, a megyében előállított nemzeti jövedelem nagyobb hányadát termeli meg. A munkásságon belül a nagyüzemi mun­kások aránya a meghatározó, egyötödük a két bányavállalatnál dolgozik, termelő tevékenysé­gükkel, alkotó munkájukkal döntően járultak hozzá fejlődésünkhöz. A szocialista brigádok a mindennapi munkán túl még nagyon sok társa­dalmi munkával is segítik környezetük alakítá­sát. Tovább fejlődött a munkások társadalmi felelőssége, politikai, általános és szakmai mű­veltsége. Az elmúlt időszakban mind a vezetésben, mind a választott párt, állami és tömegszerve­zeti testületekben növekedett a munkások szá­ma és tevékenységük meghatározó tényező Életkörülményeikben jelentős javulást hoztak a kormányintézkedések, a megyei fejlesztések és a vállalati munka eredményei. Nagy jelentőségű a Központi Bizottság 1974 márciusi határozata, amely elméletileg is tisz­tázta a munkásosztály fogalomkörét és meg­szabta társadalmi szerepének fejlesztését, hely­zetének javítását. A határozat nyomán számos intézkedés született, és megkezdődött a felada­tok végrehajtása. 1973-ban a kormány csak a nagyüzemi mun­kások bérrendezését rendelte el, mégis a mun­kásokéval azonos arányban nőtt a többi fog­lalkoztatott jövedelme is. Nem kielégítő a mun­kások lakáshelyzete, a munkóslakás építési ak­ció ezen eddig érdemben nem tudott változtat­ni. A bányászok gyermekei nehezen kerülnek a gyermekintézményekbe, mert jövedelmi viszo­nyaik magasabbak az átlagosnál. Hiányos a munkáslakta peremkerületek kommunális, keres­kedelmi, egészségügyi és kulturális ellátása. A munkások javaslatait sok helyen még nem ve­szik figyelembe. Ezeknek a feszültségeknek, el­lentmondásoknak feloldását a következő idő­szakban elsőrendű feladatnak kell tekinteni. A kongresszus óta a megyében működő ter­melőszövetkezetek taglétszáma 7,9 százalékkal, ezen belül a dolgozó tagok száma 17,5 száza­lékkal csökkent. A munkaerő csökkenését el­lensúlyozza a mezőgazdasági munka fokozott gépesítése és a kemizálás. Ezek növekedése to­vábbi munkaerő felszabadítást tesz lehetővé más népgazdasági ágazatok számára. Az egységes szövetkezeti paraszti osztály ki­alakulásának folyamata meggyorsult. A közös­ben végzett munka, s az onnan származó jö­vedelem alapján már kevésbé hatnak a koráb­bi vagyoni viszonyok. Viszont a háztáji gazda­ságokból származó jövedelemben még nagy a különbség. A munkás-paraszt szövetség az elmúlt évek során tovább erősödött. Alapvető meghatáro­zója a két osztály érdek- és nézetazonossága a szocializmus teljes felépítésében. Ezt elősegí­tette a mezőgazdasági munka jellegének, a fa­lusi életviszonyoknak megváltozása, az ipari munkához való közeledés. A munkás-paraszt szövetség nagyszerű pél­dája volt a múlt évben a rendkívüli őszi időjá­rás okozta gondok közös, társadalmi összefogá­son alapuló megoldása. Az alapvető érdekazonosság azonban nem zárja ki az időnként és egyes területeken je­lentkező véleménykülönbségeket sem. A gazda­sági elkülönültség külön gazdasági érdekként jelentkezik és esetenként a csoportérdek ab­szolutizálásán keresztül a népgazdasági célok rovására érvényesül. A különböző szintű párt­szervek, szervezetek és állami szervek, valamint a társadalmi szervek leiadata, hogy az ellent­mondásokat időben felismerjék, leltárják és biz­tosítsák a társadalmi érdek elsődlegességét, meghatározó szerepét. Értelmiségünk eszmeileg fejlődött, nagy része elkötelezett híve szocialista rendszerünknek. Számaránya, szerepe növekvő tendenciájú. Eb­ben jelentős része van annak is, hogy az utób­bi években két felsőoktatási intézménnyel gaz­dagodott megyénk. A gazdasági fejlődés követ­keztében gyorsan nőtt a műszaki és agrárszak­emberek aránya. Többségük már a szocialista építés időszakában vált értelmiségivé, sokan fi­zikai munkásokból, parasztokból lettek azzá. Növekvő azok száma, akik szerepet vállalnak a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztésé­ben. Egyes értelmiségi körökben azonban még ma is találhatók politikai, ideológiai jellegű problémák: túlzott anyagiasság, protekció és politikai közömbösség. A megyében 4100 kisiparos és kiskereskedő dolgozik, számuk az elmúlt négy évben főként a városokban növekedett. Többségük hasznos szerepet tölt be és megfelelően kiegészíti a la­kossági ellátást szolgáló szövetkezeti és állami vállalatok tevékenységét. A peremkerületeken és lalun egyes szakmákban kívánatos lenne be­lőlük több is. A hatóságoknak azonban intéz­kedniük kell, ha egyesek visszaélnek a lehető­ségekkel és jogtalan haszonszerzéssel azok el­len hangolják a közvéleményt, akik becsületesen dolgoznak. JW A párt nemzetiségi politikája helyesen “••érvényesül, a lakosság elfogadja és tá­mogatja. A nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt egyenjogúak. En­nek alapján tovább mélyült a magyar és a nemzetiségi lakosság közti barátság. A nem magyar anyanyelvű lakosság hűséges állampol­gárként vesz részt a szocializmus építésében. A német és délszláv lakosság közéleti tevé­kenysége az elmúlt négy esztendőben tovább nőtt. A nemzetiségi szövetségek alkotóan hoz­zájárultak a nemzetiségek kultúrájának ápolá­sához, a politikai aktivitás fokozásához. Az utóbbi években javultak az anyanyelvi művelődés személyi és tárgyi feltételei. Az anya­nyelvet oktató iskolák száma 44-ről 63-ra emel­kedett. A német nyelvet 54, a szerb-horvátot 18 iskolában tanítják, kilencben pedig mindkettőt. A Pécsi Tanárképző Főiskolán német és dél­szláv tanárokat képeznek, s az 1974—75-ös tan­évben a pécsi középfokú óvónőképzésben is meg­kezdődött a német nemzetiségi ővónőképzés. A nemzetiségi nyelvoktatás fejlesztése érdekében bővítik a Pécsi Délszláv Általános Iskola diák­otthonát és Bolyban Német Nemzetiségi Diák­otthont létesítettek. A nemzetiségi öntevékeny művészeti együtte­sek és csoportok, a nemzetiségi klubok, a szak­körök hozzájárultak a nemzetiségi kultúra ápo­lásához. Jelentős eredmény, hogy Pécsett né­met, Mohácson pedig délszláv báziskönyvtár működik. A nemzetiségek művelődését, tájékoztatását segíti a Pécsi Rádió nemzetiségi műsora, amely színvonalban és adásidőben is fejlődött. A párt- és az állami szerveknek — a megyei párt-végrehajtóbizottság 1972-ben hozott hatá­rozata alapján — nagyobb figyelmet kell for- dítaniok az anyanyelvi oktatás fejlesztésére; a nemzetiségi kultúra és hagyományok ápolásá­ra; a politikai aktivitás, a közéleti tevékenység fokozására, a vezetésben helyenként meglévő közömbösség felszámolására, az egységes szem­lélet kialakítására. Bár a cigány lakosság nem nemzetiség, itt kell megemlíteni, hogy az elmúlt években hely­zetében, életkörülményeiben, szociális ellátásá­ban foyamatos, de lassú változás következett be. A telepeken lakó cigányok aránya a felére csökkent, javult a férfiak foglalkoztatási színvo­nala. A fiatalok iskolázottsága, a felnőtt lakos­ság műveltségi szintje és az egészségügyi kö­rülmények is lassan javulnak. A gyors népesség- szaporodás miatt is még mindig magas a mun­kaképes, de nem dolgozók aránya. Tovább kell segíteni a cigány népesség áttelepülését a fal­vakba. Több segítséget kell adni a nők foglal­koztatásához. Biztosítani kell az iskolaelőkészi- tést, az általános iskola 8 osztályának elvégzé­sét, javítani az egészségügyi ellátást és neve­lést. Küzdeni kell a cigányok körében tapasz­talható növekvő alkoholizmus és bűnözés ellen. E| A megyei pártbizottság és a külföldi test- “•• vérmegyék kapcsolatai az internaciona­lizmus szellemében sokoldalúan, dinamikusan fejlődtek az elmúlt négy évben. Szervesen il­leszkednek politikai munkánkba, eredményesen járulnak hozzá a szocialista hazafiság és inter­nacionalizmus fejlődéséhez. Intenzívebbé, cél­irányosabbá vált a Lvov megyével való testvéri kapcsolatunk, mely a politikai együttműködé­sen túl gazdasági és állami területen is fejlő­dött. Rendszeressé vált kapcsolatunk a Horváth Kommunisták Szövetsége Szlavóniai Területi Bi­zottságával. Az elmúlt években gyümölcsöző, sokirányú kapcsolat alakult ki a bulgáriai Szli- ven megyei pártbizottsággal és tanáccsal. Az együttműködés tapasztalatai lehetővé és szükségessé teszik, hogy kapcsolatainkat tovább erősitsük. CS A megye politikai életében igen fontos “•• szerepet töltenek be a tömegszervezetek és tömegmozgalmak. Jól segítették a párt po­litikájának hirdetését, elfogadtatását, eredmé­nyesen mozgósították a tömegeket a feladatok végrehajtására. A párt szövetségi politikájának megvalósí­tásában jelentős szerepet tölt be a Hazafias Népfront. A megyében 382 népfrontbizottság 7834 tagja dolgozik. A választott testületekben tovább növekedett a munkások és parasztok száma, arányuk jelenleg meghaladja az 50 százalékot. A Hazafias Népfront V. kongresszu­sa óta tovább szélesedtek a mozgalom demok­ratikus keretei, munkastílusa, tevékenységének tartalma és formája gazdagodott, a mozgalom rétegpolitikai tevékenysége megélénkült. Társadalompolitikai tevékenységük fejlődését mutatja, hogy a dolgozók nagyobb arányban kapcsolódtak be a város- és községpolitikai fel­adatok végrehajtásába. Új színt jelentenek a mozgalomban a közélet fejlesztését szolgáló falugyűlések, eredményesen vesznek részt a vá­rosokban a lakóbizottságok munkájában. Egyre inkább tömegpolitikai bázist jelentenek a tanácsok önkormányzati és népképviseleti jel­legének erősítésében. Sikeresen tevékenykedtek az országgyűlési és tanácsválasztási munkák során. A X. kongresszus óta gazdagodott, színese­dett a népfrontmozgalom politikai ismeretter­jesztő munkája. A honismereti, az olvasómoz­galom a Hazafias Népfront támogatásával és közreműködésével tovább szélesedett. Új terü­let az iskola és a szülői ház kapcsolatának az ápolása, a szülői munkaközösségek tartalma­sabbá tétele. A népfront eredményesen működött közre a nemzeti események, a párt bel- és külpolitiká­jának ismertetésében. A béke és barátsági he­tek rendezvényei erősítették a Szovjetunióval és a szocialista országokkal való baráti, testvéri szövetséget.

Next

/
Thumbnails
Contents