Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-27 / 85. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 85. szám 1975. március 27., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az erkölcsi kötelességtudatról A z ember erkölcsi értékét az adja meg, hogy milyen fejlettségi fokon áll kötelességtudata, hogyan cselekszik, mit tesz kötelességének teljesítése során. A kötelesség felismerése, a vele való érzelmi azonosulás, és teljesítésének gyakorlata az ember erkölcsi fejlettségének fokmérője. A kötelességtudat nélküli ember erkölcsi értelemben nulla, az etika nyelvén erkölcstelen, amorális lény. Az ilyen embert minden társadalom megvetette, büntetéssel sújtotta: erőszakkal kény- szerítette kötelességének teljesítésére. Az ősi társadalmi közösségekben testcsonkítás, súlyosabb esetben halálbüntetés járt a kötelesség elmulasztásáért. Bibliai példáknak is egész sora bizonyítja, milyen súlyos büntetés járt a kötelességszegő embereknek az ősi kereszténység gyakorlatában. Persze soha nem Tétezett az embertől, a társadalomtól elszakított örök időktől létező, vagy velünk született kötelességtudat. A kötelesség társadalmi szükségszerűség, az emberiség mindennapi gyakorlata szülte. A kötelesség — mint etikai érték — tartalmi tekintetben állandó változáson, fejlődésen ment keresztül. Minden társadalom megfogalmazta és ma is megfogalmazza erkölcsi, jogi, politikai és egyéb szabályok formájában — írotton, vagy íratlanul a maga kötelesség rendszerét. A dolgozók részéről pedig mindig mélységes megvetés kísérte és kíséri ma is a kötelességükhöz hanyagul viszonyuló, vagy azt elmulasztó, erkölcstelen emberek magatartását. Az erkölcsi kötelesség fogcl- ,ma a szocializmus viszonyai között nagyon sokrétű. Alapvető tartalmát persze a szocializmus gazdasági, politikai és kulturális építésének konkrét feladata és mindenekelőtt a munka, mint kötelesség jelenti. De a munkától, mint erkölcsi kötelességtől nem lehet elválasztani a tanulást, a továbbképzést, a kulturálódás számos területét, a politikai és a társadalmi szervezetekben végzendő tevékenységet, s nem lehet figyelmen kívül hagyni a rendezett családi életet, a gyermek- nevelést, sőt, a pihenést sem, amelyek az egyén életének és erkölcsi kötelességének ugyancsak egy-egy formáját jelentik. E kötelességekben közvetlenül testesül meg az ember magánéletének és közéletének ösz- szekapcsolódása. Hiszen az egyén önművelésének, szakismeretének, kultúrájának, sajátos életmódjának eredményei a termelés és a társadalmi élet legkülönbözőbb területein végzett konkrét munkában közvetlenül társadalmivá válnak. Következésképpen az erkölcsi kötelességtudat társadalmi és egyéni szükségleteket, érdekeket is tartalmaz a szocializmus viszonyai között. A kötelességet tehát nemcsak külső eszmei és anyagi tényezők motiválják, hanem az egyes emberek közvetlen létérdekeihez is kapcsolódik. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy nemcsak azok vétenek erkölcsi kötelességeik ellen, akik magánérdekektől ösztönözve elhanyagolnak társadalmi feladatokat, hanem azok is, akik társadalmi túlterheltségre hivatkozva „megfeledkeznek" például a gyermekeik szocialista szellemű .neveléséről, családjuk vagy idős szüleik szeretetteljes gondozásáról stb. Az erkölcsi kötelességtudat nem a társadalmi jelentőségű feladatok mechanikus elfogadását, hanem alkotó átélését jelenti. Vagyis az ember külső és belső világának bonyolult kapcsolatában alakul ki az erkölcsi kötelességtudat. Éppen ezért senki sem kívánhatja, hogy vakon és formálisan teljesítsük kötelességünket, hiszen nem a vak buzgóságban van az erkölcsiség, hanem a társadalmi követelményeknek megfelelő, átgondolt, ésszerű és felelősségteljes megoldásában. A társadalmi kötelesség elvégzéséből eredő megelégedettség az egyéni boldogságnak is részévé válik, de csak abban az esetben, ha a kötelességként megfogalmazott feladatok elvégzését nem kizárólag, vagy elsősorban a felülről jött adminisztratív rendszabályok sora vagy a félelem diktálja. Voltak idők, amikor a kierőszakolt kötelességteljesítés általában együttjárt a durvasággal, a kezdeményezés és őszinte akarás elfojtásával. Ez egyfelől nemtörődömséget, egykedvűséget, passzív beletörődést, az emberek megalázását eredményezte, másfelől talp- nyalást, gerinctelenséget, felelőtlenséget, rideg emberi viszonyokat teremtett és nem eredményezett sem egyéni megelégedettséget, sem kollektív összeforrottsógot. Márpedig az erkölcsi kötelességtudatnak mélyen emocionális jellegéből eredően embereket, közösségeket összefogó jellege is van. Az emocionális élmények és nevelés ugyanis olyan tényezők, amelyek a társadalmi-politikai fejlődéssel kölcsönhatásban segítenek kiiktatni a durvaságot, az önelégültséget, az emberi méltóság bármilyen formában jelentkező megsértését. V égül hangsúlyozni kell, hogy a kötelességteljesítés erkölcsi tényezőit a szocializmus viszonyai között mindig egybe kell hangolni a társadalmi-állami irányítás más formáival, az anyagi érdekeltséggel és általában a törvényes rendszabályokkal. A szocialista társadalom építésének mai szakaszában különösen nagy a jelentősége az anyagi és erkölcsi tényezők egybehangolásának, a jogok és erkölcsi kötelességek világos körvonalazásának. Valamennyi becsületes és kötelességtudó dolgozó erkölcsi meggyőződé sét fogalmazta meg Kádár Jó nos elvtárs is a Központi Bi zottság beszámolójában: „Erő síteni kell azt a közszellemet amelyben a társadalom po zitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a fegyelmezetlenséget, a közösség megkárosítását. Arra törekszünk, hogy társadalmunk közszellemét illetően is a munka társadalma legyen, a végzett munka értéke szerint osz- szon erkölcsi és anyagi elismerést." Dr. Kiss István V"S-:y * i .................. ....................................................................A hazafiak felszabadították Hűé városát A VQK külügyminisztérium tiltakozása Katonai hírszerző szervek szerint a saigoni fegyveres erők szerdán feladták Hűé városát. A helyőrségnek az egykori császári székhely fellegvárában rekedt maradványai megadták magukat a Huéba harckocsikkal bevonuló felszabadító erőknek. Thieu, saigoni elnök, aki a rezsim alkotmánya értelmében a fegyveres erők legfelsőbb parancsnoka is, szerdán — a rádióban közvetített — napiparanccsal fordult a saigoni haderőkhöz. Felszólította a hadsereg tagjait, hogy tartóztassák fel az ellenséget, lendüljenek ellenoffenzivába, a végsőkig védjék meg az általuk ellenőrzött állásokat és frontvonalakat. A VDK külügyminisztériuma szerdáit — szóvivője útján — nyilatkozatot tett közzé. Ez hangoztatja: „Frederick Weyand tábonok, az Egyesült Államok szárazföldi hadseregének vezérkari főnöke 1975. március 26-ón Gerald Ford elnök utasítására az Egyesült Államokból Saigonba utazott, hogy felmérje a helyzetet, és tanulmányozza a Thieu-klikknek nyújtott katonai segély növelésének kérdését. Az Egyesült Államok egyidejűleg úgy határozott, hogy a dél-vietnami területi vizekre irányítja a „Hancock" helikopter-anyahaját, fedélzetén tengerészgyalogosokkal. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma a leghatározottabban elítéli a Vietnamról szóló párizsi megállapodás e durva megszegését az Egyesült Államok részéről." A nyilatkozat a továbbiakban leszögezi: az amerikaiak e magatartása azt mutatja, hogy a Ford-kormányzat a háború „vietnamizólását" célzó politikájának súlyos kudarcai ellenére továbbra sem hajlandó végetvetni Dél-Vietnamban elkötelezettségének, az országrész belügyeibe való beavatkozásának, hanem minden eszközzel igyekszik növelni a háborús, fasiszta Thieu-klikknek nyújtott segélyt. Célja ezzel a háború meghosszabbítása és az, hogy további bűncselekményeket kövessen el Dél-Vietnamban. I Jól vizsgáztak a termelési rendszerek Az elmúlt évben 11 százalékról több mint 47 százalékra nőtt a kukorica termelő rendszerek érdekeltségi területe a Pécsi Tsz Szövetség Tagszövetkezeteiben. A CPS-nek nyolc, a BKR-nek kilenc taggazdasága közel 14 ezer hektáron termelte zárt rendszerben a kukoricát. Nemcsak a terület de a termésátlag is nőtt a rendszerek működése nyomán, állapította meg tegnapi ülésén a Tsz Szövetség elnöksége. Míg a rendszeren kívüli gazdaságokban 42,8 mázsa addig a rendszerekhez tartozó üzemekben 54,3 mázsa volt a kukorica átlagtermése hektáronként. A bajai rendszer üzemei 5,670 hektár átlagában 48,3 mázsa, a CPS - vagy új nevén IKR - tag- gazdaságai 8 222 hektár átlagában 58,6 mázsa átlagtermést értek el. Míg 1973- ban 1,2 millió, addig 1974- ben 1,4 millió mázsa kukoricát állítottak elő a szövetség területén és ez a plusz 20 ezer tonna főként a rendszereknek köszönhető. Az elnökség megállapította, hogy 1975-ben a KITE belépésével a rendszerek további térhódítása várható. (Tudósítás a 2. Oldalon.) Széles körű társadalmi összefogásra van szükség Gyermek- és ifjúságvédelem Ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Országosan és Baranyában is növekvő gondot jelent a gyermek- és ifjúságvédelem jelenlegi helyzete. Időszerűvé vált a nevelőotthonok állapotának, felszereltségének javítása és a bennük folyó felelősségteljes munka színvonalának emelése. Erre ösztönöz a gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározat, az új családjogi törvény és az 1/1974/VI. 27./számú oktatási miniszteri rendelet is a gyámhatósági eljárásról, i Megelőző tevékenységet A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága - többek között — erről tárgyalt tegnap délelőtti ülésén Horváth Lajos elnökletével. Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője előterjesztésében az állami gondoskodás valamennyi területével foglalkozott. Ezek: a védő és óvó intézkedések, a családbaA gyermekgondozási szabadságon levő édesanyák mielőbbi munká- baállásának elősegítése érdekében úgynevezett „kismamaszalagot" állítottak fel a komlói Május 1. Ruhagyárban. A szalagon állandóan egy műszakban dolgozhatnak a fiatal édesanyák. Maletics László felv. fogadás, a rendkívüli segélyezés, a rendszeres nevelési segély, az intézeti elhelyezés, az eddigi értelemben vett állami gondozás és örökbefogadás. Baranyában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok valamivel az országos átlag fölé emelkednek. Ennek részben a cigánylakosság és a bejáró tanulók viszonylag magas létszáma a magyarázata. A veszélyeztetettség kiszűrésében, megszüntetésében nagy jelentősége van a rendszeresített megelőző tevékenységnek, amelynek hatáskörét tovább lehet bővKen - mint a beszámolóban is meg fogalmazódott — a tórsadalm lelkiismeret állandó ébrentartásával. A gyakorlatibb feladatot az állami gondozásba vétel jelenti. Az állami gondozottak száma megyénkben három év óta csökken. December 31-i nyilvántartás szerint Baranyában 1917 állami gondozott volt. A csökkenés az esetek felülvizsgálásának, újraértékelésének és a rendszeres pártfogói felügyelet megszervezésének köszönhető. A gondozottak többsége általános iskolás korú, és összlétszámúk csaknem negyven százaléka cigánygyermek. Növekszik a gyógypedagógiai intézeti nevelésre szoruló állami gondozottak száma. Pillanatnyilag ezekben az intézetekben a létszám fele állami gondozott. A nevelőotthonok állapota és a nevelői ellátottság nem kielégítő. Idén májusban új épületbe költözik a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet. Ez enyhíti majd a pécsi gondokat, de a többi nevelőotthon intenzív fejlesztésére is szükség van. A nevelők bérezése sem kielégítő. Ebben a vonatkozásban központi intézkedésekre van szükség. A munka színvonalának emelése érdekében megyei nevelési tanácsadó intézetet kell létrehozni - a már bevált városi intézet mintájára. (Folytatás a 2. oldalon.)
