Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-08 / 66. szám
1975. március 8., szombat Dunántúli napló 3 Közös tennivalók fl nők teljes egyenjogúságának megvalósításáért! írta: dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára KS/D. NAPLÓ. TELEFOTÓ Ünnepi gyűlést rendeztek Budapesten a Vasas Szakszervezetben a nemzetközi nőnap és a nők nemzetközi éve alkalmából. Képünkön: Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke beszél. A marxisták, kezdettől fogva méltó módon foglalkoztak a nők alapvető emberi jogaival. Az ezekért folyó küzdelmet a nemzetközi munkásmozgalom fontos feladatának tekintették, összekapcsolták azt a társadalmi haladásért folytatott harccal. A munkásmozgalom szervezetei, vezetői segítették a haladásért küzdő nőket a tényleges érdekeik felismerésében, hogy csatlakozzanak a munkásmozgalomhoz, mert teljes egyenjogúságukat csak a kizsákmányolás megszüntetése hozhatja meg. Hangsúlyozták, hogy kétszeres elnyomatásukból a kiút nem a nemek közötti, és nem is a férfi társadalom elleni harc, hanem a férfiakkal együtt az elnyomó rendszerek ellen kell fordulniuk. 65 évvel ezelőtt, amikor a haladó nők legjobb képviselői Koppenhágában kongresszusra gyűltek egybe, már világosan megfogalmazhatták az azóta is érvényben lévő követelést és programot, amelynek fő jelszavai a következők voltak: egyenjogúság a nőknek; egyenlő munkáért egyenlő bért; a férfiakkal azonos jogokat a családban és a közéletben. Ablyzfv az időben a kongresz- szu; követelései a polgári kormányok szemében „veszedelmes felforgatásnak” számítottak. A nemzetközi munkásosztály harca eredményének tekinthetjük, hogy a 65 esztendeje elindított mozgalom kiterebélyesedett, és eszméi valóra váltak. ... Részvétei . || d harcokban A kommunista és munkáspártok 1969-ben Moszkvában elfogadott dokumentuma összegezte a nőmozgalom eredményeit és megállapította: „Korunk jellegzetessége a nők tömeges részvétele az osztályharcban, az antiimperialista mozgalomban és a békéért folyó harcban. Emelkedik a termelésben és más tevékenységi szférában foglalkoztatott nők száma, növekszik politikai öntudatuk, erősödik harcuk a gazdasági és szociális jogokért. A dolgozó nők követelik a teljes egyenjogúságot, és az állampolgári jogok tekintetében intézkedéseket követelnek az anyaság védelmére, stb. Mind aktívabban vesznek részt a munkás és demokratikus erők harcaiban, egyre nagyobb számban lépnek be a szakszervezetekbe. A kommunista pártok, amelyeknek tevékenységében egyenlő jogokkal vesznek részt a nők, határozottan támogatják követeléseiket és az általános demokratikus mozgalom fontos elemének tekintik a nők egyenjogúsítását." A nőmozgalom nemzetközi tekintélyét tükrözi, hogy a létrejöttének negyedszázados jubileumát ünneplő Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség javaslatára az ENSZ az 1975-ös esztendőt a nők nemzetközi évének nyilvánította. Ebben az évben összehívják a nők világkongresszusát, amely — más szervezetekkel együtt — tevékenykedik a nők nemzetközi évének sikeréért. A magyar kommunista mozgalom létezése óta nagy jelentőséget tulajdonít a nők felszabadításáért, egyenjogúságáért vívott harcnak. A felszabadulást követően számos intézkedést foganatosított, melynek eredményeit a Központi Bizottság 1970. február 18-i — „A nők politikai, gazdasági, szociális helyzetéről és a további feladatokról” szóló határozata összegezte. A határozat megállapítja: „A társadalomban bekövetkezett változások, a gazdasági élet fellendülése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése a nők életében is újabb jelentős fejlődést eredményezett." A nőmozgalom az elmúlt 30 évben a párt hűséges politikai segítőtársa volt a társadalmi haladásért, a proletárdiktatúra kivívásáért, a szocialista iparosításért, a munkáshatalom megvédéséért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, egyidejűleg a nők egyenjogúságáért, életkörülményeik megjavításáért vívott harcban. A nők sok ezres tábora áldozatkészen és bátran küzdött a visszahúzó erők és nézetek, a múlt maradványai ellen. Munkájukkal hozzájárultak az elért eredményekhez, egész társadalmunk fejlődéséhez. A Központi Bizottság ugyanakkor megfogalmazta a megoldásra váró feladatokat is, mert a nők teljes egyenjogúságáért tett erőfeszítéseket még nem tekinthetjük befejezettnek. A nők egyenjogúsága alkotmányjogi és politikai értelemben biztosítva van, érvényesülését azonban még mindig korlátozzák bizonyos szemléletbeli és sokszor anyagi természetű problémák. A nők egyenjogúságának teljesebbé tételéhez szükséges qazdasági és tudati feltételek a szocializmus építésével összhangban teremtődnek meg. A Központi Bizottság határozatának végrehajtására a megyei pártbizottságon kívül állami, gazdasági szervek, tömegszervezetek és mozgalmi szervek is megfelelő feladatterveket dolgoztak ki. A határozat végrehajtásának eddigi eredményei biztatóak. Tovább növekedett a nők társadalmi, gazdasági, politikai súlya és szerepe. A megyében 220 ezer nő él, a lakosság 51 százaléka. Az összes foglalkoztatottak 40,8 százaléka nő. A keresőképes korú nők 65 százaléka aktív munkavállaló. Városainkban és a nagyobb községekben több gyáregység és üzem létesült, amelyekben főleg női munkaerőt foglalkoztatnak. Az 1973. március 1-én végrehajtott bérintézkedések jelentős mértékben elősegítették az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesülését. Kedvezően alakul a helyzet a nehéz fizikai munka gépesítése és a munkakörülmények javítása tekintetében is. A por, a hőség, a zajártalmak megszüntetése érdekében is több intézkedést foganatosítottak. A központi és helyi intézkedések hatására az állami és szövetkezeti kereskedelem nagyobb választékban kínál olyan árukat, amelyek használata vagy fogyasztása jelentős köny- nyebbséget jelent. Bővült — főleg városainkban — a szolgáltatói tevékenység is. Az elmúlt 4 évben számottevően növekedtek az óvodai és bölcsődei férőhelyek is, azonban az igényeket még így sem tudják kielégíteni. A gyermek- gondozási segély folyósítása és a családi pótlék felemelése is kedvező visszhangra talált. A nők politikai, közéleti tevékenysége, a különböző szervek vezető testületéiben elfoglalt arányuk tekintetében is kedvezőbb a kép. A megyei, városi, járási párt- bizottságok tagjainak 23 százaléka, az alapszervezetek vezetőségi tagjainak 25 százaléka, a megyei és városi tanácstagok 25 százaléka, a megyei, városi és járási KISZ-bizottságok tagjainak 36 százaléka, a szakszervezetek tisztségviselőinek és a Hazafias Népfront bizottsági tagjainak 35 százaléka nő. A nők politikai képzése tekintetében is sikerült előrelépni. Az elmúlt 5 évben 40 nő fejezte be tanulmányait az MLEE szakosító tanfolyamain. Jelenleg 5 nő tanul a Politikai Főiskolán. A megyei Oktatási Igazgatóságon szervezett különböző időtartamú pártiskolák hallgatóinak 22 százaléka nő. 1974-ben 30 pécsi elvtársnő végezte el az 5 hónapos női pártiskolát. Az ML Esti Középiskolát évente 250—300 nő végzi el. Számottevően nőtt a női szakmunkástanulók és a szakképzettséggel rendelkező nők száma is, de a szakképzettséggel rendelkező nők aránya még mindig alacsony. A nők vezető funkciókba állítása területén is történt némi előrehaladás, de a vezető posztokon részvételük nincs arányban alkalmasságukkal és fel- készültségükkel. Mindezek azt tanúsítják, hogy a még meglévő problémák ellenére a párt a szocializmus építésének eredményeivel összhangban megteremti a lehetőséget és az alapokat a nők teljes egyenjogúságának megvalósításához. A társadalom - férfiak és nők - közös feladata, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, s az egyenjogúságot a mindennapi élet valóságává tegye. KADAR NÉMETH BÉ L A N É, az MSZMP megyei Bizottságának munkatársa: — Egyenlőség, fejlődés, béke. - E három szóban összegezte az ENSZ a nők nemzetközi évének fő célkitűzéseit. Ezek a célkitűzések nem korlátozódnak csak a nőkre, megvalósításuk társadalmi ügy. A nőpolitikái határozatok végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati módszereket gazdagítani kívánjuk. Az átfogó elemzések mellett megvitatjuk a részkérdéseket, a mindennapos problémákat. A nők munkájának további könnyítése érdekében javítani akarjuk a szolgáltatásokat. Fontos feladat a gyermekintézmények fejlesztése is. Figyelemmel kísérjük, hogy a vállalatok, üzemek a jövőben is törekedjenek az „Egyenlő munkáért egyenlő bért” elv megvalósítására. A nők sajátos helyzetének figyelembevételével — ahol lehet munkaidőkedvezménnyel — növelni kell a tanuló, továbbtanuló lányok, asszonyok számát. Ezzel párhuzamosan szélesebb Nyilatkozatok, vélemények a dolgozó nők helyzetéről, a társadalomban betöltött szerepéről, feladatáról lehetőségeket kell teremteni ahhoz, hogy a nők bebizonyíthassák: kellő tudással, vezetői rátermettséggel, elkötelezettséggel ők is megfelelhetnek a szocialista vezetői követelményeknek. Természetesen a nőknek is akarniuk, kezdeményezniük kell a munkahelyi, a családi és a közéleti szerepkörük kiteljesítését, e hármas funkció összhangba hozását. Az is igaz, hogy ez az év egy kicsit mégis eltér az előzőktől.- Készülünk pártunk XI. kongresszusára, ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megalakulásának és így a magyar nőmozgalom kezdetének 30 éves jubileumát is. A magyar nők megváltozott élet- és munkakörülményeinek mind szélesebb körben való megismertetése mellett szolidaritást vállalunk a világ asszonyainak olyan mozgalmaival, melyek az egyenlőségért, felszabadulásért, békéért és fejlődésért harcolnak. RAMEISL FERENCNÉ, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának titkára.- A nők nemzetközi évének megünneplése szervesen beépül ezévi munkaprogramunkba, kapcsolódik pártunk XI. kongresszusához és a szakszervezeti választásokhoz. A hazai belpolitikai kérdések mellett ez évben erőteljesebben hangsúlyozzuk a nemzetközi szolidaritást és többet szólunk a más nemzetek asszonyainak, lányainak élet- és munkakörülményeiről. Feladataink az előző évekhez hasonlóan: szorgalmazzuk a nők politikai és szakmai képzését, a gyermekneveléssel és a munkájuk megköny- nyítésével kapcsolatos tennivalókat. A XI. kongresszus és a szakszervezeti választások befejezését követően összegezzük majd eredményeinket. A pozitív példákat felhasználva kívánjuk erősíteni az eddigi tevékenységünket. Ezzel az esztendővel tehát megvonjuk a mérleget s újabb lendületet merítünk a nők helyzetének további javításához. Legyen ez mindenki felelőssége! GREGOR SANDORN É, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának politikai munkatársa.- A járási nőbizottságok rendezvényeken, szakkörökben, nőklubokban vitatják meg az asszonyokkal a lakóhelyi gondokat. A nők világkongresszusán résztvevők közül élménybeszámolókra hívunk vendégeket. Egyik célunk ez évben a cigányasszonyok felvilágosító nevelése. Fórumot szervezünk részükre, ahol megbeszéljük problémáikat. SZABÓ JÓZSEFNÉ, a Mecsek és Dráva menti Tsz- Szövetség nőbizottságának titkára. — A március 8-i nőnapi fogadásunkra olyan asszonyokat hívtunk meg, akik a felszabadulás utáni időben különböző tisztségekben képviselték, illetve képviselik a magyar nőmozgalmat. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának dubrovniki jutalom útjára hat asszonyunkat javasoltuk. A termelőszövetkezetek nőbizottságai szolidaritási akciókat szerveznek a világ asszonyainak egyenjogúsága érdekében. Felmérést készítünk a női agrár- szakemberek helyzetéről, majd megyei szintű tanácskozást szervezünk részükre. HEGYI ISTVÁN NÉ, a Duna-Karasica menti Tsz Szövetség nőbizottságának titkára. — A nőnapi ünnepségünkön számos olyan asszony lesz a vendégünk, akik kiemelkedően jó munkával tevékenykedtek a nőmozgalomban. Élenjáró dolgozóink közül többen jutalomban részesülnek;, egy-egy fő pedig dubrovniki, illetve moszkvai jutalomútra mehet. Termelő- szövetkezeteink nőbizottságai gyűléseket, rendezvényeket szerveznek a dolgozó nők részvételével, megvitatva gondjaikat, kéréseiket, javaslataikat. MESZLÉNYI JÓZSEFN É, a Kisipari Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége nőbizottságának titkára: — A kitüntetéseken, elismeréseken, jutalmakon túl több dolgzónk részt vesz a prágai nemzetközi nőnapon. Egész éves programunkban egyik fő feladatként jelöltük meg a nők továbbképzésének segítését, a vezetésbe való bevonásukat. BALOGH ISTVANNÉ, a Baranya megyei Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége nőbizottságának titkára: — A nők nemzetközi évének jegyében rendezzük a nőnapi ünnepségünket, hetven dolgozónk pedig Prágába utazik. Az év második felében megyei nagyaktivát hívunk össze, és beszámolunk a fogyasztási szövetkezetek asszonyainak a világ nőmozgalmairól, szolidaritást vállalva a haladó megmozdulásokkal. T. É. a megyei párt- bizottság nevében mély tisztelettel és szeretettel köszöntőm megyénk női lakosságát a 65. nemzetközi nőnap és a nők nemzetközi éve alkalmából. A nőnap és a nők nemzetközi éve a közös társadalompolitikai jelentőségen túl, olyan ünnepi vonásokat is tartalmaz, amelyek költők és írók legszebb lírájának ihletéi, a mély emberi érzések megindítói, a nők iránti megbecsülés, az anyák és az anyaság iránti tisztelet érzelmi hordozói, s végső soron a humanizmus magasfokú kifejezői a társadalompolitikában is. n Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség javaslata alapján az Egyesült Nemzetek Szervezete plenáris ülésén hozott határozatával 1975-öt a nők nemzetközi évének nyilvánította. Körinterjúnkban a főbb eszmei célkitűzésekről, programokról, feladatokról érdeklődtünk. A szászvári 289. sz. élelmiszerbolt törzsgárda brigádjának tagjai az előtérben: Leszkó Györgyné, Papp Istvánné és Szigetvári Bálint boltvezető. Munkahely, család, közélet A párt segítőt ítefcifíő helyzet
