Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-04 / 62. szám
Gazdasági egyensúly A gazdaságvezetés művészetének lényeges eleme a fejlődés ütemének és kiegyensúlyozottságának összekapcsolása. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy szocialista gazdasági építőmunkánk három évtizedén is végigvonul az a törekvés, hogy a társadalmi és gazdasági feltételek reális megítélése alapján a gazdaságpolitika a főarányok tekintetében lehetőleg erősítse a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Az egyensúlyra való törekvés általában nem áll ellentétben a lehető leggyorsabb növekedéshez fűződő érdekeinkkel. Más kérdés az, ha az egyensúly megbomlik — például, ha egy időszakban az ország többet fogyaszt, többet használ fel, mint amennyit megtermel. Ilyen esetben az egyensúly helyreállítása — külső erőforrások igénybevétele nélkül — csak úgy történhet, ha a következő rövidebb-hosszabb időszak gazdaság-növekedési ütemét csökkentjük. Ilyenkor a korábbinál kisebb beruházási, termelési és fogyasztás- növekedési előirányzatokat terveznek. Az egyensúly helyreállítása hosszútávon azonban mindenképpen kedvezően befolyásolja a növekedési ütemet. Persze, nemcsak az erőltetett, az erőforrásokat meghaladó fejlesztés és fogyasztás- növekedési ütem okozhat egyensúlyzavarokat; a lehetőségekkel nem számoló, túlzottan laza, alacsony növekedési előirányzatok is egyensúlyzavarok forrásai lehetnek, vagy azért, mert bizonyos források (munkaerő, kapacitások stb.), kihasználatlanok maradnak, vagy azért, mert az erőforrások helytelen felhasználása aránytalanságokat teremt. A szocialista társadalomnak természetesen érdeke fűződik a minél gyorsabb ütemű gazdasági fejlődéshez. Különböző történelmi időszakokban azonban különböző feltételek szükségesek a megfelelő növekedési ütem eléréséhez. Egészen más gazdasági stratégiát kellett kidolgozni és követni az 50-es években, mint a 60-as évtizedben; s más gazdasági magatartásra lesz szükség a jövőben. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a fejlődés különböző szakaszaiban más és más növekedési források kerülnek előtérbe. Míg az ötvenes években a növekedés fő forrása a munkaerőtartalékok feltárása és a foglalkoztatottak belső, ágazati átcsoportosítása volt az ipar javára, addig a 60-as évtized vége felé ez a forrás már kimerülőben volt, s a növekedési tényezők átterelődtek a fejlesztés hatékonysági, minőségi, egyszóval intenzív módszereire. Mindezen összefüggéseket — amelyeket így is leegyszerűsítve mutattunk be — meg kell értenünk ahhoz, hogy helyesen ítéljük mtg a gazdasági fejlődés ütemével kapcsolatos jelenlegi politikánkat. A múlt évben a gazdasági fejlődés ütemét átfogóan kifejező nemzeti jövedelem 7 százalékkal növekedett. Ehhez viszonyítva szerényebb növekedést — 5—5,5 százalékot — irányoz elő az idei népgazdasági terv. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresz- szusi irányelvei szerint az ötödik ötéves terv 1976—1980. évekre összesen mintegy 30 százalékos nemzeti jövedelem gyarapodást irányoz elő. Ez a növekedési előirányzat megközelítően azonos a szocialista országok tervezett átlagos fejlődési ütemével es számottevően meghaladja a fejlett tőkésországok növekedési ütemét. A következő években a gazdasági fejlődési ütemnek az elérése azonban már ettől az évtől kezdve más feltételek között történik, mint a 70-es évek elején. Az egyensúly és ütem dilemmája a 70-es évek elején is felmerült, de akkor alapvetően más okok miatt. Akkor — 1971-ben — a beruházások ugrásszerű növekedése okozott átmeneti egyensúlyhiányt, de tőlünk függött, hogy a beruházási „étvágyat” csillapítsuk, amit meg is tettünk. Hosszú távon pedig a beruházások nem vesztek kórba, hanem növelték a népgazdaság termelőképességét. 1974-ben azonban elsősorban külső tényezők — a tőkés piacokon történő cserearány-változás — okozott egyensúly- hiányt, s ez jellegében más. Egyrészt azért, mert ezek o változások tényleges veszteségeket okoztak, másrészt azért, mert e hatások kivédése sokkal nehezebb, hiszen mozgatórugói tőlünk független tényezők. E külső tényezőknek a gazdasági egyensúlyt kedvezőtlenül befolyásoló hatását erősítette 1974-ben a felhalmozás gyorsütemű növelése. A beruházások volumene 1974-ben a nemzeti jövedelem növekedési ütemét meghaladó mértékben — 9 százalékkal — növekedett. Meggyorsult a készletek felhalmozódása is. Életszínvonal-politikai céljainknak megfelelően az átlagosnál gyorsabban, mintegy 7 százalékkal növekedett a lakosság fogyasztásának színvonala. Mindennek következtében a hazai felhasználás a múlt évben viszonylag gyors ütemben, 9—10 százalékkal növekedett. A népgazdaság egyensúlyi helyzetét tehát a belső és külső tényezők egyaránt kedvezőtlenül befolyásolták. Érthető tehát, ha 1975-ben a gazdasági munka előterében a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása áll. Ennek érdekében a nép- gazdasági terv a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedését 3—3,5 százalékban irányozza elő. Ez minden bizonnyal kedvezően befolyásolja a népgazdaság egyensúlyi helyzetének alakulását. A gazdasági egyensúly helyreállítása csak fokozatosan történhet, annál is inkább, mert a külgazdasági feltételek hatása tartósnak bizonyul, nem 1—2 év átmeneti problémájáról, hanem új világgazdasági realitásokról van szó. A külgazdasági háttér jelenleg minőségileg más, mint a megelőző időszakban volt, és ezzel nemcsak 1975-ben, hanem hosszabb távon is számolnunk kell" — mondotta Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának 1974. december 5-i ülésén. Ismét négy fejtés ad szenet Kossuth-bányán A Kádár János levelét köszöntő hosszantartó taps után szólalt fel L. A. Kosztandov, a Szovjetunió vegyipari minisztere. Bejelentette, hogy az SZKP Központi Bizottsága nevében Leonyid Brezsnyev főtitkár levélben köszöntötte a Kalusi Vegyikombinát építőit, s ebben elismeréssel szólott a Leninvá- rosi Olefinmű létrehozásában közreműködő munkásokról és műszakiakról is. A miniszter köszönetét tolmácsolt a két testvérüzem építése során kialakult kitűnő együttműködésért. Ez — mint hangsúlyozta — bebizonyította, hogy az összefogás nagy objektumok létrehozására nyújt lehetőségét. Az ünnepség végén dr. Szekér Gyula és Pásztor Gabriella kitüntetéseket adott át az olefinmű kivitelezésében kitűnt dolgozóknak. (üdvözlő levelek az 5. oldalon.) Hétfőn új területet kapcsoltak a termelésbe a komlói Kossuth-bánva nyolcadik szintjén. Ez azért nagy esemény az üzem életében, mert az 1973. júniusában bekövetkezett súlyos tűz óta először adnak szenet ismét négy fejtésből. Most érték utol magukat abban is, hogy az üzem termelési feladatát ellátó négy fejtési szocialista brigád — a korábban kialakult, jól bevált rend szerint — újból külön- külön dolgozhat. Legtovább Balogh László fejtési szocialista brigádja várt erre, amelynek tagjai időközben jelesre vizsgáztak szocialista tudatból, gondolkozásból. Példásan osztoztak munkaterületen, munkán Szilágyi Sándor csapatával. Ha pedig a szükség úgy kívánta, a szomszédos Zobák-bányára is átmentek dolgozni, hogy ne vesszen idejük kihasználatlan:;!, s társüzemben bányászott szénnel csökkentsék Kossuth veszteségét. Most sem kicsi a Ba- logh-brigád próbatétele. Nemcsak új fejtésben kezdenek, de új az eljárás is, amivel megbízták őket. A több mint kilencvenezer tonna szénvagyont magasnyomású, sűrítettlevegős jövesztéssel bányásszák ki, 4 hónap alatt. A változás azonban kedvező számukra. A szén nagy része ráomlik a kaparóra, s a többit is köny- nyen fel lehet takarítani. A termelési feltételek javítása nagy erőfeszítést kívánt az elmúlt másfél év alatt Kossuth- bányán. Hozzásegített a párt- kongresszus és a felszabadulás jubileuma tiszteletére kibontakozott munkaverseny is. Jelentősen fokozták az előkészítés ütemét az elveszett munkahelyek pótlására. Az erre fordított napi műszakszámot például egyharmadával növelték. Csősz Gábor, az üzemi párt- bizottság titkára ezután felolvasta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának az olefinmű kivitelezőihez, dolgozóihoz intézett levelét. A természet támadásán úrrá lett Kossuth-bányai dolgozók újult lendülettel, előrelátóan végezhetik munkájukat. Az üzem vezetősége minden csapat részére térképet adott. Erről pontosan tudják, egész évben hol, mi a teendőjük. A fejtési csapatok erre építették idei vállalásukat; Kossuth-bo- nya 1975. évi 771 000 tonnás szakmai tervét nyolcezer tonnával túlteljesítik. Tovább terjeszkedik Pécsett a Szigeti úti lakótelep a Honvéd, illetve az Ifjúság útja irányába. A nagyarányú építkezésen a mélyépítőktől a belső szerelőkig valamennyi építős szakipar munkában van. Ezen a területen idén 436 lakást adnak át. Képünkön: szerelik az új lakóházakhoz vezető gázcsöveket. Fotó: Erb János. Magyar és szovjet szakemberek példás együttműködése Felavatták a Leninvárosi Hétfőn Leninvárosban felavatták a folyamatban lévő ötéves terv egyik legnagyobb beruházásával létrehozott új ipari óriást, a tiszai vegyikombinát olefinművét. A fiatal észak-magyarországi város zászlódíszbe öltözve fogadta az avatóünnepségre érkező nagyszámú vendéget, a vendégek először megtekintették a mindössze 30 hónap alatt elkészült új nagyüzemet, majd részt vettek a Derkovits Gyula Művelődési Otthonban megtartott munkásgyűlésen. Ott volt az ünneplők között dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, dr. László Andor államtitkár, o Magyar Nemzeti Bank elnöke, dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének fötitkáOlefinművet Kádár János levele a magyar, Leonyid Brezsnyev üdvötlete a szovjet építőknek vegyipari osztályvezetőhelyettese, P. F. Bezruk, az SZKP ivano-orankovszki és J. V. Ilnyickij, az SZKP Kárpáton túli területi bizottságának első titkára. Megjelent B. D. Sevikin, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa, továbbá a kalusi testvérüzem delegációja, élén A. B. Kondra- tyenkoval, az ottani Fém- és Vegyipari Kombinát igazgatójával. A munkásgyűlés résztvevőit Csősz Gábor, a TVK pártbizottságának titkára köszöntötte, majd dr. Szekér Gyula mondott beszédet. ra, Nagy Mária, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtitkára, Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára és dr. Ladányin József, a Borsod megyei Tanács elnöke. Részt vett az avatáson az ez alkalomra hazánkba érkezett szovjet küldöttség is. Tagjai között volt L. A. Kosztandov, a Szovjetunió vegyipari minisztere. V. S. Szmirnov, az SZKP Központi Bizottságának Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunäntmi XXXII. évfolyam, 62. szám 1975. március 4., kedd Ára: 80 fillér iiaDio Épülő városunk Xv.v.vlv/ff. Xv^vX-XvXvX-ivXvXvivXvXviv-v. Felépült Leninvárosban az olefinmű
