Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-15 / 73. szám
V — Sok mindent felhasználunk abból — mondta Roman Muszijevszkij, a Lvovi Városi Végrehajtó Bizottság elnöke—, amit szakembereink Pécsett láttak. A két városnak számos hasonló problémája van, közöttük azok, melyek a régi és új városrészek építésével kapcsolatosak. A 700 éves Lvov a Kárpátok keleti vonulatánál terül el. Régtől fogva „Ukrajna Firenzéjének" nevezik. A 13. században alapított város háborúkkal, tűzvészekkel, járványokkal, rombolással teli viharos életet élt. Németek, ' svédek, lengyelek, •törökök tartották hatalmukban, hol Leopolisznak, hol Levens- burgnak, Lembergnek, Lvuv- nak nevezték. Mindez természetesen nyomot hagyott az ősi város arculatán. Különböző korok és stílusok ötvöződnek építőművészeti alkotásaiban. A város több mint 100 házán látható a műemlék felirat, tanúsítva, hogy a ház állami védelem alatt áll. A városi tanács az ilyen házak karbantartására évente több mint 1 millió rubelt fordít. '«liliipi A háború megkímélte a várost. A szovjet hadsereg hatalmas csapásai elől sietve visz- szavonuló németeknek nem volt idejük, hogy — mint több ezer más lakott település esetén tették — megsemmisítsenek minden értéket. Amikor országszerte megkezdődött a szétrombolt városok és falvak helyreállítása, a városban nem kellett választani, hogy megőrizzék-e . a városközpontot, vagy a régi épületek helyén újakat emeljenek. Mi több, a város általános fejlesztési terve az új építkezések mellett előírta az értékes építészeti emlékek restaurálását. — Az volt a feladat — folytatja Roman Muszijevszkij — hogy megtaláljuk a régi és új harmóniáját. Úgy kellett építkeznünk, hogy megőrizzük a középkori templomok, utcák, terek utánozhatatlan sajátosságát, ugyanakkor korszerű várost alakítsunk ki, mely megfelel a 20. század követelményeinek. E feladattal az építkezéssel kapcsolatos minden szerv foglalkozik, minden tevékenységüket pedig a városi építési osztály ellenőrzi. Negyven építész, tervező, művész, térképész, közgazdász, geodéta és építő mérnök dönt a régi városrészek felújítása, illetve beépítése, a műszaki létesítmények fejlesztése kérdéseiben, ügyelnek az új házak, lakónegyedek, lakótelepek építésekor az esztétikai és funkcionális normák betartására. Természetesen az építészeti emlékek megőrzéséről is ők gondoskodnak. Új terv Lvov első általános városfejlesztési terve 1954-ben készült el, és 25 éves időszakra szólt, összeállításakor azonban — magyarázza Roman Muszijevszkij — néhány hiba történt: előzetes tervek sien.it a városnak 1970-ben kellett volna elérnie a félmilliós lélekszámot. A lakosság száma azonban már 1960-ban túlhaladta a tervezett számot, mivel olyan gyors ütemben fejlődött az ősi város gazdasági élete és kultúrája, melyben három évtizeddel ezelőtt mindössze néhány félig kisipari jellegű üzem működött. Lvovban jelenleg 650 ezer ember él, a város 200 iparvállalatában 150 ezer munkás dolgozik. Ha ehhez hozzászámítjuk a 11 felsőoktatási intézményt (a városban 77 ezer egyetemi hallgató van), a közel három tucat tudományos kutató- és tervezőintézetet, az öt színházat, a több száz különböző oktatási intézményt, technikumot, iskolát, múzeumot, világossá válik, hogy napjainkban miért számít-Lvov a Szovjetunió nyugati részén fekvő egyik legnaFotó: B. Kristul (APN) gyobb ipari és kulturális központnak, és miért kellett a kijevi városfejlesztési intézetnek gyökeresen átdolgozni a város általános fejlesztési tervét. Anatolij Akimov brigádjának tagjai a Velikomosztovszk 8. számú bányájából. Cservonográd bányamentői. A bánya, ahol Anatolij Akimov, a Szocialista Munka Hősének brigádja dolgozik, a szénmedence egyik legjobb termelő egysége. A szénkitermelést csaknem teljesen gépesítették. A KM—87D elnevezésű gépegységet — melynek szintén része volt a világrekord felállításában — mindössze négy ember kezeli: egy gépkezelő, helyettese, a gépesített hidraulikus ácsolat gépkezelője, és a szállítószalag irányítója. Sem ácsolókra, sem más munkásokra nincs szükség. Helyüket az engedelmes gépek foglalták el. Automaták segítségével A 8-as számú bányában gépesítették és automatizálták a termeléshez elengedhetetlenül szükséges szolgáltatásokat is. A szellőztetést, a gáz- talanító berendezést, szivaty- tyú állomást. A diszpécser-szoba, a bánya „szentélye”. Innen irányítják a bánya egész munkáját. Tágas, világos helyiség. A diszpécser előtt megszámlálhatatlan gomb, kapcsolókar, szemben vele egy világító tabló. Fény gyullad ki: „Az első munkahelyen munkára kész a kombájn”. Egy gombnyomás,* rövid utasítás, és a szén feketén csillagó, ezüstös folyamként ömlik a szállítószalagra. A diszpécser mindenről tud, ami a bányában történik. A bányák gépesítése némileg eltér a Szovjetunió más szénmedencéiben alkalmazott megoldásoktól, többek között a Donyec-medence és Kuz- ■nyeck-medence módszereitől. Ez a szénrétegek különböző vastagságával, és a szénmezők lejtésszögének különbözőségével magyarázható. Azok a gépegységek, amelyek nagyszerűen dolgoznak a lvovi-vo- linszki szénmedence vízszintes szénrétegeiben, nem felelnek meg a Donyec-medence vagy a Kuznyeck-medence meredek lejtésű szénmezőinek feltárásában. . Anatolij Akimov elmondotta, hogy munkamódszereiket kitűnően ismerik a mecseki bányákban dolgozó magyar kollégák, akikhez többéves barátság és munkaverseny köti őket. Akimov és brigádja a mecseki István-akna Szilágyi Sándor brigádjával áll versenyben. A két brigád kölcsönösen szívesen adja át egymásnak a hasznos tapasztalatokat. Akimov véleménye szerint a mecseki bányászokkal kialakult szoros kapcsolat és barátság kölcsönösen hasznos. A két ország bányászainak barátsága nem korlátozódik csupán a termelési fogások kölcsönös ismertetésére. Érdeklődnek egymás mindennapi élete, kultúrája iránt. Anatolij szívesen beszél magyar kollégáinak fiatal városukról, arról például, hogy Cservono- grádban évente 500 új lakás épül, vagy arról, hogy a városban jelenleg 12 általános iskola működik, de 1975-ben újabb négy nyitja meg kapuit. Emellett több tucat iskola foglalkozik a munkásfiatalokkal, tovább tanulni vágyók pedig a lvovi műszaki főiskolán, illetve a novovolinszki bányásztechnikum kihelyezett tagozatán folytathatják tanulmányaikat. Egészségügy A városi tanács a bányászok' egészségvédelmét tekinti legfőbb feladatának. 1971 és 1973 között az egészségvédelemre fordított összeg megközelítette a 10 millió rubelt. Tüdőgondozót, idegbeteg-gondozót, gyermek-rendelőintézetet, és onkológiai osztályt nyitottak a városi kórház mellett, elsősegély helyeket és gyógyító-megelőző tevékenységgel foglalkozó rendelőintézetet létesítettek, melyekben több mint 400 orvos dolgozik. Bár Cservonográdot a lvovi terület bányászfővárosának nevezik, nemcsak ezt az iparágat fejlesztik. Jól átgondolt komplex terv alapján épült fel a városban a harisnyagyár, a tejüzem, és a tervek szerint hamarosan elkészül egy ruhagyár is. A 700 éves város arculatát ugyanúgy, mint Pécsét évszázadok alakították ki. Felépülése sok mindenben hasonlít a 18— 19. századi európai városokra: határozottan kivehető városközpont, gyűrű alakban elhelyezkedő lakótömbök, csillag alakban húzódó utak. Az új lakótelepek kialakításakor azt az elvet tartották szem előtt,.hogy az óváros maradjon a természetes városközpont, és e körül helyezkedjen el négy másodlagos fontosságú városközpont, melyet széles utak kötnek ösz- sze. Új probléma merült fel: hogyan lehet a városközpontban lévő keskeny utcácskákat különböző korban és stílusban épült, egymáshoz zsúfolódó házaival alkalmassá tenni á modern közlekedésre. A városépítők azt a javaslatot fogadták el, hogy az óváros alatt alagútrendszert alakítsanak ki, melynek segítségével összekötik az úi lakótelepeket-, ugyanakkor teljes mértékben tehermentesítik az óváros közlekedési útjait. Az alagút-rendszer hossza 7 kilométer lesz. Építése a városi tanácsnak 70 millió rubelbe kerül. Ha a város központi részében szándékoznák új épületet emelni, a tervezők elgondolásukat a meglévő építészeti együtteshez hangolják. Az óvárosban szigorúan tilos több- emeletes házak építése, nehogy azok megbontsák az óváros építészeti együttesének összhangját. Az építőművészeti emlékekét úgynevezett védett zóna övezi. Ez azt jelenti, hogy 100—300 méter sugarú körben közelükben semmilyen épület nem emelhető. Az általános városfejlesztési terv más