Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-11 / 41. szám

1975. február 11., kedd Dunántúli napló 3 Tovább fejlődött a tanácsok tevékenysége A Baranya megyei Tanács kommunistáinak pártértekezlete Elkészült az MHSZ baranyai kiképzési Vasárnap — február 9-én — tartotta az MSZMP Baranya megyei Tanács Apparátusának Bizottsága pártértekezletét 60 küldött részvételével. A pártbi­zottság irányítása alatt 11 alapszervezet működik 240 párttaggal. A pártértekezlet munkájában részt vett dr. Jer- szi István, a Megyei Pártbizott­ság titkára. Dr. Farkas Károly szervezési és jogi osztályvezető elnöki megnyitója után Koós Lászlóné, a Pártbizottság titkára mondott szóbeli kiegészítőt az írásos beszámolóhoz. A küldötteknek kiadott írá­sos beszámoló megállapította - többek között — hogy a X. kongresszus óta tovább javult a tanácsok gazdaságszervező és kulturális tevékenysége. A megyei pártértekezlet által megjelölt célok megvalósításá­nak részesei a megyei tanács szakigazgatási szervei. A hiva­tali pártalapszervezetek előse­gítették a párt politikájának érvényesülését, a központi és helyi pártszervek határozatai­nak végrehajtását. Politikai ne­velő munka eredményeként erősödött az apparátusban az össztanácsi szemlélet. A negyedik ötéves terv cél­jai megvalósulnak — szögezi le az írásos beszámoló. Az elmúlt négy évben jelentős eredmé­nyek születtek. Korszerűsödött a gyártmányösszetétel, kima­gasló eredmények jellemzik a mezőgazdaságot. Javultak az életkörülmények, a művelődési, egészségügyi és szociális ellátottság. A tanácsok munkája az állampolgároknak nemcsak életkörülményeit, anyagi, kulturális és szociális helyzetét javítja, hanem jelen­tősen befolyásolja a közgon­dolkodást is. A tanácsok által végzett vagy szervezett ellátó, szolgáltató, tudatformáló tevé­kenységnek jelentős társada­lompolitikai hatása van. Ésszerű takarékossági rend­szabályokat kell életbe léptet­ni — hívja fel a figyelmet az írásos beszámoló, majd foly­tatja: Növekszik a tanácsok szerepe, felelőssége o költség- vetési előirányzatok szigorú betartásáért. Külön intézkedési tervet kell kidolgozni, amely nemcsak a megyei tanács szakigazgatási szerveire vonat­kozik, hanem a tanácsi válla­latokra is, költségvetési intéz­ményekre és az alsóbbszintű tanácsokra. Pártpolitikai mun­kával kell elősegíteni az ener­giával, anyaggal, pénzzel, idő­vel, munkaerővel való takaré­koskodást. A vezetők és be­osztottak, gazdálkodó és költ­ségvetési szervek munkájának állandó részévé, magatartásuk és cselekvésük normájává kell tenni. A kommunisták legyenek kezdeményezők és példamuta­tók az igazgatási és ügyviteli költségek csökkentésében. A beszámoló taggyűlések tapasztalatai „alapján az írásos beszámoló rögzítette az elkö­vetkező időszak feladatait, ne­vezetesen a pártalapszerveze­tek tevékenységének fejleszté­sét, a határozatok végrehajtá­sának biztosítását, a politikai feladatok -koordinálását, az élénkebb pártcsoportélet kiala­kítását, a pártmegbízaíások növelését. irányításéval Koós Lászlóné, a pártbizott­ság titkára ehhez fűzött tömör szóbeli kiegészítést. Többek között elmondta: a párt irányí­tásával az elmúlt 30 évben je­lentős eredményeket értünk el és úrrá lettünk a nehézségein­ken. Az eredményeink elérésé­ben jelentős szerepet töltöttek be a tanács apparátusi és a városi tanácsi tisztségviselők. Huszonöt év áll a tanácsrend­szer mögött. Az elmúlt har­minc év eredményeinek jelen­tős időszakát összegezi a X. kongresszus határozatainak végrehajtása, benne tükröző­dik az elmúlt négy és fél év munkája, eredménye. A jel­zett időszak a sajátos munka- területünkön számos új feladat megoldását várta a pártta­goktól, a tanácsi tisztségvise­lőktől. így a tanácstörvény vég­rehajtása, továbbá