Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-24 / 82. szám

VILÁG SPORTIA • REVA DEL GARDA. Reva del Gardaban (Olaszország) idénynyitó nemzetközi vitorlás- versenyen a repülő hollandi hajóosztályban az osztrák Seid-I és a svájci Hotz mögött a Detre-testvérek a harmadik he­lyen végeztek. • VARSÓ. A szovjet válo­gatott nyerte a magyar előtt a varsói „Wolodyjowski" nem­zetközi kardcsapatversenyt. Az első hely sorsát egyetlen talá­lat döntötte el a szovjet együt­tes javára, miután a szovjet— magyar találkozó 8:8 arányú eredménnyel végződött, de a szovjet csapat 59:58-as tusará­nya a győzelmet jelentette. A Marót, Gedövári, Hammang összetételű magyar gárda gyengébb kezdés után jól ví­vott. A szovjet válogatott ez­úttal 10. alkalommal szerezte meg az értékes trófeát. A dön­tőben a magyar csapat Kubát 12:4-re, Romániát 15:1-re győz­te le. A szovjet válogatott Ro­mánia ellen 11:5-re, Kuba el­len pedig 12:4-re nyert. A csa­patverseny végeredménye: 1. Szovjetunió, 2. Magyarország, 3. Románia, 4. Kuba, 5. Len­gyelország „A", 6. Franciaor­szág, 7. NSZK, 8. Lengyelor­szág „B", 9. Bulgária, 10. Olaszország. A nemzetközi ver­seny az Otto Finski kupáért megrendezett egyéni küzdel­mekkel folytatódik. • FIRENZE: 87 éves korá­ban elhunyt az olasz labda­rúgás egyik úttörője, Guido Ara. Ara tizenháromszor sze­repelt az olasz válogatottban, első ízben 1911-ben. Labdarúgó pályafutása után több egyesü­letnél edzősködött, így a Fio- rentinánál is. % SZÓFIA. Egy kivételével „elvéreztek" a magyar verseny­zők a Nicola Petrov kötöttfo­gású birkózó viadalon. A 62 kg-ban még Tóth István állja a sarat, az egy hibapontos bol­gár Lazarov, az 1,5 hibapontos ugyancsak bolgár Mirkov mö­gött 3 hibaponttal a harmadik helyen áll. • LOS ANGELES. A profi atléták nemzetközi versenyének kiemelkedő eredményei: Távol: Jaokson (amerika) 7.78 m. Ma­gas: Radetich (amerika) 2.18 m. 2 mérföld: Jipcho (kenyai) 8:27.0 p. 1000 m: 1. Fulton (amerikai) 2:06.3 p. Súly: Mat- son (amerikai) 20.57 m. Rúd: Smith (amerikai) 5.33 m. 1 mérföld: Jipcho 3:56.2 p. 0 PRETORIA. A nemzetközi meghívásos atlétikai versenyen a kalapácsvetést a nyugatné­met Riehm nyerte 73.90 m-es dobásával, a gerelyhajitásban honfitársa Wolfermann meg­lepetésre 81.24 méteres dobá­sával csak második lett a dél­afrikai Potgieter mögött, aki 81.60-nal győzött. A magasug­rásban az olasz Del Forno 2.15 m-rel, a 100 m-es női sík­futásban az angol Murray 11.46 mp-cel győzött. 0 DALLAS. Két európai ver­senyzőnő vívja a tengerentúli teniszverseny női egyes döntő­jét. Az angol Wade a francia Durr ellen az elődöntőben 6:1, 6;3-ra győzött, a másik ágon a csehszlovák Navratilova meglepetésre 3:6, 6:3, 6:2-es eredménnyel kiverte az ausztrál Goolagongot. • NEW YORK. A nemzet­közi teniszverseny döntőjében két amerikai, Connors és Geru- laitis találkozik, az előbbi az angol Taylor ellen győzött 7:5, 6:3-ra, az utóbbi a csehszlo­vák Kodes ellen 7:5, 3:6, 6:1 arányban az elődöntőben. A Steinmetz SE által rendezett Felszabadulási Kupát a házigazdák nyerték. Képünkön egy kaposvári leütést hárít a PEAC sánca. Arató László felvétele A Videoton és a holland labdarúgás |^ovács Ferenc, a Vi­deoton edzője újító szelelmü, kitűnő szakem­ber. Kint volt a VB-n és alaposan tanulmányozta Kovács István és a hollan­dok által tökélyre fejlesz­tett, úgynevezett „totális" labdarúgást. Gondolt egy nagyot és megpróbálta saját csapatánál is meg­honosítani a hollandusok egész pályás, egész csa­pattal történő, állandó mozgást, helycserét igény­lő támadójátékát. A jelek szerint lesz a dolog­ból valami. A kitűnő játékosok­ból — a már ismert „ászai­kon" kívül ragyogó új tehet­ségeik vannak — álló Video­ton a PMSC ellen valóságos csatárláncot alkotva, szinte be­préselte kapuja elé a piros­feketéket. Kocsisék szervezetten, önfeláldozóan védekeztek, de senki sem kételkedhetett ab­ban, hogy nem lehet rövid­zárlat nélkül megúszni ekkora nyomást. A Videoton rengete­get próbálkozott a szélekén: sokszor ketten-hárman rohan­ták meg a labdával a PMSC szélső hátvédeit. Bizony, nagyon hiányzott Kincses Viktor és Zombori, aki az utóbbi időben játékmestere volt a csapatnak. Tisztes vereség — szépséghibával • Hiányzott Kincses és Zombori • A kapusok dicsérete • Kovács László „megfázott“ Végül megúsztuk egy góllal — örülhetünk neki, hiszen a Vi­deotonnak jó pár gólhelyzete volt és Hévízi játékvezető ez­úttal a PMSC-nek „segített", amikor úgy látta, hogy Nagy II. szabálytalanul kezezett má­sodik - meg nem adott — góljánál. Dicsérték a PMSC kapusait Székesfehérvárott. Katzirz jól kamatoztatta nem mindennapi adottságait, biztosan fogta a magas beadásokat, örömmel láthattuk, hogy rossz szokását elhagyva, nem mélázott el, együtt élt a játékkal. Nem ej­tette ki a labdákat sem a gól­ra éhes csatárok elé. Egy alka­lommal hibázott csak, amikor a kelleténél tovább tartogatta a kezében a labdát, de ekkor Wollek megkönyörült rajta. A 43. percben viszont már gólt kiáltottak a hazaiak, amikor DCeUemts húsvéti ünnepeket kiadnunk ! A húsvéti ünnepekhez praktikus ajándékot Centrum Áruházból NDK női nylon hálóing Női harisnya nadrág 140,— Ft Babakocsi (sport) mély, kombinált 1000,— Ft felett OTP HITELLEVÉLRE ISI Szőnyeg söprű 120,— Ft Import mosópor 56,— Ft és 70,— Ft (Persil és Perwoll) NDK divatkockás szövet 56,— Ft-tól Woolmark öltönyszövetek 452,— Ft-tól Nagy választék — szolid árak! DCellemes hútaéti ünnepeket kiadnunk ! nagy bravúrral kiütötte Karsai közeli lövését. Mindent össze­vetve: a gólról nem tehetett, jól védett. Hasoló dicséret il­leti Jankovicsot is, aki a három kapott gól ellenére talán a mezőny legjobbja volt a tar­talékok mérkőzésén. Seregnyi nagy lövését és veszélyes fejest hárított. Mit lehet ezek után mondani? Soha rosszabbul fiúk, de job­ban még lehet! Pécsett úgy is hagyomány a jó kapus, meg aztán nagy szüksége van a csapatnak a megbízható, bra­vúrokra képes „portásokra”. Székesfehérvárott kikapni nem szégyen. Az egy gólos ve­reség tisztesnek mondható. Csupán az a szépséghiba, hogy a pécsi támadók szinte meg sem tudták közelíteni a Videoton kapuját. Kovács ka­pus kapura tartó labdát nem kapott, csupán egyszer kellett egy beadást lehúznia. A rossz nyelvek szerint a nagy ácsor- gásban meg is fázott a sóstói erős, dermesztő szélben ... Belénessy Csaba a monitor mellől Ildikóval — Ildikóról A randevúra pontosan érke­zik. Becsukja sárga Skodájá­nak ajtaját, ránéz az órájára, tényleg nem késett. A vívók pontos emberek. Úgy látszik, nemcsak a páston, hanem az életben is. Csinos fiatal asszony. Nem nézném világbajnoknak, ko­moly, elfoglalt család anyának. Pedig az. Rögtön kiderül a szavaiból. Munka, vívás, tanulás „Reggel korán kelek. Elvi­szem a kislányomat az óvodá­ba, azután sietek a munkahe­lyemre. Délután vívás, nyelv óra, ismét az óvoda, rohanok haza. Pihenésre, kikapcsoló­dásra nem marad időm. Két havonként egy hangverseny, egy mozi. Még a tévé bekap­csolására is ritkán nyílik alkal­mam. Kivétel persze a sport- közvetítés ...” „Haragszik még az újság­írókra?" „Ha az ,Év sportolója' sza­vazásra gondol, akkor erre ha­tározottan nemmel felelek. Be­vallom, nem esett jól, a máso­dik hely, de megpróbálom el­felejteni. Azért hadd mondjam meg, nem korrekt eljárás, ha egy szerkesztőségben kollektív szavazásra szólítják fel az új­ságírókat ... Mindenesetre egy világbajnoki arany érem, úgy vélem többet ér egy Európa- bajnokinál. És hozzá még egy csapatbajnoki ezüst, ráadás­ként, ugyanabban az évben. De a világért ne értsen félre, én nem Bruzsenyákra haragud­tam, csupán a szavazás mód­jára. De ami elmúlt, elmúlt. Lezártam magamban, vége. Most már csak az idei felada­tok érdekelnek. Jobban szere­tek előre nézni!" Idézzük azonban fel néhány pillanatig még a grenoble-i vi­lágbajnokság döntőjének ér­dekes pillanatait: „Amikor elutaztunk, nem szá­mítottam elsőségre. Amikor már csak hatan maradtunk, bíztam magambdn. Az újra- vívásnál éreztem, hogy nyerni fogok. Tordasi Ildikó ellen ál­talában jól megy a vívás." Ez volt az ötödik vb-je. A döntőben 4 kilót fogyott, de szívesen vállalná ugyanezt az idei budapesti világbajnoksá­gon. És persze jövőre a mont- reáli olimpián. Évek hosszú során „szállítot­ta" az érmeket. Ezt a gyűjtö­gető szenvedélyét egyelőre nem akarja abbahagyni. 1958 óta vív, Mexikó és München után Montreál és talán Moszkva következik. „Tudja, azért szeretek vívni, mert ezt a sportágat hosszú évekig lehet űzni. Ráadásul itt nem kell annyira gyilkolnia magát az embernek az edzé­seken, mint mondjuk az úszók­nál. Az állóképességen kívül itt a technikának talán nagyobb a szerepe. Ezért szeretnék még Moszkváiban is ott lenni. Meg azért, mert 1966-ban ott indul­tam először világbajnokságon. Jó lenne ugyanott befejezni! De az még messze van. Előbb legyünk túl az idei versenye­ken !” Most jött haza Torinóból. Nemsokára újra útrakel, Como és Párizs az úticél. Közben persze a hazai versenyek is, a Budapest és a magyar baj­nokság. Meg július 11-től a budapesti vb. Hazai közönség előtt, szinte egész Európa tv- nézőinek társaságában. Nem hiszem, hogy sokan irigyelnék az elkövetkező hetekért, hóna­pokért. „Közben még olyan nehéz perceim lesznek, mint helytáll­ni a MÁV tisztképzőn, melyet nemsokára befejezek. És még egy közeli terv: szeretnék fran­cia nyelv vizsgát tenni és azután egy újabb nyelv tanulásába belekezdeni. Valószínűleg a németet választom. Előbb azon­ban legyünk túl a soron követ­kező feladatokon!" Az edzők és a család A BVSC-ben vív és persze a válogatott keretben. Két edző­je is van: dr. Bay Béla és Gyu- ricza József. Sokat köszönhet nekik, de talán ennél is többet a csalódnak. Édesanyjának és húgának, akik vigyáznak az 5 éves kis Ildikóra és biztosítják számára a zavartalan felkészü­lést, versenyzést. Édesanyja olimpiai bajnok volt. Hogy a világbajnok anyuka sportolót nevel-e a kislányából, erre így felel: „Ildikó jó mozgású, eleven kislány. Azt hiszem, és nagyon remélem, hogy jó vívó lesz be­lőle!" Közben többször is az órá­jára néz. Látom siet. Igaz is, miért legyen ez a napja ke­vésbé mozgalmas, mint a többi? Jó utat Ildikó, — Moszkváig! Szőnyi János flarízs issok egy olliímcis Metsző szél fújt, havas eső verte a budapesti Hotel Aero ablakait vasárnap reggel. Ba­rátságtalan, hűvös az idő a naptári tavasz első vasárnap­ján. Persze az eső és a szél sem rontotta el a jó hangula­tot, tettre készen, frissen éb­redtek a válogatott labdarú­gók. Reggeli, csomagolás, az utazás előtti utolsó tennivaló, s aztán — irány a Ferihegyi repülőtér, irány Párizs. Alig egy hónappal a labda­rúgó-bajnokság tavaszi rajtja után nehéz sorozat vár a csa­patra: Párizsban barátságos mérkőzésen, egy hét múlva Bécsben Európa-bajnoki selej­tezőn kell helytállni. — Párizs csak egy állomás — mondta elutazás előtt Moór Ede megbízott szövetségi ka­pitány, — de nagyon fontos ál­lomás. A francia labdarúgás sokáig gyengélkedett, egészen biztos, hogy ellenünk szeretné­nek javítani a mérlegen. Van tehát rangja a barátságos mérkőzésnek is: a tekintély, a presztízs. Mi a tavalyi évet po­zitív mérleggeL zártuk, jó len­ne az idén sikeresen kezdeni. Tóth József a kezdőcsapatban Az esetleges párizsi siker azért is fontos lenne, mert önbizal­mat adhatna nagyobb feladat­ra, az április 2-i bécsi osztrák —magyar európa-bajnoki selej­tezőre. — Kik utaznak Párizsba? — Sajnos a 24. órában vál­tozott a keret. Kozma Mihály, a Haladás elleni mérkőzésen megsérült, így helyette Gass István, a Vasas csatára került az utazó csapatba. A szerdai mérkőzésre az alábbi keret­ből válogathatok: Mészáros, Kovács, Kolár, Nagy III., Du­nai III., Horváth, Tóth, Bálint, Kocsis, Pintér, Tóth A., Faze­kas, Bene, Nagy, Branikovics, Gass. Párizsban hétfőn délelőtt és délután is tartunk edzést, kedden csak egy foglalkozás lesz, ezután jelölöm majd ki a kezdő csapatot. — Vannak-e már biztos kez­dőemberek? — válaszolt — Hogyne.. Moór Ede. — Tóth József? — Egyenletes, jó formában játszott a bajnoki mérkőzése­ken, egyszer-egyszer kiemelke­dőt nyújtott. Ősszel a Bulgária és a Svájc elleni mérkőzése­ken is a válogatott erőssége volt, helye van a csapatban. Tóth József már „rutinos" vá­logatottnak számít, van vi­szont egy „újonca" is a csapat­nak, s őt is sok szál fűzi Pécs­hez: Szőcs János, a ZTE ed­zője, a Pécsi Dózsa egykori hátvédje tölti be Moór Ede megbízott kapitány mellett az edzői tisztet. Vincze Jenő Hétfői □ m

Next

/
Thumbnails
Contents