Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-22 / 80. szám

Dunántúli napló 1975. március 22., szombat Megkezdték a Rükker-akna mélyítését Hamarosan megváltozik Vasas-bánya arculata yy több mint száz éves Vasas bá­nya a megfiatalodás sza­kaszába lépett. A sáros bányaudvar, a komorsá­got árasztó szürke külszí­ni létesítmények ugyan egy elhanyagolt bánya képét mutatják, de már kezdik megszokni a vasa- si bányászok a téglapi­ros színt is. Az évek óta folyó rekonstrukció ered­ményeként ugyanis ott magasodik az emeletes új szállítógéphez. Vasas bánya arculata tehát hamarosan megváltozik. A kor­szerűsítés következtében biz­tonságosabbá válik a munka­végzés s emellett a mélyszin­teket is hamarosan termelés­be állítják. Uj aknatorony A mintegy százhetvenmillió forintba kerülő rekonstrukció első ütemében korszerűsítik az elavult légaknát, a külszíni szénfeladás létesítményeit. A Bányászati Aknamélyítő Válla­lat mecseki körzetének munká­sai e hónap végén vagy áp­rilis első napjaiban fejezik be az akna átfalazását. A vezér­léceket a harmadik szintig épí­tették be az aknába: úgy szá­mítják, hogy e hónap végére a napszintre érnek. Folyik a víz, a levegő, valamint a metán­csapoló vezeték szerelése és fi negyedik szinti rakodó építé­se. Gerber György üzemvezető tájékoztatása szerint az akna­mélyítők még ebben az esz­tendőben hozzáfognak a má­Gázpernye­betonnal Pince­tömedékelés a Rákóczi úton A Citrom utcai tömbrekonst­rukció előkészítése során lakos­sági bejelentés alapján ismeret­len pincét találtak a Rákóczi út 39/a számú házban, a Kossuth Könyvkiadó baranyai kirendeltsé­gének helyisége alatt. A pince lejárata az alagsori lakás elő­terében került elő, amikor fel­bontották a padlóburkolatot. A pince födémé erősen repede­zett volt, így veszélyeztette az épületet is, de veszélyt jelentett a rendkívül forgalmas Rákóczi útra is. Gyors beavatkozásra volt szükség és erre ezúttal is a Polláck Mihály Műszaki Fő­iskolán kidolgozott" gázpernye- betonos tömedékelési eljárást használták fel. A tömedékelésre tegnap került sor anélkül, hogy a város főforgalmi útján a köz­lekedést zavarták volna. A mixerkocsikból a késő délutáni órákig összesen mintegy 50 köb­méter duzzadó gázpernyebetont juttattak le a pincébe, s ezzel a közvetlen veszélyt el lehetett hárítani. sodik és az ötödik szinti rako­dók szereléséhez is. Úgy tervezik, hogy az ideig­lenes aknatorony bontását még áprilisban megkezdik, s ezzel egyidőben állítják össze az új torony vasszerkezetét. A köz­ponti gépüzem szerelői egy te­leszkópos emelőszerkezet elő­állításán dolgoznak, az acél­kolosszust annak segítségével emelik majd a helyére. Egy hétre leáll a bánya Az aknatoronyhoz kapcsoló­dó szállítógépház emeletén seregnyi szerelő dolgozik.' Ép­pen a napokban emelték be a szállítógép forgórészét és vé­gezték el az illesztést, az ellen­őrző méréseket. A bányaudvar déli része az építési üzem területe. A leen­dő aknaházat, a csilleürítőt, valamint a meddőfeladás szg- laghídját zsaluzzák. A terep­adottságok miatt vagy tíz méter mélyen dolgoznak. A szén és a njeddőfeladási épület telje­sen kész, a berendezések több­sége már a helyére került, fő­ként a szalaghidak szerelése van hátra: a gép-, a villa­mos- és az építési üzem év végi átadást ígér. A rekonstrukcióhoz kapcsoló­dóan megvalósul a trafó ál­lomás és a hőközpont felújítá­sa is. A trafóházban a szerelé­seket végzik. A hőközpont el­készült, de üzembe állítása a salakkihordó szalag hiánya miatt húzódik. A bányafelújítás első ütemé­nek utolsó fázisában, — azaz jövő esztendőben — készül el a külszíni csilleforgalom kor­szerűsítése. A nagyobb nyom­távú sínek lefektetése mind­össze néhány napot vesz igény­be. Ezzel a külszínen is meg­oldják a mozdonyos vontatást, s az utolsó két bányalóra sem lesz szükség. Közismert, hogy a jelenleg használatos szállítógép megle­hetősen elavult. Éppen ezért március 29-től április hetediké­ig tervezett leállás időszaka alatt felújítják a szállítógépet annak érdekében, hogy az új gépház üzembe lépéséig még használható legyen. A bányá­szok a jövő hónapban illetve májusban dolgozzák majd le a kieső napokat. Összeköttetés ' Béta-aknával Végezetül még egy vasasi hír! Béta bánya felől meg­kezdték a vágatlyukasztást az aknamélyítők. Ezzel a megol­dással Vasas és Béta bánya közvetlen összeköttetésbe ke­rül, ami Vasasnak egyben a második kijáratot is jelentheti. E mellett megvalósítható a Béta bányáról történő szénszállítás, illetve a Bétára irányuló meddő továbbítás is.­A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének bányászai nemcsak Vasason dolgoznak. Rükker aknát, amely István aknának a szellőzését biztosítja tovább kell mélyíte­ni. A cél a bányabeli levegő­ellátottság javítása. A mélyí­tést a napokban kezdték meg, s a jövő évben fejezik be. Ez­zel az István aknai negyedik, illetve ötödik szint szellőzése tovább javul. Az aknamélyítők tájékoztatása szerint a határ­idő tartása nagyban függ at­tól, hogy a munkálatok során milyen rétegeket harántolnak majd. Pontosabban, az esetle­ges metánveszély visszavetheti a mélyítést. S. GY. Programozzák a véletlent Lobogó láng az Szereti a fényt. Ha hazaér, elhúzza a függönyt, s a dél­utáni napsugarak elöntik a szobát. Az első emeleti gar­zonlakásba betör a szemközti óvoda gyerekzsivaja- A fotel­ből éppen az udvarra látni. Mindig a baloldali fotelben foglal helyet. Ott szokott pi­henni, olvasni, varrni, rejtvényt fejteni. A kerek, csipkével te­rített dohányzóasztalon a szo­kásos szipka, a szokásos Symphoniával, mellette zseb­rádió. Televíziója nincs, vi­szont van könyvtárnyi olvasni­valója, fehér telefonja, vil­lanyvarrógépe és két pótuno­kája. Ha valamelyikük fel­kiált, hogy Erzsiiii... az ab­lakhoz megy, s fölhívja. Bizalmiként kezdtem — Évek óta egyedül él eb­ben az uránvárosi, egyszerűen berendezett garzonban ... — Azt akarja mondani, hogy egyedül vagyok? Egyáltalán. Sokszor rám nyitják az ajtót volt munkatársaim, elvtársaim. Am az ünnepek a legnehe­zebbek. Ezért olyankor vonatra ülök és elutazom Zuglóba, anyámhoz,.. — Sosem gondolt arra, hogy... — Hogy örökbefogadjak? De, igen. Még ma is előttem van annak a kisfiúnak kes­keny kis arca, akit magamhoz akartam venni. De a férjem el­lenezte. Most meg már késő. Elmereng, tekintete belevész a 39-es dandár út forgatagá­ba, eszébe jut az egykori távirászlány, aki a második vi­lágégés közepette a ferenc­városi pályaudvaron teljesített szolgálatot, aki kezébe temet­te arcát a sok borzalom lát­tán. Apja, a BESZKART kalauza, a Közlekedési Szakszervezet alapítótagja volt, így hát a Veres családban a legtermé­szetesebb dolgok közé tartozott, hogy a Népszavát olvasta, s 1935 márciusában felvételét kérte a SZDP-be. — Zuglóban működött az a pártszervezet, amely felvett tagjai sorába. Pórtbizalmiként kezdtem, majd gazdasági fe­lelős lettem, később szervező- titkárként a nőfelelősi felada­tokat is elláttam. A műkedve­lő csoporttal előadásokat tar­tottunk. Sose felejtem: első alkalommal álltam a színpa­don és belesültem a szerep­be. Később is állandóan lám­palázzal küzdöttem, amikor felléptem. De ha vitatkozni, kellett, embereket meggyőzni, agitálni, nem éreztem azt a szorongó érzést, ami a szín­padon elfogott. A Munkás Testedző Egyesület tagjaival, elvtársaimmal sokat jártam a „gödi fészekbe”. Részt vettem a párt által szervezett Vörös Segély-akcióban. Az MNDSZ bölcsőjénél Negyven esztendeje, hogy a pártba lépett, s harminc éve annak, hogy apjával és testvéreivel együtt Zugló fel- szabadulása után három nap­pal, jelentkeztek a Magyar Kommunista Pártba. Veres Er­zsébet tíz hónapon át ingyen dolgozott a XIV. kerületi Ta­nácsnál, olyan időszakban, amikor nem volt élelem. Szer­vezte és segítette a kiskert- akciót, melynek eredményeként minden négyzetmétert bevetet­tek. Ott volt a Thököly és Mexi­kói út kereszteződésében épí­tett felüljáró munkálatainál, az MNDSZ mozgalom bölcsőjé­nél. Az első meglepetés 1955- ben érte, amikor megkapta a Munka érdemérmet. Leánykori nevén szólították munkatársai nagy meglepetésére. Ezzel is azt akarta kifejezni, hogy nem a férje után kapja az elisme­rést. — Ami engem mindig fel­dobott, az a közösségi munka. A pártot sohasem hibáztattam: nem úgy az embereket, akik helytelenül cselekedtek. — 1966-ban mehetett volna nyugdíjba, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat Kutató Mély­fúró Özemétől, ahol személy­zeti vezető volt. Miért maradt még két évig? — Mert szerettem az embe­reket, a munkámat, az utazást. Aztán 1968. év végén úgy dön­töttem, hogy otthon maradok. — Mégis dolgozik. — Igen. így legalább nem szakadtam el az ismerősöktől. A MÉV Pártbizottságán a nyil­vántartás vezetése a felada­. tóm. — Minden embernek vannak vágyai, önnek is, igaz? Gyermekkorom álma — Gyermekkorom álma most válhat valóra. Nagyon szere­tek utazni. A felszabadulásig csak Szolnokot és Jászdózsát ismertem: ott töltöttem a nya­rakat. Amióta nyugdíjas va­gyok, utazok, utazok, utazok... Mielőtt vonatra, vagy repülőre ülök, minden fellelhetőt elol­vasok az illető országról. Er­ről jut eszembe, járt már Le- ningrádban? Oda feltétlen menjen el. Az az a város, ami­re azt mondják: látni kell! Salamon Gyula emlékműnél A lobogó láng hatását keltik majd a szemlélőben a különbö­ző pontokon elhelyezett reflek­torok, amelyek egymást rend- szertelenül váltva, mindig más­más oldalról világítják meg egy pillanatra a mecseki felszaba­dulási emlékmű bronz-figuráját. A fényjátékot irányító elektro­mos központ üzemkész, szállít­ható állapotban áll a DÉDÁSZ villamos üzemosztályának labo­ratóriumában. Az üzemosztály­hoz tartozó laboratóriumok dol­gozói, — konstruktőrök, szerelők, műszerészek — elvégezték az utolsó forrasztásokat. A vállalat Edison brigádja ezzel teljesítet­te vállalását, — közel két héttel a határidő előtt. — Nem ez az első ilyen jelle- qű munkánk — mondja Décsi Pál, a laboratóriumok vezetője. - A Magyar Elektrotechnikai Egyesület dísz- és térvilágítással foglalkozó munkabizottságának feladatai között a vállalatunk­nál dolgozó egyesületi tagok több pécsi épület, műemlék díszvilágítását meqoldották már. Az emlékmű fény-játékának megtervezése és kivitelezése mégis temérdek új, eddig nem látott problémával állított szem­be bennünket. Apró elektronikus elemet emel ki a központ egyik paneljáról. — Ebben a kis blokkban több száz alkatrész van. Ezeket a kis blokkokat csakúgy, mint az irá­nyító központ legtöbb alkatré­szét igen nehezen tudtuk be­szerezni, hiszen javarészt import cikkek. Az alkatrészek pedig nélkü­lözhetetlenek voltak, mivel az automatikát a legmodernebb eszközökkel — integrált áram­körökkel, tranzisztorokkal, tirisz­torokkal - igyekeztek megolda­ni, hogy a mechanikus mozgó alkatrészeket a kopás és a na­gyobb meghibásodási veszély miatt kizárják. A reflektorok helyén most próbalámpák villognak. Hiába igyekszünk, a villanások sor­rendjében semmi rendszert nem tudunk felfedezni. — Makrisz Agamemnon szob­ra a lángot, a lobogást utánoz­za. A mi feladatunk volt a ter­mészetes láng rendszertelen lo- bogásának imitólása — művi úton — magyarázza a két konst­ruktőr, Huszár Imre és Szenner Károly. Magas színvonalú, logi­kai alapokon működő elektro­mos rendszerrel pedig a legne­hezebb feladat a véletlenszerűt előidézni. A fényjáték központját, ref­lektorait és egyéb alkatrészeit a DÉDÁSZ pécsi üzemigazgató­ságának szerelési osztálya he­lyezi el a közeli napokban, s a láng az emlékmű avatását követő éjszakán már minden bizonnyal „lobogni” fog. Zsalakó István AZ ÉPITÉSGAZDASAG ÉS SZERVEZÉSI INTÉZET pécsi regionális szervezete alkalmaz vállalati gyakorlattal rendelkező ÉPÍTŐMÉRNÖKÖKET, ÉPÍTŐIPARI MÉRNOK-KOZGAZDASZOKAT, ÉPÍTŐIPARI ISMERETEKKEL RENDELKEZŐ KÖZGAZDÁSZOKAT, ÜZEMGAZDÁSZOKAT RENDSZERSZERVEZŐ FELADATKÖRBE. RENDSZERSZERVEZŐVÉ KÉPZÉSÜKET INTENZÍV NAPPALI TANFOLYAMON BIZTOSÍTJUK. Az érdeklődők életrajzát az alábbi címre kérjük: 1251 Budapest, pf. 46. Személyzeti osztály. A kertvárosiak kirándulóhelye Úgy tűnik a városba érkező idegennek, hogy a Mecsek hegység bőven ellátja a várost zöldövezettel. Az első szép ta- vaszias napsütéstől a zord téli napokig 35-40 ezer kiránduló, sétáló keresi fel a Mecsek déli oldalát. Ennyi ember 20-30 év alatt szinte letarolja az erdőt. Környezetvédelmi szempontból sem közömbös, hogy az erdők felől kapjuk a legkevesebb friss levegőt. Délen új, hatalmas város­rész és ipari központ épül, melynek elkészültek a rende­zési tervei, kivitelezése is ja­vában folyik. Az előreláthatóan 60 ezres új városrész lakóinak Városliget Kökényben Tó a park közepén ót kell utazniok az egész vá­roson, hogy a „természetbe” jussanak. A többi zöldterület csak hétvégi kikapcsolódásra alkalmas. Ezért keresik a lehetőséget, hogy Lvov-Kertváros közelében egy városliget szerű parkot ala­kítsanak ki. Csütörtökön délelőtt Wieder Béla, Pécs város tanácselnöke tárgyalt Mészöly Győzővel, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium osztályveze­tőjével, valamint a Pécsi Erdő­rendezőség és Erdőfelügyelő­ség képviselőivel egy közjóléti park létesítéséről. A legalkal­masabbnak látszik a 200 hek­tárnyi, jelenleg mezőgazdasági terület Kökényben. A szakem­berek megtekintették a kökényi területet és elvi megállapodás született az új park létesítésé­ről. A fásításon és építkezésen kívül arról is szó esett, hogy egy tó létesítésére is alkalmas lenne a terület. Szerettem az embereket, a munkámat, az utazást Negyven év a pártban

Next

/
Thumbnails
Contents