Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-11 / 41. szám

Több száz busó és maszka felvonulásában gyönyörködhetett vasárnap a Mohácsra érkezett turisták csaknem húszezres tömege. (Tudósítás a 2. oldalon.) A Honvédelmi Minisztérium emlékünnepséget rendezett február 10-én a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán a demokratikus hadsereg megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére. Ünnepi beszédet Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter mon­dott. Uj rekordok a világűrben mindenütt a még tapasztalható kispolgáriságot, a fegyelmezet­lenségeket, a vallásos ideoló­gia fellelhető hatásait. Maga­sabb követelményeket állítottak a párttagok elé a közéleti te­vékenység vállalásában. A szóbeli kiegészítés befeje­ző részében a járás soronlévő legfontosabb gazdasági, társa­dalompolitikai és pártépítési feladataira hívta fel a pártér­tekezlet résztvevőinek figyelmet Gyenis Pál elvtárs. Nagy utat tettünk meg A vitában elsőként dr. Horto­bágyi Ferenc, Szentlőrinc nagy­község tanácselnöke szólalt fel, áttekintést adott arról a fejlő­désről, melyet a községpolitikai célkitűzések helyi megvalósítá­sában elértek. Szólt a község lakóinak gondjairól is, minde­nekelőtt a regionális vízmű megépítésének fontosságáról, az árvízvédelem fokozása szük­ségességéről, az óvodai és ál­(Folytatás a 3. oldalon) Harmincnapos űrrepülés és a Szaljut—4 űrlaboratóriumban végzett munka után vasárnap visszatért a Földre a Szojuz— 17 szovjet űrhajó fedélzetén Alekszej Gubarev parancsnok­kal és Georgij Grecsko fedél­zeti mérnökkel. Gubarev és Grecsko a szovjet kozmonauták közül eddig a leghosszabb időt töltötte a világűrben. A leszállás után kiadott első hivatalos közlemények szerint Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko jól érzi magát. A Szal­jut—4 szovjet orbitális labora­tórium pedig tovább kering a Föld körül, műszerei és beren­dezései változatlanul működő­képesek. A Szojuz—17 leszálló beren­dezése a részletes beszámolók szerint vasárnap magyar idő szerint déli 12 óra után 3 perc­cel ért földet az előre megha­tározott körzetben, Celinog- rádtól 110 kilométerre. Gubarév és Grecsko ezt megelőzően már a reggeli órákban hozzá­fogott a leszállás előkészületei­hez. Mindenekelőtt tudomá­nyos kutatásaik írásos anya­gait, a fotó- és filmfelvételeket tartalmazó kazettákat, valamint a fedélzeti naplót vitték át az űrlaboratóriumból az űrhajó le­szálló egységébe, majd magyar idő szerint reggel hét óra után néhány perccel még egyszer el­lenőrizték az űrható hermetizá- lását és végrehajtották a szét­kapcsolást. Az űrhajó betájo­lása után bekapcsolták a féke­ző hajtóművet. Ezt követően az űrhajó orbitális egysége és le­szálló egysége különvált egy­mástól, s a leszállóberendezés megkezdte az ereszkedést. A földfelszíntől hét kilométer magasságban üzembe helyez­ték az ejtőernyőrendszert, majd közvetlenül a felszín felett be­kapcsolódtak a sima leszállást biztosító segédhajtóművek. A Szojuz—17 meglehetősen bo­nyolult meteorológiai viszonyok között, alacsony felhőzet mellett és erős szélben, de mégis zök­kenőmentesen, minden kompli­káció nélkül ért földet. Kitűnően működött a leszálló űrhajó felkutatására létrehozott szolgálat is. A rossz látási vi­szonyok ellenére Guba revet és Grecskot gyorsan megtalálták, s a koradélutáni órákban már el is szállították a leszállás he­lyétől mintegy ötszáz kilométer­re délnyugatra fekvő szovjet űr­repülőtérre — Bajkonurra. Itt — a kényelmesen berendezett űrhajós-szállóban pihenik ki fá­radalmaikat. Megkezdődött a világűrben végzett kutatómunka feldolgo­zása is. Gubarev és Grecsko az elmúlt hónapban kiterjedt csil­lagászati kutatásokat végeztek: a Napot, a bolygókat és a csil­lagokat vizsgálták. Földfelszín­kutatásaiknak q szakértők sze­rint tudományos és népgazda­sági szempontból