Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-29 / 87. szám

1975. március 29., szombat Dtmantuit napló 3 Szinorabbak lesznek a hatósánok Földhányásokon, árkokon, pallókon bukdácsoló emberek, — a karikaturisták gyakori té­mája. Kevésbé humorosan, de ugyancsak gyakori téma ez az utóbbi hónapok közlekedéssel foglalkozó tanácskozásain. Miért tartanak Pécsett az út­átvágások, közműfektetések bosszantóan hosszú ideig? Miért zavarják ezek a munkák indokolatlanul a forgalmat? Miért szakszerűtlenül állítják helyre az útburkolatot? Miért „liberálisak" a hatóságok az engedélyek kiadásával? Sfoly­tathatnánk a kérdések sorát... A kérdésekre az engedélye­ket kiadó hatóságoknál; a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságánál és a Városi Tanács építésügyi, köz­lekedési és vízügyi osztályán kerestünk választ. A Közúti Igazgatóság köny- nyebb helyzetben van, mert a KPM-utakat többnyire csak ke­resztezik a közművek. A keresz­tezés pedig nyilván kevesebb erőt követel az építőktől, így rövidebb ideig is tart a mun­ka. Nem beszélve arról, hogy a KPM-utak külső szakaszain — lakott területen kívül — csak útátfúrást engedélyeznek mé­lyen a burkolat alatt, így a munkálatok bármeddig is tar­tanak, nem zavarják a forgal­mat. Lakott területen — a beépí­tettség miatt — többnyire nincs lehetőség átfúrásra, itt a köz­műfektetéseknél, javításoknál le kell zárni az utat. A KPM vi­szont nagyon megszigorította a hatósági engedélyek kiadását, s a feltételek megtartását ha­sonló szigorral ellenőrzi is. Ha valamelyik vállalat fel akarja vágni az utat, helyszín­rajzokkal, tervekkel együtt en­gedélyt kér. Megállapodnak a munka időtartamáról. Ez több­nyire alku tárgya, mert a ki­vitelező mindig több napot kér, kis „rátartással" szeretne dol­gozni. Végül megegyeznek a kezdés és — ami a legfonto­sabb — a befejezés határide­jében, a burkolat helyreállítá­sának módjában. A Közúti Igazgatóság követ­kezetes a számonkérésben is. Ha a kivitelező a megadott időre nem fejezi be a munkát, vagy szakszerűtlenül állítja helyre az utat, büntetést fizet. A helyreállítás szakszerűsé­gével és határidejével van a legtöbb probléma. A felvágott útburkolatot csak öntött asz­falttal lehet pótolni, ilyent vi­szont Pécsett csak a Köztisz­tasági Vállalat gyárt. A vál­lalatok szerződést kötnek a Köztisztaságival, az viszont nenr. mindig a megadott határidő re készíti el a burkolatot. A közlekedés biztonsága szempontjából lényeges, ho­gyan biztosítják táblákkal a munkaterületet. Többnyire ösz- sze-vissza. Gyakran a szab­ványtól eltérő táblákat helyez­nek el, ráadásul nem a meg­felelő helyre. Rendszeres pél­dául az 5 kilométeres sebes­ségkorlátozás, pedig o KRESZ ilyen táblát nem ismer. Ugyan­csak gondot okoz, hogy a mun­kák befejezése után is ott hagy­ják a táblákat. Többször felmerült, hogy egyes munkákat a forgalom za­varása nélkül, éjszaka kellene végezni. Történt is erre kísérlet; amiből végülis nappali munka lett. A közműfektetés, az út- felvógós ugyanis nagy zajjal jár, s a cSendrendeletet nem szabad megszegni. A Városi Tanács is megszi­gorította az engedélyek kiadá­sát. Épp az elmúlt hetekben készültek el az „Irányelvek Javult a lakosságnak nyújtott szolgáltatás Mérlegzáró közgyűlés — 15.3 millió forint értékű munkát végzett az elmúlt esz­tendőben a Pécsi Épületsze­relő és Karbantartó Ipari Szö­vetkezet 136 dolgozója. Az össztermelésnek több mint 20 százalékát a szolgáltatási munkák adják — mondta egyebek között Németh Já­nos elnök, a Pécsi Épület- szerelő és Karbantartó Ipari Szövetkezet mérlegzáró köz­gyűlésén, melyet tegnap dél­után rendeztek meg Pécsett a KISZÖV székhazában. Az elmúlt évben valameny- nyi lakossági szolgáltatási kérésnek eleget tett a szö­vetkezet, ezen munkák értéke megközelítette a 800 ezer fo­rintot. Az egy dolgozóra jutó termelési érték elérte a 112 ezer forintot A szövetkezet elnöke beszámolt arról is, hogy'a költségek nagyarányú csökkentésével 1973-hoz ké­pest tavaly a nyereség meg­kétszereződött A jó eredmények ellenére akad probléma szép szám­mal a szövetkezetnél: rendkí­vül sok volt a „vándormadár" — a tavalyi esztendőben 156- an léptek be és ugyanennyien léptek ki a szövetkezetből. És még egy riasztó adat: 871 igazolatlan nap volt ta­valy a szövetkezetben: min­den dolgozóra 6,5 igazolat­lan munkanap jut. A mulasz­tások miatt 11 dolgozótól tel­jes egészében megvonták a nyereséget. A tervek szerint az idén változatlan létszámmal 16,5 millió forint értékű munkát akar elvégezni a szövetkezet, mely több mint egymillió fo­rinttal több mint tavaly volt. A (elásott Janus Pannonius utca. Pécs város tanácsi útjainak, gyalogútjainak és útmenti zöld­területeinek felbontásával, el­foglalásával járó munkálatok hatósági engedélyezési eljárásá­ra”. A hosszú cím megnöveke­dett szigort takar. Persze a szigor sem alkalmazható min­denkor. A gázvezeték-fektetés — a megszigorított biztonság- technikai előírások miatt — nagyon időigényes munka, ezt rövidíteni nemigen lehet. A közműfektetési munkák koordi­nálását, a szakszerű terveket és a szakszerű burkolathelyre- állitást, a jól elhelyezett jelző­táblákat viszont meg lehet kö­vetelni. A tanács gondosan ügyel ar­ra, hogy anyaghiány miatt ne álljon a munka. Ha valahol ilyent észlelnek és rövidesen nem várható a megrendelt és visszaigazolt anyag, betemetik az árkot... A tanács többféle határo­zathoz köti a munkák elkezdé­sét. Egy általános engedély­ben megszabja az ütemezést, a burkolat helyreállítását. Egy másik engedélyen szerepel, hogy a kivitelező milyen közúti jelzéseket köteles elhelyezni a munkaterület körül, s miképp köteles tájékoztatni egy táblán a lakosságot az ott folyó mun­kákról. Rendelkezik többek kö­zött a szemétszállításról, a csa­padékvíz-elvezetésről, a mun­kahely környékének tisztításá­ról, a közterület-foglalási díj­ról stb. Ezek az engedélyek azonban csak a rendőrhatóság jóváhagyásával érvényesek. Gyakori panasz, hogy jófor­mán el sem vonult az egyik közműfektető, alig temette be az árkot, néhány hét múlva ott a másik, s újra felvágja ugyan­azt az utcát. Ezért a tanács az eddigieknél átgondoltabban szeretné egyeztetni a közmű­építők munkáját, hogy a fris­sen helyreállított burkolatot ne vágják fel újból. Az útfelvágásokról szóló új irányelveket 1975. július 31-ig vezetik be. A tanács mindent meg szeretne tenni — ami a mai gazdasági, technikai fej­lettség mellett lehetséges, — hogy ezek a munkák gyorsab­ban és szakszerűbben történ­jenek. Ennek érdekében, ha éj­szakai munkára nem is, de szombatira, vasárnapira köte­lezni fogja a kivitelezőket. A gázvezeték-fektetés idejét — ezzel mostanában sokat ta­lálkozunk Pécsett — nem lehet rövidíteni. Az előre nem lát­ható, régi közművek felbukka­nását nem lehet megakadá­lyozni. A történelmi belváros­ban gyakran előkerülő régésze­ti értékek miatti kényszerpihe­nőt sem lehet megszüntetni, így tehát a szigorítások ellené­re a belvárosi ostromállapo­tokkal még jó ideig számolnunk kell. Panics György NEM CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰEK... Nálunk, sajnos eléggé ismeret­ien ez a jelzés: ahol ezt a táblái látják, abban az épületben gu­ruló kocsival is lehet közlekedni. Meleghangú, érzelmes riport­ra készültem. És amikor dr. Ró­zsahegyi Istvánnal befejeztük a beszélgetést, sziklaszilánJan el­határoztam, hogy ezt a két szót: sajnálat, szánakozás egyetlen egyszer sem fogom le­írni. * A humánus közvélemény és a hivatalos szóhasználat szeren­csére elég hamar elfelejtette ezt a hangzásában is sértő, ke­gyetlen kifejezést: nyomorékok. Kreált helyette másikat: csök­kent munkaképességűek. — örülök, hogy az egészség- ügyi törvényben már módosí­tották ezt a kifejezést is, — mondja dr. Rózsahegyi István, oz Országos Munka- és Ozem- egészségügyi Intézet klinikai osztályának vezetője — mert két okból sem felel meg: bántó és nem igaz ... — Nem igaz? — Alkalmas ön például ko­hásznak? — Nem, nem hiszem __ — Agysebésznek? — Nem. — Ezek szerint ön is csökkent munkaképességű? Igen. ha így vizsgáljuk a dolgokat, persze, hogy az, mint ahogy mindenki, aki alkalmatlan valamelyik szakmára. Mert ugye az kép­telenség, hogy mindenki minden munkaterületen teljes értékű ember legyen, — tehát meg kell találni számára a megfelelő helyet. Ez a helyzet a korláto­zott vagy megváltozott munka­képességűekkel is. Alapelvünk: nem azt kell vizsgálni, hogy egy-egy ember milyen képessé­gét vesztette el, hanem azt hogy mi maradt meg ... * Festményekről készült repro­dukciókat tartok a kezemben, és egy pillanatra ágaskodik bennem a hitetlenkedés. Az egyik a buranoi kanálisról ké­szült meleg színekkel és olyan aprólékos részletgazdagsággal, mint egy fénykép ... A festmé­nyeket olyan emberek készítet­ték, akiknek mindkét karjuk hiányzik, - szájjal és lábbal dolgoztak az ecsettel... A sérült ember alkalmazko­dóképességének bizonyítására dr. Rózsahegyi Istvánnak egész dokumentum-gyűjteménye van? Mire is képes oz ember? Egy amerikai ifjú, Ray Ewry, a „gu­miember" az 1900-as olimpián helyből távol-, magas-, és hár­masugrásban aranyérmet nyert, és még két olimpián ő szerez­te meg o babérokat Ez a fia­talember gyermekparalízisben szenvedett, s csak húszéves ko­rára tanult meg járni... Egy NSZK-beli mozgássérült kislány Wilma Rudolph, több futószám­ban szerzett aranyérmet a ma­gyar Takács Károly céllövésben világbajnok lett — miután bal­eset következtében elvesztette o jobb karját Egy gyöngyösi ge­rincsérült fiatalember elvégezte az egyetemet — és könyvet irt a gerincsérültek pszichikai prob­lémáiról ... De nemcsak a sportban bizonyítottak. Az USA- ban vizsgálatot végeztek a ne­kik megfelelő munkahelyen dol­gozó szívbetegekkel: munkatel­jesítményüket összehasonlították azt ott dolgozó egészséges em­berekével. Kiderült hogy a szív­betegek többet teljesítettek, ke­vesebbet hiányoztak, és jóval kevesebbszer változtattak mun­kahelyet ... Csőként munkaképességűek? Dehogy. Csak meg kell találni számukra a megfelelő tevékeny­ségi területet és teljes értékű emberek, — pszichikoilag is ... * Munkába állításuk, megma­radt képességeik kamatoztatása nemcsak az ő érdekük, a tár­sadalomé is. Nagy szavok he­lyett egy 1960-os NDK-beli adat: azzal, hogy a tüdő-tuber­kolózisból gyógyult betegek egy részét nem tudták megfelelően rehabilitálni (visszavezetni a ne­kik megfelelő munkára és szo­ciális körülmények közé) egy év alatt 785,2 millió márkát vesz­tett az állam táppénzben, ápo­lási költségben és termelési ki­esésben. Egy amerikai becslés szerint, ha a kétmillió körüli szívbetegnek megfelelő munka­helyet találnának, s dolgozhat­nának, 3 milliárd dollárral nö­vekedne a nemzeti jövedelem... Nálunk nem végeztek még hasonló számításokat, — de így sem nehéz elképzelni, hogy mi­lyen hihetetlenül nagy munka- erőtartalékkal rendelkezünk, ha megtaláljuk a korlátozott vagy megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának módját. Már pedig minden embernek lehet megfelelő munkahelyet találni. Valóban minden em­bernek. Decemberben például leállt egy fontos építkezés a krónikus segédmunkás-hiány miatt. Küldtek oda 40 értelmi fogyatékos fiatalembert, akik­nek külön munkásszállást ren­deztek be, megfelelő felügye­lettel, — és ezek az emberek kitűnően ellátták a segédmun­kát. Pedig kétharmad részük inbecilis volt, vagyis igen nagy­fokú értelmi fogyatékosságban szenvedett... Talán groteszknek hat, de egyik vagy másik munkahelyen előnyösnek bizonyul bizonyos testi fogyatékosság: évtizedek­kel ezelőtt a Csepeli Kerékpár­gyárban kísérletképpen vako­kat állítottak be kaliber ellen­őrzésre meósnak. Hibátlanabbul dolgoztak, mint a látók. A sü­ket-némák kiválóan alkalmaz­hatók a zajos üzemekben, ahol a jól hallók képtelenek beszél­ni egymással, ők pedig meg­tanulnak szájról olvasni, s szá­mukra már nem ártalmas a zaj... * A kulcsszó, ami ezeknek az embereknek az újbóli életet je­lenti: rehabilitáció. Ez pedig, dr. Rózsahegyi István megfogal­mazása szerint, ,,a társadalom szervezett és tervszerű s’egít- sége ahhoz, hogy az egészségé­ben, testi épenségében károso­dott embert a lehetőség sze­rint maximális módon lehessen mind testi, mind szellemi, anya­gi, szociális és munka vonatko­zásában helyreállítani." — Ez a definíció. Mi a valós helyzet? — Sokat beszélünk róla, és még távolról sem eleget te­szünk érte. A közvélemény fel­fogását, alapállását kell meg­változtatni. Hol van nálunk olyan szórakozóhely, színház, mozi, szálloda, közintézmény, ahol mozgássérültek is közle­kedhetnek? Mindenütt lépcsők, magas küszöbök akadályozzák a mozgásukat. Meghívtak égy előadásra, építészekhez: arról beszélt volna, külföldön milyen építészeti megoldásokkal segí­tenek a mozgássérülteknek. Ta­lán három embert érdekelt a téma. Pedig Magyarországon — az idős emberek korlátozott mozgásképességét is számítva minden tizedik lakos moz­gássérült ... Sokan félreértik a szándékot a munkába állítás­kor is: nem jótékonykodásról van szó, s nem arról, hogy lát­szat munkahelyet kreáljunk a számukra,. hanem hogy meg­keressük azt a munkahelyet. S ha megtaláltuk, - márpedig még a súlyos szívbeteg számá­ra is lehet találni — akkor azo­nos követelményekkel kell fel­lépni velük szemben. Persze ehhez is a szemlélet változásá­ra van szükség. Működik nálunk is rehabilitá­ciós társaság. Foglalkoznak ez­zel a kérdéssel az Egészség- ügyi, a Munkaügyi, az Ok­tatásügyi Minisztériumban és egy sereg szakminisztériumban, - de hiányzik az összehangolt­ság. Tulajdonképpen nincs olyan szerv, amely összefoglal­ja, megtervezi ezt a munkát. * Jól tudom, emberekről van szó. A munkaerőhelyzetre, a pénzügyi kihatásokra való hi­vatkozás csupán annak alátá­masztására szolgált, hogy ná­lunk a társadalom embersége és anyagi érdeke egybeesik. D. Kónya József A festőművésznek — aki ezt a képet készítette — nincs karja. Lábbal és szájjal kezelte az ecsetet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents