Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-29 / 87. szám
Amikor bo) uan...? Tudományos kutatók a fejtésekben A Mecseki Szénbányák Kutatási Osztályának eredményei és közérzete • .....•' \ ,,x : H ,..! f4 s 1 j i- f •; i ■- i í ’1 4 44 ]; Ilin 144144 '£ s | ' ! f f s 4||:: ■ Légifényképezés a tudományos kutatás szolgálatában Öreg, tapasztalt ügyvédektől gyakran hallani: ,.Csodát várnak tőlünk, de csak akkor jönnek tanácsért, amikor már baj van." De hallani hasonló megállapítást olykor tudományos szakemberektől is. Akkor fordulunk a tudományokhoz, amikor már baj van? Valahogy így jött létre 1953- ban a Mecseki Szénbányák Kutatási Osztálya is. Közismert, hogy a mecseki bányaüzemek sok olyan természetadta nehézséggel küzdenek, amelyek a dolgozók életének és egészségének veszélyeztetése mellett akadályozzák a termelést és a műszaki fejlesztést is. Világos, hogy egy gázkitöréssel állandóan fenyegetett bányában nem lehet villamosítani, s ennek következményeit könnyen el tudjuk képzelni. Mielőtt a kutató munka megindult, a mecseki bányákban évente 25—26 gázkitörés is előfordult, s akadt olyan nap is, amikor — például a Széchenyi- aknán — 3 kitörés is megrázkódtatta a bányát. Azóta a kutatási eredmények alapján a bányabiztonság alapvetően megváltozott, s ha vannak is veszélyforrások, a kitörés feltételeit megszüntetve 90 százalékos hatást értek el, nem beszélve a modern riasztási rendszerek kiépítéséről, a bányászok személyes biztonságának sikeres növeléséről. Jogos tehát a kérdés, milyen a tudományos szakemberek, a kutatók megbecsülése, ázsiója és helyzete a Mecseki Szénbányáknál? Mit mond a vállalati párttitkár? Dr. Bánki Nándorral beszélgetünk. Hogy mindjárt a kerékvágásba ugrassam a „kocsit”, azt találom mondani, hogy Napóleon díszszázaddal fogadott egy angol tudóst Ca- laisban, így demonstrálta a tudomány megbecsülését. Humornak szántam, de nem is olyan nevetséges. A kutatóknak még elég gyakran kell vállalniok a mór szerepét, miután feladataikat jól elvégezték, megoldották. Arra voltam kíváncsi, vajon a párttitkár hogyan látja, egyáltalán ismeri-e, miben változott a tudomány jelentősége a bányáknál? Jó érzés volt hallani, hogy a nagy vállalat politikai vezetése tisztán látja és elismeri a vállalati kutatók tudományos előrehaladását, hogy képesek voltak átvenni a tudományok újabb és újabb módszereit, új, modern stratégiáját. Míg 1958 előtt például a kiürített bányában provokációs robbantásokkal igyekeztek megelőzni a gázkitöréseket, 50 százalékos hatékonyságot érve el, ez a módszer ma már csak tartaléknak számít. Helyette aktív védekezési módszert dolgoztak ki, amely a gázkitörés feltételeit szünteti meg, mint már említettük is. A hatékonyság 90 százalékra emelkedett, vagyis 100 lehetséges kitörés közül kilenc- vennél megszüntetik a kitörés lehetőségét. A maradék viszont nagy intenzitású lehet, de itt bevetik mindazt, amit az előrejelzés technikailag csak lehetővé tesz. Úgynevezett fedő védelmet alkalmaznak, hogy a kitörés se emberéletben, se anyagiakban nagy kárt ne okozhasson. Például metán-reléket szerelnek fel, hogy meg akadályozzák a sújtólégrobbanást, . s megteremtik ugyanakkor a gyors menekülés lehetőségeit is. „Itt vagyunk, úgy érzem, a lényegnél, műszaki nyelven elmondtuk azt, ami a kongresz- szusi anyagokban úgy fogalmazódott meg, hogy az alkalmazott tudomány minél jobban szolgálja a termelést, váljék termelőerővé" — idézem dr. Bánki Nándort. Es mit mondanak a kutatók? Azt mondják, ők nagyobb terheléssel és sokkal nagyobb felelősséggel dolgoznak, mint az ipari kutatók általában. Nemcsak zárójelentéseket készítenek, hanem eredményeiket be is vezetik a bányáknál. Ott pedig nem babra megy a játék. Eredményeik alapján tisztelik és becsülik is őket, már ahogy ezt a szinte katonás fegyelmű bányászati munkaszervezetben felfoghatjuk. De, miben kell objektiven megmutatkoznia a megbecsülésnek? Először is azokban a munka- és üzemszervezési feltételekben, ergonómiai körülményekben, amelyek munkájuk hatékonyságát meghatározza. Ez pedig - sajnos - a Mecseki Szénbányáknál nem a legmegfelelőbb. A Kutatási Osztály István-akna szervezeti keretében működik, s bár személyes elismerésük, megbecsülésük nem marad el, objektiven hogyan férhet meg egymással egy tudományos és egy termelő munkaszervezet? Ne körtönfa- lazzunk — sehogy. A másik megbecsülés! mérőszám a fizetés, a személyes jövedelem. A kutatók nem panaszkodnak, noha van rá okuk. A vállalati párttitkár szerint nincs okuk a panaszra. A kutatók nem vitatkoznak, de a következőkre figyelmeztetnek: a Kutatási Osztály egyszerűen nem kap utánpótlást. Természetesnek tűnik az igény, hogy az utánpótlás a vállalat legjobb mérnökeiből reqrutálódjék. Ez ésszerűnek látszik. De otthagyják-e a termelést? S ha — mint a jelek mutatják — nem hagyják ott, abban csak a „termelés szerelme” akadályozza meg őket? Hol a határ? Talán az is hiba, amikor a kutatók megbecsüléséről, munkájuk, tudományos szolgáltatásaikról beszélünk, hogy bár igen fontos, de mégiscsak szűk körben dolgoznak. Beszélgetésünkön felmerült egy gondolat, egy kérdés: van-e kapcsolatuk a vállalat közgazdasági jellegű tevékenységével? Amikor a vállalati gazdálkodás koncepcióit kidolgozzák, számítanak-e rájuk személy szerint, mint kvalifikált, kiművelt főkre? Objektíve pedig, „betervezik-e” a tudományos kiindulópontokat — nemcsak biztonságtechnikai és munkavédelmi értelemben — a vállalatfejlesztés egész rendszerébe? Nyitott kérdések és — talán - a megszokotthoz képest „eretnek" gondolatok. Dr. Bánki Nándor azonban elismeri, hogy megtermékenyíthetik a vállalati párt- és szakvezetés munkáját, amelyet a vállalati kutatómunka tervezett átszervezése érdekében végez. Szluka Emil ESZTERGÁLHATÓ ÜVEGKERÁMIA Az egyik amerikai vállalat olyan üvegkerámiát fejlesztett ki, amely a fémfeldolgozás szokásos módszereivel, például esztergólással alakítható. Az új anyag nagy mechanikai szilárdsággal rendelkezik, korrózióálló, kiváló elektromos szigetelőképességű és mintegy 1000 C°-ig hőálló. A „KERESŐ” KERES Nagyon sok idő pocsékolódik el arra, hogy a vasúti teherpályaudvaron a sok száz konténer közt megtalálják azt, amelyre a vasutasoknak szüksége van. Vajon nem lehetne-e meggyorsítani a keresést? A „Poiszk—1" (Kereső—1) elektronikus rendszer, amelyet az egyik teherpályaudvaron szereltek fel, néhány másodperc alatt megmutatja a vasutasoknak, hol áll a szükséges konténer. A „Kereső" működési elve egyszerű. A darukezelő a vagon kirakásakor rádión közli a diszpécserközponttal a kirakott konténer helyét és számát. A központban az adatokat betáplálják az elektronikus gépbe, amely 4 ezer konténer adatait képes „emlékezetében őrizni". PlNZFELISMERÉS — TRANZISZTORRAL A múltban a fém-pénz számértékét némi gyakorlás után vakok is érzékelni tudták (tapintással), a papírpénznek látatlanban való értékmegái lapitására azonban eddig nem volt lehetőség. Ezen a hátrányon próbálnak segíteni egy texasi kutatóintézet orvosai. A kutató csoport mikrofilm-lemez alkalmazásával igyekszik megoldani a kérdést. A papírpénzt egy szerkezetbe épített fényforrás alá teszik. Fototranzisztor méri a papírpénzek szerkezeti fényáteresztő képességét, amely a különböző névértékű bankjegyeknél más és más. A fényimpulzusokat oszcillátor segítségével zajimpulzusokká alakítják át és az így keletkezett különböző hangok lehetővé teszik vakok számára is a pénz felismerését. OLCSÓ GYÉMÁNT A kaliforniai egyetemen új eljárást dolgoztak ki és szabadalmaztattak titánkarbid előállítására. A titánkarbid ugyanolyan kemény, mint a gyémánt, de vagy ezerszer olcsóbb, így helyettesítheti az iparban a gyémántot a különféle csiszo- lási és vágási műveletekben. SZÁMÍTÓGÉP A TÖLTŐTOLLBAN A japán Hoszi Denki cég szupermini elektronikus számítógépet tervezett. Ez belefér egy közönséges töltőtollba. A számítógép elvégzi a négy alapműveletet, gyököt von, és kiszámítja a százalékokat. A számok és az eritmetikai műveletek kiválasztása egy gyűrű és egy gomb segítségével történik. A gyűrű a tollon, a gomb a toll alján helyezkedik el. A számítások eredményei egy hosszúkás, nagyítóüveggel fedett nyílásban jelennek meg. A „számoló” toll hossza 15 cm, átmérője 1,4 cm. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL Hordozható légszennyezésmérő készülék gyártását kezdte meg egy szmolenszki vállalat. Az elektronikus berendezést — amely 50 másodperc alatt 5000 mikroszkopikus méretű porszemecskét képes megszámolni — a Szovjetunió valamennyi városában alkalmazzák majd. Szovjet mérnökök „Tájfun” néven új légpárnás terepjáró kocsit hoítak létre. A kocsi vízen és mocsaras területeken 120 kilométeres sebességgel, 2 tonna teherrel képes haladni. Amikor az első világháború éveiben először emelkedtek fel fényképezőgépekkel felszerelt repülőgépek felderítési céllal a levegőbe, senki sem gondolta, hogy a légifelvételek alig fél évszázaddal később milyen felbecsülhetetlen értékű szolgálatot tesznek a leg- jkülönbözőbb tudományágakban. A légifényképezés eredményeit hosszú ideig többnyire csak a térképészek használták. A légifelvételek alapján történő térképkészítés (légi fotogrammetria) segítségével nagyrészt kiküszöbölhető a fáradságos terepi munka, hiszen a méréseket nem közvetlenül a föld felszínén, hanem annak légifényképein hajtják végre. Felhasználásukkal a térképek zömmel irodai munkával, korszerű kiértékelő berendezések, rajzológépek és számítógépek segítségével készülnek, minden más módszernél gyorsabban, gazdaságosabban. Hamar kiderült, hogy a légifényképezés nemcsak térképészeti célokra alkalmas. A technika fejlődése egyre korszerűbb fényképező berendezéseket és különleges filmanyagokat állított elő. Fényképezés ma már nemcsak az elektromágneses hullámtarto- móny látható részében (360— 720 millimikron között) lehetséges, hanem kiterjeszthető a 290—110 millimikron hullám- hosszúságok közötti sávra is. A különleges filmanyagok (fekete-fehér és színes infra) fel- használása számos, egyébként rejtve maradó részlet felderítésére ad lehetőséget, ami felkeltette a legkülönbözőbb tudományágak érdeklődését, így napjainkban egyre gyakrabban készülnek nem térképészeti célokat szolgáló légifelvételek (interpretációs felvételek). A geológiai kutatásnál a légjfelvételekből következtetni lehet a kőzetrétegek vonulására, csapására, dőlésére, törések, esetleges antiklinálisok, színklinálisok jelenlétére, így azok közvetve új nyersanyagenergiahordozó lelőhelyek felkutatásához nyújtanak segítséget. Az oxidálódó érctömegek hője, a geotermikus anomáliák, hévízforrások kitűnően felismerhetők az infra-tarto- mányban különösen érzékeny fekete-fehér és színes infravörös felvételeken. Igen jó szolgálatot tesz a repülőgépről végzett kutatás az archeológiában. A légifényképeken sok olyan tereptárgy is kimutatható, amely közvetlen közelről nem észlelhető, vagy éppen hatalmas méreténél fogva a földönjáró ember számára felismerhetet- len. Egyedül a Szovjetunió területén csaknem 200, a föld vagy a homok mélyén rejtőző ősi várost, települést sikerült felderíteni ilyen módon. Széles körben alkalmazzák a légifényképeket az erdészetben is. A színes infra-felvéte- lekből felderíthető az ipartelepek, rovarok stb. erdőt pusztító tevékenysége, mert más színárnyalat uralkodik az egészséges, s más a sorvadó növényzetnél. Különösen nagy lehetősége van a légifényképek felhasználásának a vízgazdálkodásban. A fekete-fehér és színes infra-felvételek kitűnően fel- használhatók a talajviszonyok, szivárgók és források, átázott töltésszakaszok, régi alagcső- rendszerek stb. felderítésére, mert a nedves területek csak nagyon kevéssé verik vissza az infravörös sugárzást. Segítségükkel minden módszernél gyorsabban és pontosabban deríthetők fel az ár-, belvíz által elöntött területek és az okozott kártételek, valamint a vízfolyások állapotában bekövetkező változások. Alkalmazásuk lehetőséget ad a vízfolyások múltjába való betekintésre, mivel jól felismerhetők rajtuk az elhagyott medrek, morotvók. Kitűnően tanulmányozható segítségükkel a folyószabályozási műtárgyak működése és felderíthető, hogy a meder mely helyén akad el könnyen a levonuló jég és hol van szükség a szabályozásra. Szinte egyedülálló lehetőséget biztosítanak az infra- és színes infra-felvételek a vízszennyezettség, a tavak és tározók fel- iszapolódásának vizsgálatára, mivel a „leképezés” a szeny- nyeződés miatt bekövetkező hőmérséklet, átlátszóság, valamint az élővilágban fellépő változás, illetve a hordalék hatására végbemenő zavaroso- dás esetén eltolódik az infravörös tartomány felé. A különböző filmanyagú légifényképek a földünk felszínének egészen új arcát mutatják be. Biztosnak látszik, hogy a geológiai-geofizikai kutatásban éppúgy, mint a régészet, erdészet vagy a vízgazdálkodás területén az egyre korszerűbb módszerekkel végzett légifényképezés számos kimagasló eredmény eléréséhez mind jelentősebb mértékben fog hozzájárulni. Bruhács László Harc a vizek tisztaságáért A hatalmas ludwigshafeni vegyi kombinát, az NSZK-beli BASF megépítette a világ egyik legnagyobb szennyvizderitő-művét, amely évi 250 millió köbméternyi szennyvíz kémiai közömbösítését és biológiai tisztítását végzi el. A kivételes méretű és kapacitású szenny, vizderitö-művet mindössze 20 hónap alatt hozták létre.
