Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-06 / 64. szám

A növekedés forrásai A gazdaság versenyké­pességének megtar­tása és javítása ál­landó megújulást követel. A megújulásnak természetesen vannak anyagi erőforrásokhoz kötött korlátái. Tapasztalataink szerint azonban a legnagyobb korlát az emberekben van: a megszokottságban, a régihez való ragaszkodásban. Ez termé­szetes emberi tulajdonság. A vállalatok vezetői azonban nem engedhetik meg maguknak ezt a fajta konzervatívizmust. Tár­sadalmi felelősségük abban van, hogy ösztönzik és meg­szervezik a megújulást, hogy kezdeményezik és támogatják az újat, az előre mutatót, s a dolgozókat felkészítik a válto­zásra. Akár a termékszerkezet kor­szerűsítése, akár a lekötött munkaerő hatékony működteté­se oldaláról közelítjük a haté­konyság növelését, nem hagy­ható figyelmen kívül a lekötött állóeszközök összetételének a vizsgálata. A népgazdaság termelő ágai­ban ugyanis igen lassú a régi, elavult berendezések selejtezé­se. Évente átlagosan az álló­eszközök 1,4 százalékát selejte­zik ki. Ez az arány — figyelembe véve az állóeszköz állomány évi 6—6,5 százalékos növekedését — 27—28 éves átlaqos pótlási cik­lusidőnek, cserélődésnek felel meg. A termeléspolitikában azon­ban elkerülhetetlenül előtérbe kerülnek a fokozott minőségi követelmények, s ezek feltéte­leként az elavult, csak drágán fenntartható állóeszköz-állo­mányt gyorsabb ütemben kell kiselejtezni. Ez egyben a meg­lévő, illetve az újonnan üzembe helyezett, korszerű gépek és berendezések jobb kihasználá­sát is lehetővé teszi. A termelő-berendezések ki­használásának javítása — ahol lehetséges — indokolttá teszi a műszakszám növelését. Meg kell azonban jegyezni, hogy vállala­taink kissé egyoldalúan az ex- tenzív kihasználás mutatóit kí­sérik figyelemmel, és ha mód van rá, azt növelik. Ritkábban hallunk a gépi berendezések intenzív, vagyis a munkarenden belüli kihasználásának javításá­ról, pedig e téren különösen nagy tartalékaink vannak. A termelő-berendezések intenzív kihasználásának javítása is szükségessé teszi a szervezett­ségi kultúra növelését. A ter­melési és a termelést kiszolgáló folyamatok korszerű meqszerve- zése nélkül nem képzelhető el a qépek üzemidőn belüli pro­duktív kihasználásának javítása. Az állóeszköz-állomány exten- zív és intenzív kihasználásának javításával, a termékszerkezet korszerűsítésével, a szervezett­ség színvonalának javításával jelentős pótlólagos ráfordításo­kat takaríthatunk meg. A fej­lesztés egyik módja a beruhá­zás. Eddig elsősorban ezt az utat jártuk, ezt a módszert vá­lasztottuk. Tény, hogy a fejlesz­tésnek ez viszonylag egyszerű módja. De egyben a legkocká­zatosabb is. A hatékonyság ja­vítását szem előtt tartó gazda­sági vezető számára a beruhá­zás rendszerint a fejlesztési va­riánsok között az utolsó helyen szerepel; vagyis akkor folyamo­dik ehhez az eszközhöz, ha a feltárható tartalékokkal már nem érhető el a kitűzött gazda­sági cél. A vállalati beruházásokra előirányzott összeg 1975-ben mintegy 68 milliárd forint — 6—7 százalékkal nagyobb a ta­valyinál. Célszerű, ha ezt az erőforrást a vállalatok első­sorban a folyamatban lévő be­ruházásaik befejezésére kon­centrálják. A gazdasági egyen­súly javítását szolgálja az az intézkedés is, mely szerint újon­nan kezdődő vállalati beruhá­zásokhoz állami támogatás és hitel csak különösen indokolt esetben, mindenekelőtt a gyor­san kivitelezhető, a gazdaságos tőkés viszonylatú kivitelt növe­lő vagy az importot gazdasá­gosan helyettesítő fejlesztések­hez nyújtható. Az állami be­ruházások körében is oiyan in­tézkedések születtek, amelyek a folyamatban lévő programok megvalósításának gyorsítására irányulnak. ddig lényegében a gazdasági egyensúly javítása oldaláról kö­zelítettük a feladatokat, illetve o feladatok összefüggő lánco­latát, és mint láttuk, a gaz­dasági egyensúly javítása nem az egyik vagy a másik feladat megvalósítását követeli; nem valósítható meg az egyik fel­adat, ha a másikat elhanyagol­juk. A gazdasági hatékonyságnak az eddigieknél és a tervekben figyelembevettnél nagyobb ará­nyú javulása új, pótlólagos erő­forrásokat is teremt, amelyek lehetővé tehetik a gazdasági egyensúly erőteljesebb javítása mellett a gazdaságnövekedés ütemének a meggyorsítását. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a növekedésnek a terve­zetthez képest történő gyorsí­tása csak abban az esetben következhet be — az életszínvo­nal célok és az ország külgaz­dasági egyensúlyának veszé­lyeztetése nélkül —, ha arra a gazdasági hatékonyság „ará­nyos" javulása fedezetet te­remt. Dr. Varga György Az omani hazafiak harci sikerei Az Omani Népi Felszabadí- tási Front Adenban kiadott köz­leménye bejelenti, hogy feb­ruár végén és március elején Dhofarban, Rahyut várostól északkeletre, valamint a tar­tomány központi és keleti öve­zeteiben elkeseredett harcok folytak. A hazafiak jelentős veszteségeket okoztak Kabusz szultán zsoldosainak és az irá­ni csapatoknak, emberben és hadianyagban egyaránt — hangzik a közlemény. Az el­lenség halottakban és sebesül­tekben több mint 130 embert veszített. Az ománi hazafiak megsemmisítettek két helikop­tert és több megerősített ál­lást. A népi felszabadítási front elleni hadműveletekbe most új erőket vontak be. Ezeket néhány reakciós arab rendszer biztosítja Kabusz szultánnak. A front közlése szerint az Egyesült Államokban zsoldoso­kat toboroznak a közel-keleti hazafias mozgalmak elleni harc­ban való részvételre. A közle­mény beszámol arról, hogy egy nebraskai hetilapban a közel­múltban hirdetés jelent meg amelyben havi ezer dollár fi­zetést és különféle kedvezmé­nyeket ígérnek a zsoldosoknak. A BT előtt Ciprus ügye Anglia képviselőié elítélte a török lépést A Biztonsági Tanács szerdán késő estére tűzte ki a ciprusi kérdés megvitatásának folyta­tását. Á szocializmus építése Makmmmmsmmsmmmmmmmmmmmmmmmmsmmmmm—nasalem—mmmmsmmmmammm—mmmm elképzelhetetlen a nők aktivitása nélkül Kitüntetések, oklevelek a nemzetközi nőnap alkalmából Az ENSZ Biztonsági Taná­csa kedden az ^sti órákban folytatta a ciprusi kérdés meg­vitatását. Belorusszia és Nagy- Britannia képviselője felszólalá­sában csatlakozott azokhoz, akik a vita eddigi során elítél­ték a ciprusi török közösség vezetőségének egyoldalú, sze­paratista lépéseit. Csernuscsenko belorusz kül­dött felszólalásában nyugtalan­sággal szólt bizonyos erők Cip­rus körüli mesterkedéseiről, amelyekkel a nemzetközi eny­hülés ellen fellépve, saját, ön­ző érdekeikben kívánják felhasz­nálni a szigetköztársaság hely­zetének kiéleződését. Az ENSZ feladata az, hogy keresztül­húzza ezeket a veszélyes terve­ket, amelyek nemcsak Ciprus népe és államisága számára járhatnak súlyos következmé­nyekkel, hanem a nemzetközi béke és biztonság szempontjá­ból is — mondotta. Anglia képviselője, Ivor Ri­chard — aki első ízben szólalt fel a mostani vitában — kije­lentette, hogy a Ciprusi Köz­társaság úgynevezett török szö­vetségi államának kikiáltása a két ciprusi közösséget tovább távolítja egymástól, és megne­hezíti a tárgyalásos rendezést. Az angol kormány támogatja a Ciprusi Köztársaság szuvereni­tását, függetlenségét és terüle­ti integritását, és a nicosiai kormányt ismeri el az egyet­len törvényes ciprusi kormány­nak. A brit delegátus annak a véleménynek adott hangot, hogy a Biztonsági Tanácsnak el kell ítélnie minden olyan lé­pést, amely összeegyeztethetet­len a Ciprusi Köztársaság stá­tusával. A keddi ülésen felszólalt Kleridesz, Ciprus képviselője, aki kijelentette, hogy a kérdés rendezését az ENSZ közvetlen részvételével kell elérni, a Biz­tonsági Tanács határozatai alapján. Aktivaülést tartott tegnap Pécsett, a Városi Tanács dísz­termében a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója, a nők nemzetközi éve és a nemzetközi nőnap 65. évfordulója alkalmából. Az ülés elnökségébén foglalt helyet dr. lerszi István, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának titkára, Czerván Már­tonná dr., a Szakszervezetek Országos Tanácsa nőbizottsá- gunak elnöke, Neubauer Jó­zsef, a Szakszervezetek Bara­nya megyei Tanácsának veze­tő titkára, Rameisl Ferencné, az SZMT titkára, Papp Imre, a Pécs fhegyei város Tanácsának elnökhelyettese, Barcsa Zsig- mond, a Baranya megyei Ta­nács végrehajtó bizottságának tagja, Katona Sándorné, a Mecseki Ércbánya Vállalat dol­gozója és Bálint Katalin, a 12-es Volán Vállalat dolgozója. Az ünnepség résztvevőit — köztük a pártszervezetek nő­felelőseit, a szakmák szakszer­vezete megyebizottságainak tit­kárait, nőbizottsági vezetőket — Neubauer József köszöntötte, majd Czerván Mártonné dr. tar­tott előadást ,,A nők részvéte­le a szocialista társadalom épí­tésében” — címmel. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az idei nőnap ünneplé­sének külön jelentőséget köl­csönöz hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója és pártunk XI. kongresszusára való fel­készülés : — Egyöntetű vélemény és tapasztalat, hogy pártunk poli­tikája és befolyása erősödött a dolgozó nők körében. Nem­csak érzelmileg, hanem tuda­tosan is nagyon közel kerültek a párthoz a lányok és asszo­nyok, főként a fiatal anyák. Évről évre, egyéni tapasztala­taik alapján győződhettek meg a sokoldalú támogatásról, s ezekre a segítésekre tettekkel — szocialista brigádmozgal­makkal, társadalmi munkavál­lalásokkal — válaszoltak. Ezt követően történelmi át­tekintésben értékelte a világ más országainak és a magyar nőmozgalomnak jelentőségét, megállapítva, hogy jelenleg egyedül a szocialista országok haladnak a nők teljes egyen­rangúságának megvalósítása felé. A magyar nőknek is akar­niuk kell a további fejlődést, annál is inkább, mivel a szo­cializmus építése elképzelhetet­len a nők aktivitása nélkül. Társadalmunknak viszont kép­zett, lelkesen tevékenykedő lá­nyokra, asszonyokra van szük­sége! Épp ezért: a kellő tu­dás, képzettség hiánya ne le­hessen akadály a továbblépés­ben I A SZOT nőbizottságának el­nöke kiemelten foglalkozott a nők helyzetének változtatása ér­dekében eddig elért eredmé­nyekkel, a munkakörülmények javulásával, a gyermekintézmé­nyek és a szolgáltatások bő­vülésével, bérezésükkel, tanulá­suk, továbbtanulásuk támoga­tásával, majd így folytatta: — A szép eredményeink mel­lett szólni kell azokról a fel­adatainkról, melyek teljes meg­oldása a jövőben is tennivaló­kat követel. A nőpolitikái ha­tározat lassan, de rendkívül kö­vetkezetesen az egész társa­dalmi tevékenység szerves ré­szévé válik. „Az egyenlő mun­káért egyenlő bért” elv töké­letes megvalósítása következe­tes törekvést igényel. Bár a köz­életi tevékenységben ma már több százezer nő vesz részt, még több bizalmat kell sza­vaznunk részükre! A rendezvé­nyeket egy kicsit jobban kelt a nők idejéhez igazítani! Meg kell akadályozni annak a fura gyakorlatnak a kibontakozá­sát, mely szerint azok a válla­latok, üzemek költenek sok pénzt gyermekintézmények lé­tesítésére, fejlesztésére, ahol zömmel nők dolgoznak. A gyer­mekneveléssel összefüggő min­dennemű támogatás családi támogatás, tehát nem szabad félreértelmezve csak a nőkre magyarázni! A férjeknek is kötelességük a gyerekeikről való gondoskodás, a velük való törődés, csakúgy, mint a feleségeknek. Ha már a csa­ládoknál tartunk, arra is gon­dolni' kell, hogy az asszonyok­nak legyen több idejük tanu­lásra, olvasásra, egyáltalán ar­ra, hogy tájékozódjanak ha­zánk és a világ eseményeiről. Czerván Mártonné dr. elő­adása befejezéseként meleg szavakkal köszöntötte az ülésen részt vevőket a nemzetközi nő­nap alkalmából, majd Katona Sándornénak, a SZOT „Szak- szervezeti munkáért" érdemérem ezüst fokozatát, Bálint Katalin­nak pedig a „Szakszervezeti munkáért" oklevelet adta át. Az aktívaülés Neubauer Jó­zsef zárszavával fejeződött be. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 64. szám 1975. március 6., csütörtök Ára: 80 fillér nitiii aktiuaíílése Fotó: Kóródi Gábor Az Aradi vértanúk úti bontások.

Next

/
Thumbnails
Contents