az egész­ségügyi törvény, a közoktatási, a közművelődési határozat. Mind a X. kongresszus határo­zatainak végrehajtását segítet­te és viszi előre. A referátumot vita követte, amelyben elsőként Álló Miklós, a Megyei Tanács mezőgazda­sági osztályának helyettes ve­zetője szólalt fel. A tanácsi munkán belül a termelési és elosztási feladatokról, majd a beruházások elhúzódásáról be­szélt és tiltakozott az indokta- lan haszonszerzés illetve va- gyonkoncentráció miatt. Dr. Szűcs Edit, az egészségügyi osztály személyzeti vezetője Baranya egészségügyi és szo­ciálpolitikai ellátásának fejlő­dését méltatta és az emberek egészségvédelmére való törek­vést szorgalmazta. Tóth F. Bé­la, az építési osztály vezetője a fegyelmi ügyeket elemezte és vázolta a Szervezeti Sza­bályzat tervezet előnyeit. Ber- nics Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője kiemelte azt a fejlő­dést, melyet az óvodák, isko­lák építésében elértek a X. kongresszus óta, majd vázolta a tennivalókat a kczoktatás- közművelődéspolitika gyakor­lati végrehajtásában. Dr. Gás­pár József, a pénzügyi osztály képviseletében a takarékosság ésszerű megoldására sorolt fel számos követendő példát. javuló munka Horváth Lajos, a megyei ta­nács elnöke elmondta, hogy javult a tanácsi munka, annak társadalmi szerepe, új érde­keltségi viszonyok — új kap­csolati rendszer —■ alakultak ki a tanács és az őt körülvevő vi­lág között. Újat kereső munka­stílus, munkamódszer van ki­alakulóban. Erősödött a ta­nácsdemokrácia, a tanácsi s a nem tanácsi szervek együttmű­ködése, a lakosság bevonása a döntések előkészítésébe, és a végrehajtás ellenőrzésében. A továbbiakban az apparátus munkáját elemezte. Pozsgai Jó­zsef a tanácsi szakszervezeti bi­zottság képviseletében szólt. Beszélt a szakigazgatási mun­kában található formális ele­mekről s hangsúlyozta: ezek helyett a tartalmi munkára kell törekedni, s ha lehet, szüntes­sék meg a felesleges értekez­leteket és az indoktalan jelen­tés-gyártást. Sándor László a KISZ csúcsvezetőség megbízá­sából a művelődésügyi osztály KISZ alapszervezete nevében beszélt a tagok felelősségtuda­táról és munkavállalásáról. Bartók József, a KÖJÁL küldöt­te a munkaerővel való ésszerű takarékosságra tett javaslatot, sürgette a hozzáértő munka- szervezést. Kérte a harácsolok, jogtalan előnyszerzők, önző ügyeskedők elleni határozott fellépést. Dukics Károly tűzoltó alezredes, a Baranya megyei (Folytatás az 1. oldalról) talános iskolai fejlesztés indo­koltságáról. Szabó József, Bi- csérd község MSZMP szerveze­tének csúcstitkára a pártélet aktivitásáról, annak tapasztala­tairól tájékoztatta az értekezlet résztvevőit. Pál Gáza, a MEZŐ­GÉP cserkúti üzemének fiatal dolgozója az ifjúsági mozgalom tevékenységével, a fiatalok kommunista nevelésével foglal­kozott felszólalásában Brun József, az újpetrei termelőszö­vetkezet elnöke a járás mező- gazdaságának eredményeit ér­tékelte, a további fejlődés le­hetőségeire mutatott rá, min­denekelőtt a modern gépek, termelési eljárások és rendsze­rek alkalmazására, az élőmun­kával való jobb gazdálkodás jelentőségére, a munka- és üzemszervezés további lehető­ségeire. Kiss Szabó Antal, a Szentlőrinci Állami Gazdaság MSZMP szervezetének csúcstit­kára a gazdaság dolgozóinak kongresszusi munkaversenyéről szólva elmondotta, hogy ered­ményesen tevékenykednek két­millió forinton felüli vállalásaik teljesítése érdekében. Sári Fe­renc, a Munkásőrség pécsi vá­ros-járási zászlóalj parancsno­ka a munkásőrök életéről, a ki­képzési és szolgálati feladatok elvégzéséről, az állomány sze­mélyi feltételeiről és változásai­ról tájékoztatta a pártértekez­let résztvevőit, kérve továbbra is munkájukhoz a pártszerveze­tek segítségét. Pataki István, a szabadszentkirályi tsz párttitká­ra elmondotta, hogy sikerült több év nehézségei után gaz­dálkodásukat megjavítani, je­lentős eredményeket elérni. Németh István, a bicsérdi ál­talános iskola igazgatója, fel­szólalásában, mint a járási fe­gyelmi bizottság elnöke, a párt- szervezetek fegyelmi helyzeté­Tűzrendészeti Parancsnokság képviseletében szólalt fel a kül­döttértekezleten. A tanácsok felelőssége Dr. Jer szí István titkár az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának üdvözletét tolmácsolta a résztvevőknek, majd értékelte a tanácsi apparátus pártbizott­ságának munkáját. A X. kong­resszus határozatainak végre­hajtását elismerő szavakkal méltatta. A továbbiakban a káderpolitika néhány időszerű kérdéséről szólt, a hármas kö­vetelményről — mint a politi­kai képzettség biztosításáról — a tanácsokon belül. Dr. Hazafi József, a megyei tanács vb-titkóra, a Baranya megyei Tanács felügyeleti mun­kájáról és ezen belül néhány megoldásra váró feladatról be­szélt. Dr. Adóm László, a ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak küldötte pártszervezete sa­játosságairól, a pártcsoportok szerepéről szólt, a mezőgazda­ság területéről vett példákkal. A pártértekezlet dokumentu­mainak elfogadása után 25 ta­gú pártbizottságot választottak, amely első ülésén 7 fős végre­hajtó bizottságot választott. Tagjai: Koós Lászlóné, Álló Miklós, Czente Gyula, Fetter György, dr. Hárs Éva, dr. Far­kas Károly, dr. Szabó Lajos. Az MSZMP Baranya megyei Tanács Apparátusa Bizottsága titkárának ismét Koós Lászlónál választották. A megyei pártér­tekezletre 4 küldöttet delegál­tak. N. I. vei foglalkozott. Dr. Jászai Ilo­na, a tanács járási hivatalának dolgozója felszólalásában ki­tért a párt és a kormány ifjú­ságpolitikai határozata meg­valósulásának járási tapaszta­lataira. Tóth József, az MHSZ pécsi járási titkára a hazafias és honvédelmi nevelés kiszéle­sedésének és hatékonyságának jelentőségével foglalkozott. Czégény József, a Megyei Pártbizottság titkára átadta a pártértekezletnek a megyei pártbizottság üdvözletét. Elis­merően szólt arról a munká­ról, melyet a járás dolgozói, gazdasági vezetői, tanácsi funkcionáriusai, kommunistái és pártszervezetei a X. kong­resszus óta végeztek. Ez is bi­zonyítja egyetértésüket a párt és a kormány eddigi politiká­jával, a Központi Bizottság kongresszusi irányelveivel. Az elmúlt négy év elszakíthatat­lan része felszabadult hazánk fejlődése három évtizedének. Most, amikor erre a jelentős évfordulóra készülünk, látjuk igazán, hogy milyen nagy utat tettünk meg társadalmi éle­tünk minden területén, a szo­cialista termelési viszonyok fejlesztésében, az emberek tudatának formálásában, élet- színvonaluk állandó emelésé­ben. Eredményeink elválaszt­hatatlanok a szocialista orszá­gok közös erőfeszítéseitől, at­tól a segítségtől, melyet szá­munkra nyújtanak. A járási pártbizottság jelentésében joggal állapíthatta meg, hogy a járásban teljesítették a X. kongresszus határozatait, ké­szek a XI. kongresszus által kijelölendő feladatok elvégzé­sére is. Fördős László, a Központi Bizottság munkatársa, a ta­nácskozás münkajellegét, őszinte légkörét méltatta hoz­bázisa — Városszerte huszonhét kü­lönböző helyen működtek ed­dig MHSZ-szervek. Amióta a szövetség fennáll, Pécsett min­dig ideiglenes helyen — vagy inkább helyeken — tevékeny­kedett. Legutóbbi helyünkön is éppen tíz esztendeig voltunk „ideiglenesen". Aligha kell ezek után arról beszélnem, hogy ezek a körülmények meny­nyire megnehezítették honvé­delmi nevelő munkánkat. — Vértes József, a Magyar Hon­védelmi Szövetség Baranya megyei titkára mondta ezeket, most már nagyon megkönnyeb­zászólásában, utalva a vita résztvevőinek fontos megállapí­tásaira, kritikai megjegyzé­seiknek és javaslataiknak fon­tosságára. Felhívta a figyelmet a közelmúltban megtartott tag­gyűlések tapasztalatainak hasznosítására, a párttagok észrevételeivel való foglalko­zásra. A vitát Gyenis Pál elvtárs foglalta össze. Mepállapította, hogy a felszólalók fontos fel­adatok elvégzésére hívták fel a figyelmet, melyeket a meg­választásra kerülő új pártbi­zottság munkaprogramjának kialakításában figyelembe kell venni. A pártértekezlet elfogadta a Járási Pártbizottság írásos be­számolóját, a szóbeli kiegészí­tést, az előterjesztett állásfog­lalást a kongresszusi irányel­vekkel, a Szervezeti Szabály­zat módosításának tervezetével kapcsolatban. Ezt követően megválasztották a 45 tagú új pártbizottságot, a 28 küldöttet a megyei pártértekezletre. A Járási Pártbizottság meg­tartotta első ülését. A pártbi­zottság első titkárának Gyenis Pált, titkárának Trubies Balázst választották meg. A végrehajtó bizottság tagjai: Balikó Sán- dorné, Bruck József, Bugát László, Bogos Márton, Borsi Tibor, Gyenis Pál, Lukács An­tal, Neményi Ernő, Papp Lász­ló, Trubics Balázs, Olgyai Ilo­na. A fegyelmi bizottság el­nöke: Németh István. A gaz­daság-politikai csoportvezető: Czizmán Jenő, a propaganda és művelődési csoportvezető: Magyar Sándor, pártgazdasá­gi és ügykezelési csoportveze­tő : Pilinczes Józsefné. M. E. bülten. Minden oka meg is van erre, hiszen ahol beszélgetünk, az az MHSZ új boranyai kikép­zési bázisa, ami többhónapos késéssel mégis csak elkészült. A Szalai András utcai lila piro- gránit burkolásé épületbe már beköltözött a megyei, a Pécs városi és járási vezetőség és lassan élettel telik meg a négy emelet. Bárkivel is beszélünk, senki sem titkolja örömét, meg­elégedettségét, hogy végre méltó otthont kapott Baranyá­ban is az MHSZ-munka. A legfelső szintről indulunk lefelé. A negyedik emeleten van a nagy előadóterem, s ezen a szinten kapott helyet a megyei rádiós bázis. Adószo­ba, szerelőműhely, audio-vizuá­lis tanterem tartozik ehhez a bázishoz. Egy emelettel lejjebb találjuk a járási és városi ve­zetőséget. Maros Tibor városi titkár egy működési engedélyt mutat: az MHSZ országos ve­zetősége január 13-án kelt ok­irattal engedélyezte a Pollack Mihály Műszaki Főiskola hajó­modellező klubjának működé­sét. —■ A MÉV repülőmodellező klubjához hasonlóan ez lesz a megye hajómodellező bázisa, s ennek a klubnak itt a kikép­zési bázison adunk helyet — mondja Maros Tibor. — A fő­iskola mintegy 140 ezer forint értékű berendezéssel támogat­ja a klub működését, így sze­retné a főiskolásokat segíteni szabad idejük hasznos eltölté­sében. Most már csak vizet kell keresni a klubnak . . . Az épület második emeletén helyezkedik el a megyei veze­tőség, egy emelettel lejjebb pedig négy tanterem található, ezekben kap helyet az MHSZ keretében folyó oktatási tevé­kenység. A tantermekben lehet majd vetíteni és vizsgáztató gé­peket is szerelnek fel. A föld­szinten két vendégszobát ren­deztek be, melegítőkonyha és étkező kapott helyet, s itt lesz­nek azok a tanári szobák, ame­lyek az oktatók felkészülését segítik. Az épület alagsorában a garázsokon és raktárakon kí­vül fegyvermesteri szoba lesz, s külön kompresszor-szobát kapnak a könnyűbúvárok, akik ott a légzőkészülékeiket tölthe­tik fel. Az épület körüli tereprende­zés még hátra van, s ezután építik meg azt az utat, amelyen át a Jókai utca felől a jármü­vek bejárhatnak az épület mö­götti parkolóba. — Sem ez, sem a még hát­ralévő hiánypótlások nem za­varnak már bennünket — je­lenti ki Vértes József. — Végre elfoglalhattuk új helyünket, s ez hozzásegít bennünket ahhoz, hogy még színvonalasabbá te­gyük Baranyában a honvédel­mi nevelőmunkát. H. I. Tanácskozott a pécsi Järäsi pörtértekezlet Szólal András utca 9.

Next

/
Thumbnails
Contents