Dunántúli napló, 1975. marcius (32. évfolyam, 59-88. szám)
1975-03-12 / 70. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A termelőszövetkezetek szocialista vonásai A part XI. kongresszusára kidolgozott és közzétett irányelvek második fejezete a társadalmi viszonyok továbbfejlesztéséről szól. Megállapítja egyebek között, hogy a munkásosztály szövetségese, a szövetkezeti parasztság termelési és közéleti tevékenységével a szocializmus építésének aktív részese. A legutóbbi években tovább erősödött kollektív tulajdonosi és gazdálkodói szemlélete, fejlődött műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága. Feladatként jelölik meg az irányelvek ennek a folyamatnak és a termelőszövetkezetek szocialista vonásainak az erősítését. Mit jelent ez a rendkívül fontos, de korántsem új feladat? Melyek a termelőszövetkezetek legfőbb szocialista vonósai, s ezeket hogyan lehet fejleszteni? Kezdjük az alapnál: társadalmunk szocialista fejlődésében döntő szerepük van a tulajdonviszonyoknak. Ezért kívánkozik az első helyre az, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek használatában lévő minden föld fokozatosan váljék oszthatatlan szövetkezeti tulajdonná. Földtörvényünk értelmében kialakult már a tsz-ekben a szocialista tulajdonnak ez a formája, de még nem kizárólagos. Jelenleg a szövetkezetek használatában lévő földek több mint a fele van a tsz-ek tulajdonában. Szorosan kapcsolódik ehhez, hogy a föld hasznosítása mind nagyobb mértékben feleljen meg, ne csupán a szövetkezeti közösségek, hanem a társadalom egyetemes érdekének. Ugyanez vonatkozik az egész szövetkezeti közös vagyonra, amely — miként a föld — szintén oszthatatlan. Tovább kell haladniok azon az úton, amely a csoportérdekek és a népgazdasági érdekek lehető legharmonikusabb kapcsolatához vezet. Jövőbe mutató az is, hogy már jelen van és különféle társulások, közös vállalkozások létrejöttével növekszik, gyarapodik több szövetkezet, illetőleg szövetkezetek és állami vállalatok közös szocialista tulajdona. Amint az irányelvekben is olvasható, ez a folyamat segíti a fejlett, iparszerű mezőgazdasági termelés térhódítását, a tsz-ek és az állami vállalatok szerződéses alapon nyugvó, együttes tevékenységét. A termelőszövetkezetek mind korszerűbb nagyüzemekké válnak, gazdálkodásukban mélyülnek a vállalati jellegű vonósok. Hat év óta ugyanazok a tervezési, beruházási, órés hitelfeltételek vonatkoznak rájuk, mint az állomi vállalatokra. Vannak egyéb, azonos, de egymástól eltérő gazdálkodási feltételek is. A jövőben fokozatosan mérséklődnek a most még meglévő különbségek. így is kedvezőbbekké lesznek a körülmények a termelőerők és a gazdasági kapcsolatok már említett fejlődésére, a társulások különböző változatainak terjedésére. Szocialista építésünk kezdete óta sarkalatos elvünk, állandó törekvésünk, hogy következetesen érvényesüljön a munka szerinti elosztás elve. Más szavakkal: mindenki aszerint részesüljön a szétosztható jövedelemből, hogy mennyi és milyen eredményű munkát végzett. A termelőszövetkezetekben ez a gyakorlat — általános jelentőségén túl —azért is nagy horderejű, mert egy- szersmindenkorra száműzte az emberek vagyoni helyzetre alapozott, attól függött értékelését, boldogulását. A tsz-tagok anyagi körülményei és társadalmi megbecsülése is elsősorban aszerint alakul, hogy menynyit dolgoznak, milyen teljesítményt mutatnak fel. A szocialista vonások további erősítése azonban azt is jelenti, hogy a tsz-ek szüntessék meg azokat a jelenségeket — egyebek között a teljesítményekkel összhangban nem lévő, helyenként kiugróan nagy jövedelmeket —, amelyek még gátolják, vagy hátráltatják az elosztás szocialista elvének sértetlen megvalósítását. Az úgy nevezett garantált munkadíja zás és a termelési eredmények hez közvetlenül kapcsolódó anyagi ösztönzés bevált módszere ennek, de tökéletesítésére bőven van még lehetőség. A tulajdonviszonyok, a termelés, a gazdálkodás, az elosztás körein kívül is találunk számos tennivalót azért, hogy még erősebbek legyenek a termelőszövetkezetek szocialista vonásai. A tsz-ek — tudvalévőén — nemcsak gazdálkodó egységek, hanem társadalmi közösségek is. Feladataik közé tartozik egyebek között előmozdítani a tagság szocialista szemléletének, gondolkodásmódjának, közösségi életének fejlődését, általános és szakmai műveltségének fokozását. Vitathatatlan, hogy a tsz-ek nagyon sokat tettek ezért. Szinte mindenütt példa- adóan gondoskodnak a nehéz körülmények között élő idős emberekről, a sokgyermekes családokról, segítik a fiatalok fészekrakását, s támogatják mindazokat, akik rászorulnak. Az utóbbi években a tsz-ekben is létrejöttek, általában erőteljesen fejlődnek és sok helyen kiváló eredményeket érnek el a szocialista brigádok. Működésükkel nemcsak a sokszor rendkívüli körülmények között állnak helyt; hanem példát mutatnak c szocialista közösségi élet kialakításában, az önművelésben és környezetük műveltségének fokozásában. Az irányelvekben arról is olvashatunk, hogy tovább kell fejleszteni az üzemi demokráciát. A termelőszövetkezetekre vetítve ez azt jelenti, hogy az új, megváltozott körülmények között gondoskodni kell a szocialista demokrácia szerves részét alkotó szövetkezeti demokrácia előbbre vivő módszereinek kidolgozásáról , és jó alkalmazásáról. Most és a jövőben már nem elegendő az eddig megszokott gyakorlat a szövetkezeti demokrácia érvényesítésére, fejlesztésére. sokezer hektáros, nem j' egyszer több települést felölelő termelőszövetkezetben egyszerűen nincs lehetőség arra, hogy ugyanolyan módon vegyenek részt a tagok a közös gazdaság minden lényeges kérdésének megvitatásában, a döntésekben, a határozatok végrehajtásában, s az egész gazdálkodás ellenőrzésében, mint amikor még jóval kisebb területű volt a tsz. Fel kell kutatni tehát a demokrácia alkalmazásának legmegfelelőbb útjait, módjait, hogy a tagság felelősségtudata, tulajdonosi érzete ne gyengüljön, hanem tovább erősödjék, hiszen ezek most és ezután is nélkülözhetetlenek a szocialista vonások erősítéséhez. A peremterületek helyzete Utak, vízellátás, kereskedelem, egészségügy Az épülő Mohácsi Bútorgyár nagy gyártócsarnokában készül a betonpadló alapozása. mz — Ülésezett a Komló városi Tanács vb A Petőfi Rádió műsorát URH hullámhosszon sugározza Pécsett és környékén, egy új rellé adó segítségével foghatjuk az adást. Képünk a pécsi tv-toronyban készült, ahol az új berendezés üzemel. Jó hír a mohácsi székgyárból Az év végén megkezdik az üzemi próbákat eljutás tehát nem probléma. Mánfán viszont nincs szakrendelés és távolabb is esik Komlótól. A hetenként kétszeri rendelés nem elegendő, s jellemző, hogy a fekvőbetegekhez való ki- nivások 75 százalékát Mánfa adja. Elhanyagolt állapotban van maga az orvosi rendelő, de felújítást igényel a kisbattyáni rendelő is. Ami a közoktatást illeti: Mánfán és Mecsekjónosiban működik egy-egy alsótagozatos iskola. Mecsekjónosiban német nemzetiségi nyelvoktatás is történik. A szülők viszont kérték, hogy ha lehet, gyermekeik Komlóra járhassanak iskolába. Az előterjesztést követő vitában felszólalt Gallusz József, dr. Farkas László, Páll Lajos, Szabó .lánosné végrehajtó bizottsági tagok és Tárnái József, a szakmaközi bizottság elnöke, majd Morber János foglalta össze a javaslatokat. A községek kommunális, kereskedelmi, egészségügyi és művelődésügyi helyzetével kapcsolatosan határozati javaslatokat hagyott jóvá a végrehajtó bizottság. Elfogadták, hogy ez év első felében felújítják a mániái átkelőszakasz és Mecsekfalu belső útjának felújítását. Vizsgálatot folytatnak, a peremterületek általános iskoláinak átszervezése érdekében, illetve lehetőségeket keresnek az alsó tagozatos tanulók tanulmányi eredményeinek magasabb színvonalra emelésére. Ezt követően a magánépítkezések helyzetéről, a házhely és telekellátottságról tanácskozott a végrehajtó bizottság, majd jóváhagyta a Kossuth La’jos utcában épülő 60 lakásról szóló beruházási proqramot. Ez a hatvan lakás az építkezés első ütemében valósul meg, a jövőben pedig további 100 lakást kívánnak majd ide építeni. T. É. Jó hírt még sohasem hozhattunk innen, ellenben sokat cikkeztünk róla, íme egy beruházás, amely magán hordozza a magyar beruházások összes kórtünetét. Némi túlzással, még valamikor a mohácsi vész után említődött, a Szék és Kárpitosipari Vállalat a tárca segítségével új bútorgyárat épít Mohácson, de - hosszas huzavona és fájdalmak után — lényegében csak tavaly februárban kezdtek hozzá a beruházáshoz. És most? A Duna-parti város ipari parkjában immár felmagasodott a hatalmas gyártócsarnok, úgymond’ csupa élet a beruházás.- Eddig örökké szidtuk az építőket, de most én nem engedem őket bántani - toppant egyet Jakab Mihály, a Mohácsi Bútorgyár igazgatója, miközben végigjárjuk a futball- pályánál is nagyobb gyártó- csarnok belső folyosóit. - Szépen halad a munka. Van vagy negyven-ötven ember az építkezésen, ha mindig ennyi lett volna, már sokkal előbbre tartanánk. — Ide már csak jön ember, nem megy... - bíztat Bognár Gyula, az építkezés művezetőié. Mi újság? A gyártócsarnok oldalfalai nagyjából elkészültek, szigetelik a tetőzetet, a gyártócsarnok háromra osztott részének egyikében pedig a betonpadló alapjait rakják le. Mese nincs, a betonozással április végéig el kell készülniük, akkor érkeznek ugyanis a külföldi technikusok, hogy a lakkozó berendezést és a szárítót — az egyik legkényesebb rész — beszereljék. Egyébként az összes gépszerelést — leszámítva az esetenkénti külföldi művezetést - a Mohácsi Bútorgyár tmk-brigádja végzi, az igazgató szerint tmk-saik olyan szakértelemmel rendelkeznek, hogy keresni kell hozzájuk hasonlót az országban. Épül a kazánház^ augusztus végére kell szerelésre előkészítve átadni. Az osztrák Bensch-kazán már itt van, dicsérik, mindent — fa.hulladékot, fűrészport — éget, ami nem mellékes szempont, amikor a takarékosság korát ■ éljük. A másik kazánt — ebben pakurát égetnek — a Láng Gépgyár szállítja és szereli, bár sajnos eddig még nem tudták tető alá hozni velük a szerződést. (Energiaszolgáltatás nélkül pedig nincs próbaüzem!) A kazánházat mellesleg a Mohácsi Építőipari Szövetkezet hozza tető alá, ezt az alvállalkozót a bútorgyáriak „szerezték", jelentős - 8-9 millió forintos munkáról van szó — terhet véve le ezzel a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat nyakáról. S ha már a segítségnél tartunk, itt említsük, a majd 900 fős bútorgyár minden egyes dolgozója egy napi társadalmi munkát ajánlott fel az új gyár építéséhez. Kubikosmunkát végeznek, amire különben aligha lehetne embert kapni. A szociális részt a gyártó- csarnok homlokzatához ragasztják, az alap már kész, az épület vázszerkezetét a jövő héten kezdik s két hét alatt felállítják. Alul lesznek az öl- tözők-fürdők, a második szinten az irodák, az egésznek a tetejébe pedig egy mintatermet szeretnének „felültetni”. Az új bútorgyár — pontosabban székgyár — gépei: nemzetközi egyveleg — 70 millió forintért. A tőkés gépek zöme már itt van, némelyiket a régi gyárban munkába is fogták. Mire teljesen elkészül a székgyár, 1976 is beletelik, áfrt az üzemi próbákat már ez év végén szeretnék elkezdeni, s mihamarább termelni, Ijhhez viszont időben meg kell lennie az energiaszolgáltatásnak, a porelszívásnak és a szociális résznek. A munka sürgős, hiszen a „két szék között a földre” — nagy esés lenne, ha nem termel időben a gyár, a népgazdaságot évente 2—2,5 millió dollár veszteség érné. A peremterületek, Mánfa, Mecsekfalu, Mecsekjánosi, Kisbaty- tyán, Zobák-puszta kommunális, kereskedelmi, egészségügyi és művelődésügyi helyzetéről tanácskozott többek között tegnap Komló város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Morber János tanácselnök elnökletével. A fenti települése*«;:’ 350 lakás van. Az épületek nagy részének állaga jó, illetve, közepes, Kisbattyán és Zobák-puszta kivételével. A városi tanács a peremkerületek egyikében sem alakíttat ki a jövőben telkeket új ház építésére. Ezzel szemben engedélyezi, hogy a már meglévő épületek helyére új családi házakat építsenek. Egyértelműen jónak mondható e területek vízellátása. Megoldandó feladat még Mecsekfa- lun az óvoda és a tejbegyűjtő vízellátása, ami a jövőben szennyvízkezelést igényel, illetve vizet kell adni a Mecsekjánosi pusztai lakosoknak is a csecsemőotthontól az erdészháztól való-vízvezeték kiépítésével. Megfelelő a települések út- járdahálózata. Mánfán azokat a belső utakat, melyeket tavaly az árvíz megrongált, idén felújítják. Ugyancsak ez évre tervezik Mecsekfalu belső útjának korszerűsítését. Kielégítő a peremkerületek kereskedelmi ellátottsága, az üzletek elegendő nagyságú eladótérrel és raktár- helyiséggel rendelkeznek. Nem ilyen kedvező a helyzet az egészségügyi ellátás területén. Mecsekjónosival ugyan nincs gond, hiszen Komlóhoz tartozik, s félóránként közlekedik az autóbusz, a rendelőbe való Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 70. szám 1975. március 12., szerda Ára: 80 fillér
