Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-25 / 83. szám
6 Dunántúlt napló 1975. március 25., kedd TOLLSEPRŰ Kedves Elvtársak! A nemrég befejeződött XI. pártkongresszuson gyakran hangzott el a szép számban szerepelt szónokok szájából ez a megszólítás: „Kedves Elvtársak!" Néha azonban így kezdték beszédjüket: „Kedves Elvtársnők, Elvtársak!" Olvasóink — főleg a nők — nyilván úgy gondolják, hogy az utóbbi beszédkezdési mód jóval udvariasabb, kedvesebb az előbbinél, mert figyelembe veszi a kongresszuson vagy más ülésen megjelent nőket, a női egyenjogúságot stb. Pedig nem egészen van így! A „kedves elvtársak" megszólítás is helyes, sőt magyarosabb a másiknál. Vegyünk csak néhány hasbnló példótl Elsőbben is nézzük az elvtárs szóval rokonítható házastárs és élettárs szavunkat! Az 1972-ben kiadott Magyar értelmező kéziszótár szerint mindkét fogalom egyaránt vonatkozhat férfira és nőre. A házastárs tehát lehet férj vagy feleség, miként az élettárs is mindkét nemre vonatkozik, ahogy ezt jogi megfogalmazása tükrözi: „Egy más nembelivel tartott élet- közösségben együtt élő, de vele házasságot nem kötött iérfi vagy nő!" Sőt! Nyelvtörténészeink kimutatták, hogy az élettárs nemcsak igen régi szavunk, és eredetileg az odaadó, igazi házastárs jelölésére használták, hanem a múlt század irodalmi műveiben csak feleség értelemben említették. Nagyon helyeselhető az a nyelvi törekvés, amelyet Lő- rincze Lajos minap ekként fejtett ki a Rádió- és Televízió-újságban: „Arra kell most már ügyelnünk, hogy ne erőszakoljuk mindenképpen a túlságos pontoskodást, ne akarjuk megjelölni minden foglalkozásnéven, hogy nem férfi, hanem nő látja el azt a feladatot. (Azaz: bátran lehet egy nő csillagász, kémikus, orvos, nincs szükség rá, hogy csillagásznő-nek, ké- mikusnő-r\ek, orvosnő-nek, nevezzük.)" Mindezekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy nyelvünk e téren sém alkalmazkodik a nyugat-európai nyelvcsaládokban szokásos, hím- és nőnemet elkülönítő formákhoz. Éppen ezért magyarosabbnak érezzük, ha beszédünkben a mindkét nemet magába foglaló elvtárs, kartárs, szaktárs kifejezéssel élünk, nem említve külön a nőket. Dr. Tóth István Új, előnyösebb állatbiztosítás a háztáji állattartóknak Sok kritika érte az utóbbi időben a háztáji állatbiztosítást. Az állattartók joggal kifogásolták az alacsony kártérítési összegeket, amelyek az állatelhulláskor megközelítőleg sem fedezték a tényleges kárt. Fél évnél fiatalabb sertésre egyáltalán nem vállalt kockázatot a biztosító, noha köztudott, hogy a fiatal állatok jóval érzékenyebbek. Betegségekből eredő elhullás vagy kényszervágás esetén a térített összeg 10 forint volt kilogrammonként. Ha egy szarvasmarha elhullott, maximum 4 ezer forintot kaphatott az állattartó kártérítésként a biztosítótól. Marháknál a tényleges kárnak csak egyötöde, sertéseknél egynegyede térült vissza. A biztosítási forma is túl kötött volt, állatbiztosítást önállóan nem köthettek a gazdák, csak a vagyonbiztosítás kiegészítéseként. Nőtt a kártérítés összege A szolgáltatások alapja a forgalmi ár SARKI ■■ill Mivel Magyarországon az 1,9 millió szarvasmarha 35 százaléka és a 8 millió sertés 60 százaléka a háztáji és kisgazdaságokban van, és a háztáji mindinkább szerves része a közösnek, érthető, ha a termelőszövetkezeteket vezetői, illetve a téeszek területi szövetségei kezdeményezték, illetve sürgették az elavult háztáji állatbiztosítás korszerűsítését. Ez 1975. február 1-vel megtörtént. Az Állami Biztosító új forDél-Dunántúl könyvszakértői A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete az Igazságügyi Könyvszakértői Intézettel karöltve május közepén kétnapos tanácskozást kíván rendezni a könyvszakértők részére, hogy ezzel is elősegítse szakmai fejlődésüket. Tekintve, hogy Dél- Dunántúlon első ízben kerül sor ilyen jellegű tanácskozásra, a szervezőknek csak igen régi keletű névsor áll rendelkezésükre, felhívással szeretne fordulni a Dél-Dunántúlon — elsősorban is Pécsett és Kaposvár környékén — dolgozó könyvszakértőkhöz, hogy o meghívók kiadása céljából írjanak a következő címre: Pap Imre, Pécsi Tervező Vállalat, Rákóczi út 1. A kétnapos tanácskozást egyébként Pécsett, a Technika Házában május 22—23-án rendezik, s ezen, a neves szakemberek előadásai után, tapasztalatokat cserélhetnek a könyvszakértők. mákat dolgozott ki. Ezek önálló állatbiztosítási módozatok, s bárki megkötheti, az is, aki vagyonbiztosítással egyáltalán nem rendelkezik. Az új állatbiztosításnak két változatát dolgozták ki: az egyedi és a keretbiztosítást. Szarvasmarhánál az új biztosítás szerint balesetből, betegségből származó elhullásra és kényszervágásra nyújtott kártérítést a Biztosító. Kényszervágáskor a biztosítási összeg 60 százaléka, vágóhídi elkobzáskor pedig az állat tényleges forgalmi értéke jár a károsultnak. Aki úgynevezett keretbiztosítást köt, az egy tehén és két növendék (hízó, te- nyész) utón, évente maximum 25 ezer forint kártérítést kaphat. E kereten belül az elhullott tehénért 15 ezer forint, a 6 hónapnál idősebb növendékekért kényszervágáskor 5—5 ezer forint jár. Emellett az úgynevezett keretbiztosítás mellett — egyedi biztosítást is köthet állataira a gazda, tehénre 15 ezer, az egy éven felüli hízómarhára 10 ezer, a 6 hónapnál idősebb növendékállatra 5 ezer forint erejéig. A két változat — egyedi és keretbiztosítás — tetszés szerint variálható. Az Állami Biztosító tehénnek a már egyszer leellett szarvasmarhát, illetve az igazoltan vemhes akciós tenyészüszőt tekinti. Az új szarvasmarha-biztosítás díja: egyedi biztosítás esetén a biztosítási összeg 5 százaléka, keretbiztosításban annak 4 százaléka. i 1E6WI6T0BB VlUOZftS Sertésbiztosításnál a legna- nagyobb változás az, hogy a kockázatvállalást a fiatalabb állatokra is kiterjesztik. Eddig a biztosító 6 hónapnál fiatalabb sertésért nem vállalt kockázatot, most 3 hónapra csökkentették az alsó korhatárt. A másik legnagyobb változás az, hogy növendék és hízósertések elhullásánál az élősúly alapján fizet kártalanítást a biztosító — a korábbi 10 forint helyett 20 forintot. A kártérítés felső határa: 6 hónapnál idősebb sertésnél 1600 forint, 3-6 hónapos süldőnél darabonként 800 forint. Anyakocák elhullásakor 3 000 forint kártérítést fizet a biztosító. (Juhokért és kecskékért darabonként 500— 500 forintot.) Ez vonatkozott az elhullásokra. Kényszervágáskor a biztosítási összeg 60 százaléka jár a károsultnak, ami bizonyos esetekben ki is egészíthető. A sertésbiztosítás évi díja a keretösszeg 8—10 százaléka. Az új háztáji állatbiztosítás mellett élnek még a régi formák is. Pillanatnyilag 4 790 olyan biztosítás van Baranya megyében, amely szarvasmarha kockázatot tartalmaz és 21 959 olyan, ami sertéskockázatot tartalmaz. Ezek többsége, mivel a legtöbb falusi család ilyet köt — „Épület-, Háztartási és Mezőgazdasági Biztosítás", vagyis köznapi szóhasználattal összevont háztáji biztosítás. Mi a teendő akkor, ha az állattartó az új biztosítást kívánja megkötriil? A régi kiegészítő sertés és szarvasmarha biztosítások minden további nélkül felcserélhptők az új módozatra. A régi módozatból a sertésekre vonatkozó kockázat-részt töröltetni lehet, s a háztáji biztosítás díja így 372 forintról 240 forintra csökken. Ezek után megköthető az új sertésbiztosítás. Arra is van lehetőség, hogy az ügyfél a korábbi háztáji biztosítása helyett, épület és háztartási biztosítást kössön. Az gnólló sertés és szarvasmarha biztosítás mellett is megköthető, sőt megköthető akkor is, ha valaki vagyonbiztosítással egyáltalán nem rendelkezik. Március 25. — kedd — 21.15: APN-filmnapok. A nagy zenekar c. műsorhoz. 1975. MÁRCIUS 25., KEDD 20.05: APN-filmnapok. APN- filmnapok kezdődnek a televízióban. A szovjet APN (Novosz- tyi) hírügynökség egyik feladata, hogy a különböző országokkal koprodukcióban filmeket, televíziós filmeket készítsen, amelyek a Szovjetunióval ismertetik meg a nézőket. A filmnapok bevezető eseményeként A. Bogomolovval, az APN filmes tévérészlegének vezetőjével és A. Puskovval, az APN kiadói részlegének főszerkesztőjével beszélget Sugár András. E beszélgetés után a Magyar Televízió és az APN közös filmjét, a Hogy érzi magát, elvtárs? című dokumentumfilmet vetítik. Az 1945—50-es évek magyar filmhíradóiban szereplő szovjet embereket, katonákat keresték fel a műsor szerkesztői — s arról beszélgetnek velük, hogyan emlékeznek Magyarországra, hol és hogyan élnek, mit csinálnak. A nevezetesebb riportalanyok közül Lepesinszkáját, a világhírű balett-táncosnőt, Bikov Március 26. — szerda — 18.05: APN-filmnapok. Noskin, a színész. Nevek az emlékművön SZERGEJ OSZÉTIÁBÓL „Lelkem mélyéig meghatódtam. Egy számunkra idegen embernek eszébe jutott fivérem. Jómagam is részt vettem a Honvédő Háborúban, tudom, mi a háború. Rokkantként tértem vissza, sajnos dolgozni nem tudok. Mit írjak önnek Szergejről? 1919. április 20-ón született Hrisztyianovszk faluban (ma Digora a neve és város) béres családban. A szovjethatalom sok változást hozott az életünkben. Jóllehet apánk 1922-ben meghalt, nem mentünk neki a nagyvilágnak. Ellenkezően. Szerjózsa például el tudta véqezni a tíz- osztályos iskolát. Édesanyánk, Zaira nevelt fel bennünket (oszétül Dzuhunának hívták). Már gyerekkorunkban megszoktuk a nehéz munkát. A sovány, de fürge Szerjózsa körül állandóan egész csapat gyerek, jóbarát keringett. Tudnivágyó, kitartó gyerek volt, aki szomjúhozta a tudást. Tanítói meg voltak elégedve vele, példaképül állították mások elé. S milyen nagy kedvvel szerepelt az öntevékeny csoportok műsorában, amely nemzeti táncainkat adta elő! Már az iskolában aktívan bekapcsolódott a társadalmi munkába. Korán belépett a komszomolba, sejttitkárnak választották, tagja volt a komszo- mol járási bizottságának. Amikor elvégezte a tízosztályos iskolát, Ordzsonikidzébe küldték tanácsi-pórtiskolára. Nagyszerű szervező, szónoki tehetség volt. 1938-ban Szergej felöltötte a katonai egyenruhát. Részt vett a finn hadjáratban, azt írta, hogy kitüntették ezért, de hogy mivel, nem tudom, mert attól kezdve egyetlen egyszer sem járt otthon. Először a Krímben teljesített szolgálatot, majd ismét harcolni indult. A frontról azt írta, hogy amint szétzúzzuk Hitler hordáit, visszatér a békés életbe. Az volt a szándéka, hogy a civil életet nősüléssel kezdi. De nőtlenként halt meg, amikor elérte Budapestet. Testvéri üdvözlettel: Vlagyimir Temirc',” „Szívélyes üdvözletemet küldöm önnek, a Kaukázus magas hegycsúcsairól, szalam önnek, a nagy orosz nép képviselőjének. Itt küldök önnek egy újságkivágást a Szurh-Digora című helyi járási lapból. Feleségem véletlenül megőrizte. Szerjózsa a fronton is élénken érdeklődött falubelije élete iránt, és ez az újságkivágás is ezt tanúsítja. „Kedves falubelijeim, fogadjátok egy frontharcos gárdista üdvözletét. Immár több mint 3 éve a haza dicsőséges védelmezőinek soraiban harcolok édes hazánk becsületéért és szabadságáért. A német banditákkal vívott harcokban többször megsebesültem, de orvosaink úgy ápolnak, mint édes testvérüket, új erőt öntöttek belém ... A kormány a Vörös Csillag érdemrenddel tüntetett ki engem és a Harci érdemekért éremmel. Méltó leszek népünk bizalmára. Kedves földijeim, végezzétek el sikeresen határidőre és minden szemveszteség nélkül a kalászosok aratását, teljesítsétek az állami beszolgáltatásokat. Szergej Temirov gárda-kapitány.” U. i.: Milyen volt Szergej külseje? Magasabb volt az átlagnál, vállas, vaskos. Valósággal vasgyúró. A vele egy- korúak közül kitűnt szívósságával és erős akaratával. Barna haj, fekete szemek. Kaukázusi) Kiálló pofacsontú, világos arcán alig észrevehető szeplők. Ezek, az emberek szerint, megnyerő külsőt kölcsönöztek neki, nyomban megszűnt az ember félénksége, amelyet Szergej fivérem zord külseje első látásra okozott benne. Kellemes basszus hangja volt, szavai határozottan csengtek." Temirov Szergej Georgijevics gárda-kapitány, a 108. gárdalövész hadosztály lövész-zászlóaljának első segédtisztje, a Budapest felszabadításáért folyó harcokban esett el és először a zugligeti Virányosban, a Zalai és a Kiss Áron utca kereszteződésénél temették el. Később a Gellért-hegyen, több más névvel együtt megjelent a felirat: „Temirov Sz. G. g.-kapitány” (Folytatása következik.) sztahanovista esztergályost láthatjuk. De felkeresték azt a katonát is, akit karján kenyeret majszoló kisgyerekkel örökített meg a hajdani filmhíradó. Az est harmadik APN filmje a BBC-vel közösen készült és A nagy zenekar címet viseli. A filmben a Szovjet Állami Akadémiai Szimfonikus Zenekar játszik Jevgenyij Szvetlanov vezényletével. 1975. MÁRCIUS 26., SZERDA 17.30: Hahó, ti fiataloki Szójáték a cím, lévén a hahóti fiatalokról szól a tévé riportfilmjében. Hahót Zala megyei kisközség, s nevét fiataljai tették ismertté — lelkes, lendületes munkájukkal, amiért is Maróthy László, a KISZ KB első titkára egyik beszédében megemlítette a hahótiak példáját. A televízió stábja ezt a példát kívánta részleteiben is bemutatni. Ezért keresték fel a községet, s készítettek klubest keretében zajló műsort. A klubesten az idősebbek táncolnak, énekelnek, régi népi hagyományokat elevenítenek meg. Elhangzik a műsorban a Sági bíróné és az Egy özvegyasszonynak tizenkét lánya volt kezdetű népballada. A fiatalok pedig elmondják, bemutatják, amit tettek a falu életéért, kulturólódásáért. A jó községi kollektíva helyet, szerepet biztosít a fiataloknak, a KISZ-szervezetnek — s ők meg is tesznek minden tőlük telhetőt. A hahóti példa - filmnek is érdekes, kellemes néznivaló. 1975. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK 20.00: Csehov: Három nővér. A Vígszínház előadása. Három gyöngéd, nemeslelkű, nagyműveltségű lány életének halk tragédiája ez a lírai színmű. Nem érhetik el a megérdemelt boldogságot, az élet csöndesen félresodorja őket. Egy kis kormányzósági városban harmonikus szeretetben él együtt a négy testvér, Andrej Prozorov és három húga, Olga, Mása, Irina. Olga a legidősebb, gimnáziumi tanárnő, Mása boldogtalan férjes asszony, Irina, 20 éves — és tele van illúzióval, szép reménnyel. Aztán Andrej megnősül, feleségül veszi az ostoba, kisvárosi úrilányt, Natalját — és minden megváltozik. Ez a házasság fokról fokra rombolja szét a család nyugalmát. Egyre erősebben él a vágy mind a négyükben, hogy kitörjenek a kisváros elviselhetetlen szürkeségéből és új, tartalmasabb életet kezdjenek Moszkvában. Mása szerelemre lobban o dandárezredes, Versinyin iránt. Irina, bár nem szereti viszont Tuzenbach bárót, elfogadja házassági ajánlatát. Egy éjszakán aztán egyszerre robban ki a Prozorov testvérekben felgyülemlett, sokáig némán tűrt keserűség, Mindenki szabadulni akar a pokollá vált házból. A hórom boldogtalan nővér csalódott, de mégsem reménytelen. Hisznek az emberségesebb, tisztább jövendőben. ÉLNEK MÉG ft RÉGI FORMÍK IS P. M. BARaniMYIKOU:
