Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-23 / 81. szám
1975. március 23., vasárnap Dtmantuit napló 3 pz JMSZMP Jpi|fcongre|!^fának határozna! A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának ha- tározata hét fejezetben ismerteti a kongresszus állásfoglalását a párt munkájáról és a további feladatokról. A határozat fejezetei: I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai. II. A társadalmi viszonyok továbbfejlesztése. III. A gazdasági épitőmunka feladatai. IV. Életszínvonal- és szociálpolitikai feladatok. V. Ideológiai és művelődési feladatok. VI. A párt- és tömegszervezetek feladatai. VII. A párt nemzetközi tevékenységének, kapcsolatainak fejlesztése. CJ evezetőben a határozat leszögezi, hogy a kongresszus jóváhagyja a Központi Bizottság beszámolóját a pártnak a legutóbbi kongresszus óta végzett munkájáról, valamint a KEB jelentését a két kongresszus közötti tevékenységéről, elfogadja a párt programnyilatkozatát és a szervezeti szabályzat módosítására tett előterjesztést. Megállapítja, hogy a párt az elmúlt négy esztendőben következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát, végrehajtotta a X. kongresszus határozatait. Harminc éve annak, hogy a Szovjetunió hadserege, amely a harc fő terhét vállalta — a szövetséges hatalmak csapataival együtt — szétzúzta a világ népeit fenyegető és Európa nagy részét rabságban tartó hitleri fasizmust. A magyar nép sohasem felejti el azt az áldozatot, omelyet a szovjet nép hozott a hitleri fasizmussal vívott élethalálharcban, amelynek során hazánk is felszabadult. A XI. kongresszus nagyra értékeli, hogy a magyar dolgozóka szocializmusba vetett hittel, új munkasikerekkel köszöntik felszabadulásunk 30. évfordulóját. A kongresszus helyesli és megerősíti a Magyar Szocialista Munkáspárt eddigi politikáját: Szükségesnek tartja, hogy a párt vigye tovább fő politikai irányvonalát és következetesen érvényesítse mindenütt és mindenkor. Egyetért a Központi Bizottság beszámolójában kifejtett marxista— leninista irányvonallal és gyakorlati tennivalókkal. A nemtetközi helyzetet elemezve a határozat megállapítja, hogy az elmúlt években kedvező változás következett be a szocializmus, a haladás javára. Hazánk, pártunk aktív, kezdeményező külpolitikát folytat. A nemzetközi küzdőtéren egyre erőteljesebben tevékenykedik korunk három nagy forradalmi ereje: a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom. Együttműködésük mind eredményesebb. A szocialista országok vezető politikai súlyukkal és vonzásukkal, gazdasági és katonai hatalmukkal új távlatokat nyitnak a szocializmus, a nemzeti felszabadulás és a béke világméretű győzelme előtt. Egyre számottevőbb a tőkés országok kommunista és munkáspártjainak, a mögöttük felsorakozó tömegeknek a befolyása, s egyre inkább újjáformálja Ázsia, Afrika és Latin- Amerika politikai térképét az imperialistaellenes politikát folytató fejlődő országok népeinek erősödő harca. A kapitalista rendszer általános válsága mélyül. A tőkés hatalmak uralmi szférája ösz- szeszűkült. Fokozódik, s egyre szövevényesebbé válik a piacokért folyó harc, a tőkés országok, a nemzetközi monopóliumok versenye; mélyülnek az imperialista hatalmak és más tőkés országok egymás közötti ellentétei. Az imperializmus, — fokozódó nehézségeinek ellensúlyozására — újabb feszültség'! gócokat teremt, ezért a szocializmus és a béke erőinek további erőfeszítéseket kell tenniök, hogy az enyhülés folyamatát ne lehessen feltartóztatni. A szocialista országoknak a világbéke védelmével, a békés alkotó munka biztosításával kapcsolatos feladataira utalva a határozat megállapítja, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres ereje megbízhatóan őrködik a szocialista közösség biztonságán. Hazánk osztozik az egyesített védelmi erőfeszítésekben, teljesíti szövetségi kötelezettségeit. Aláhúzza a határozat az európai biztonság megteremtésének alapvető jelentőségét, majd hangsúlyozza, hogy támogatjuk az indokínai népek függetlenségi küzdelmét, a vietnami hazafiak erőfeszítéseit a párizsi megállapodás végrehajtásáért, támogatjuk az arab népek igazságos ügyét, segítjük a chilei nép harcát, tiltakozunk a chilei fasiszta rendszer terrorja ellen, követeljük a törvénytelenül fogvatartott hazafiak, közöttük Corvalán elvtárs szabadonbocsátását. Nemzetközi összefogást sürgetünk Ciprus szuverénitásának tiszteletben tartásáért, elismeréssel adózunk Portugália haladó erőinek, üdvözöljük a görög demokratikus erők harcának eredményeit, szolidárisak vagyunk a Spanyolországban és másutt a fasiszta rendszer felszámolásáért, a társadalmi haladásért harcoló kommunistákkal és demokratákkal. A magyar párt és kormány nagy jelentőséget tulajdonít a népek közeledését szolgáló nemzetközi szervezeteknek, hazánk aktívan közreműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetének és intézményeinek munkájában. Szorosan együttműködve a szocialista közösség országaival hazánk a jövőben is elősegíti a béke megszilárdítását és a társadalmi haladás térhódítását a világban. II. Társadalmi viszonyainkat elemezve szocialista fejlődésünk döntő fontosságú biztosítékaként hangsúlyozza a kongresz- szus a termelőeszközök társadalmi tulajdonának erősödését és fejlődését. Rámutat: előrehaladásunk üteme és eredményessége nagy mértékben függ attól, hogy jobban kihasználjuk a szocialista állami és szövetkezeti tulajdonban lévő lehetőségeket. Hangsúlyozza, hogy az állami tulajdonnak a népgazdaságban betöltött helyzeténél és nagyságrendjénél fogva meghatározó szerepe van a szocialista tervgazdálkodásban, az össztársadalmi érdek érvényesítésében. A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el a mezőgazdaságban, az ipari termelés és a szolgáltatás több ágazatában, a kereskedelemben, egész népgazdaságunkban. A szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság, valamint a szocialista szövetkezeti mozgalom további fejlődésének útját a határozat mindenekelőtt abban jelöli meg, hogy a termelőszövetkezetek váljanak korszerű nagyüzemekké, gazdálkodásukban erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellemző, a tagok érdekeit az össztársadalmi érdekkel helyesen egyeztető vonások. Változatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatás területén — a főként saját munkán és a családtagok tevékenységén alapuló kisárutermelés- re. A határozat megállapítja, hogy az életszínvonal rendszeres emelkedésével társadalmunkban bővül a személyi tulajdonban lévő javak köre. Államunk törvényeivel elismeri, támogatja a munkával szerzett személyi tulajdont. E törvényeknek továbbra is érvényt szerez, s úgy fejleszti őket tovább, hogy gátat vessen a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jövedelmek kelet- kezésének. Meg kell akadályozni a családi szükségleteket meghaladó, különösen a spekulációs célú ingatlanszerzést. A kongresszus a szocialista fejlődés fontos vonásának tartja, hogy a X. kongresszus óta is tovább erősödött a munkás- osztály vezető szerepe. A szocialista építés alapvető követelménye, hogy ez a vezető szerep a társadalmi élet egéa szocialista haza építésében, az életkörülmények javításában és a béke megőrzésében. Az osztályok közti különbségek tovább csökkentek. Társadalmunkban jelen van és szerepet kap a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek. A társadalmi érdek a meghatározó, végső soron ennek kell alárendelni a csoport- és az egyéni érdeket is. A helyesen felfogott csoport- és egyéni érdek egyirányba hat a szocialista törekvésekkel, segíti a szocializmus építését. A határozat megállapítja, hogy államunk a szocialista építés fő eszköze. A két kongresszus között a párt kezdeményezésére tett intézkedések előmozdították az állami élet, a szocialista demokrácia fejlődését. Nő szocialista államunk szerepe elsősorban a gazdasági építő- és a kulturális nevelőmunka irányításában. A fokozódó követelmények miatt a Általánossá kell tenni a fizikai dolgozók bevonását az igazgatói ' tanácsok, a vállalati felügyelő bizottságok munkájába. A gazdasági vezetők kötelessége, hogy egyre jobb feltételeket teremtsenek az üzémi demokrácia további kibontakoztatásához. Az a legfontosabb, hogy jobban építsünk az üzemi demokrácia meglévő fórumaira. Mindenütt határozottan fel kell lépni azok ellen, akik a bírálatot megpróbálják elfojtani, megtorolni. Az ilyen eseteket kövesse felelősség re- vonás és arról tájékoztassák a közvéleményt is. Az üzemi demokrácia közvetlen fórumainak munkáját is ki kell bontakoztatni. A szakszervezetek a műhelyekben, az üzemegységekben és vállalati méretekben fokozatosan szervezzék meg a munkásgyűléseknek — nagyobb egységekben a munkás küldöttek gyűléseinek — illetve a biszében érvényesüljön. Megállapítja, hogy a munkásosztály politikai állásfoglalása, tevékenysége, fegyelme, szemlélete egyre meghatározóbban befolyásolja a dolgozók minden csoportjának, rétegének felfogását. Elvi fontossági követelmény, hogy a párt-, társadalmi, állami szervek vezető tisztségeibe és testületéibe növekvő számban, kellő arányban kerüljenek a termelésben élenjáró, a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült munkások, fizikai dolgozók. A határozat kiemeli, hogy államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, amelyet a szocialista építés során kivívott közös győzelmek szilárdra kovácsoltak és tovább gazdagítottak. A párt e szövetségre támaszkodva bontakoztatja ki politikáját; irányítja és szervezi a szocialista építést. A szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményeiben, szemléletében közeledik a munkásokhoz, a szocializmus építésének aktív részese. Tovább erősödött érzés- és gondolatvilágában a közös tulajdonosi és gazdálkodói felfogás. Értelmiségünk céljaiban azonosul a munkásosztállyal, többsége magáévá tette a marxizmus—leninizmus elveit, és eszmeileg is szocialista iránybon fejlődik. Emelkedik az alkalmazotti rétegek szakmai és politikai képzettsége, erősödik a szocialista célok iránt érzett elkötelezettsége. A határozat megállapítja, hogy szélesedik, szocialista tartalommal telítődik a magyar nép minden haladó és alkotó erejét, párttagot és pórtonkívülit, a különböző nemzetiségeket, minden nemzedéket, ateistát és hívőt tömörítő társadalmi összefogás. A szocialista épitőmunka folyamatában egyre szilárdabbá kell ötvözni a szocialista nemzeti egységet. Hazánkban a dolgozó osztályok, rétegek alapvető érdekei egybeesnek központi irányítást hatékonyabbá kell tenni, erősíteni kell a központi és helyi államigazgatási szervek összehangolt irányító munkáját. A határozat rámutat, hogy a munkahelyi, üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvető része. Jelenlegi hatékonysága azonban nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. zalmiak tanácskozásainak rendszerét. A határozat a továbbiakban a szocialista törvényesség feltétlen érvényesítésének jelentőségét hangsúlyozza, majd a fegyveres erőket és a fegyveres testületeket hívja fel, hogy a jövőben is szilárd politikai elkötelezettséggel, magasfokú hivatástudattal és felkészültséggel tegyenek eleget megtisztelő feladataiknak. A határozat megállapítja, hogy a népgazdaság a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően, a IV. ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtásával tovább fejlődött. Közelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljunk. Bővültek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett népünk életszínvonala. A további feladatokat megszabva a határozat kimondja, hogy gazdaságpolitikánk az V. ötéves terv időszakában a távlati célokkal összhangban biztosítsa gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. A következő időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A kongresz- szus helyesli, hogy az V. ötéves terv idején, 1976 és 1980 között a nemzeti jövedelem 30 százalékkal, az ipar termelése 30-35, az építőiparé 35-37, a mező- gazdaságé 16-18 százalékkal növekedjék. A nemzeti jövedelem növekedése túlnyomó részében a munka termelékenysé- ségének emeléséből származzon. A világpiaci folyamatokról szólva a kongresszus megállapítja, hogy a számunkra kedvezőtlen változások nem átmenetiek, mértékük változhat, de hosszú távon számolni kell velük. Szocialista tervgazdaságunk, miközben bizonyos fokig kivédi ezek hatását, nagyobb figyelmet fordít a világgazdaságban lejátszódó folyamatokra. Az iparfejlesztés feladatait hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva kell meghatározni. Differenciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait, javítani a gyártmányszerkezetet. A feldolgozóiparban, valamint a kohászatban elsősorban rekonstrukciók útján bővül a termelés. Folytatódik a vegyipar, ezen belül a petrolkémiai bázis kiépítése, tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet. A határozat felhívja a figyelmet arra, hogy fokozott gondot kell fordítani a takarékosságra, a hazai természeti források — köztük a szénvagyon — teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására. Átfogó intézkedéseket kíván az ország termész'eti kincseinek, valamint nyersanyagainak hasznosítása. A mezőgazdaságban tovább erősítjük a termelőszövetkezetek szocialista jellegét, a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjesztését. Az állami gazdaságok, amelyeknek szerepe egyre növekszik, ennek hozzáértő kezdeményezői. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett továbbra is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. A határozat kimondja, hogy a beruházási igényeket népgazdasági, társadalmi fontosságuk szerint kell rangsorolni. Csökkenteni kell az eszközök szétaprózott felhasználását, meg kell akadályozni a túlzott beruházási igények érvényesítését. A kongresszus azt is szükségesnek tartja, hogy a határidő- és költségtúllépéseket - mulasztás esetén - kövesse fele- lősségrevonás. A kongresszus hangsúlyozza a szocialista tervszerűség érvényesítésének alapvető fontosságát, a központi irányítás hatékonysága növelésének, a népgazdasági és vállalati tervezés színvonala emelésének, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és — eszközök teljesebb összhangjának jelentőségét. Rámutat, hogy minden szinten hatékonyabbá kell tenni a tervek végrehajtásának és a gazdasági fegyelem megtartásának ellenőrzését. Gazdaság- irányításunk változatlan feladata, hogy tovább erősítse szocialista rendszerünket, fejlessze a szocialista tulajdonviszonyokat és a termelőerőket, fokozza gazdálkodásunk tervszerűségét. Építsen a vállalati önállóságra, közérdekű kezdeményezésekre, növelje a munka hatékonyságát. A bevált alapelveket érvényesítve, gazdaságirányításunkat, mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét jobban mai és holnapi céljaink, feladataink szolgálatába kell állítani, és működését javítani szükséges. A világpiaci árak tartós változásait a gazdaságilag szükséges mértékig a hazai termelői árakban érvényesíteni kell, hogy jobban orientáljanak a hatékony gazdálkodásra. E változások szükségszerűen kihatnak bizonyos fogyasztási cikkek áraira is. Szocialista tervgazdálkodásunk a termelés bővülésével, hatékonyságának növekedésével összhangban gondoskodjék az életszínvonal további rendszeres fejlődéséről. Az árszínvonal tervszerű alakítása érdekében javítani kell, szigorúbbá és folyamatosabbá kel tenni a hatósági és társadalmi árellenőrzést. A KGST keretében segítjük a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatását, a komplex program valóra váltását. Mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával szélesítjük a termelési együttműködést és kooperációt, a kereskedelmi kapcsolatokat, a szakosodást, a tudományos-technikai együttműködést és a tapasztalatcserét. Részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vállalatok létesítésében. A tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkat; fellépünk mindenfajta megkülönböztetés ellen. Gyümölcsöző gazdasági együttműködést építünk ki a gyarmati sorból felszabadult, a nemzeti függetlenség útjára lépett országokkal. A továbbiakban a határozat rámutat: egyik legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak feltárása és jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása. Az anyagi lehetőséqek arányában - különösen a népgazdaság fő területein — folytatni kell a termelő folyamatok korszerűsítését és gépesítéssel csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Javítani kell a munkaerőgazdálkodást, következetesen erősíteni a munkafegyelmet. Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munkaszervezésben, azt a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények gazdálkodósának szerves részévé kell tenni. Átfogó takarékosságra van szükség a népgazdaság minden területén. V. A határozat megállapítja, hogy szocialista előrehaladásunk során, gazdasági építőmunkánk ’eredményeként rendszeresen emelkedik dolgozó né- (Fotytatás a 4. oldalon.)
