Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-22 / 80. szám
Közös célunk a fejlett szocialista társadalom megteremtése Koszorúzási ünnepség Budapesten a Tanácsköztársasági emlékműnél koszorúzott. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa koszorúja* Beck Ferenc elnök és Szili József titkár helyezte el az emlékműnél. Koszorút helyeztek el a honvédség, a határőrség, a rendőrség és a munkásőrség képviselői. A Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága képviseletében Krasznai Antal, a HNF megyei titkára és Gergely Lajos nyugdíjas koszorúzott. A hála és az emlékezés virágait helyezték el az üzemek, intézmények, iskolák képviselői, valamint kisdobosok és úttörők. A koszo- rúzási ünnepség — melyen részt vettek a Tanácsköztársaság volt katonái és veteránok — az In- ternacionólé hangjaival és a katonai díszegység elvonulásával fejeződött be. * Budapesten a Kun Béla téren 2500 dolgozó és tanuló jelenlétében a Vili. kerületi párt-, állami és társadalmi szervezetek képviselői megkoszorúzták Kun Béla, Szamuely Tibor és Landler Jenő emlékművét. Az ünnepség keretében tett KISZ-fogadalmat a Zrínyi Ilona Gimnázium 57 tanulója. Kővágó Béla, a KISZ kerületi bizottságának titkára ünnepi beszédében megemlékezett arról a 18 vörös katonáról, akik a ludovikás ellenforradalmárok elleni küzdelemben haltak hősi halált 1919-ben. A Nógrád megyei Pásztó 1-es számú körzeti általános iskolája Kun Béla nevét vette fel. Kaposvárott megnyílt a híres tanácsköztársasági vezető — Latinca Sándor — lakásában berendezett munkásmozgalmi múzeum Latinca emlékszobája. A Heves megyei Bélapátfalváról ismét elindult a Kolacs- kovszky-emléktúra, melynek résztvevői a Bükk-hegység munkásmozgalmi emlékhelyeit keresték fel. Győr-Sopron megye fiataljai felkeresték azokat a búvóhelyeket, ahol a Tanácsköztársaság leverése utón a vörös katonák rejtőztek el üldözőik elől. A Pest megyei Kartalon emléktáblát állítottak annak dokumentálására, hogy a Tanácsköztársaság idején — a fiatalok közül elsőként — itt végeztek társadalmi munkát a Budapesti Marx Károly úttörőcsapat tagjai. kongresszusának ötödik napja FRISS ISTVÁN Büszkén emlékezünk a dicső Magyar Tanácsköztársaságra Forradalom Európa szívében Oroszország, ahol már korábban győzött a forradalom, Európa peremén feküdt és a kontinens gazdaságilag és kulturálisan legelmaradottabb országa volt. Most ez a forradalom Európa szívébe nyomult előre, egy gazdaságilag és Pécsett, a Köztársaság téren. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 56. évfordulója alkalmából tegnap az MSZMP Pécs városi Bizottsága ko- szorúzási ünnepséget rendezett Pécsett, a Köztársaság téren a Munkásmozgalmi Emlékműnél. Az ünnepség katonai tiszteletadással kezdődött, majd a Mecseki Ércbányászati Vállalat zenekara a Himnuszt játszotta, ezt szavalat követte. A koszorúzás a gyászinduló akkordjai mellett kezdődött. Az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága koszorú-: jó* dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára és Petőházi Szilveszter, a Pécs városi Párt- bizottság titkára helyezte az emlékmű talapzatához. A Baranya megyei és a Pécs városi Tanács képviseletében Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese és Wieder Béla, Pécs város Tanácsának elnöke, a KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága és az Úttörő Elnökség nevében Gergely László megyei titkár, Komlódi lózsefné városi első titkár és Nemeshegyi Beatrix, megbízott megyei úttörőelnök Példája bizonyította, hogy a munkásosztály egyedül képes és egyúttal hivatott az ösz- szes dolgozó tömegek vezetésére egy kevéssé fejlett polgári országban is. A kommunisták vezette munkásosztály tudott és csak ő tudott biztató jövőt ígérő utat mutatni a súlyos politikai és gazdasági válsággal küzdő társadalomnak. Történeti jelentősége volt annak, hogy Magyarországon a proletárság békés úton vette kezébe a hatalmat. A magyar burzsoázia vezetői ráébredtek arra, hogy a kétségbeejtő és reménytelen helyzetből polgári hatalom számára nincs kivezető út. Ezért önként lemondtak a hatalomról. Először történt meg, hogy fegyveres felkelés nélkül, polgárháború és vérontás nélkül győzött a szocialista forradalom. Kongresszusunk mai, ötödik napja március 21-éré, a magyar kommunisták nagy ünnepnapjára esik. ötvenhat évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Magyarországon győzött a szocialista forradalom. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülésével megszületett a magyar munkásság forradalmi egysége, a munkásság pártja a proletariátus képviseletében kezébe vette az államhatalmat. Létrejött a proletárdiktatúra. Egy kis nép hangja a világ népeinek nagy hangversenyében ritkán hallható. A magyar proletárforradalom hírére mégis felfigyelt a világ. Ez az esemény azt mutatta, hogy a világháborút követő forradalmi hullám még nem ült el, a mérhetetlenül sokat szenvedett és szenvedő tömegek mindinkább követik a munkásosztályt, a forradalomtól várják sorsuk jobbrafordulását. kulturálisan jóval fejlettebb országban győzött. Nem kisebb jelentősége volt a magyar proletórforradalom győzelmének a nemzetközi munkásmozgalom számára. Mutatta: a magyar munkásosztály az évtizedek óta folytatott osztályharcban megérett arra, hogy az elnyomott és kizsákmányolt nép vezetője legyen. Lenin ‘üdvözlete Létrejött a Magyar Tanács- köztársaság és megalakult vezető testületé, a Kormányzó Tanács. Másnap az egyesült párt és a kormányzó tanács így fordult az ország népéhez: „Nélkülözések, nyomorgás, szenvedés várakozik ránk (Folytatás a 2. oldalon.) Pártunk XI. P énteken reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. Friss István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Állami-díjas akadémikus, a tanácskozás soros elnöke üdvözölte a küldötteket és a meghívottakat, majd ünnepélyes szavakkal emlékezett meg a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának évfordulójáról. Ezt követően folytatódott a vita a Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése felett. Az ötödik munkanap első felszólalója Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter volt, majd Szaló János, a Magyar Hajó- és Darugyár Pártbizottságának titkára, Szalai Gyula, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat kőművese, dr. Benedikt Ottó akadémikus, az MTA Számítás- technikai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója, Csirik Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke, Gergely István, a Szolnok megyei Párt- bizottság első titkára, dr. Kurucz Imre, a Budapest V. kerületi Pártbizottság első titkára. Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, Bruno Küster, a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt Vezetősége Irodájának tagja, a vezetőség titkára, Ermengildo Gasperoni, a San Marino-i Kommunista Párt elnöke, Juan Gomez, a Spanyol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagja, Franz Dübi, a -Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, Per Iscaels- son, a Svéd Baloldali Párt — Kommunisták Központi Bizottságának tagja, I. Biten, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára kapott szót. A vitában szót kapott még dr. Varga Péter, a Somogy megyei Pártbizottság első titkára, Dojcsák János, a DIGÉP vezér- igazgatója, Tóth Imre, az ÉVM pártbizottsága titkára, dr. Rózsa Imre sebész adjunktus, Czí- dor Mihály, a MÁV záhonyi átrakókörzetének főnöke és Iá- vorszky József, a Ganz-MÁVAG hegesztője. A vita után a kongresszus meghallgatta a munkabizottságok jelentéseit, majd Kádár János elvtárs zárszava után határozathozatal következett. Ezzel végétért a kongresszus ötödik munkanapja. A tanácskozás ma délelőtt 9 órakor zárt ülésen folytatja munkáját. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 80. szám 1975. március 22., szombat Ara: 1,20 Ft
