Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-29 / 87. szám

Amikor bo) uan...? Tudományos kutatók a fejtésekben A Mecseki Szénbányák Kutatási Osztályának eredményei és közérzete • .....•' \ ,,x : H ,..! f4 s 1 j i- f •; i ■- i í ’1 4 44 ]; Ilin 144144 '£ s | ' ! f f s 4||:: ■ Légifényképezés a tudományos kutatás szolgálatában Öreg, tapasztalt ügy­védektől gyakran halla­ni: ,.Csodát várnak tő­lünk, de csak akkor jön­nek tanácsért, amikor már baj van." De hal­lani hasonló megállapí­tást olykor tudományos szakemberektől is. Ak­kor fordulunk a tudomá­nyokhoz, amikor már baj van? Valahogy így jött létre 1953- ban a Mecseki Szénbányák Ku­tatási Osztálya is. Közismert, hogy a mecseki bányaüzemek sok olyan természetadta nehéz­séggel küzdenek, amelyek a dolgozók életének és egész­ségének veszélyeztetése mellett akadályozzák a termelést és a műszaki fejlesztést is. Világos, hogy egy gázkitöréssel állandó­an fenyegetett bányában nem lehet villamosítani, s ennek következményeit könnyen el tud­juk képzelni. Mielőtt a kutató munka meg­indult, a mecseki bányákban évente 25—26 gázkitörés is elő­fordult, s akadt olyan nap is, amikor — például a Széchenyi- aknán — 3 kitörés is megráz­kódtatta a bányát. Azóta a ku­tatási eredmények alapján a bányabiztonság alapvetően megváltozott, s ha vannak is veszélyforrások, a kitörés felté­teleit megszüntetve 90 százalé­kos hatást értek el, nem beszél­ve a modern riasztási rendsze­rek kiépítéséről, a bányászok személyes biztonságának sikeres növeléséről. Jogos tehát a kérdés, milyen a tudományos szakemberek, a kutatók megbecsülése, ázsiója és helyzete a Mecseki Szénbá­nyáknál? Mit mond a vállalati párttit­kár? Dr. Bánki Nándorral beszél­getünk. Hogy mindjárt a ke­rékvágásba ugrassam a „ko­csit”, azt találom mondani, hogy Napóleon díszszázaddal fogadott egy angol tudóst Ca- laisban, így demonstrálta a tu­domány megbecsülését. Humor­nak szántam, de nem is olyan nevetséges. A kutatóknak még elég gyakran kell vállalniok a mór szerepét, miután feladatai­kat jól elvégezték, megoldot­ták. Arra voltam kíváncsi, vajon a párttitkár hogyan látja, egy­általán ismeri-e, miben válto­zott a tudomány jelentősége a bányáknál? Jó érzés volt hallani, hogy a nagy vállalat politikai vezeté­se tisztán látja és elismeri a vállalati kutatók tudományos előrehaladását, hogy képesek voltak átvenni a tudományok újabb és újabb módszereit, új, modern stratégiáját. Míg 1958 előtt például a kiürített bányá­ban provokációs robbantások­kal igyekeztek megelőzni a gáz­kitöréseket, 50 százalékos haté­konyságot érve el, ez a mód­szer ma már csak tartaléknak számít. Helyette aktív védeke­zési módszert dolgoztak ki, amely a gázkitörés feltételeit szünteti meg, mint már említet­tük is. A hatékonyság 90 szá­zalékra emelkedett, vagyis 100 lehetséges kitörés közül kilenc- vennél megszüntetik a kitörés lehetőségét. A maradék viszont nagy intenzitású lehet, de itt bevetik mindazt, amit az előre­jelzés technikailag csak lehe­tővé tesz. Úgynevezett fedő vé­delmet alkalmaznak, hogy a ki­törés se emberéletben, se anya­giakban nagy kárt ne okozhas­son. Például metán-reléket sze­relnek fel, hogy meg akadá­lyozzák a sújtólégrobbanást, . s megteremtik ugyanakkor a gyors menekülés lehetőségeit is. „Itt vagyunk, úgy érzem, a lényegnél, műszaki nyelven el­mondtuk azt, ami a kongresz- szusi anyagokban úgy fogalma­zódott meg, hogy az alkalma­zott tudomány minél jobban szolgálja a termelést, váljék termelőerővé" — idézem dr. Bánki Nándort. Es mit mondanak a kutatók? Azt mondják, ők nagyobb ter­heléssel és sokkal nagyobb fe­lelősséggel dolgoznak, mint az ipari kutatók általában. Nem­csak zárójelentéseket készíte­nek, hanem eredményeiket be is vezetik a bányáknál. Ott pe­dig nem babra megy a játék. Eredményeik alapján tisztelik és becsülik is őket, már ahogy ezt a szinte katonás fegyelmű bányászati munkaszervezetben felfoghatjuk. De, miben kell objektiven megmutatkoznia a megbecsü­lésnek? Először is azokban a munka- és üzemszervezési felté­telekben, ergonómiai körülmé­nyekben, amelyek munkájuk hatékonyságát meghatározza. Ez pedig - sajnos - a Mecse­ki Szénbányáknál nem a leg­megfelelőbb. A Kutatási Osz­tály István-akna szervezeti ke­retében működik, s bár szemé­lyes elismerésük, megbecsülé­sük nem marad el, objektiven hogyan férhet meg egymással egy tudományos és egy termelő munkaszervezet? Ne körtönfa- lazzunk — sehogy. A másik megbecsülés! mérő­szám a fizetés, a személyes jö­vedelem. A kutatók nem pa­naszkodnak, noha van rá okuk. A vállalati párttitkár szerint nincs okuk a panaszra. A ku­tatók nem vitatkoznak, de a következőkre figyelmeztetnek: a Kutatási Osztály egyszerűen nem kap utánpótlást. Természe­tesnek tűnik az igény, hogy az utánpótlás a vállalat legjobb mérnökeiből reqrutálódjék. Ez ésszerűnek látszik. De otthagy­ják-e a termelést? S ha — mint a jelek mutatják — nem hagy­ják ott, abban csak a „terme­lés szerelme” akadályozza meg őket? Hol a határ? Talán az is hiba, amikor a kutatók megbecsüléséről, mun­kájuk, tudományos szolgáltatá­saikról beszélünk, hogy bár igen fontos, de mégiscsak szűk körben dolgoznak. Beszélgeté­sünkön felmerült egy gondolat, egy kérdés: van-e kapcsolatuk a vállalat közgazdasági jelle­gű tevékenységével? Amikor a vállalati gazdálkodás koncep­cióit kidolgozzák, számítanak-e rájuk személy szerint, mint kva­lifikált, kiművelt főkre? Objek­tíve pedig, „betervezik-e” a tu­dományos kiindulópontokat — nemcsak biztonságtechnikai és munkavédelmi értelemben — a vállalatfejlesztés egész rend­szerébe? Nyitott kérdések és — talán - a megszokotthoz képest „eretnek" gondolatok. Dr. Bán­ki Nándor azonban elismeri, hogy megtermékenyíthetik a vállalati párt- és szakvezetés munkáját, amelyet a vállalati kutatómunka tervezett átszerve­zése érdekében végez. Szluka Emil ESZTERGÁLHATÓ ÜVEGKERÁMIA Az egyik amerikai vállalat olyan üvegkerámiát fejlesztett ki, amely a fémfeldolgozás szokásos módszereivel, például esztergólással alakítható. Az új anyag nagy mechanikai szi­lárdsággal rendelkezik, korró­zióálló, kiváló elektromos szi­getelőképességű és mintegy 1000 C°-ig hőálló. A „KERESŐ” KERES Nagyon sok idő pocsékolódik el arra, hogy a vasúti teher­pályaudvaron a sok száz konté­ner közt megtalálják azt, amelyre a vasutasoknak szük­sége van. Vajon nem lehetne-e meggyorsítani a keresést? A „Poiszk—1" (Kereső—1) elekt­ronikus rendszer, amelyet az egyik teherpályaudvaron szerel­tek fel, néhány másodperc alatt megmutatja a vasutasoknak, hol áll a szükséges konténer. A „Kereső" működési elve egy­szerű. A darukezelő a vagon kirakásakor rádión közli a disz­pécserközponttal a kirakott konténer helyét és számát. A központban az adatokat betáp­lálják az elektronikus gépbe, amely 4 ezer konténer adatait képes „emlékezetében őrizni". PlNZFELISMERÉS — TRANZISZTORRAL A múltban a fém-pénz számérté­két némi gyakorlás után vakok is érzékelni tudták (tapintással), a papírpénznek látatlanban való ér­tékmegái lapitására azonban eddig nem volt lehetőség. Ezen a hátrá­nyon próbálnak segíteni egy texasi kutatóintézet orvosai. A kutató csoport mikrofilm-lemez alkalmazásával igyekszik megoldani a kérdést. A papírpénzt egy szerke­zetbe épített fényforrás alá teszik. Fototranzisztor méri a papírpénzek szerkezeti fényáteresztő képességét, amely a különböző névértékű bank­jegyeknél más és más. A fényimpul­zusokat oszcillátor segítségével zaj­impulzusokká alakítják át és az így keletkezett különböző hangok lehe­tővé teszik vakok számára is a pénz felismerését. OLCSÓ GYÉMÁNT A kaliforniai egyetemen új eljárást dolgoztak ki és szaba­dalmaztattak titánkarbid előál­lítására. A titánkarbid ugyan­olyan kemény, mint a gyémánt, de vagy ezerszer olcsóbb, így helyettesítheti az iparban a gyémántot a különféle csiszo- lási és vágási műveletekben. SZÁMÍTÓGÉP A TÖLTŐTOLLBAN A japán Hoszi Denki cég szupermini elektronikus számí­tógépet tervezett. Ez belefér egy közönséges töltőtollba. A számítógép elvégzi a négy alapműveletet, gyököt von, és kiszámítja a százalékokat. A számok és az eritmetikai műveletek kiválasztása egy gyűrű és egy gomb segítségé­vel történik. A gyűrű a tollon, a gomb a toll alján helyezke­dik el. A számítások eredmé­nyei egy hosszúkás, nagyító­üveggel fedett nyílásban je­lennek meg. A „számoló” toll hossza 15 cm, átmérője 1,4 cm. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL Hordozható légszennyezés­mérő készülék gyártását kezd­te meg egy szmolenszki válla­lat. Az elektronikus berende­zést — amely 50 másodperc alatt 5000 mikroszkopikus mé­retű porszemecskét képes meg­számolni — a Szovjetunió va­lamennyi városában alkalmaz­zák majd. Szovjet mérnökök „Tájfun” néven új légpárnás terepjáró kocsit hoítak létre. A kocsi ví­zen és mocsaras területeken 120 kilométeres sebességgel, 2 tonna teherrel képes haladni. Amikor az első világháború éveiben először emelkedtek fel fényképezőgépekkel felsze­relt repülőgépek felderítési céllal a levegőbe, senki sem gondolta, hogy a légifelvételek alig fél évszázaddal később milyen felbecsülhetetlen érté­kű szolgálatot tesznek a leg- jkülönbözőbb tudományágak­ban. A légifényképezés eredmé­nyeit hosszú ideig többnyire csak a térképészek használták. A légifelvételek alapján törté­nő térképkészítés (légi foto­grammetria) segítségével nagyrészt kiküszöbölhető a fáradságos terepi munka, hi­szen a méréseket nem közvet­lenül a föld felszínén, hanem annak légifényképein hajtják végre. Felhasználásukkal a térképek zömmel irodai mun­kával, korszerű kiértékelő be­rendezések, rajzológépek és számítógépek segítségével ké­szülnek, minden más módszer­nél gyorsabban, gazdaságo­sabban. Hamar kiderült, hogy a lé­gifényképezés nemcsak térké­pészeti célokra alkalmas. A technika fejlődése egyre kor­szerűbb fényképező berende­zéseket és különleges film­anyagokat állított elő. Fény­képezés ma már nemcsak az elektromágneses hullámtarto- móny látható részében (360— 720 millimikron között) lehet­séges, hanem kiterjeszthető a 290—110 millimikron hullám- hosszúságok közötti sávra is. A különleges filmanyagok (fe­kete-fehér és színes infra) fel- használása számos, egyébként rejtve maradó részlet felderí­tésére ad lehetőséget, ami fel­keltette a legkülönbözőbb tu­dományágak érdeklődését, így napjainkban egyre gyakrabban készülnek nem térképészeti cé­lokat szolgáló légifelvételek (interpretációs felvételek). A geológiai kutatásnál a légjfelvételekből következtetni lehet a kőzetrétegek vonulá­sára, csapására, dőlésére, tö­rések, esetleges antiklinálisok, színklinálisok jelenlétére, így azok közvetve új nyersanyag­energiahordozó lelőhelyek fel­kutatásához nyújtanak segít­séget. Az oxidálódó érctöme­gek hője, a geotermikus ano­máliák, hévízforrások kitűnően felismerhetők az infra-tarto- mányban különösen érzékeny fekete-fehér és színes infra­vörös felvételeken. Igen jó szolgálatot tesz a repülőgépről végzett kutatás az archeológiában. A légi­fényképeken sok olyan terep­tárgy is kimutatható, amely közvetlen közelről nem észlel­hető, vagy éppen hatalmas méreténél fogva a földönjáró ember számára felismerhetet- len. Egyedül a Szovjetunió te­rületén csaknem 200, a föld vagy a homok mélyén rejtőző ősi várost, települést sikerült felderíteni ilyen módon. Széles körben alkalmazzák a légifényképeket az erdészet­ben is. A színes infra-felvéte- lekből felderíthető az iparte­lepek, rovarok stb. erdőt pusz­tító tevékenysége, mert más színárnyalat uralkodik az egészséges, s más a sorvadó növényzetnél. Különösen nagy lehetősége van a légifényképek felhasz­nálásának a vízgazdálkodás­ban. A fekete-fehér és színes infra-felvételek kitűnően fel- használhatók a talajviszonyok, szivárgók és források, átázott töltésszakaszok, régi alagcső- rendszerek stb. felderítésére, mert a nedves területek csak nagyon kevéssé verik vissza az infravörös sugárzást. Segítsé­gükkel minden módszernél gyorsabban és pontosabban deríthetők fel az ár-, belvíz ál­tal elöntött területek és az okozott kártételek, valamint a vízfolyások állapotában bekö­vetkező változások. Alkalma­zásuk lehetőséget ad a vízfo­lyások múltjába való betekin­tésre, mivel jól felismerhetők rajtuk az elhagyott medrek, morotvók. Kitűnően tanulmá­nyozható segítségükkel a fo­lyószabályozási műtárgyak mű­ködése és felderíthető, hogy a meder mely helyén akad el könnyen a levonuló jég és hol van szükség a szabályozásra. Szinte egyedülálló lehetőséget biztosítanak az infra- és színes infra-felvételek a vízszennye­zettség, a tavak és tározók fel- iszapolódásának vizsgálatára, mivel a „leképezés” a szeny- nyeződés miatt bekövetkező hőmérséklet, átlátszóság, vala­mint az élővilágban fellépő változás, illetve a hordalék ha­tására végbemenő zavaroso- dás esetén eltolódik az infra­vörös tartomány felé. A különböző filmanyagú lé­gifényképek a földünk felszíné­nek egészen új arcát mutatják be. Biztosnak látszik, hogy a geológiai-geofizikai kutatás­ban éppúgy, mint a régészet, erdészet vagy a vízgazdálko­dás területén az egyre korsze­rűbb módszerekkel végzett lé­gifényképezés számos kima­gasló eredmény eléréséhez mind jelentősebb mértékben fog hozzájárulni. Bruhács László Harc a vizek tisztaságáért A hatalmas ludwigshafeni vegyi kombinát, az NSZK-beli BASF megépítette a világ egyik legnagyobb szennyvizderitő-művét, amely évi 250 millió köbméternyi szennyvíz kémiai közömbösítését és bio­lógiai tisztítását végzi el. A kivételes méretű és kapacitású szenny, vizderitö-művet mindössze 20 hónap alatt hozták létre.

Next

/
Thumbnails
Contents