egyaránt van jelentősége. Jól vizsgázott a kí- sérletsorozat idején a moderni­zált szovjet orbitális űrállomás — a Szaljut—4 is. Mindvégig megbízhatóan működtek a kí­sérlet sikerét biztosító földi szol­gálatok is. Eredmények és tanulságok Csaknem 380 milliárd forint nemzeti jövedelmet hozott lét­re Magyarország ötmilliónyi dolgozója 1974-ben, 7 száza­lékkal többet, mint az előző esztendőben. S ha az összeget 10 millió 510 ezerrel elosztjuk — mert ennyien voltunk most január elsején — megkapjuk, hogy minden egyes lakosra 36 ezer forint új érték jutott. A Központi Statisztikai Hiva­tal 1974. évi jelentése eredmé­nyes, jó munkáról, gyarapodó életről ad számot. Az ország- vezetés legmagasabb fóru­main, az MSZMP Központi Bi­zottsága, országgyűlés, a Kor­mány ülésein elemezték már a tavalyi munkát és fejlődést, hogy következtessenek az idei célokra, tennivalókra. Most mégis jó érzéssel tallózhatjuk a jelentést. Ez év január 1-én 5 millió 100 ezer fő volt hazánkban az aktív keresők száma. A mun­kaerőforrások már-már telje­sen elapadtak Egy esztendő alatt 34 ezerrel, tehát az év végéig 229 ezerre nőtt a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő asszonyok szá­ma. Ami már nem csak egyes, főként nőket foglalkoztató ága­zatok munkaerő gondjaira, hanem a nemzet egészséges gyarapodására is utal. Utol­jára 18 esztendeje anyaköny­veztek annyi újszülött magyar állampolgárt, mint 1974-ben. A természetes szaporodás egy év alatt csaknem megkétszere­ződött hazánkban: ezer lakos­ra számítva 3,2-ről 5,8-ra emelkedett. A bölcsődei férő­helyek száma 50 ezerrel növe­kedett, s 100 óvodáskorú gye­rek közül már 72 járt tavaly óvodába. A Központi Statisztikai Hi­vatal jelentése eredményekben gazdag esztendőről tudósit. Magyarország anyagiakban, tudásban, tapasztalatban, lé- lekszámban egyaránt szocia­lista viszonyaink közt immár megszokott, sőt sok területen azt is meghaladó ütemben fejlődött, gyarapodott. A múlt évi népgazdasági eredmé­nyeink még kiemelkedőbbek, ha a tőkés világ megtorpant fejlődésével és szokatlan mó­don kiéleződött ellentmondá­saival vetjük össze őket. Am a szocialista országok közössége mégsem örülhet a gazdasági­műszaki fejlettségben törté­nelmi előnyöket élvező, nagy stratégiai versenytárs kudarcai­nak. Már csak azért sem, mert a tőkés világban dühöngő infláció, a külkereskedelmi cserearány változások hazán­kat i$ hátrányosan érinti. S miután a világgazdasági vál­tozások negatív hatása tartós­nak mutatkozik, ennek kivédé­sére fokozni szükséges a terv- szerűséget, kritikusan kell ele­mezni munkánkat, a meglevő fogyatékosságokat. Az élet- színvonal mérsékeltebb ütemü emelése is feltételezi a gaz­daságban levő nem is kevés tartalékok széleskörű leitárá­sát és ésszerű hasznosítását. A IV. ötéves terv sikeres tel­jesítéséhez, az új ötéves terv előkészítéséhez, megalapozá­sához teremt kedvező feltétele­ket az eredményekben qazdag 1974-es esztendő, a pártkong­resszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny, amely az új gazdasági helyzethez jobban igazodva, töretlenül mind szé­lesebb körben és mind ered­ményesebben tovább folyik. Következetesen szolgálni a szocializmus ügyét! Tanácskozott a pécsi járási pártértekezlet Megváltozott életmód A Szervezeti Szabályzat a párttagok kötelességeit megfo­galmazva állapítja meg: „Kö­vetkezetesen szolgálja a szocia­lizmus ügyét." Ezt választották a pécsi járási pártértekezlet jelmondatául. Vasárnap Pécsett 171 küldött vett részt a tanácskozáson. A járási pártbizottság piros köté­sű, 46 oldalas írásos beszámo­lója részletes áttekintést nyúj­tott számukra a X. kongresszus óta eltelt időszak gazdasági, társadalmi, politikai fejlődésé­ről és gondjairól, a kommunis­ták és a pártszervezetek tevé­kenységéről. Többek között tájékozódhat­tak a küldöttek arról, hogy az elmúlt négy évben a járásban erősödtek a szocialista terme­lési viszonyok, tovább folyt és magasabb szintet ért el a me­zőgazdaság fejlődése, amelyet jól segítettek a termelőszövet­kezetek egyesülései, az állami gazdaságok összevonásai. A járás egyik fontos sajátossága, hogy a községekben jelentős a vegyes családok száma, mely közvetlen kapcsolatokat tesz lehetővé a munkások és a tsz- tagok között. Változások tör­téntek a járás falvainak élet- körülményeiben, növekedett a nagyközségek, centrumközségek lakosainak száma, a városi életkörülmények egyre inkább jellemzővé váltak a falvakban is. Mindez elősegítette az el­látás, a szolgáltatás, a kulturó- lódás fejlődését, változások tör­téntek a lakáshelyzetben, a közlekedési és útviszonyokban. A járás lakosságának kb. tíz százalékát kitevő nemzetiségiek magukévá tették a párt politi­káját, megvalósításának aktív résztvevői. A járási pártértekezleten Bruck József, a Megyei Tanács Pécsi Járási Hivatalának veze­tője elnökölt. Részt vett a ta­nácskozáson Czégány József, a Megyei Pártbizottság titkára, Fördös László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munkatár­sa. Eredményes munka A pártbizottság írásos beszá­molójához Gyenis Pál, a Járási Pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljáró­ban arra a fejlődésre hívta fel a figyelmet, melyet a pécsi já­rás a párt X. kongresszusa óta elért. Erősödtek a termelőszö­vetkezetek, kiváló eredménye­ket értek el a különböző ter­melési rendszerek kialakításá­ban. Több termelőszövetkezet választotta a közös együttmű­ködés, az egyesülés útját, mely újabb fejlődést tesz lehetővé. A járás lakosságán belül nö­vekedett az iparban dolgozók száma, még úgy is, hogy je­lentős részük bejáró munkás. Az emberek érdeklődnek a párt és a kormány politikája iránt, megvalósításában mind aktí­vabban részt vesznek, egyre több azoknak a száma, akik vállalnak közéleti tevékenysé­get. Jelentős eredmény, hogy a járás nemzetiségi dolgozói is egyetértő résztvevői a szocia­lista építő munkának, egyen­rangúak, állampolgári jogaikat minden területen érvényesíthe­tik. A párttagok és pártonkívü- liek szoros egységben dolgoz­nak együtt a gazdasági élet valamennyi területén. Ennek je­lentős megnyilvánulása a szo­cialista brigádok mozgalma, a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott mun­kaverseny. A járás termelő­üzemeiben 150 szocialista bri­gád vesz részt a versenymozga­lomban, eredményeket értek el a termelés növelésében, a költ­ségek csökkentésében, a haté­konyság fokozásában, a taka­rékosságban. Termelésnövelő és költségcsökkentő felajánlá­saiknak nagyságrendje a járás­ban megközelíti a 25 millió fo­rintot. A járás pártszervezetei fel- készülten várják a párt XI. kongresszusát. Ennek fontos ré­sze volt a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, a Szer­vezeti Szabályzat módosításá­nak tervezetét vitató, a vezető­ségeket választó taggyűlések megtartása. A kommunisták a járásban egyetértéssel fogad­ták az irányelveket, a Szerveze­ti Szabályzat módosításának tervezetét. Ennek tapasztalatai­ról részletesen szólt a szóbeli kiegészítés. Az egyetértést és az érdeklődést többek között az is bizonyítja, hogy a járás pártalapszervezeteiben, a tag­gyűlési vitákban a kongresszusi irányelvekhez kétszázhuszonki- lencen, a Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetéhez százhatvankilencen szóltak hoz­zá, tettek javaslatokat. A párt- szervezetekben a legalkalma­sabbakat választották meg ve­zető tisztségekbe. A kommunis­ták magatartása, világnézeti szilárdsága, marxista—leninista képzettségének növelése érde­kében valamennyi pártszerve­zetben növekedtek a követel­mények. Kritika tárgyává tették Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 41. szám 1975. február 11., kedd Ára: 80 fillér ismét a földön Harmincnapos űrrepülés után

Next

/
Thumbnails
Contents