Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)

1975-03-14 / 72. szám

Április 4-re készülnek A nemzet hálája 1947. szeptember 14-én a Szabad Nép hírt adott arról, hogy a Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottsága ha- • tározatot fogadott el, amely­ben javasolta a kormánynak, hogy a tudomány, a művészet és a technika fölvirágoztatásá- nak elősegítése érdekében minden év március 15-én Kos- suth-dijjal jutalmazza az alkotó munkában kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó dolgozókat. Azok­ban a hetekben a legtöbb új­ság hasábjait a pártok viszály­kodásáról és a politikai kulisz- szatitkokról hirt adó beszámo­lók töltötték meg, s a Kossuth- díj létesítéséről szóló informá­ció szinte elveszett az éles harci zajban. Pedig nyugod­tan állíthatjuk, hogy a magyar közvélemény többségét az ilyen közlések akkor már job­ban érdekelték, mint az úgy­nevezett politikai szenzációk. Hogy miért? Nem sokkal előtte zajlottak le az országgyűlési választások, amelyek során a Kommunista Párt jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot. Akik a Kommunista Pártra szavaztak, azok az al­kotó munkára adták voksaikat és joggal várták az újságoktól, hogy a közfigyelmet is erre irányítsák, a nép érdekeit szol­gáló hároméves terv teljesítését szorgalmazzák, az elért ered­ményekről folyamatosan szá­moljanak be. A Kommunista Párt röviddel a választások után nyilvános­ságra hozta kormány-program­ját, amelyből egyértelműen ki­tűnt, hogy minden erőfeszítését a létfontosságú terv teljesíté­sére összpontosította. A Kom­munista Párt tudatában volt annak is, hogy a vele koalíció­ra lépett többi pártok mögött tömegesen sorakoznak föl azok az erők, amelyek a hároméves terv teljesítését a nemzet egyik legfontosabb feladatának te­kintik. Ezért a Kossuth-dijak odaítélését a kommunisták nem kötötték úgynevezett pártszem­pontokhoz: egyetlen mércét állítottak fel, hogy a dijat azok kapják, akik a nemzeti újjá­építés bármelyik területén ki­magasló teljesítményt tudnak felmutatni. Mindez logikusan következett a Kommunista Párt korábban megfogalmazott alap­elveiből. A kommunisták ugyan­is kezdettől fogva úgy befolyá­solták a politikai életet és a közszellemet, hogy személyek, csoportok, testületek és intéz­mények értékelésében az egész nép érdekében végzett munka legyen az irányadó. A Kossuth- dijak létesítése pedig közvet­lenül azt a célt szolgálta, hogy személy szerint is kiemelje és a nemzet megbecsülésével övezze mindazokat, akik mun­kájukkal évről évre kiemelkedő módon járulnak hozzá az or- szágépitő tervekhez, a társa­dalmi haladáshoz. A Kommunista Párt javasla­tát törvénybe iktatták. Első al­kalommal 1948. március 15-én kerültek szétosztásra a Kossuth- dijak a nemzeti újjászületés és újjáépítés legjobbjai között. A munka, az alkotás, a tehetség megbecsülésének érvényesítését a hároméves terv lényeges al­kotó elemeként tartja számon legújabbkori történelmünk. Né­pi államunk — azóta szélesebb körben is — intézményesítette ezt az elvet. Azok, akik a ma­guk munkaterületén kimagasló eredményeket értek el, az idei márciuson is részesülnek a nemzet magas elismerésé­ben. A kongresszusi versenyről Jelentjük Gyorsuló beruházások, lerövidített határidők Az épitő vállalatok a kong­resszusi versenyben erőik kon­centrálását, a beruházások gyorsítását, a határidők lerö­vidítését ajánlották fel. Ered­ményeikről az alábbiakban tu­dósítunk. hozni az építők, ez egyben azt is jelenti, hogy a hullámpapír­gyár 1975. végén, a félcellu- lózgyár 1976. májusában, a hullámdobozgyár pedig 1977. elején megkezdi a próbaüze­melést. A 21-es Építőipari Vállalat dolgozói o verseny eddigi sza­kaszában az új létesítményeket általában 20—22 nappal a ha­táridő előtt adták át a beru­házóknak. Különösen szoros az ütemterv a Kálvin téri munkák­nál, a metró forgalomirányító központ 9 szintes acélszerkeze­ti vázának szerelésénél. Már­cius 8-án fogott hozzá Manko- vics Mihály aranykoszorús szo­cialista brigádja a 33 méter magas, 12 tonna súlyú acélosz­lopok összeállításához és be­emeléséhez. Vállalták, hogy a március 24-i határidő helyett március 20-ra a helyére emelik a nagy épület 23 hatalmas acéloszlopát. Március 8-a óta már több mint egynapos előnyt szereztek, hat helyett nyolc acélpillért ál­lítottak fel. A pártkongresszus tartama alatt a brigád vala­mennyi nagy acéloszlopot he­lyére emeli. A Paksi Atomerőmű beruházási programja a kívánt ütemben, sőt némely létesít­mény időnyereséggel valósul meg. Eddig nyolcszázmillió fo­rint értékű munkát végeztek az 1760 megawattos erőmű épít­kezésén. Paks új lakótelepén másfél ezer dolgozó számára készült el a szállás, néhány ki­lométerrel távolabb pedig je­lentősen előrehaladt az erőmű hatalmas méretű tereprendezé­se, a közmű- és úthálózat épí­tése. Mintegy másfél millió köb­méter földet mozgattak meg a tervezettnél több hónappal ko­rábban. Az atomerőmű beruházási munkáin most már kétezren dol­goznak, idei feladatuk értéke megközelíti az egymilliárd fo­rintot. A Kazincbarcikai PVC lll-as Üzem építésében résztvevő mintegy 20 vállalat 1500 szakembere a részhatáridők betartásáért, s ahol lehetséges, az építési idő rövidítéséért versenyez. Ez azért is jelentős, mert hazánk eddi­gi legnagyobb méretű vegyipari beruházásáról van szó, amely 11 milliárd forintba kerül, s a beruházást 42 hónap alatt kell lebonyolítani. Az eredmények itt is biztatóak. A polimer üzem­ben például a PVC-műanyag előállítására szolgáló autoklá- vok alapjait két hónappal a határidő előtt készítették el, így hamarabb fogadhatják a Japánból érkező autoklávokat, s azok szerelését is határidő előtt kezdhetik el. A 31-es Épí­tőipari Vállalat a kongresszus versenyben a tervezett határ idő előtt két hónappal befejez a polimer üzem épületénei összeszerelését, a Gyár- és Gép szerelő Vállalat a tervezett idő pont előtt három hónappal kezdte meg a 2000 köbméteres lúgtároló tartályok helyszíni sze­relését. A November 7. Erőműben, hazánk első nagyteljesítményű csúcserőművében már a pró­baüzemre, a rendszeres indí­tásra készülnek. A két 100 megawatt teljesítményű, szov­jet gyártmányú turbina szere­lését csaknem három hónap­pal a határidő előtt, február 25-én befejezték. A magyar és szovjet szerelők a felajánlott határidőt is megelőzve kap­csolták a hálózatba az új erő­mű második blokkját. Most már a rendszeres áramszolgáltatás­ra, a hivatalos próbaüzemre készülnek. Ismét ellenőrzik, át­vizsgálják a berendezéseket, hogy az energiacsúcsfogyasztá- si időkben az ország mielőbb rendszeresen számíthasson az erőmű 200 megawattos telje­sítményére. A Dunaújvárosi Hullámpapír­kombinát építése szintén meggyorsult. Teljes üzembe helyezését 1977. szeptember 30-ra, vagyis há­rom hónappal kívánják előrc­A KISZ-védnökség úgyneve­zett operatív bizottsága a XI. pártkongresszus ideje alatt rendkívüli műszakokat szervez a beruházásban érdekelt gyár­tó és kivitelező vállalatoknál a munka gyorsítására. Forradalmi nmm w v m ifjúsági napok A forradalmi ifjúsági na­pok keretében március 18- án, kedden este 7 órakor szolidaritási koncertet ren­dez a KISZ Pécs városi Bi­zottsága a Pécsi Nemzeti Színházban. A koncert célja; szolida­ritás a világ haladó népei­vel, vietnami, chilei haza­fiakkal, a gyarmati elnyo­más ellen küzdő népekkel, fiatalokkal. Az előadást követően a befolyt összeg­ből a KISZ legkevesebb 20 ezer forintot befizet a Szolidaritási Bizottság szám­lájára, a vietnami 1000 fős szakmunkásképző kivitelezé­sére. A műsor szereplői: Csiz­madia Sándor és Romhányi András politikai daléneke­sek, az Auróra együttes, a Los Pacungos dél-amerikai folk-beat együttes, az Illés együttes, a pécsi Műszaki Főiskolán tanuló vietnami diákok, valamint a Pécsi Nemzeti Színház művészei. A műsor rendezője Sík Fe­renc. A fogadást és köszöntést gyakorolják a diszegység katonái. (Tu­dósítás a 2. oldalon.) Fotó: Erb János Ülést tartott a Minisztertanács Jól haladnak a tavaszi mezőgazdasági munkák A Kormány Tájékoztatási hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a Magyar—Szovjet Gazda­sági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság március 3—6. között Budapesten tartott XV. ülés­szakáról. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a tárgyalásokból, valamint az aláírt egyezményekből adódó szükséges intézkedések megté­telére. A külügyminiszter jelentést tett a Német Demokratikus Köztársaságban március 3-5. között tett hivatalos baráti lá­togatásáról. A tárgyalások so­rán a külügyminiszterek meg­állapították, hogy a két ország kapcsolatai minden téren ered­ményesen fejlődnek és teljes a nézetazonosság valamennyi érintett nemzetközi kérdésben. Megállapodtak, hogy a jövő­Helyszinen a felszabadulási emlékmű szoborkompozíciója. (Tudósítás a 2. oldalon.) ben is mindent megtesznek az együttműködés további erősí­téséért. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette dr. Erich Bielkának, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi külügyminiszterének feb­ruár 23-26. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szó­ló jelentését. Megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország együttműködése zavar­talanul fejlődik, a tárgyalások során aláírt egyezmények hoz­zájárultak jószomszédi kapcso­lataink további erősítéséhez. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a hazánk és a többi szocialista ország között ez évre aláírt árucsereforgalmi megállapodásokról és az ezek végrehajtására tett intézkedé­sekről. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudomá­sul vette. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentést tett a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. A jelentés megállapítja, hogy az enyhe tél miatt kedvező volt az őszi kalászosok áttelelése. A gazdaságok az őszi esős idő­járás miatt elmaradt mélyszán­tást már befejezték. Megfele­lő ütemben folynak a tavaszi talajelőkészítő munkák. A kor­mány utasította az érdekelt minisztereket, és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket a tavaszi mező- gazdasági munkák sikeres vég­rehajtása érdekében. A Minisztertanács határoza­tot hozott a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából kiosz­tásra kerülő Állami- és Kos- suth-díj adományozásáról. A kulturális miniszter javas­latára a kormány határozatot hozott a Kiváló és az Érde­mes művész kitüntető címek adományozására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 72. szám 1975. március 14., péntek Ára: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents