Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-02 / 60. szám

1975. március 2., vasárnap Dunántúlt napló 3 Nehezen halad a kormányhatározat végrehajtása II24. órában a szénbányászai Anyag- és eszközhiány akadályozza a termelést szénbányászat megújhodását, stabilizációját rögzítő informá­ciók azonban nem teszik le­hetővé az egyértelmű tájéko­zódást. A bányászat vezetői bi­zonytalanságban vannak to­vábbra is. Magasbeosztású bányamérnök, országgyűlési képviselő hangoztatta nemré­giben a nagy nyilvánosság előtt, hogy az 1970-ben ismerte­tett, az energia-struktúra kor­szerűsítésére kidolgozott elvek sok megfogalmazása bizony még ma is érvényben van, s inkább azok valósulnak meg, mint a mostani helyzetben szükségessé vált feladatok. Még érthetetlenebb a szén­bányászat jövőjével foglalkozó tanulmány megfogalmazása. Eszerint: „ . .. az elmúlt évek tendenciájára jellemző volt a nem gazdaságos bányák leállí­tása." 1965-ben még 133 bá­nya működött, 1975-re várha­tóan csupán 53 marad. Ez vi­lágos, egyértelmű, helyes. Né­hány sorral feljebb azonban az 1990-es igényekről szólva öt új mélyművelésű és egy kül- fejtéses bánya nyitásáról esik szó. Hol? Az oroszlányi, borso­di, dorogi területen ... De hi­szen Borsodból 1969-ben Pécs­re hoztuk a munkásokat gaz­daságtalan termelés miatt le­állt bányákból! I pénz nem minden anyagi támogatásával mármost az itteni bányászkodás létjo­gosultságát egészen hosszú távra is elismeri. A Mecsek azonban az elmúlt esztendők kedvezőtlen hatásai miatt túl­ságosan sok tehetetlenségi nyo- matékot szedett össze, nehe­zen képes a holtpontról ki­mozdulni, sőt ha most a hu­szonnegyedik órában az erre illetékes minisztériumok nem tesznek radikális és gyors be­avatkozást, az elnehezedő vál­lalatot még nehezebb lesz meg­mozdítani. Lombosi Jenő NÉPSZERŰ ÚJ öt évvel ezelőtt új tagozatot kapott a szentlőrinci mezőgaz­dasági középiskola: a mezőgaz­dasági szak mellé felvette az élelmiszeripari szakot is. Az el­ső tejipari szakos tanulók — köztük igen sok leány — tavaly végeztek Szentlőrincen. Az új élelmiszeripari tagozat gyorsan népszerűvé vált első­sorban a lányok körében, mert a négy év elvégzése után érett­ségit kapnak, ugyanakkor szak­mai képzettséget biztosít. Az itt végzett fiatalok az érettségi után, ha nem akarnak tovább tanulni, azonnal elhelyezked­hetnek az élelmiszeriparban vagy a mezőgazdaságban, ahol a következő munkaköröket tölt­hetik be: tejátvevő-minősítő, ii Otvenmilliós fagazdasági rekonstrukció B iztos jövő előtt a mecseki szénbá­nyászkodás. A Mecsek rejtette minden tonna szénre szükség van. Új távlatok. Megépül Du­naújvárosban a harma­dik kokszoló. A mecseki bánya látja majd el alapanyaggal, öt év alatt százszor is leírtuk: hiszünk ebben, s lelket szerettünk volna önteni sokezer bányászba. Az 1973. évi őszi események a korábbi, akkor megalapo­zottnak hitt koncepciókat ala­posan megcáfolták. A XI. párt­kongresszus irányelveiben pe­dig megfogalmazták: hazánk ásványkincseinek kiaknázása fontos és halaszthatatlan fel­adat. A Mecseki Szénbányák ta­valy több mint háromszázmil­lió, idén pedig háromszáz- millió forintos fejlesztési alap­pal próbál megkapaszkodni a lejtőn, amelyre annak ellenére került, hogy az energia-struk­túra átalakítására kidolgozott terv a kokszolásra alkalmas feketeszén szükségességét so­hasem vitatta, öt esztendő alatt egynegyedével csökkent a termelés, másfél évtized alatt hétezerrel a létszám, s a bányászok átlagéletkora ugyanezen idő alatt 40 esz­tendőre emelkedett. Ez az állapot már nem ki­zárólag a lylecseki Szénbá­nyák ügye. Baranya gazdasá­gában, társadalmi és politikai életében meghatározó szere­pet tölt be a bányászat. A megye iparában foglalkozta­tottak közül minden negyedik ember a szénbányáknál dol­gozik, Baranya eszközállomá­nyának minden második fo­rintjával a szénbányák gaz­dálkodik. Amikor a szénbányá­szat a dinamikus fejlesztés éveit élte, Baranya sokkal több központi beruházást kapott: a bányászok magasabb fize­tőképessége kedvezően hatott a kereskedelemre, a városépí­tésre, a műszakiak tevékeny­sége a megye szellemi életére. Az 1970-es esztendő elejétől aztán — a szénbányászatnak „köszönhetően" - rendre ked­vezőtlenül alakultak az ipar termelését, termelékenységét jelző mutatók. Az ipari ter­melés például 1974-ben Bara­nyában, az országos 8 száza­lékos növekedéssel szemben mindössze 3,3 százalékos, a termelékenység növekedése 0.9 százalékos volt. Ha leszámít­juk a bányászatot, akkor Ba­ranya ipari termelése 8,4, ter­melékenységi mutatói 4,5 szá­zalékkal nőttek. A szenet világszerte rehabi­litálták, bár a szénbányászat jövőjével foglalkozó publiká­ciók ma is úgy fogalmaznak, hogy „ . .. az energiaszerkezet korszerűsítése a következő években is tovább folytatódik. A szén aránya továbbra is csökken az energiahordozók között, de nem abban az arányban, ahogy arra a hat­vanas években számítottak Magyarországon. 1990-ben is 18 százalékban részesedik az energiahordozók között, össz­termelése pedig a mostani 26 millió tonnával szemben 40 millió tonna lesz.” Már most megkezdődik a szénbányászat felkészülése erre az időre, 1975-ben várhatóan mintegy 2 milliárd forint fejlesztési lehe­tőséggel lehet számolni, amely­ből új bányatérséget nyitnak, gépet vásárolnak. Sok a bizenylalanság A számok, az intézkedések, s a józan ész előrevetíti a nagyszerű távlatok képét. A Lehetséges, hogy az 1974. évi kormányhatározatot köve­tően túlságos optimizmussal te­kintettünk az események elé. A végrehajtás cseppet sem tű­nik könnyűnek. Csak egyetlen példát erre: a szénbányászat számára kedvező feltételeket az 1973 őszén tetőző olajvál­ság teremtett. De a fejlesztés gátjait is ez építette, hiszen a bányászatban használt anya­gok ára éppen e miatt emel­kedett, sőt jónéhány szinte nél­külözhetetlen anyag, eszköz be- szerezhetetlenné vált.' A napok­ban hallottam egy vájártól, hogy hiába adnak korszerű, könnyű kézi jövesztő gépeket, amikor a tömlő csatlakozó hol- lander akkora, mint az ököl, a sűrítettlevegőt szállító gumi­tömlőt pedig alig győzik a vá­járok maguk után vonszolni, olyan súlyosak. S ennek is még örülni kell, mert előfor­dult, hogy nincs is ez a fon­tos eszköz. A szénbányák gaz­dasági igazgató-helyettese egyenesen katasztrofálisnak ne­vezi az anyagellátást, hiába a kormány segítsége, hiába a pénz, nem lehet elkölteni, a legszükségesebb bányászati anyagok, gépek beszerezhetet­lenek. Emberek és anyagiak Nem tudjuk hány bányász felszólalására került sor a me­gyei pártértekezleten, a kong­resszuson. Az biztos, hogy va­lamennyien szóváteszik ennek a bonyolult, nehéz fizikai mun­kának elégtelen anyagi elisme­rését, amely az elmúlt eszten­dőkben végrehajtott bérfejlesz­tések ellenére sincs a differen­ciáló bérezési elvekkel össz­hangban. Más szakmákban a nyugdíj előtt álló munkások a fizetések maximumát érik el. A bányászatban ekkor keresik a legkevesebbet, hiszen ötven évesen már a föld alatt alig- alig lehet produktív munkát vé­gezni. A Mecsekben 300 millió ton­na kitermelhető, kokszolásra alkalmas szén van. Dunaújvá­ros a nyolcvanas évektől kez­dődően több szenet vár a Me­csekből. A kormány jelentős Az idei év fontos mérföldkő lesz Baranya fagazdaságának történetében. Márciusban befe­jeződik az 50 millió forintos re­konstrukció, amelyet a Mecse­ki Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság három évvel ezelőtt kez­dett meg fafeldolgozó kapaci­tásának bővítésére, korszerűsí­tésére. Korábban az erdőgazdaság­ban kevés fát dolgoztak fel. A 62 ezer hektár erdőterülettel rendelkező nagyüzemnek 13 pri­mitív felszereltségű kis fafel­dolgozója volt szétszórva a me­gyében. Egy részüket azóta bezárták, de nemcsak a gaz­daságtalan termelés miatt. Mű­ködtetésük szociális szempont­ból is tarthatatlan volt. A rekonstrukciót két részlet­ben végezték. Az első két év­vel ezelőtt kezdett termelni és az elsődleges fafeldolgozást oldotta meg. Eredmény: az évi 50 ezer köbméter gömbfából 30 ezer köbmétert Hosszúhe- tényben, a központi telepen dolgoznak fel. Az ötödik, öt­éves terv első évében a fel­dolgozó kapacitást évi 75 ezer köbméterre akarják növelni. Három nagy teljesítményű gé­pet állítanak munkába ez év márciusában. Egy lengyel ke­retfűrészt, (gattert) és két NSZK-gyártmányú KANALLI szalagfűrészt. Az új gépek a hosszúhetényi és a vajszlói fel­dolgozóba kerülnek. Késztermékgyártást, amely a legjövedelmezőbb, jelenleg sem végez a Mecseki Erdőgaz­daság. E helyzeten is változtat a rekonstrukció második sza­kasza. A negyedév végén üzembe helyezik Hosszúhetény- ben a füstgázos szárítót, va­lamint a feldolgozó gépsort, s évi 4—5 ezer köbméteres mennyiségben bútorelemeket, parkettaléceket, faburkolatot, rakodólapokat gyártanak. Ez­zel Baranyában is megvaló­sul a fagazdálkodás teljes ver­tikuma az erdőműveléstől a végtermék előállításáig. A mesterséges szárító lehe­tővé teszi, hogy a fából, a ki­döntést követő hat napon be­lül, végtermék legyen. Cél: a fafeldolgozás gépesítése olyan fokon, hogy minél ke­vesebb emberi munkaerőre le­gyen szükség. Hol tartanak most? A vágást és a legnehezebb fizikai mun­kákat gépesítették, a kézi mun­ka mind szűkebb területre szo­rul vissza. Kitermelő kapacitá­suk azonban még mindig ke­vés. Tavaly 300 ezer köbméter fát termeltek ki, a kitermelhe­tő 320 ezer köbméter helyett. E lehetőséget a gépesítés fo­kozásával csak a következő öt­éves terv első éveiben érhetik el. A rekonstrukcióval, a fej­lesztésekkel az erdőgazdaság a piac igényeihez igyekszik al­kalmazkodni. A kereslet mind­inkább a feldolgozott termé­kek felé tolódik el, és ezek­nek ára is magasabb. Ezt jól példázza a következő: 53 ezer űrméter papírfa exportért 30 millió forintot kaptak, míg az 5 ezer köbméter feldolgozott félkésztermék export 32 millió forint bevételt adott 1974-ben. Kifizetődőbb félkész, vagy kész­terméket előállítani és expor­tálni. Ez nem jelenti, hogy a jövőben feldolgozatlan fát, mint nyersanyagot nem expor­tálnak. Bizonyos fafélesége­ket, (fűz, nyár, fenyő, akác és cser) és ezen belül is bizonyos minőséget, belföldön csak tűzi­fának tud értékesíteni az erdő- gazdaság. A felesleget ipari fa áron adják el valutáért Olasz­országba, Belgiumba, Hollandiá­ba, Angliába, Görögországba, újabban Jugoszláviába, ahon­nan államközi egyezmény alapján cellulózt kapunk visz- sza a hazai papírgyárak ré­szére. • Köztudott, hogy jelentős mennyiségű fát hozunk be el­sősorban a Szovjetunióból. Ugyanakkor exportálunk? A Mecseki Erdőgazdaság e te­vékenységével kapcsolatban fel­vetődött, hogy sok fát expor­tál, amikor elláthatná fával a működési területén lévő bá­nyaüzemeket. Két bánya mű­ködik a Mecseki Erdőgazda­ság területén és ezeknek nagy a faigénye. Ennek a helybeli kielégítése lehetetlen. A klasz- szikus bányatámfa a fenyő, mely ellentétben a kemény fákkal, recsegésével, pattogá­sával előrejelzi az omlást. A fenyő pedig csak 5 százalékos arányban van a mecseki er­dőkben. A Mecseki Erdőgaz­daság fennállása óta minden évben szerződések alapján szállít fát a megye bányáinak. Ennek jelentőségét dr. Hangos Lajos, a Mecseki Ércbánya Vállalat főosztályvezetője így jellemezte: „Húsz éves part­neri kapcsolatunk van a Me­cseki Erdőgazdasággal. Évente 10 ezer köbméter fát vásáro­lunk tőlük, s ez nekünk igen előnyös az olcsó fuvarköltség miatt. Az egyik legkorrektebb szállítónk, s nemcsak ponto­san szállít, de ami már nem lenne kötelessége, teljesíti kü­lönleges kéréseinket is. Leg­utóbb azt kértük tőlük, hogy az újonnan nyitandó ötös bá­nyaüzemünk részére szállítson nekünk olyan különleges mé­retű, szabványon kívüli fát, amit Magyarország egyetlen erdőgazdaságában sem kap­hatunk meg, importálni kelle­ne. Elvállalták, s ezzel devi­zát takarítottunk meg a nép­gazdaságnak." A Mecseki Szénbányáknak 1974-ben a leszerződött 5300 köbméter helyett 6149 köbmé­tert szállítottak. Ennél lényege­sen nagyobb mennyiségű bá­nyafát az erdőgazdaság nem tud szállítani, jóllehet, a szén­bányászat fejlesztése ezt meg­kívánná. Törekvésüket behatá­rolja a fenyőerdők mennyisége, valamint az, hogy a fának is megvan a vágási érettsége, amit évtizedekkel nem lehet előrehozni, mert rablógazdál­kodás lenne. — Rné — SZAKMA „Tej­ipa­n ros Érett­ségivel tejkezelő, tejházvezető, tejter­mék készítő, tejfeldolgozó üzem­vezető, áruértékesítő, laboráns. Ha nem a tejiparban, hanem egyéb élelmiszeripari ágazat­ban helyezkednek el, akkor be­tanított munkásként dolgozhat­nak. Főbb szaktárgyak ezen a tagozaton: a kémia, a bioló­gia, az élettan és mikrobioló­gia, gép- és műszerismeret, tej­ipari technológia és gyakorlat, laboratóriumi és műhelygyakor­lat. munka A gyakorlati ismereteket a MECSEKTEJ kacsótai üzemében szerzik meg a tanulók. Itt meg­ismerkedhetnek a tejföl, túró, sajt, vaj, stb. ipari előállításá­val. Ez a tagozat olyan elmé­leti felkészültségű szakembere­ket bocsát ki, akik nemcsak a tej elsődleges, illetve ipar­szerű feldolgozására képesek, de alkalmasak lesznek a nagy tehenészeti telepek tejházainak szakszerű vezetésére, a higié­nikus tejnyerés, kezelés, szállí­tás megoldására is. E mellett laboránsok is lehetnek. A szak­ma jellege mindenekelőtt a leányokat vonzza. Az élelmiszer- ipari tagozatra nemcsak bara­nyaiakat vesznek fel - ezért bentlakásos jellegű, a kollé­giumba mindenkit felvesznek, aki nem helybeli. A nyolcadik osztály elvégzése után 17 éves korig jelentkezhetnek Szentlő- rincre a fiatalok. A felvétel kö­vetelményei az egészségügyi al­kalmasság, a tanulmányi ered­mény és az iskola által adott tanulói jellemzés. Előnyben ré­szesül a felvételnél az, akit a termelőszövetkezet, vagy egyéb mezőgazdasági és tejipari üzem javasol, illetve vele tanulmányi szerződést köt. tovább* tanulás A mezőgazdasági szak nö­vénytermesztési és állattenyész­tési profilú. Főbb szaktárgyai: a kémia, a biológia, a növény- termesztés, az állattenyésztés, géptan, munkaszervezés, és a szakmai gyakorlat. A képzési idő szintén négy év. Az ezen a szakon végzett fiatalok a kö­vetkező munkaköröket tölthetik be: beosztott mezőgazdász, ál­lattenyésztő, üzemgazdász, törzs­könyvező, állatorvos-szaksegéd, magtáros-magvizsgáló, árufor­galmazó, brigádvezető, telep­vezető és egyéb szakmunka­körök. Mindkét szak elvégzése után tovább tanulhatnak a fiatalok, felsőfokú technikumban, főis­kolákon és egyetemeken. Aki azonnal elhelyezkedik az is to­vábbképezheti magát, bizonyos gyakorlat megszerzése után az üzem javaslatára technikusi minősítő vizsgát tehet, s ezt kö­vetően technikusi munkakörben is elhelyezkedhet. (Fotó: Proxa) A hosszúhetényi fatelep. Ilii " ■ llipilll gftRPM • - . 1 . : iiísiií i i ! f | j I i j i I fjl I, "...■-...ji"' f" "*X*-*í jyi | !;!; K '''""'i ^ ''' ||:|||||| |í||| ■ ■ || || II szénbányászat jelentősége

Next

/
Thumbnails
Contents