intézkedésekkel is elősegíti a városközpont történelmi jellegének megőrzését, és az egészséges életkörülmények kialakítását. A tervek szerint a város határain kívülre telepítenek kivétel nélkül minden vegyi, kohászati és gépipari vállalatot. Megkezdték az építészeti emlékek részletes tanulmányozását, hogy értéküket meghatározzák, és felújításukat elvégezzék. Ismeretes, hogy az úgynevezett „holt” épületek gyorsabban mennek tönkre, mint azok, amelyeket használnak. Az építészek ezt is figyelembe vették. Több régi épületet a helyreállítás után múzeumnak, kiállítási teremnek, könyvtárnak, ifjúsági klubnak használnak fel. A városi tanács nfemrég azt a javaslatot terjesztette az Ukrán SZSZK kormánya elé, hogy Lvov városközpontjában alakítsanak ki védett műemlék-területet. Vlagyimir Popov Cservonográd, a bányászok városa. * • f‘ i Ahol a világrekord született A „Kis Donyec- medence“ fővárosa Komló testvérvárosa, Cservonográd, a „Nyugat-Ukrajna-i .kazánház1 fővárosa”. A város a Ivovi-volinszki szénmedencében 11 bánya központjában alakult ki, és a köztársaság jelentős gazdasági központjává vált. Két évvel ezelőtt a 8-as számú „Velikomosztovszka- ja-Komszomolszkaja” bánya dolgozói világrekordot állítottak fel a napi átlagos szénkitermelésben, mivel elérték az 1 munkásra jutó 1025 tonnát. Anatolij Akimov brigádja megkapta a Szocialista Munka Hőse címet. A siker összetevői Maga a tény is elég ékesszóló, mivel a Ivovi-volinszki szénmedence bányászainak munkasikereit bizonyítja (e helyet gyakran „Kis Donyec-me- dencének” nevezik), mely a legújabb technika és technológia széleskörű bevezetésén alapul. A tizenegy cservonográdi bányában jelenleg széleskörűen alkalmazzák a nagytermelékenységű KM—87, KMK—97-es berendezéseket, a modern GS— 68-as kombájnokat, a legújabb SZP—87 típusú szállító- szalagokat, és felhasználják a szénkitermelés elektronikus irányítórendszereit is. Az elmúlt évben a szénmedence bányászainak újítói és feltalálói 1885 újítói javaslatot nyújtottak be, melyeknek megvalósításával több mint 3 millió rubel értékű megtakarítás érhető el. Verseny vesztesek n Ék ií t ' A Lvovi Gyémántszerszámgyár tervosztálya már jó évtizede havonta rendszeresen postára adja a vállalat munkájáról szóló jelentést a következő címre: Magyar Népköztársaság, Pécs, Sopiana Gépgyár. A magyar vasasok meg ukrán kollégáikat tájékoztatják munkájuk eredményeiről. Vlagyimir Gurgal volt a Ivoviak első „meghatalmazott nagykövete”, aki magyar kollégáit megismertette saját gyorsforgácsoló módszerével Exner Andrásnak oda is ajándékozta a sajátos módszerrel élezett hőálló késeit. Az új gazda később tudatta, hogy a szerszámok igen jól beváltak a különösen bonyolult darabok megmunkálásánál. Jött a lvovi válasz — Gurgal könyve: Nagy sebességgel. A két férfi már csak keresztnevén szólította egymást. András azt javasolta, hogy Vlagyimir írjon újabb könyveket, mert első írása igen hasznos volt. — Ennek a baráti támogatásnak is köszönhetem, hogy folytattam az írást, bár nem ment könnyen, — mondta Gurgal. — Munka után esténként a műszaki könyvtárakat bújtam, nehogy „fölfedezzem a spanyolviaszt”. Vlagyimir Gurgal ma a Szovjetunió egyik legismertebb szerszámkészítő szakembere, 11 könyv szerzője. Megkapta a Szocialista Munka Hőse kitüntető címet, nemrégiben pedig kinevezték a gyár új kísérleti fémmegmunkáló-szerszám laboratóriumának vezetőjévé. Gurgal magyarországi látogatása és Exner Andrással kötött barátsága nagy érdeklődést keltett a. gyárban, s a vállalat 11 évvel ezelőtt kollektív tagként belépett a Szovjet-Magyar Baráti Társaságba. Ma a Ivovi-területen több mint 100 tagcsoport másfélszázezer embert tömörít. A pécsi Sopiane kollektívája gratulált az SZMBT-tagság- hoz. — Az ukrán és a magyar munkások, szakemberek együttműködése nem merül ki a munkában 'nyújtott segítségben. Az a célunk, hogy minden eszközzel kielégítsük a gyáriak érdeklődését Magyarország történelme, kultúrája, gazdasága iránt, — mondotta Raisza Cserenkova mérnöknő, az SZMBT-tagcsoport gyári titkára. — A gyári rádió hetenként két alkalommal „magyarországi híreket” sugároz, a klubban rendszeresen tartunk előadásokat, beszámolókat Magyarország életéről. HÉTVÉGE
