Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-27 / 85. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 85. szám 1975. március 27., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az erkölcsi kötelességtudatról A z ember erkölcsi ér­tékét az adja meg, hogy milyen fejlett­ségi fokon áll kötelességtuda­ta, hogyan cselekszik, mit tesz kötelességének teljesítése so­rán. A kötelesség felismerése, a vele való érzelmi azonosulás, és teljesítésének gyakorlata az ember erkölcsi fejlettségének fokmérője. A kötelességtudat nélküli ember erkölcsi értelem­ben nulla, az etika nyelvén er­kölcstelen, amorális lény. Az ilyen embert minden tár­sadalom megvetette, büntetés­sel sújtotta: erőszakkal kény- szerítette kötelességének telje­sítésére. Az ősi társadalmi kö­zösségekben testcsonkítás, sú­lyosabb esetben halálbünte­tés járt a kötelesség elmulasz­tásáért. Bibliai példáknak is egész sora bizonyítja, milyen súlyos büntetés járt a köteles­ségszegő embereknek az ősi kereszténység gyakorlatában. Persze soha nem Tétezett az embertől, a társadalomtól el­szakított örök időktől létező, vagy velünk született köteles­ségtudat. A kötelesség társa­dalmi szükségszerűség, az em­beriség mindennapi gyakorlata szülte. A kötelesség — mint etikai érték — tartalmi tekintetben állandó változáson, fejlődésen ment keresztül. Minden társa­dalom megfogalmazta és ma is megfogalmazza erkölcsi, jo­gi, politikai és egyéb szabá­lyok formájában — írotton, vagy íratlanul a maga köte­lesség rendszerét. A dolgozók részéről pedig mindig mélysé­ges megvetés kísérte és kísé­ri ma is a kötelességükhöz ha­nyagul viszonyuló, vagy azt el­mulasztó, erkölcstelen emberek magatartását. Az erkölcsi kötelesség fogcl- ,ma a szocializmus viszonyai között nagyon sokrétű. Alapve­tő tartalmát persze a szocializ­mus gazdasági, politikai és kul­turális építésének konkrét fel­adata és mindenekelőtt a mun­ka, mint kötelesség jelenti. De a munkától, mint erkölcsi kö­telességtől nem lehet elválasz­tani a tanulást, a továbbkép­zést, a kulturálódás számos te­rületét, a politikai és a társa­dalmi szervezetekben végzendő tevékenységet, s nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni a rende­zett családi életet, a gyermek- nevelést, sőt, a pihenést sem, amelyek az egyén életének és erkölcsi kötelességének ugyan­csak egy-egy formáját jelentik. E kötelességekben közvetlenül testesül meg az ember magán­életének és közéletének ösz- szekapcsolódása. Hiszen az egyén önművelésének, szakis­meretének, kultúrájának, sa­játos életmódjának eredményei a termelés és a társadalmi élet legkülönbözőbb területein vég­zett konkrét munkában közvet­lenül társadalmivá válnak. Kö­vetkezésképpen az erkölcsi kö­telességtudat társadalmi és egyéni szükségleteket, érdeke­ket is tartalmaz a szocializmus viszonyai között. A kötelessé­get tehát nemcsak külső esz­mei és anyagi tényezők moti­válják, hanem az egyes embe­rek közvetlen létérdekeihez is kapcsolódik. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy nem­csak azok vétenek erkölcsi kö­telességeik ellen, akik magán­érdekektől ösztönözve elhanya­golnak társadalmi feladatokat, hanem azok is, akik társadalmi túlterheltségre hivatkozva „megfeledkeznek" például a gyermekeik szocialista szellemű .neveléséről, családjuk vagy idős szüleik szeretetteljes gon­dozásáról stb. Az erkölcsi kötelességtudat nem a társadalmi jelentőségű feladatok mechanikus elfoga­dását, hanem alkotó átélését jelenti. Vagyis az ember külső és belső világának bonyolult kapcsolatában alakul ki az er­kölcsi kötelességtudat. Éppen ezért senki sem kívánhatja, hogy vakon és formálisan tel­jesítsük kötelességünket, hiszen nem a vak buzgóságban van az erkölcsiség, hanem a tár­sadalmi követelményeknek megfelelő, átgondolt, ésszerű és felelősségteljes megoldásá­ban. A társadalmi kötelesség el­végzéséből eredő megelége­dettség az egyéni boldogság­nak is részévé válik, de csak abban az esetben, ha a köte­lességként megfogalmazott fel­adatok elvégzését nem kizáró­lag, vagy elsősorban a felül­ről jött adminisztratív rendsza­bályok sora vagy a félelem diktálja. Voltak idők, amikor a kierőszakolt kötelességteljesítés általában együttjárt a durva­sággal, a kezdeményezés és őszinte akarás elfojtásával. Ez egyfelől nemtörődömséget, egy­kedvűséget, passzív beletörő­dést, az emberek megalázását eredményezte, másfelől talp- nyalást, gerinctelenséget, fele­lőtlenséget, rideg emberi vi­szonyokat teremtett és nem eredményezett sem egyéni meg­elégedettséget, sem kollektív összeforrottsógot. Márpedig az erkölcsi kötelességtudatnak mé­lyen emocionális jellegéből ere­dően embereket, közösségeket összefogó jellege is van. Az emocionális élmények és ne­velés ugyanis olyan tényezők, amelyek a társadalmi-politikai fejlődéssel kölcsönhatásban se­gítenek kiiktatni a durvaságot, az önelégültséget, az emberi méltóság bármilyen formában jelentkező megsértését. V égül hangsúlyozni kell, hogy a kötelességtel­jesítés erkölcsi ténye­zőit a szocializmus viszonyai között mindig egybe kell han­golni a társadalmi-állami irá­nyítás más formáival, az anya­gi érdekeltséggel és általában a törvényes rendszabályokkal. A szocialista társadalom épí­tésének mai szakaszában kü­lönösen nagy a jelentősége az anyagi és erkölcsi tényezők egybehangolásának, a jogok és erkölcsi kötelességek világos körvonalazásának. Valamennyi becsületes és kötelességtudó dolgozó erkölcsi meggyőződé sét fogalmazta meg Kádár Jó nos elvtárs is a Központi Bi zottság beszámolójában: „Erő síteni kell azt a közszellemet amelyben a társadalom po zitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tűri el a társadalomellenes magatar­tást, a fegyelmezetlenséget, a közösség megkárosítását. Arra törekszünk, hogy társadalmunk közszellemét illetően is a mun­ka társadalma legyen, a vég­zett munka értéke szerint osz- szon erkölcsi és anyagi elis­merést." Dr. Kiss István V"S-:y * i .................. ....................................................................­A hazafiak felszabadították Hűé városát A VQK külügyminisztérium tiltakozása Katonai hírszerző szervek szerint a saigoni fegyveres erők szerdán feladták Hűé városát. A helyőrségnek az egykori csá­szári székhely fellegvárában rekedt maradványai megadták magukat a Huéba harckocsik­kal bevonuló felszabadító erők­nek. Thieu, saigoni elnök, aki a rezsim alkotmánya értelmében a fegyveres erők legfelsőbb pa­rancsnoka is, szerdán — a rá­dióban közvetített — napipa­ranccsal fordult a saigoni had­erőkhöz. Felszólította a had­sereg tagjait, hogy tartóztas­sák fel az ellenséget, lendül­jenek ellenoffenzivába, a vég­sőkig védjék meg az általuk ellenőrzött állásokat és front­vonalakat. A VDK külügyminisztériuma szerdáit — szóvivője útján — nyilatkozatot tett közzé. Ez hangoztatja: „Frederick Weyand tábonok, az Egyesült Államok szárazföldi hadseregé­nek vezérkari főnöke 1975. március 26-ón Gerald Ford el­nök utasítására az Egyesült Államokból Saigonba utazott, hogy felmérje a helyzetet, és tanulmányozza a Thieu-klikknek nyújtott katonai segély növelé­sének kérdését. Az Egyesült Ál­lamok egyidejűleg úgy hatá­rozott, hogy a dél-vietnami te­rületi vizekre irányítja a „Han­cock" helikopter-anyahaját, fe­délzetén tengerészgyalogosok­kal. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériu­ma a leghatározottabban el­ítéli a Vietnamról szóló párizsi megállapodás e durva megsze­gését az Egyesült Államok ré­széről." A nyilatkozat a továbbiak­ban leszögezi: az amerikaiak e magatartása azt mutatja, hogy a Ford-kormányzat a há­ború „vietnamizólását" célzó politikájának súlyos kudarcai ellenére továbbra sem hajlan­dó végetvetni Dél-Vietnamban elkötelezettségének, az ország­rész belügyeibe való beavatko­zásának, hanem minden esz­közzel igyekszik növelni a há­borús, fasiszta Thieu-klikknek nyújtott segélyt. Célja ezzel a háború meghosszabbítása és az, hogy további bűncselekménye­ket kövessen el Dél-Vietnam­ban. I Jól vizsgáztak a termelési rendszerek Az elmúlt évben 