Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-03 / 61. szám

II Turistaidény előtt d vám~ és dvwiaszabáíyakrőí Hol a határ? Vannak, akik szo­rongva lépik át az or­szághatárt, mert nem tudják, nem hágnak-e át másfajta határo­kat is ... A vám- és devizaszabályok, elő­írások tavaly óta alig változtak, mégis — ilyen­kor, a túristaidény kö­zeledtével - szükséges a legfontosabb ismere­tek felidézése. A Vám- és Pénzügyőrség Bara­nya megyei Parancs­nokságának tapaszta­latai szerint ugyanis néhány jogszabályt az emberek többfélekép­pen értelmeznek ... Emelkedett a deviza szabály- sértést képező összeg határa: 3000 forintig szabálysértést kö­vet el az utas, ezen felül bűn­tettet. Fontos: mindig a belföldi ér­ték a mérvadó. Nem lehet te­hát arra hivatkozni, hogy a szövet métere mondjuk egy di­nárba került... A hazai érték ennél jóval több, s a vámok — egyebek mellett — éppen a hazai áruk védelmét is szol­gálják. Címletkorlátozás A rendelkezés szerint a kül­földi fizetőeszközt csak megha­tározott célra szabad felhasz­nálni. Magyarán: aki turista útlevéllel — s az arra kiváltott dinárösszeggel — Jugoszláviá­ba utazik, nem jöhet másnap haza telepakolva áruval. Az­az jöhet, de ilyenkor a vám­szervek megvizsgálják, mire for­dította az üdülési és turista cé­lokra kapott pénzt... A pénznél maradva: a ren­delkezés szerint Magyarország­ról 400 forintot szabad külföld­re kivinni, 100 forintosokban, vagy ennél kisebb címletekben. Ha valaki 500 forintost, vagy 500 forintosokat visz ki, az egész összeg alapján indíta­nak eljárást, mert a korlátozás éppen a címletre szól. Azaz: akit ilyenen rajtakapnak, nem kapja vissza az egyébként ki­vihető 400 forintot sem. Az új szabályok 1 értelmében mindenki tarthat magánál — kiviheti, behozhatja — megha­tározott mennyiségű valutát. De ennek az eredetét igazolni kell, mégpedig elsősorban a forint védelmében. Devizaérde­keinket sértő árfolyamon ugyan­is tilos valutát vásárolni ... Nem ismerik... A vámszervek tapasztalatai szerint sok utas nem ismeri a vámárunyilatkozat kitöltésének módját, s ebből a visszautazás­nál viták adódhatnak. A vám­árunyilatkozat hátlapján egyéb­ként elolvashatok a legfonto­sabb tudnivalók, amelyeket ér­demes áttanulmányozni. Az egyéni útlevéllel utazók 8000 forint belföldi forgalmi értéknek megfelelő árut hoz­hatnak be, ebből 4000 forint értéket vámmentesen, ha az nem kereskedelmi mennyiség. Például: behozhat valaki vám­mentesen három inget. Ha ha­tot hoz be, a másik három után a belföldi forgalmi érték 80 százalékát kell vám címén Ismét fűtenek Csőtörés miatt szünetelt a fű­tés és a melegvízszolgáltatás Újmecsekalján február 28-tól március elsejéig. Szombaton este 20 órára a Pécsi Hőszol­gáltató Vállalat dolgozói elhá­rították a hibát, mely .1200 fo­gyasztót érintett. A belföldi érték számít Kempingbe konzervvel... Mikor bűntett? megfizetni. A hetedik inget azonban már vámfizetés mel­lett sem hozhatja be, mert ez már kereskedelmi mennyiség­nek számít, nem vámkezelhető. A csoportos útlevéllel utazók a szocialista országokból — Jugoszlávia kivételével — 4000, a nem szocialista országokból 1000 forint értéket hozhatnak be vámmentesen. Ez utóbbinál az összérték 2000 forint lehet. Kiutazásnál a vámárunyilat­kozatra minden tartós haszná­lati tárgyat rá kell vezetni és igazoltatni, mert csak így lehet vámmentesen visszahozni. Nem az érték számít, hanem az a tény, hogy tartós használati tárgy. Kivéve a karórát, jegy­gyűrűt, pecsétgyűrűt — mint személyes holmit — de egy nagyértékű karkötőt például már fel kell tüntetni. A film­felvevőgépnek, értékes fényké­pezőgépnek stb. a típusa mel­lett a gyári számát is célszerű feltüntetni, hogy visszafelé azo­nosítható legyen. Az úgynevezett útiholmi — kivéve a tartós használati tár­gyakat — nem tartozik a vám­áruk közé. Tartós használati tárgyakat egyébként külföldön eladni, elajándékozni tilos. Ugyanez érvényes fordítva is: ha külföldi állampolgár útihol­miként hoz magával tartós használati tárgyat, azt itt el­ajándékozni, elfogadni tilos. Az ajándékba hozott tárgya­kért ugyanis vámot kell fizetni. S egy idevágó rendelkezés, melyet kevesen ismernek: be­hozatali előjegyzésben vámke­zelt külföldi rendszámú sze­mélygépkocsit Magyarországon magyar állampolgárnak hasz­nálatra átengedni tilos. Eltérő szabályok Végül egy fontos szabály a legkevésbé tartós tárgyakról: sok magyar turista utazik kül­földi kempingbe két hétre való élelmiszerrel felpakolva. Pedig ez tilos, mert Magyarországról — meghatározott élelmiszerek­ből — három napra valót vi­het magával az utas, s ez faj­tánként fél kilónál több nem lehet. A konzerv is ide érten­dő .. . * Utazás előtt érdemes megis­merkedni az illető ország vagy országok vámszabályaival is, mert bizonyos tárgyat, árut egyik országba be lehet vinni, a másikba nem. Csak érdekes­ségképpen: a Szovjetunióba például a gépjárművel való ki és beutazáskor engedély nél­kül vihető be, illetve hozható ki három kanna — 60 liter — benzin. Ausztriába csak a gépjármű tankjában lévő meny- nyiség vihető be vámmentesen, a kihozatal tekintetében nincs korlátozás. Ugyanakkor Ju­goszláviába kannában sem be­vinni, sem onnan kihozni üzem­anyagot nem szabad. Magyar- országról sem. Korszerűbb pálya nyolcvan­millióért Újabb vasúti pályakor­szerűsítés. Rövidesen, a ter­vek szerint a nyár elején, megkezdődik a Bükkösd és Szentlőrinc közötti vasút- szMkasz pályakorszerűsítése mintegy tíz kilométer hosz- szan, nyolcvan millió fo­rint értékben a MÁV Pécsi Igazgatósága területén. Új töltést építenek, a kábele­ket, vezetékeket helyezik át, felszerelik a korszerű bizto­sítási berendezéseket. Ezen kívül új megállóhely készül Cserdi-Helesfánál. iillii S Az Országos Anyag- és Ár­hivatal a napokban tette köz­zé a múlt év negyedik negye­dében tartott árellenőrzései­nek tapasztalatait. Ezúttal ke­vesebb szabálytalanságra de­rült fény, mint korábban, ám így sem volt ritka a megen­gedett árak túllépése, a hely­KÉSZUL AZ ÚJ DÍSZTRIBÜN A DÓZSA GYÖRGY ÚTON. A Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalat dolgozói készítik az új dísztribünt Budapesten, a Felszabadulási téren. (MTI Fotó) Vasárnap folytatódott, illetve befejeződött Budapest, vala­mint Zala, Nógrád, Pest, Győr- Sopron és Somogy megye kom­munistáinak szombaton kezdő­dött küldöttértekezlete. Somogy Somogy megye kommunistái szombaton és vasárnao Ka­posvárott, a Dorottya Szálló nagytermében tartották meg kétnapos pártértekezletüket, amelyen részt vett Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottsá­Felvételt hirdetünk Pécs és Pécs környéki, valamint dunántúli munkahelyeinkre. Felveszünk: VILLANYSZERELŐ SZAK ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT FOLYAMATOS MUNKÁRA. Bérezés teljesítmény alapján. Felveszünk : pécsi telephelyünkre egész évben foglalkoztatható NYUGDÍJAS ÉJJELIŐRÖKET. Jelentkezés és felvilágosítás: VILLANYSZERELÖIPARI VÁLLALAT PÉCSI KIRENDELTSÉGE, Pécs, Rákóczi út 65—67. Hétfőtől—péntekig, 8—12 óráig. gának tagja, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke. Az értekezleten Szigeti István, a Megyei Pártbizottság titkára, Böhm József, a Megyei Tanács elnöke, Bernáth Ferenc, a Nagyberki Tsz elnöke, dr. Szo- kola Károlyné, a Megyei Ta­nács Továbbképző Intézetének vezetője elnökölt. A Megyei Pártbizottság írá­sos beszámolójához Varga Pé­ter, első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában felszó­lalt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, továbbá 23 kül­dött. A vitában elhangzottakat Varga Péter foglalta össze. A pártértekezlet ezután megvá­lasztotta a Megyei Pártbizott­ság tagjait, valamint a XI. kongresszus Somogy megyei küldötteit. A Pártbizottság meg­tartotta első ülését, s ezen a Megyei Pártbizottság első tit­kárává Varga Pétert, titkárává pedig Bogó Lászlót, Honfi Ist­vánt és Tanai Imrét választot­ták meg. nagykanizsai Dunántúli Kőolaj­ipari Gépgyár motorszerelője és Darabos Sándorné, a Zala­egerszegi Ruhagyár munkásnő­je elnökölt. A Megyei Pártbizottság írá­sos beszámolójához Varga Gyula első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában felszólalt Benke Valéria, továbbá 23 küldött. A vitában elhangzottakat Varga Gyula foglalta össze, majd a pártértekezlet megvá­lasztotta a Megyei Pártbizott­ságot és a XI. kongresszus za­lai küldötteit. A Megyei Pártbizottság első ülésén első titkárává Varga Gyulát, titkáraivá Baranyai Já­nost, dr. Csokona Sándort és Tóth Lajost választották meg. A Zala megyei pártértekez­leten résztvett Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, .a Társadalmi Szem­le szerkesztő bizottságának el­nöke. A pártértekezleten Bara­nyai János, a Megyei Pártbi­zottság titkára, Spilák Lajosné, a Zala megyei Tanács osztály- vezetője, Borbély Ferenc, a Vasárna a csepeli sportcsar­nokban a beszámoló feletti vi­tával folytatódott a budapesti pártértekezlet. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára. A felszólalásokra Ka­tona Imre, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára válaszolt, majd megválasztották a Buda­pesti Pártbizottságot, valamint a XI. pártkongresszuson részt­vevő 186 budapesti küldöttet. A Budapesti Pártbizottság el­ső titkárának Katona Imrét, titkárainak Gérnyi Kálmánt, Ki­rály Andrásáét, dr. Molnár Endrét és Somogyi Sándort vá­lasztották meg. telen kalkuláció, s emiatt az árhatóságoknak háromezer esetben kellett felelősségrevo- nást kezdeményezniük. A bur­kolt áremelések veszélye tehát fennáll. A képet baranyai színekkel is aláfesthetjük, de a kép ettől nem lesz rózsaszínűbb. Rend­szeres olvasói vagyunk a ta­nácsok ipari osztályai 'jelenté­seinek, melyekben hónapról hónapra hírt adnak árellenőr­zéseikről. E jelentések gyakori visszatérője: a meg nem enge­dett nyereség, amely a helyte­len és szabálytalan árképzés­ből adódik. A tanács természe­tesen ilyenkor szabálysértési eljárást, sőt, bűnvádi eljárást is kezdeményezett, s intézke­dett a tisztességtelen nyereség elvonásáról. Elvonások A Baranya megyei Bevételi Hivatal revizorai is utánanéz­tek néhányszor tavalyi pénz­ügyi ellenőrzéseik során az árvetéseknek. A tapasztalatok távolról sem megnyugtatóak. A revizorok az érintett válla­latoknál sajnálattal állapítot­ták meg: az árkalkulációs irányelvek gyakorlatilag nem érvényesülnek úgy, ahogy kel­lene. A vállalatok egy része nem készíti el az önköltségi szabályzatot, vagy ha el is készíti, nem érvényesíti. Ha például a drágább anyag he­lyett olcsóbbat építenek be, nem korrigálják az árvetést, nem lesz olcsóbb a termék. Kirívó esettel is találkoztak, amikor a megyei szikvíz és szeszipari vállalatunk drágáb­ban hozta forgalomba üdítő­italát. A minőségvizsgáló in­tézet ugyanis kimutatta, ugyanarról az üdítőitalról van szó, amit korábban is töltöt­tek, csak a neve változott meg, s vele — az ára. A bevételi hi­vatal 760 ezer forintnyi tisztes­ségtelen haszon elvonására tett javaslatot. Mondanunk sem kell, az egésznek a levét végsősoron mi, a fogyasztók ittuk meg. Kényes pontunk A termékek és a szolgálta­tások árai - egyik legkénye­sebb pontunk. Vigyáznunk kell az árakra, hiszen életszínvona­lunkról van szó. Tisztességes árvetéseket várunk tehát a vállalatoktól és a szövetkeze­tektől, annál is inkább, mivel - ha kilépnek kapujukon - ők is fogyasztók. Az árellenőrzé­sekkel foglalkozó hatóságok és társadalmi szervezetek szeren­csére - mintegy a gazdaság élő lelkiismereteként — odafi­gyelnek az árakra, ámbár min­den egyes árvetésre persze ők sem tudnak figyelni. Erre nincs is szükség, hiszen a vál­lalatok és szövetkezetek zöme betartja a „játékszabályokat". De igenis figyelni kell az árak­ra, mert innen is, onnan is fenyeget a burkolt áremelések veszélye, s keményen fellépni az ilyen törekvésekkel szem­ben. Mert az egyik oldalon plusz pénz ugyan, de nekünk a zse­bünkre megy. Miklósvári Zoltán — Új színben ezerszáz har­kányi kabin. A Harkányi Für­dő Vállalatnál több mint egy­millió forint értékben most vég­zik a festést. Piros, zöld, kék, sárga színt kap 11 ezer négy­zetméternyi fafelület, így pél­dául az 1100 darab kabin. Májusban a harkányi fürdő új színben várja már vendé­geit. tiétföi □ Háromezer feleiőssérrevonas Az Országos Anyag- és Árhivatal ellenőrzéseinek tapasztalatai

Next

/
Thumbnails
Contents