Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-20 / 78. szám

1975. március 20., csütörtök

Dunántúli napló

5

Újabb

üdvözlő táviratok

Újabb külföldi testvérpártoktól, haladó szervezetektől érkezett üdvözlő üzenet az MSZMP XI. kongresszusához. Táviratban köszöntötte a tanácskozást a Perui Kommunista Párt, a Kanadai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Dél- Afrikai Kommunista Párt, a Paraguayi Kommunista Párt, az Ausztrál Kommunista Pórt, a Luxemburgi Kommunista Párt, az Izlandi Népi Szövetség, a Guayanai Népi Haladó Párt, a Marokkói Haladás és Szocializmus Pártja, a Szenegáli Afrikai Függetlenségi Párt és a Guineái Demokrata Párt.

A konferencia-teremben. A meghívottak egy csoportja a tanácsterem szomszédságában lévő konferencia-teremben ipari televízió segítségével kíséri figyelemmel a kongresszus vitáját. Ebben a teremben 6 televíziós készüléket helyeztek el, melyeken kiváló képminőséget biztosítanak. Gallusz József,

Komló város, dr. Bánki Nándor, a Mecseki Szénbányák Pártbizottságának titkárai is itt hallgatják és nézik a felszólalókat. Alkalmi postahivatal a kongresszusi épületben.

A kongresszus munkanapjai

Munka,

élmény.

lelelűsséB

(Munkatársunk teleíonjelentése.)

Kedden kezdték meg a kongresszuson az együttes vitát a Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése felett. A tanácskozásról a sajtó, a rádió és a televízió részletes tájékoztatást nyújt az ország közvéleményének. A kongresszust figyelemmel kísérő és jelenlévő újságíróknak ezentúl lehetőségük van arra is, hogy a tanácskozás munkanapjainak olyan eseményeiről is beszámolhassanak, melyek a teremben a szünetekben történnek, belepillanthassanak a rendezők, a szervezők, a küldöttek tevékenységét segítők munkájába. Tudósításomban most ezek néhányjáról számolok be.

Baranyai küldöttek Losonczi Pál társaságában a kongresszus szünetében.

Figyelem és iegyeiem. A kongresszus munkanapjai délelőtt 9 órakor kezdődnek. A küldöttek és a meghívottak már jóval a megjelölt idő előtt elfoglalják helyüket, többségük áttekinti a napilapokat, még- egyszer felidézve az előző napon történteket. Szinte valamennyi megyéből korán reggel megérkeznek a helyi lapok, így a résztvevők az otthoni eseményekről is tájékozódhatnak. Délelőtt és délután fél-fél órás szüneteket tartanak. Kétórás ebédidőt biztosítottak. Az este 7 óráig tartó felszólalások figyelemmel kísérése erőteljesen igénybe veszi a küldötteket és meghívottakat. Mégis fegyelmezettség és nagy érdeklődés jellemzi magatartásukat. Élénken reagálnak a felszólalásokra, ha azokban érdekesebb, egyéni megállapítások hangzanak el, gyakran nagy tapssal reagálnak. Ez történt kedden dr. Nagy lózsei elvtárs felszólalása közben is, amikor a portugál nép harca iránti szolidaritásunkról szólt. Hasonló tapsot váltott ki Nagy János oroszlányi vájár kritikai megjegyzése azok felé, akik a fizikai munkásoknak a vezető testületekbe vgló bevonását csupán „statisztikai" szempontnak tekintik.

Találkozások. A tanácskozás szüneteiben sok lehetőség nyílik arra, hogy régi munkatársak, barátok találkozhassanak egymással, felelevenítsék a közös munkában eltöltött évek emlékeit, kölcsönösen érdeklődjenek a változásokról, az újdonságokról. Megyénk küldöttei körében gyakran láthatjuk Rapai Gyula elvtársat, hazánk moszkvai nagykövetét, dr. Szentistványi Gyulánét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, dr. Csendes Lajost, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesét, Égető Lajost és Ribánszki Róbertét, budapesti kerületi pártbizottságok első titkárait, akik néhány éve még megyénkben pártmunkásként dolgoztak. De az egyes minisztériumok, főhatóságok jelenlévő vezetőit is a szünetekben gyakran megkeresik megyénk kongresszusi küldöttei, tervekről, elképzelésekről, gondokról élénk eszmecserék folynak.

Ügy vélekednek: közvetlen részesei a kongresszus tanácskozásának, hiszen egyidejűleg teljes egészében kísérhetik figyelemmel a kongresszusi teremben elhangzottakat. így részt venni a párt XI. kongresszusán' szintén maradandó élmény és emlék, megyénk küldöttcsoportjával együtt itt tartózkodó meghívottaknak.

A hírközlés munkája. A kongresszusi teremhez elválaszthatatlanul hozzátartoznak a tv- kamerák, a filmhíradó felvevői; fényképezőgépek, reflektorok. Olyan nagy apparátusokkal dolgoznak a kongresszuson a hírközlő szervek, hogy teljes bemutatásuk szinte lehetetlen.

Az országos és megyei lapok főszerkesztői állandó meghívottként tartózkodnak itt, a

kongresszusi terem erkélyének jobb oldalán biztosítottak számukra helyet. Minden esetben „teltház” van a sajtópáholyban is, ahol a heti és napi lapok munkatársai váltják egymást. Külön stúdiót rendeztek be a rádió részére, többek között itt dolgozik egykori pécsi kollégánk, Bereczky Gyula.

Tudósít a kongresszusról dr. Borsos József, a pécsi rádió vezetője is. Az Építő Munkások Szakszervezete épületének II. emeletén rendezték be a kongresszus sajtóirodáját, mely az MTI segítségével biztosítja az országos és nemzetközi hírközlés tájékoztatását. Nagy forgalmat bonyolítanak itt le, korszerű munkafeltételeket biztosítva. Az épület széles folyosóján farostlemezek segítségével rögtönzött munkaszobákat alakítottak ki, melyekben megállás nélkül kattognak az írógépek, működnek a monitorok, telexek, „élnek” a telefonvonalak. Nagy figyelmet fordítottak a külföldi újságírók, tudósítók munkájának segítésére, mely

nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kongresszusnak ilyen nagy nemzetközi sajtóvisszhangja van. A leírt, filmre és magnószalagra vett anyag feldolgozásában résztvevők, tudósítók együttes és folyamatos tevékenysége biztosítja az állandó részletes információt a kongresszusról.

Alkalmi postahivatal. A tanácskozás első napjának kezdete előtt a szünetben igen sokan keresték fel a Művelődési Ház földszinti előcsarnokában berendezett alkalmi postahivatalt — elsőnapi bélyegzőért, emlék-bélyegekért, emléklapokért. Ez a nagy forgalom azóta sem csökkent, de a posta jól felkészült, a díszes borítékokból, emléklapokból és a napokban megjelent, a politikai plakátokat tartalmazó bélyegsorból állandó az utánpótlás. Sokat vásárolnak ezekből a küldöttek, annak ellenére, hogy a Magyar Posta valamennyinkéi egy bélyegsorozattal megajándékozta. De minden jelenlevő családjának, munkahelyre, barátjának küld egy üdvözlő lapot az itt használatos emlékbélyegzővel. Hasonlóan nagy forgalmat bonyolít le az alkalmi postahivatal szomszédságában a Kossuth Könyvkiadó kirendeltsége, ahol a legtöbben a miniatűr könyveket vásárolják. Egy-egy miniatűr sorozattal a kiadó minden küldöttet megajándékozott.

Mozaikokat ígértem. Remélhetőleg ezzel is újabb tájékoztatást kaptak olvasóink a kongresszus munkanapjainak eseményéiről, életéről.

Mitzki Ervin

A kongresszus: közügy

Belpolitikai életünk nagy eseménye, pártunk XI. kongresszusa, közvéleményünk egészét foglalkoztatja. A kongresszusi megnyitót, a vitát ezrek és ezrek figyelik, elemzik. Az alábbiakban megyénk dolgozóit széles körben foglalkoztató kérdésekről kértük ki munkások, közéleti emberek véleményét.

A munkahelyi demokráciáról

Lendvai Gellért, a Mecseki Ércbányászati Vállalat IV-es számú bányaüzemének szb- titkóra:

— Kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hogy pártunk XI. kongresszusa ilyen mélységben foglalkozott a szocialista munka jelentőségével, a szocialista tulajdonosi szemlélet elmélyítésének szükségszerűségével. Biszku elvtárs kongresszusi beszédéből azt emelem ki, hogy a „szocialista demokrácia fejlesztése mindenoldalú feladat". Tehát nem szabad leszűkíteni a párt és társadalmi szervek feladatává.

— Az a véleményem, hogy a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése össztársadalmi érdek és csak a mindenszintű vezetők és dolgozók együttes, tudatos tevékenységével valósítható meg.

— A fejlődés lehetőségét abban látom, ha a dolgozók nemcsak véleményüket mondják el és a végrehajtásban vesznek részt, hanem az ellenőrzésben is.

Tihanyi János, a Szakszervezetek megyei Tanácsa köz- gazdasági munkabizottságának vezetője:

— Különösen nagy érdeklődéssel tanulmányoztam a Központi Bizottság beszámolójából és Biszku Béla elvtárs felszólalásából a szocialista, a munkahelyi demokráciával összefüggő elvi megállapításokat és a továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy az elmúlt időszakban sok vita volt e témában, másrészt a szakszervezetek különös felelősséget viselnek az üzemi demokrácia fejlesztésében. Helyeslem, hogy a szocialista, munkahelyi demokrácia fogalmát, osztálytartalmát, továbbfejlesztésének szükségességét és lehetőségét, a különböző szervek közötti munkamegosztást és felelősséget meghatározták és kihangsúlyozták. Ez megkönnyíti munkánkat, világosabban látjuk feladatainkat. Egyetértek az értékelésekkel, nevezetesen, hogy a dolgozók vezetésbe történő hatékonyabb részvételét és bevonását alapvetően a meglévő szervezetek és fórumok keretein belül kell biztosítani még akkor is, ha az új módszerek bevezetésében is előbbre kell lépnünk. Gondolok a munkásküldöttek, a bizalmiak tanácskozására,

Baranyai vélemények, nyilatkozatok a Központi Bizottság beszámolójáról és az eddigi vitáról

amelyek a pártszervezetek irányításával új tartalommal és hatáskörrel kerülnének megszervezésre.

— Feladatunk annak segítése és ellenőrzése, hogy a vállalatoknál minden munkahelyen olyan viszonyokat teremtsenek, hogy a munkásember nap mint nap érezze, olyan tényezője a vállalati kollektíváknak, akinek szava van a gazdálkodás, a termelés irányításában és ellenőrzésében.

— Olyan üzemi, munkahelyi légkörre, olyan munkásközvélemény kialakítására van szükség, amelyben csak a fegyelmezett, pontos munkának és munkásnak van becsülete, amely elítéli a hanyag, felelőtlen munkát és a fegyelmezetlenségeket. Az üzemi demokrácia ugyanis nemcsak jogot, hanem kötelezettséget, fegyelmet és rendet is jelent. A kettő nem választható el egymástól. A közösen kialakított döntések után mindenütt fegyelmezett munkát kell végezMezőgazdaságunkról

„Pártunk töretlenül folytatja szövetkezeti politikáját; a jövőben is azért dolgozik, hogy a szövetkezeti mozgalomban rejlő nagy erő a szövetkezetek fejlődését, a ' szocialista előrehaladást, az általános szocialista fejlődést szolgálja"

— olvashattuk többek között a kongresszusi beszámolóban.

Biró Sándor, a Mecsek és a Dráva menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára az alábbiakban foglalta össze azokat a véleményeket, melyek a napokban a kongresszusi beszámolóval kapcsolatosan elhangzottak:

— A falun élő emberek egyöntetű véleménye: igen jól

esett hallani a munkás-paraszt szövetségről kifejtett állásfoglalást. Feladatunk a szövetkezeti földtulajdon erősítése, a modern, nagyüzemi gazdálkodás megteremtése, az iparrendszerű termelés kialakítása. Ez a munkaerőhelyzet szempontjából is igen fontos, hiszen a fiatalok is ott érzik

. jól magukat, ahol a gépesítés magas fokon van; az ipari munkásokhoz hasonlóan akarnak élni és dolgozni.

— A tsz-dolgozók nyugdíjazására vonatkozó kérdéseknek igen nagy a visszhangjuk. A hírt örömmel fogadták az emberek — több termelőszövetkezeti dolgozóval beszéltem erről —, s megértik a fokozatosságot is. Csupán a ma hatvanévesek „sóhajtottak egyet"

— rájuk ugyanis már nem, vagy csak részben vonatkozik a nyugdíjkorhatár leszállítása.

A Duna és a Karasica menti Termelőszövetkezetek Területi Bizottságának titkára, dr. Majzik Jeremiás:

— A beszámolóban foglaltakat nagyon nagy megnyugvással fogadták az emberek. Különösen a földtulajdonnal kapcsolatos kijelentést, amely

nagyon határozott és egyértelmű. Minket a „legérzékenyebben” a mezőgazdasági termelőszövetkezetek használatában lévő földek fokozatos szövetkezeti tulajdonná változtatása érint. Tudjuk, nem egyszerű feladatról van szó, éppen ezért ezt a folyamatot nem lehet túlerőltetni, nem mehet kampányszerűen. A tsz- tagok nyugdíjazására vonatkozóan csak egy dolgot hadd említsek meg: már csak azért is egyet kell értenünk a megvalósítás módjával, mert ha a nyugdíjaztatás nem fokozatosan menne végbe, akkor például az idén a munkaképes dolgozóink 11 százalékától kéne elbúcsúznunk, ami a termelést igen érzékenyen érintené.

Elégedettség a bányászok körében

Bachman Mátyás, a Mecseki Szénbányák igazgatóhelyettese:

— Fock Jenő elvtárs, a kormány elnökének a XI. párt- kongresszuson elhangzott felszólalása nyomán a Mecseki Szénbányák dolgozói dísztáviratban fejezték ki megelégedésüket. Korábban kormányelnökünk Pécsett járt, és akkor is az volt a véleménye, hogy változtatni kell a szénbányászat helyzetén, különösen a mecseki kőszén termelését illetően. Most a legmagasabb fórumon, a XI. pártkongresszuson is, hasonlóképpen foglalt állást és korábban már tettekben is megnyilvánult a mecseki szénbányák megsegítése.

— Pártunk kedvező helyzetet teremtett a XI. pártkongresszuson a szénbányászat részére, és nekünk erre a következőképpen kell reagálni:

— Fokozni kell a mecseki szénmedencében a széntermelést, ki kell dolgozni a kokszszéntermelés lehetőségeit a megépítendő III. koksz-blokk ellátására. Javítanunk kell az itt élők lakásviszonyait, valamint fiatalítanunk kell létszámunkat. Az élet és vagyon mentése érdekében hathatós intézkedéseket kell tennünk a tűzvédelem keretében.

Bakó Mátyás, Pécs-Bányo- üzem szállítási pártalapszerve- zet titkára:

—. A legnagyobb problémának mi is az utánpótlás kérdését tekintjük. Amennyiben a kormányhatározatot megvalósítják, véleményünk szerint megoldódik ez a kínzó hiány is. Ennek érdekében mindenekelőtt a bányászok lakásviszonyain kell javítani, fontos a bérek megfelelő rendezése, amely kiemeltté tenné a szénbányászok helyzetét. Bányáinkban az átlagéletkor 40 év körül van, ez olyan magas, hogy fiatalítás nélkül súlyos helyzetbe kerül a szénbányászat.