Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-05 / 63. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlö XXXII. évfolyam, 63. szám 1975. március 5., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja CÉLJAINK KOMOLYSÁGA Á vasút munkája az egész társadalom ugye A MÁV Pécsi Igazgatósága ismét elnyerte a KPM és a Vasutasok Szakszervezete központi elnökségének vörös vándorzászlaját Dr. Szabó Tibor átveszi a KPM és a Vasutas Szakszervezet vándorzászlaját Urbán Lajostól, a MÁV vezérigazgatójától. A z, hogy gazdasági fejlődésünk üteme az évtized hátralevő részében hogyan alakul, az nagymértékben a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben lefektetett gazdaságpolitikai célok következetes megvalósításától függ. Nincs szó „úi gazdaságpolitikáról", semmiféle új felfedezésre nincs szükség. Meggyőződésem, hogy nincs is alapja ilyen várakozásnak. Arról van szó, hogy alapjában véve már a negyedik ötéves tervben is megfogalmazott gazdaságpolitikai célokat kell sokkal komolyabban venni és gyorsabb ütemben megvalósítani. Ha eddig egyeseknek jelszó volt csupán a gazdasági hatékonyság javítása, most tudomásul kell venni, hogy az ország fejlődése, az elért élet- színvonal biztosítása múlik azon, milyen gyorsan sikerül a hatékonyság javítását a társadalmi tudat és a társadalmi magatartás szerves részévé tenni. Egyesek azt mondhatják:, hogy az életszínvonal növelése csupán elhatározás kérdése: azon múlik, hogy a nemzeti jövedelemből mennyit fordítanak felhalmozásra és fogyasztásra. A nemzeti jövedelem felhasználásának arányait azonban nem lehet ilyen akarati úton eldönteni. A fogyasztásra vagy a felhalmozásra fordítható eszközöket nem lehet tetszés szerint úgy „adagolni”, mint ahogy a szakács adagolja a sót. A népgazdaságban kialakult arányok (és aránytalanságok), bizonyos elengedhetetlen társadalompolitikai és gazdaság- fejlesztési feladatok (használhattam volna a kötelezettségek kifejezést is) szinte előírják a gazdaságvezetés számára, hogy a nemzeti jövedelem fő arányait hogyan alakítsák. A gazdasági és a társadalompolitikai célok elérése például az elkövetkező években elengedhetetlenül szükségessé teszi az infrastruktúra fejlesztését és a meglévő termelőalapok korszerűsítését, főleg az iparban. Nagy erőt kell fordítani az alapanyag termelő szektorok és az energetika fejlesztésére. Mindez együtt jelentős részt köt le a nemzeti jövedelemből. A „klasszikus" gyáriparban tehát a fejlődés, a növekedés forrása elsősorban a belső tartalékok kiaknázása, illetve új növekedési források felkutatása. Az 1975—1990-ig terjedő 15 évben összesen 100—200 ezer fő létszámgyarapodással számolhatunk, szemben az 1967— 1972. évek 340 ezer fős létszámnövekedésével. Az új munkaerő nagy részét a szolgáltató szektorokba kell elhelyezni, a termelő ágazatok számára a munkaerő tehát számbelileg nem bővíthető erőforrássá válik. Igaz, hogy számítások szerint, ha a magyar iparban az elmúlt 20 évben a munka termelékenysége legalább Nyu- gat-Európa átlagos, évi 4,5 százalékos termelékenység növekedését elérte volna, akkor az 1970. évi termelési színvonalhoz mintegy 320 ezerrel kevesebb foglalkoztatott, vagyis a tényleges létszám 83 százaléka elegendő lett volna. Ez arra utal, hogy a magyar iparban a belső munkaerőiartaie- kok még nem merültek ki. Ha igaz az, hogy a jövőben a növekedés szempontjából a rendelkezésre álló munkaerő hatékony foglalkoztatása meghatározó tényezővé válik, úgy komolyan kell venni a munka és üzemszervezés, a szervezettségi kultúra színvonalának az emelését. Elemi érdek fűződik ahhoz, hogy a szűkösen rendelkezésre álló munkaerőt olyan termelésben foglalkoztassuk, amelyekben ezt a lehető legjobb hatásfokkal tehetjük. Vagyis, arányait tekintve növelni célszerű a kvalifikált munkán alapuló termelést. Ez egybevág azzal a megfontolással is, hogy csökkentsük az anyag- és energiaigényes termelés arányát. A munkaerővel való ésszerű gazdálkodás és a termékszerkezet módosításához fűződő érdek szorosan összefügg egymással. Méltán állapította meg Németh Károly a Központi Bizottság ülésén, hogy „a gazdasági fejlődés legnagyobb tartaléka a termelési szerkezet további javításában van". Célszerű arra törekedni, hogy a termékek fajlagos anyag- és energiaigénye minél kisebb legyen. A termelői árak módosítása bizonyára ösztönözni fogja a vállalatokat a termelési szerkezet ilyen irányú módosítására, illetve a fajlagos anyag- és energia ráfordítások csökkentésére. A termékstruktúra korszerűsítését sürgető állami ösztönzés — a nehezebb világpiaci feltételekkel összhangban — erőteljesebbé vált. Ezt fejezi ki a termelői ármódosítás és számos, exportra kerülő termékcsoportra kivetett anyagár különbözeti adó, amelynek az a rendeltetése, hogy az alapvető anyagokat felhasználók, export esetében kénytelenek legyenek az anyagok valóságos világkereskedelmi árával kalkulálni. A termékszerkezet módosításánál, illetve fejlesztésénél messzemenően kívánatos kihasználni a KGST együttműködésben és szakosításban rejlő lehetőségeket. Egyre több bizonyítékát látjuk annak, hogy egy kis ország elsősorban a nemzetközi munkamegosztás rendszerébe illeszkedve folytathat tartósan gazdaságos termelést. A MÁV Pécsi Igazgatósága 1974. évi munkája alapján kétszer is elnyerte a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, valamint a Vasutasok Szakszervezete Országos Elnöksége által kiírt munkaverseny első helyezéséért járó Vörös Vóndor- zászjót. Az elmúlt esztendőben a MÁV mind a hat igazgatósága egészen kimagasló eredményt ért el — a kiválók közötti versenyben kétszer egymásután a csúcson végezni, példa nélkül álló munkasiker. Kiemelkedő munkasíkerek Tegnap a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán .rendezett ünnepség ennek a munkasikernek hangulatában zajlott. Az állomáshelyek sokszáz vasutas munkása, Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója. Szabó Antal, a SZOT elnökségének tagja, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára, Czégény József, oz MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, Neubauer József, az SZMT vezető titkára, Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Németh Lajos, Pécs városi Tanács elnökhelyettese, dr. Temesvári Tibor, a KISZ Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, Komlódi József né, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára jelenlétében Kinczf József, a Vasutasok Szak- szervezete Területi Bizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője ismertette a vasutigazgatóság 1974. második félévi munkáját. Mint elmondotta fél esztendeje vették át a zászlót, melyei most még ugyanennyi idegi biztosan Pécsen őrizhetnek. Akkor ígéretet tett, hogy az elkövetkezendő időkben bebizonyítják, hogy méltó helyre került a zászló. Nos a vasutas dolgozók bizonyítottak: 1974 elején várt szállítási prognózist, a népgazdaság fejlődésének köszönhetően, a gazdasági élet megcáfolta, a tervezettnél sokkal több árut kellett a MÁV-nak elszállítania. A pécsi igazgatóság 1,8 millió tonnával több árut szállított a második félévben, mint tervezték. Az árutonna kilométer tervet 14,1 százalékkal teljesítették túl, s közben a személyszállításban is igyekeztek az utasoknak maximális komfortot biztosítani mostani lehetőségeik határain belül. Mindezek mellett a tehervonatok és teherkocsik átlagos terhelésének növelésével, a mozdonyok teljesítményeit maximálisan kihasználták. Hálógiagramos tervezés alkalmazásával a javítási és karbantartási munkák színvonalát nagy mértékben emelték. Beruházási programjaikban kiemelt szerepet szántak a nemzetközi forgalom zavartalan lebonyolítására: Gyékényes, Magyarboly, Murakeresztúr állomásokon végeztek jelentősebb munkákat. * Mindezt a MÁV Pécsi Igazgatóságának 771 szocialista brigádja, 15 ezer dolgozójának érdeme. Természetesen ezt az áldozatkész munkát igyekeztek honorálni: 1975. január 1-én életbe lépett a MÁV-nál is a csökkentett munkaidő, az elmúlt évben 12,3 millió forintot fordítottak bérfejlesztésre, amelynek eredményeképpen 7,3 százalékkal nőttek az átlagbérek. A dombóvári, pécsi, nagykanizsai vasutas-óvodák fejlesztésére több millió forintot fordítottak, 1,2 millió forinttal járultak a bátaszéki, dunaújvárosi, kaposvári, siófoki, szekszárdi gyermekintézmények fejlesztéséhez. Az elmúlt évben 430 millió forint értékben korszerűsítették a vasútigazgatóság vonalait, a távközlő- és biztosító-berendezéseket. Az idén erre 550 milliót fordíthatnak. A számok a kiváló munkasikernek, a Vörös Vándorzászló újbóli elnyerésének csak egyik feltételét teremtették meg: mint Szabó Antal hangoztatta, a MÁV mind a hat igazgatósága az üzemvitelben hasonló kiváló eredményt ért el: a baleseti mutatók, a dolgozók szociális- és munkakörülményeinek javításában azonban a pécsi igazgatóság a többi fölé nőtt. Másodszor | az élen Urbán Lajos, a MÁV vezér- igazgatója köszönetét fejezte ki a vasutas dolgozók helytállásáért, s külön hangsúlyozta, hogy a mostani első helyezés értékét külön növeli, hogy olyan időszakban érték el, amikor az őszi rendkívüli időjárás miatt szinte pillanatok alatt kellett az amúgy is megnövekedett szállítási feladatokat megoldani, s olyan versenyben nyerték el az első helyezést, amikor a MÁV eddigi történetében a legnagyobb feladatot oldotta meg, 129 millió tonna árut szállított. 6 százalékkal többet, mint azt előre tervezték. Tizenöt esztendeje nem volt arra példa, hogy ugyanaz a vasútigazgatóság kétszer ejső legyen — a pécsiek most bebizonyították, hogy ez lehetséges. Végezetül Czégény József köszöntötte az ünnepség résztvevőin keresztül a vasutas dolgozókat, a munkában élenjárókat, akik közül tegnap hatan vezérigazgatói dicséretben, hatvanon vasútigazgatói dicséretben, 150-en kiváló dolgozó, 750-en pedig pénzjutalomban részesültek. Kádár János és Fock Jenő fogadta Mihail Leszeeskót Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden fogadta Mihail Leszeeskót, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság szovjet tagozatának elnökét, aki a bizottság 15. ülésszakára érkezett Budapestre. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke kedd délután hivatalában fogadta Mihail LeSzecskót, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 15. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetőjét. Dr. Varga György A bolgár külügyminiszter Bonnban tárgyal Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere Genscher külügyminiszter meghívására kedden délután kétnapos hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. Mladenov Walter Scheel alkancellári és külügyminiszteri minőségében tett, 1974 márciusi látogatását viszonozza. Személyében első ízben jár a bolgár diplomácia vezetője Bonnban, amely — mint a szófiai lapok hangsúlyozzák — ma már Bulgária első számú nyugati kereskedelmi partnere. A külügyminiszterek az NSZK fővárosában a kétoldalú kapcsolatok mellett áttekintik a nemzetközi helyzet valamennyi időszerű és fontos problémáját. L. J. Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára vette át tegnap délután azokat az ajándékokat, melyeket a Pécsi Művészeti SzaJcközépiskola tanulói készítettek a XI. pártkong resszus, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, valamint a március 8-án ülésező megyei pártértekezlet tiszteletére. A három ajándékkészítő: Csizmadia Márta, Matuzka Mária, Szabó Zsuzsa adta át a kerámia vázát, a díszes szőnyeget, valamint az ötvösdobozt, amit az iskolában kongresszusi felajánlásként az ipari-képzőművészeti pályázaton alkottak.