11 szá­zalékról több mint 47 szá­zalékra nőtt a kukorica ter­melő rendszerek érdekelt­ségi területe a Pécsi Tsz Szövetség Tagszövetkezetei­ben. A CPS-nek nyolc, a BKR-nek kilenc taggazda­sága közel 14 ezer hektá­ron termelte zárt rendszer­ben a kukoricát. Nemcsak a terület de a termésátlag is nőtt a rendszerek műkö­dése nyomán, állapította meg tegnapi ülésén a Tsz Szövetség elnöksége. Míg a rendszeren kívüli gazdasá­gokban 42,8 mázsa addig a rendszerekhez tartozó üzemekben 54,3 mázsa volt a kukorica átlagtermése hektáronként. A bajai rend­szer üzemei 5,670 hektár át­lagában 48,3 mázsa, a CPS - vagy új nevén IKR - tag- gazdaságai 8 222 hektár át­lagában 58,6 mázsa átlag­termést értek el. Míg 1973- ban 1,2 millió, addig 1974- ben 1,4 millió mázsa kuko­ricát állítottak elő a szövet­ség területén és ez a plusz 20 ezer tonna főként a rendszereknek köszönhető. Az elnökség megállapította, hogy 1975-ben a KITE be­lépésével a rendszerek to­vábbi térhódítása várható. (Tudósítás a 2. Oldalon.) Széles körű társadalmi összefogásra van szükség Gyermek- és ifjúságvédelem Ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Országosan és Baranyában is növekvő gondot jelent a gyermek- és ifjúságvédelem je­lenlegi helyzete. Időszerűvé vált a nevelőotthonok állapotának, felszereltségének javítása és a bennük folyó felelősségteljes munka színvonalának emelése. Erre ösztönöz a gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejleszté­séről szóló kormányhatározat, az új családjogi törvény és az 1/1974/VI. 27./számú oktatási miniszteri rendelet is a gyám­hatósági eljárásról, i Megelőző tevékenységet A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága - többek között — erről tárgyalt tegnap délelőtti ülésén Horváth Lajos elnökletével. Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője előterjesztésében az állami gon­doskodás valamennyi területé­vel foglalkozott. Ezek: a védő és óvó intézkedések, a családba­A gyermekgondo­zási szabadságon levő édesanyák mielőbbi munká- baállásának elő­segítése érdeké­ben úgynevezett „kismamaszala­got" állítottak fel a komlói Május 1. Ruhagyárban. A szalagon állan­dóan egy műszak­ban dolgozhatnak a fiatal édes­anyák. Maletics László felv. fogadás, a rendkívüli segélye­zés, a rendszeres nevelési se­gély, az intézeti elhelyezés, az eddigi értelemben vett állami gondozás és örökbefogadás. Baranyában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok vala­mivel az országos átlag fölé emelkednek. Ennek részben a cigánylakosság és a bejáró ta­nulók viszonylag magas létszá­ma a magyarázata. A veszé­lyeztetettség kiszűrésében, meg­szüntetésében nagy jelentősége van a rendszeresített megelőző tevékenységnek, amelynek ha­táskörét tovább lehet bővKen - mint a beszámolóban is meg fogalmazódott — a tórsadalm lelkiismeret állandó ébrentar­tásával. A gyakorlatibb felada­tot az állami gondozásba vétel jelenti. Az állami gondozottak száma megyénkben három év óta csökken. December 31-i nyilvántartás szerint Baranyá­ban 1917 állami gondozott volt. A csökkenés az esetek felül­vizsgálásának, újraértékelésé­nek és a rendszeres pártfogói felügyelet megszervezésének kö­szönhető. A gondozottak több­sége általános iskolás korú, és összlétszámúk csaknem negyven százaléka cigánygyermek. Növekszik a gyógypedagógiai intézeti nevelésre szoruló álla­mi gondozottak száma. Pilla­natnyilag ezekben az intézetek­ben a létszám fele állami gon­dozott. A nevelőotthonok álla­pota és a nevelői ellátottság nem kielégítő. Idén májusban új épületbe költözik a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Inté­zet. Ez enyhíti majd a pécsi gondokat, de a többi nevelőott­hon intenzív fejlesztésére is szükség van. A nevelők bérezé­se sem kielégítő. Ebben a vo­natkozásban központi intézke­désekre van szükség. A munka színvonalának emelése érdeké­ben megyei nevelési tanácsadó intézetet kell létrehozni - a már bevált városi intézet min­tájára. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents