Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-05 / 63. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlö XXXII. évfolyam, 63. szám 1975. március 5., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja CÉLJAINK KOMOLYSÁGA Á vasút munkája az egész társadalom ugye A MÁV Pécsi Igazgatósága ismét elnyerte a KPM és a Vasutasok Szakszervezete központi elnökségének vörös vándorzászlaját Dr. Szabó Tibor átveszi a KPM és a Vasutas Szakszervezet vándor­zászlaját Urbán Lajostól, a MÁV vezérigazgatójától. A z, hogy gazdasági fej­lődésünk üteme az évtized hátralevő ré­szében hogyan alakul, az nagy­mértékben a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben le­fektetett gazdaságpolitikai cé­lok következetes megvalósítá­sától függ. Nincs szó „úi gazdaságpoli­tikáról", semmiféle új felfede­zésre nincs szükség. Meggyő­ződésem, hogy nincs is alapja ilyen várakozásnak. Arról van szó, hogy alapjában véve már a negyedik ötéves tervben is megfogalmazott gazdaságpoli­tikai célokat kell sokkal komo­lyabban venni és gyorsabb ütemben megvalósítani. Ha eddig egyeseknek jelszó volt csupán a gazdasági haté­konyság javítása, most tudo­másul kell venni, hogy az or­szág fejlődése, az elért élet- színvonal biztosítása múlik azon, milyen gyorsan sikerül a hatékonyság javítását a tár­sadalmi tudat és a társadalmi magatartás szerves részévé ten­ni. Egyesek azt mondhatják:, hogy az életszínvonal növelése csupán elhatározás kérdése: azon múlik, hogy a nemzeti jövedelemből mennyit fordíta­nak felhalmozásra és fogyasz­tásra. A nemzeti jövedelem felhasz­nálásának arányait azonban nem lehet ilyen akarati úton eldönteni. A fogyasztásra vagy a felhalmozásra fordítható esz­közöket nem lehet tetszés sze­rint úgy „adagolni”, mint ahogy a szakács adagolja a sót. A népgazdaságban kialakult ará­nyok (és aránytalanságok), bi­zonyos elengedhetetlen társa­dalompolitikai és gazdaság- fejlesztési feladatok (használ­hattam volna a kötelezettsé­gek kifejezést is) szinte előírják a gazdaságvezetés számára, hogy a nemzeti jövedelem fő arányait hogyan alakítsák. A gazdasági és a társada­lompolitikai célok elérése pél­dául az elkövetkező években elengedhetetlenül szükségessé teszi az infrastruktúra fejleszté­sét és a meglévő termelőala­pok korszerűsítését, főleg az iparban. Nagy erőt kell fordí­tani az alapanyag termelő szektorok és az energetika fej­lesztésére. Mindez együtt je­lentős részt köt le a nemzeti jövedelemből. A „klasszikus" gyáriparban tehát a fejlődés, a növekedés forrása elsősorban a belső tar­talékok kiaknázása, illetve új növekedési források felkutatá­sa. Az 1975—1990-ig terjedő 15 évben összesen 100—200 ezer fő létszámgyarapodással szá­molhatunk, szemben az 1967— 1972. évek 340 ezer fős lét­számnövekedésével. Az új mun­kaerő nagy részét a szolgálta­tó szektorokba kell elhelyezni, a termelő ágazatok számára a munkaerő tehát számbelileg nem bővíthető erőforrássá válik. Igaz, hogy számítások szerint, ha a magyar iparban az elmúlt 20 évben a munka termelékenysége legalább Nyu- gat-Európa átlagos, évi 4,5 százalékos termelékenység növekedését elérte volna, akkor az 1970. évi termelési színvo­nalhoz mintegy 320 ezerrel ke­vesebb foglalkoztatott, vagyis a tényleges létszám 83 szá­zaléka elegendő lett volna. Ez arra utal, hogy a magyar ipar­ban a belső munkaerőiartaie- kok még nem merültek ki. Ha igaz az, hogy a jövőben a növekedés szempontjából a rendelkezésre álló munkaerő hatékony foglalkoztatása meg­határozó tényezővé válik, úgy komolyan kell venni a munka és üzemszervezés, a szervezett­ségi kultúra színvonalának az emelését. Elemi érdek fűződik ahhoz, hogy a szűkösen rendelkezés­re álló munkaerőt olyan terme­lésben foglalkoztassuk, ame­lyekben ezt a lehető legjobb hatásfokkal tehetjük. Vagyis, arányait tekintve növelni célsze­rű a kvalifikált munkán ala­puló termelést. Ez egybevág azzal a meg­fontolással is, hogy csökkent­sük az anyag- és energiaigé­nyes termelés arányát. A mun­kaerővel való ésszerű gazdál­kodás és a termékszerkezet módosításához fűződő érdek szorosan összefügg egymással. Méltán állapította meg Németh Károly a Központi Bizottság ülésén, hogy „a gazdasági fej­lődés legnagyobb tartaléka a termelési szerkezet további ja­vításában van". Célszerű arra törekedni, hogy a termékek faj­lagos anyag- és energiaigénye minél kisebb legyen. A termelői árak módosítása bizonyára ösz­tönözni fogja a vállalatokat a termelési szerkezet ilyen irányú módosítására, illetve a fajlagos anyag- és energia ráfordítások csökkentésére. A termékstruktúra kor­szerűsítését sürgető állami ösztönzés — a nehezebb világpiaci feltéte­lekkel összhangban — erőtelje­sebbé vált. Ezt fejezi ki a ter­melői ármódosítás és számos, exportra kerülő termékcsoport­ra kivetett anyagár különböze­ti adó, amelynek az a rendel­tetése, hogy az alapvető anyagokat felhasználók, ex­port esetében kénytelenek legyenek az anyagok valóságos világkereskedelmi árával kalku­lálni. A termékszerkezet módo­sításánál, illetve fejlesztésénél messzemenően kívánatos kihasz­nálni a KGST együttműködésben és szakosításban rejlő lehetősé­geket. Egyre több bizonyítékát látjuk annak, hogy egy kis or­szág elsősorban a nemzetközi munkamegosztás rendszerébe illeszkedve folytathat tartósan gazdaságos termelést. A MÁV Pécsi Igazgatósága 1974. évi munkája alapján két­szer is elnyerte a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, va­lamint a Vasutasok Szakszer­vezete Országos Elnöksége ál­tal kiírt munkaverseny első he­lyezéséért járó Vörös Vóndor- zászjót. Az elmúlt esztendőben a MÁV mind a hat igazgató­sága egészen kimagasló ered­ményt ért el — a kiválók kö­zötti versenyben kétszer egy­másután a csúcson végezni, példa nélkül álló munkasiker. Kiemelkedő munkasíkerek Tegnap a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán .rendezett ünnepség ennek a munkasi­kernek hangulatában zajlott. Az állomáshelyek sokszáz vasutas munkása, Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója. Szabó Antal, a SZOT elnökségének tagja, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára, Czégény József, oz MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizott­ságának első titkára, Neu­bauer József, az SZMT vezető titkára, Takács Gyula, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese, dr. Németh Lajos, Pécs városi Tanács elnökhelyettese, dr. Temesvári Tibor, a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának osz­tályvezetője, Komlódi József né, a KISZ Pécs városi Bizottságá­nak első titkára jelenlétében Kinczf József, a Vasutasok Szak- szervezete Területi Bizottságá­nak titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgató­ságának vezetője ismertette a vasutigazgatóság 1974. má­sodik félévi munkáját. Mint elmondotta fél esztendeje vet­ték át a zászlót, melyei most még ugyanennyi idegi biztosan Pécsen őrizhetnek. Akkor ígé­retet tett, hogy az elkövetke­zendő időkben bebizonyítják, hogy méltó helyre került a zászló. Nos a vasutas dolgozók bizonyítottak: 1974 elején várt szállítási prognózist, a népgaz­daság fejlődésének köszönhe­tően, a gazdasági élet meg­cáfolta, a tervezettnél sokkal több árut kellett a MÁV-nak elszállítania. A pécsi igazgató­ság 1,8 millió tonnával több árut szállított a második fél­évben, mint tervezték. Az áru­tonna kilométer tervet 14,1 szá­zalékkal teljesítették túl, s közben a személyszállításban is igyekeztek az utasoknak maximális komfortot biztosítani mostani lehetőségeik határain belül. Mindezek mellett a tehervo­natok és teherkocsik átlagos terhelésének növelésével, a mozdonyok teljesítményeit maximálisan kihasználták. Hálógiagramos tervezés al­kalmazásával a javítási és karbantartási munkák színvona­lát nagy mértékben emelték. Beruházási programjaikban ki­emelt szerepet szántak a nem­zetközi forgalom zavartalan le­bonyolítására: Gyékényes, Ma­gyarboly, Murakeresztúr állo­másokon végeztek jelentősebb munkákat. * Mindezt a MÁV Pécsi Igaz­gatóságának 771 szocialista brigádja, 15 ezer dolgozójának érdeme. Természetesen ezt az áldozatkész munkát igyekeztek honorálni: 1975. január 1-én életbe lépett a MÁV-nál is a csökkentett munkaidő, az el­múlt évben 12,3 millió forintot fordítottak bérfejlesztésre, amely­nek eredményeképpen 7,3 szá­zalékkal nőttek az átlagbérek. A dombóvári, pécsi, nagykani­zsai vasutas-óvodák fejleszté­sére több millió forintot fordí­tottak, 1,2 millió forinttal já­rultak a bátaszéki, dunaújvá­rosi, kaposvári, siófoki, szek­szárdi gyermekintézmények fej­lesztéséhez. Az elmúlt évben 430 millió forint értékben korszerűsítették a vasútigazgatóság vonalait, a távközlő- és biztosító-berende­zéseket. Az idén erre 550 mil­liót fordíthatnak. A számok a kiváló munka­sikernek, a Vörös Vándorzászló újbóli elnyerésének csak egyik feltételét teremtették meg: mint Szabó Antal hangoztatta, a MÁV mind a hat igazgatósá­ga az üzemvitelben hasonló kiváló eredményt ért el: a bal­eseti mutatók, a dolgozók szo­ciális- és munkakörülményeinek javításában azonban a pécsi igazgatóság a többi fölé nőtt. Másodszor | az élen Urbán Lajos, a MÁV vezér- igazgatója köszönetét fejezte ki a vasutas dolgozók helytállásá­ért, s külön hangsúlyozta, hogy a mostani első helyezés értékét külön növeli, hogy olyan idő­szakban érték el, amikor az őszi rendkívüli időjárás miatt szinte pillanatok alatt kellett az amúgy is megnövekedett szállítási feladatokat megolda­ni, s olyan versenyben nyerték el az első helyezést, amikor a MÁV eddigi történetében a legnagyobb feladatot oldotta meg, 129 millió tonna árut szál­lított. 6 százalékkal többet, mint azt előre tervezték. Tizenöt esztendeje nem volt arra pél­da, hogy ugyanaz a vasútigaz­gatóság kétszer ejső legyen — a pécsiek most bebizonyították, hogy ez lehetséges. Végezetül Czégény József köszöntötte az ünnepség részt­vevőin keresztül a vasutas dol­gozókat, a munkában élen­járókat, akik közül tegnap ha­tan vezérigazgatói dicséretben, hatvanon vasútigazgatói di­cséretben, 150-en kiváló dolgozó, 750-en pedig pénzju­talomban részesültek. Kádár János és Fock Jenő fogadta Mihail Leszeeskót Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ked­den fogadta Mihail Leszeeskót, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, a Ma­gyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttmű­ködési Kormányközi Bizottság szovjet tagozatának elnökét, aki a bizottság 15. ülésszaká­ra érkezett Budapestre. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapes­ti nagykövete is. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke kedd délután hivatalá­ban fogadta Mihail LeSzecskót, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, a Ma­gyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttmű­ködési Kormányközi Bizottság 15. ülésszakán részt vevő szov­jet küldöttség vezetőjét. Dr. Varga György A bolgár külügyminiszter Bonnban tárgyal Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere Genscher külügyminisz­ter meghívására kedden délután kétnapos hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. Mladenov Walter Scheel alkancellári és külügyminiszteri minőségében tett, 1974 márciusi látogatását viszonozza. Személyében első ízben jár a bolgár diplomácia vezetője Bonnban, amely — mint a szófiai lapok hangsúlyozzák — ma már Bulgária első számú nyugati ke­reskedelmi partnere. A külügyminiszterek az NSZK fővárosában a kétoldalú kap­csolatok mellett áttekintik a nemzetközi helyzet valamennyi idő­szerű és fontos problémáját. L. J. Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára vette át tegnap délután azokat az ajándékokat, melyeket a Pécsi Művészeti SzaJcközépiskola tanulói készítettek a XI. pártkong resszus, hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója, valamint a március 8-án ülésező megyei pártérte­kezlet tiszteletére. A három ajándékkészítő: Csizmadia Márta, Matuzka Mária, Szabó Zsuzsa adta át a ke­rámia vázát, a díszes sző­nyeget, valamint az ötvös­dobozt, amit az iskolában kongresszusi felajánlásként az ipari-képzőművészeti pá­lyázaton alkottak.

Next

/
Thumbnails
Contents