Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-26 / 84. szám
1975. március 26., szerda Dunántúlt napló 3 Közös fenntartásban a szigetvári járás közművelődési Rogyadozó színpad, beázott öltözők Mi lesz a szabadtéri színpad sorsa? A rendezvények nem maradnak el A kultúrára szánt anyagi erők összehangolásáról sok szó esett lapunkban is az elmúlt években. Nem véletlenül, hisz külön-külön (vállalatoknál, tsz- eknél, tanácsi szekveknél, intézményeknél stb.) jelentékeny összegek állnak rendelkezésre erre a célra, összehangolt fel- használásuk a közművelődés egyik kulcskérdése. Ez azonban mindeddig csupán alkalomszerűen valósult meg, helyenként. Az anyagi erők összehangolásának legfejlettebb és legeredményesebb formája a köz- művelődési intézmények közös fenntartása. Vagyis az, amikor az állami költségvetésből és a vállalatok, téeszek stb. — szerződésben, egy évre meghatározott összegű — anyagi támogatósából származó nagyobb summával, tehát közös fenntartásból működtetnek egy intézményt. Baranyában kevés, alig tiz-egynéhány hasonló esetről tudunk, általában faluhelyen és a téeszek jóvoltából, s azok se mind állandóak. tänutgtitäs Mindezek ismeretében a meglepetés örömével hallottuk, hogy a szigetvári járási pártértekezleten bejelentették: a járás téeszeinek részvételével valamennyi körzeti művelődési intézményt közös fenntartásba vették. Erről folytattunk beszélgetést Pirisi Jánossal, a Járási Hivatal vezetőjével. — Mindenekelőtt: hogyan valósult meg ez a törekvésük és mit jelent a valóságban az, hogy a járás valamennyi termelőszövetkezete részt vesz a területi művelődési intézmény fenntartásában? — Három éve még egyetlen közös fenntartású intézményünk volt, Zádor községben. Azóta tudatos törekvésünk ez, és most felajánlásként a kongresszus tiszteletére befejeződött az együttműködési szerződések megkötése a téeszek és a helyi tanácsok között a művelődési ház közös fenntartására. Ebben valóban a járás mind a kilenc téesze: a rózsafai, az ibafai, a kétújfa- lui, a mozsgói, a nagydobszai, a nagypetrei, a nemeskei, a szentlászlói és a szentdénesl termelőszövetkezet részt vállalt. Évente 15 000—100 000 forintig terjedő összegekkel támogatják a kultúrház fenntartását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a járási közművelődéi intézményeink — 10 művelődési ház és 7 klubkönyvtár — évi fenntartási költsége csaknem megkétszereződött: 574 ezerről 984 ezerre emelkedett. A „hogyan" kérdésére azt válaszolhatom, hogy a Járási Pártbizottság vezetőivel fölkerestük a téeszek vezetőit és beszélgettünk velük erről a kérdésről, az anyagi erőforrások összehangolásáról. 0| kluboti. sxakkärök — Volt-e olyan téesz, amelyik eleinte elzárkózott, vagy „nem adta be q derekát" köny- nyen? — Nem, szó sincs ilyenről, többségben nyitott kaput „döngettünk” ... Ezek a tsz-ek korábban is támogatták a kultúra céljait anyagilag, másfelől maguk is úgy tartották, hogy szeretnék, ha művelődési ház jó, tartalmas közművelődési tevékenységet fejtene ki, a falu egész lakosságának művelődése érdekében. Ezt a köz- művelődési párthatározat után tényleg nem kellett erőteljesen hangsúlyoznunk. A felajánlott anyagi eszközök pedig a határozat megvalósítását segítik elő.- Körvonalazhatnánk-e, hogy milyen mértékben? Tehát milyen új lehetőségeket nyújt a csaknem kétszeresére növekedett fenntartási költség?- A járási pártértekezleten a szentdénesi tsz elnöke, Papp Zoltán már szólt erről. Annak az örömének adott hangot, milyen jó érzés látni, hogy a falu fiataljai szerepelnek, érdeklődnek; igényük van a közösségi megmozdulások iránt. És a nagyobb összegből erre most már pénz is jut. Azután a közös fenntartás éves (megtervezhető) összege lehetőséget nyújt megfelelő fölkészültségű függetlenített igazgatók beállítására is a művelődési intézményekbe; lehetőség nyílik új szakkörök, klubok működtetésére; jó nevű szakelőadók meghívására és hosszan sorolhatnánk.- Korábbi példák szerint a tsz-ek gyakran „letudják" a maguk dolgát a művelődési ház anyagi támogatásával. Ez viszont kölcsönös ügy. Mit kap a tsz a felajánlott összeg ellenében, egyáltalán van-e részükről ilyen igény?- Erre a községek beküldött művelődési tervei is választ adnak: van ilyen igény mindenütt. Szakmunkás tanfolyamok, Tanács Magdolna most kezdte, Jung Erzsébet idén fejezi be a tanulmányait a mohácsi Kisfaludy Gimnáziumban. Mindketten tele vannak ambíciókkal, gimnázium után szeretnének továbbtanulni. Jung Erzsébet kémia tagozatos. Tanárnak készül. — Szülei egyszerű emberek, édesapja bányász. Mit szólnak ezekhez a tervekhez? — Nagyon szeretnék, ha sikerülne véghezvinnem őket. A családban van már tanár. Én is tanítani szeretnék, csak nem otthon, Hímesházán, hanem esetleg egy másik faluban. Otthon túl sok az ismerősöm és talán elfogult lennék velük... Tanács Magdolna elsős, orosz tagozatos. Azért jött a Kisfaludy Gimnáziumba, mert utána szeretne majd továbbtanulni. Főként a nyelvek érdeklik, lehet hogy nyelvszakos tanár lesz. Második nyelvként a franciát tanulja. Kollégista. Édesapja a homorúdi gépjavító állomáson lakatos. — Szüleim örülnek annak, hogy tanulni szeretnék. És biztatnak is... Madár Józseffel, a mohácsi Kisfaludy Gimnázium igazgatójával és Polányi Géza igazgató- helyettessel, az iskola párttitkárával a fizikai dolgozók gyermekeinek segítéséről beszélgetünk. Az iskola tanulói létszáma 490. Az ide járó gyerekek többsége, csaknem hatvan százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Tavaly 111 érettségizettből 58- an felvételiztek felsőoktatási intézményekben, közülük 33-at vettek fel. A felvettek több mint a fele fizikai dolgozók gyermeke volt. A nekik adott, adható segítség már a beiskolázásnál elkezdődik. Minél előbb igyekeznek kiválasztani a tehetséges gyerekeket és őket tagozatos osztályokba irányítják. (Az tapasztalatcserék, szakmai és egyéb szellemi vetélkedők szervezésében; tsz-asszonyok klubja, szakmunkások, szocialista brigádok klubjainak kialakításában; konkrét előadások, előadók igényében stb. Leggyakoribb igény a színházlátogatás Pécsett, de érdemes felfigyelni olyanra is, hogy a nagyvátyi asszonyklub a Csontváry Múzeumot szeretné megtekinteni. Ibafán lakásdíszítés modern iparművészet témakörben; másutt a giccs és a népművészet különbségeiről kértek előadásokat. Általában az intézmények tartalmi munkája már tükrözi az új anyagi eszközök nagyobb lehetőségeit is. ' Touábbi 'II elképzelések- Vannak-e további elképzeléseik? — Igen, szeretnénk törekvéseinket kiterjeszteni az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, ÁFÉSZ-ek körében is. Hogy a közös fenntartás valóban közös legyen ... iskolában fizika, kémia, orosz és német tagozat működik.) A tehetséges gyerekeket anyagilag is támogatják. Az ösztöndíj egy év alatt összesen 68 ezer forint. 103 bejáró tanuló kap bérlettérítést. Az első évben a hiányok pótlása a legfontosabb feladat. Egyik formája ennek a rendszeres korrepetálás, amelyre a Nevelők Háza biztosít tantárgyanként évi 30 órás keretet. Ide felmérés alapján osztják be a tanulókat. Ezenkívül a tanulószobai foglalkozásokon is lehet korrepetálást indítani — szaktanári javaslatra. A második évtől a hangsúly a szakkörre tevődik. Ekkorra már általában kiderül, kik a tehetségesek. Az iskolában 21 szakkör működik. Vannak közöttük továbbtanulásra felkészítők és vannak, amelyek a pályaválasztást segítik. A tanulók zöme a környék kisiskoláiból kerül a Kisfaludy Gimnáziumba. Tudásuk gyors felmérése, majd az ezt követő „felzárkóztatás” utáni differenciált foglalkoztatás segíti érdeklődésük, egyéni hajlamaik, képességeik kibontakozását. Tehetség aligha kallódhat el az iskolában, amelynek négy tagozata valamelyikén ki-ki megtalálhatja a helyét. Az iskolavezetés gondolt a szülőkre is. Elsősorban fizikai dolgozó szülők részére — a gyermekük neveléséhez feltétlenül szükséges pedagógiai alap- műveltség megszerzése érdekében — szülők akadémiáját szervezett. A sportolási lehetőségek megteremtéséért is sokat tettek. Nagyrészt társadalmi munkában — mintegy félmillió forintot érő — szabadtéri pályát építettek az iskola mellett. Ezt a kollégium is használja. A kivitelezésben segített a Bólyi Állami Gazdaság, a Városi Tanács, a KISZ Baranya megyei Bizottsága, a város számos üzeme, vállalata. Csüngő elektromos vezetékek, tocsogó öltözők, leszakadt padsorok Pécsett, a Káptalan utcai szabadtéri színpadon. Ez a lehangoló látvány fogad, s aligha kecsegtet azzal, hogy itt a nyári esték kellemes színházi élményével lephetjük meg magunkat. A Bútorgyárral és az Építő Ktsz-szel közös ifjúsági klubot létesítenek. A környéken dolgozók általában jól keresnek. Gyermekeiknek nem elsősorban anyagi támogatásra van szükségük, hanem arra, amelynek vázát ez a néhány gondolat képezi. — A közelmúltban a minisztérium értékelte munkánkat — mondja végezetül az igazgató. Az értékelés megerősítette a tantestület és az iskolavezetés ilyenirányú törekvéseit. Bebesi Károly Találka a Ritkabúza téren Csupafül Szürke anyu 6 csemetéjével, Tüskeböki, Tapsika furcsa kalandjai elevenedtek meg a minap a Városi Gyermekkönyvtárban. Akár igazi nyuszik is lehetnének az Építők úti Általános Iskola második B-s napközisei, olyan élvezettel, harsogó jókedvvel játszották végig Fésűs Éva: Csupafül című könyvének országúton és a Ritkabúza téren történő epizódját. A pécsi iskolaigazgatók, helyetteseik * izonyára sok új módszert láttak a napközisek foglalkozásán. Mert a bábokkal, színes táblákkal életre keltett meserészlet után juta- lomjótékot is játszottak a kisdiákok, majd a mesepolcokról könyveket kölcsönöztek. Minden hozzáférhető a könyvtárban, a gyerekek otthon érzik magukat. Játszva, mesélve tanulnak. A színpad és a nézőtér jelenlegi állapota olyan, hogy a látogatók és a fellépő művészek biztonságáért senki sem vállalja a felelősséget. 1973. nyarán kis híján botrányba fulladt az Állami Népi Együttes műsora, mert a táncosok alatt rogyadozott a színpad, mint később kiderült, egy felderítetlen pince volt a vétkes. Más alkalommal koncert idején tucatnyi ember merte a vizet az elektromos kábelek közül, nehogy zárlat keletkezzék . .., s csupán még egy, jónéhányszor a nézők csak dús csalánbokrokon át közelíthették meg a nézőtér egy részét. Március 14-én Pécs Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága is foglalkozott a Káptalan utcai szabadtéri színpad ügyével, amelyet korábban a Mecseki Kultúrpark, jelenleg pedig a Kulturális Rendezvények Irodája tart fenn. Döntést nem hozott, a tanácsülés tárgyalja majd még ebben a hónapban. Egyidejűleg felkérték a Városi Tanács Építési Osztályát, hogy műszakilag viszgálja meg a színpad állagát. Ritka témáról: etnobotanikp- ról rendezett kerekasztal beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának biológiai és mezőgazdasági szakbizottsága tegnap délután. Dr. Hor- vát A. Olivér vezette be a Növénytani, néprajzi gyűjtések Még csak azt sem lehet mondani, hogy elhanyagolták ezt a létesítményt, hiszen évente százezreket fordítottak javítgatásokra. Az ötvenes évek elején épült színpadon azonban már ez sem segített. Egyáltalán szükség van-e rá, hiszen óriási nézőtere évente öt alkalommal ha megtellett. Az viszont igaz, hogy az Országos Rendező Iroda műsorainak igen népes a tábora, s azokat valahol meg kell tartani, helyre van szükség. Szabadtéri lehetőség adódna több is, például a Park mozi szabadtéri részében. Az ŐRI ezt nem fogadta el a kisebb befogadóképesség miatt. Ugyancsak megoldás lehetne a Mecseki Kultúrpark szabadtéri színpada, vagy a felszabadulási emlékmű felépülő hasonló jellegű része is, s remélhetőleg jövőre belép a Balokány-ligetben az ifjúsági park. Végleges döntés még nincs, de annyi bizonyos, hogy e technikai akadályok miatt a szokásos nyári rendezvények nem maradnak el, csupán másutt rendezik meg. jelentőségének méltatása népi gyógymódok ismeretében című rendezvényt. Majd Baranyai Aurél pécsi, Kóczián Géza nagyatádi főgyógyszerészek, továbbá Szabó Zoltán, a Bi- csérdi Kutató Intézet tudományos főmunkatórsa tartott előadást. Etnobotanikai kerekasztal mii« tehetünk értük? Fizikai dolgozók gyermekei a gimnáziumban intézményei
