Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-08 / 38. szám
A Baranya megyei Tanács a hét elején tárgyalt az ideig^é- nes népesedéspolitikai bizottság előterjesztése alapján a népesedéspolitika megyei feladatairól. Az előterjesztést — ami a Politikai Bizottság 1973 februári határozata, majd az ezt követő kormányhatározat alapján mutatja be á megye népesedési helyzetét, értékeli a határozatok végrehajtásának eddigi eredményeit- és kijelöli a legfontosabb teendőket — az alábbiakban ismertetjük. A csúcs Baranya megye lakónépessége 1974. január 1-én 429 796 fő volt, itt élt az ország népességének 4,1 százaléka. Az 1949-es népszámlálást követő 11 év alatt a megye népessége 10,8 százalékkal növekedett, s ez a szaporodási ütem az elmúlt száz évben a legmagasabb volt. A növekedést nagyban befolyásolta a megye iparának — különösen a szén- és ércbányászatnak - a fejlődése. A második évtizedben ilyen méretű iparfejlesztés nem volt, így a természetes szaporodás is jelentősen visszaesett. 1949—1960 között 38 854, 1960-1970 között 18 850, 1970-1973 között pedig 4611 fő volt a megye összes szaporulata. A demográfiai csúcsot 1954-ben érte el Baranya, az élveszületések száma akkor 8653 fő volt. A mélypont az 1962-es esztendőre esett, amikor is mindössze 5435 élveszületés történt. Az elmúlt években már emelkedett némileg a születések száma, a természetes szaporulat mégis csökkent, mert a népesség elöregedésével kapcsolatosan lassan emelkedő jellegűvé vált a halálozási arányszám. A Központi Statisztikai Hivatal számításokat végzett a népesség előrebecsülésére 1990- ig. Baranya megye népessége eszerint 1970-1990 között 8,5 százalékkal növekszik. A növekedés üteme az első tíz évben nagyobb, a születések arányszáma 1978-ig nagy mértékben növekszik, majd az 1978-as csúcs után valamivel lassúbb ütemben folyamatosan visszaesik, de még 1990-ben is 3,4 százalékkal meghaladja abszolút számban az 1970. évit. Az ezer lakosra jutó születések száma 16,8 ezrelék, 1990-re viszont az 1970-es alá esik. A halálozási arányszám a feltételezések szerint nem változik, a halálozások abszolút száma viszont a népesség elöregedése következtében fokozatosan emelkedik és 1990-ben 12,4 százalékkal haladja meg az 1970. évit. A születések 1978-ig tartó emelkedése kihat a bölcsődés, óvodás és iskoláskorúak számának további alakulására. A csúcsok megfelelő időeltolódással jelentkeznek és jelzik azokat a feladatokat, amelyek az intézményi ellátottsáajjan jelentkeznek majd. Az egyes csúcsidő- szakok: élveszületések — 1978 — 7414 fő; bölcsődéskorúak - 1979 — 21 260 fő; óvodáskorúak- 1982 - 21 100 fő; általános iskolás korúak - 1988 — 55 184 fő; munkaképes korúak — 1980 268 890 fő. A fiatalok 1980-ig mind kevésbé pótolják a nyugdíjba menőket, 1981-ben pedig a belépő fiatalok száma kevesebb lesz, mint a nyugdíjas korúaké. A 14 év alatti fiatalkorúak száma 1986-ig folyamatosan emelkedik, ezt követően rövid stagnálás után ismét csökken. A munkaképes kor feletti népesség száma az 1970. évi 82,5 ezerről 1990-ig folyamatosan emelkedik, s akkor megközelíti a 94 ezret. Az előrebecslés szerint tehát a megye népességének mérsékelt növekedése 1990-ig biztosított, a különböző demográfiai hullámok azonban számos problémát okoznak majd. Szomorú számok A népesedéspolitika legfontosabb teendői az egészségügy területén merülnek fel. Baranyában a koraszülés és a csecsemőhalálozás, valamint a veszélyeztetett terhesség az országoshoz viszonyítottan magas. Az elmúlt 14 év szülészeti eseményei szerint évente 13—15 ezer nő esik teherbe. A reprodukció döntő feltétele, hogy elegendő számú és egészséges csecsemő szülessék. 1973-ban azonban a megyében a terhességek 57,4 százaléka megszakadt; művi beavatkozás következtében a terhességek 48,6 százaléka szakadt meg. A családtervezésben a művi terhességmegszakítás helytelen és káros gyakorlattá vált, ami veszélyezteti az anya és később a születendő egészséges gyermek egészségét. Az utóbbi 14 évben emelkedő tendenciát mutatott a koraszülések aránya is, ami 1973- ban elérte a 13,3 százalékot (országosan 11,7 százalék!). Megyénkben hosszú idő óta az országos átlagnál magasabb a csecsemőhalálozás. Ennek csökkentésére már a központi határozatokat megelőzően is tettek az egész megyét átfogó intézkedéseket, amelyeknek kezdeti eredményei már jelentkeznek. Az anya- és csecsemővédelmi tevékenység fejlesztése keretében átszervezték a terhesgondozást és nyilvántartást rendszeresítettek a veszélyeztetett terhesekről, megszervezték a koraszülöttek és a beteg újszülöttek korszerű szállítását, területi szülész és gyermekgyógyász főorvosi állást szerveztek, létrehozták az anya- és csecsemővédelmi aktivahálózatot, megszervezték a szülészek és gyermekgyógyászok újszülött-gyógyászati továbbképzését, s kiépítették a nő- és családvédelmi hálózatot. A házasság előtti tanácsadással általában elégedettek, bár ynegállapítható, hogy sok még benne a formális elem és viszonylag alacsony a hatásfok is. Az 1974. január 1-gyel szervezett 9 elsőfokú ÁB-bizottság az esztendő végéig 4919 kérelmet vettek nyilvántartásba s 4572 művi megszakítást engedélyeztek. A másodfokú bizottságok elé 228-an mentek, közülük 129 kérelmezőnek engedélyezték a művi terhességmegszakítást. 1974-ben az előző évhez viszonyítva 31 százalékkal csökkent a művi terhességmegszakítások száma. A népesedéspolitikai intézkedések kezdeti eredményeként 1974- ben az előző évi 14,9 ezrelékről 17,6 ezrelékre emelkedett az élveszületések arányszáma, ugyanakkor 0,9 százalékkal csökkent a koraszülések aránya. Kedvező jelenség, hogy II ISllŐ nemzedékéért emelkedett a második és harmadik gyermeket vállaló anyák aránya is. Az elmúlt öt évben 9 ezrelékkel csökkent Baranyában a csecsemőhalálozás. Bár ingadozások lehetségesek, továbbra is csökkenő tendenciával lehet számolni. A fekvőbeteg-intézmények felkészítése keretében intézkedtek a gyermekágyasok korábbi hazabocsátásáról, gondoskodva a zavartalan otthoni gondozásról. Szükséges a fekvőbeteg intézmények szülészeti ágyszámának fejlesztése. Belső átszervezéssel 38 ággyal növelték a szülészeti és nőgyógyászati osztályokat, de ezt nem követte az újszülött- „ férőhelyek növelése. Baranyában 45—50 újszülött-férőhelyre lenne szükség. A bölcsődés, óvodás és általános iskolás korúak lépcsőzetes létszámfelfutásából következik a gyermekintézmények fejlesztésének ütemezése. A csúcsigények jelentkezéséig a meny- nyiségi igények lesznek előtérben, a minőségi fejlesztésre a csökkenő létszámú időszakot kell majd felhasználni. A megye jelenlegi bölcsődei ellátottsága 9,3 százalékos, az országos ellátottsági szint alatt van. A legsúlyosabb gondok Pécsett vannak, ami nemcsak a férőhelyek hiányából, hanem az aránytalan területi elosztásból is adódik. Pécsett 1974-ben 60 kérelmet kellett elutasítani', jóllehet a bölcsődék kihasználtsága 159,2 százalékos. A következő tervidőszakban előreláthatóan 785 új bölcsődei helyet létesíthet Baranya, az ellátottság ezzel 13,6 százalékos lesz. 1975. január 1-én a megye óvodáskorú népességének 68,2 százaléka járt óvodába. Az ellátottság e_gy év alatt 10,8 százalékkal emelkedett annak ellenére, hogy 1200 jogos igényt - hely hiányában - el kellett utasítani. A-jelentős társadalmi közreműködéssel történt rendkívül dinamikus fejlesztéssel a tárgyi-dologi felszereltség lépést tudott tartani, a személyi ellátottság azonban nem. Az ösz- szes óvónők 19,4 százaléka szakképzetlen. Az óvodai ellátottságot Pécsett és Komlón 80, az alsófokú központokban; 60—70 százalékra kell emelni, ehhez 3900 új helyre lenne szükség. Állami beruházásból előreláthatóan 2200 hely megépítése biztosítható, ezért továbbra is nagy szükség lesz a társadalmi támogatásra. %äk$m A jelentés a gazdasági és szociális helyzetről szólva, kiemeli; a terhes nők általában mindenütt könnyebb munkát kapnak és éjszakai műszakra nem osztják be őket, nem általános azonban az a törekvés, hogy a kisgyermekes, vagy több- gyermekes anyáknak ésszerű munkaszervezéssel lehetővé tegyék az egyműszakos beosztást, a későbbi munkakezdést. A népesedéspolitikai kérdések megoldásának igen fontos eleme a lakáshelyzet. Baranya megye — és ezen belül Pécs — e tekintetben nincs kedvező helyzetben. A megyében 1974 végén összesen 12 292 lakásigénylöt tartottak nyilván! A tervidőszak alatt Baranyában 13 433 lakásnak kell felépülni, az első három évben ennek 60 százaléka valósult meg. A hátralévő időszakban 100 épülő lakásra országos átlagban 196 igénylő jut, Baranyában 306. A megyei városok átlagában a 100 lakásra jutó igénylők száma 363, Pécsett 584! Jelenleg minden törekvés arra irányul, hogy a nagycsaládos lakásigénylők részesüljenek mielőbb lakásjuttatásban, részükre kell elsősorban kedvezményes építési telket is biztosítani. A lakáshelyzet kedvezőbb alakulását több tényező befolyásolja. így pl. az állami beruházásból épülő lakások nagysága nincs tekintettel a többgyermekes csalódok viszonyaira; a négy- vagy többgyermekes családoknál a megfelelő nagyságú lakás fenntartása nagy anyagi megterhelést jelent, amire megoldást jelentene, ha a-lakbérhozzójárulást a nyugdíjasokéhoz hasonlóan rendeznék; a fiatal házasok számára átmeneti megoldást jelentene, ha, legalább Pécsett albérlők házát építenének. A gyermek-ellátással kapcsolatos árucikkeknek mind a választéka, mind a minősége javult az utóbbi időkben, egyes cikkekből azonban nem kielégítő az ellátás. Ebben közrejátszik, hogy a gyermekruházati cikkeket az ipar sokszor gazdaságtalanul termeli. 1974 októberi adat szerint a megyében 8440 anya részesült gyermekgondozási segélyben, ez az anyáknak 38-40 százaléka. A segélyt főleg az alacsonykeresetű, szakképzetlen dolgozók veszik igénybe. Anyasági segély kifizetésére 1974. január 1—október 31-ig 5371 esetben került sor, ez 1021-gyei több, mint az előző év hasonló időszakában. tavalyi 8681 szakszervezeti beutaló között ezer nagy- családos volt. Mindezek mellett igen jelentős tényező a népesedésben a tudat, az erkölcsi magatartás alakulása. Közgondolkodásunk fogékony a nők, a gyermekek, a családok megbecsülésére, de különösen a nagycsaládok, a terhes nők megítélése ma még nem problémamentes. Tapasztalhatók a népesedéspolitikai határozat célját és jelentőséHÉTFŐTŐL SZOMBATIG politikai össze ffoglalö A hét legfontosabb politikai megnyilatkozásai kétségkívül azokon az üléseken hangzottak el, amelyeken egy-egy megye pártbizottsága vitatta meg a kongresszusi irányélveket. Tanácskozott a Fejér, a Bács-Kiskun, a Nógrád, a Szolnok, a Békés, valamint a Csongrád megyei pártbizottság s mindegyiken jelen volt és felszólalt egy-egy országos politikai vezető, így Fock Jenő miniszterelnök, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Nemes Dezső, Nyers Rezső és Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagjai. Ezek után néhány érdekes gazdasági esemény. Sajtótájékoztatóján az ÁFOR igazgatója bejelentette: az országban 480 töltőállomás van, s számukat az idén negyvennel növelik. üzembe lépett az új veszprémi házgyár, és már az idén 1300 lakás elemeit készíti el. Szintén építkezés: Kaposvár régi Pannónia Szállodáját teljesen újjáépítették és Dorottya néven átadták a közönségnek. De mert nemcsak lakni, hanem enni, étkezni is kell, megemlítem, hogy a vendéglátó- ipar minap megtartott értekezletén nagy figyelem összpontosult a közétkeztetésre. A lényeg, hogy fejleszteni kell, mégpedig abban a tudatban, hogy az előfizetéses menüt mindenütt főként kispénzűek — nyugdíjasok, iskolások veszik. Vennék még többen - teszem hozzá —, ha lenne, illetve ízletesebb lenne. Talán még néhány szót egy másik sajtótájékoztatóról, anje- lyet az OTP vezérigazgatója tartott. Bejelentése szerint meghaladta a hetven milliár- dot a betétállomány — tehát csaknem kilenc milliárddal nőtt egy év alatt. Pedig menynyit vásároltak az emberek a múlt év végén! És íme, nem csökkent, hanem még jócskán nőtt is a tartalék. Van tehát miből vásárolni, egyebek között bútort is - amit mind egy szálig felvásároltak decemberben -, mert ismét növekszik a készlet, és több érkezik a baráti országokból is. Egy érdekes hír: Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőnk hatvani kiállítása alkalmából a Galériának ajándékozta tizenhét újabb alkotását. A megyei tanács jóvoltából újabb három Derkovits-művet vásárolt a szombathelyi Vas megyei galéria. És végül: hét kaposvári üzem 1000-1500 forint havi ösztöndíjat ajánlott fel egy- egy somogyi képzőművésznek. Kitűnő művészeink voltak, vannak, csak mecénás akad olykor kevés. Jólesik hallani tehát a jeles művészetpártolókról, akik között, íme, az üzemi kollektívák is helyet kérnek. És egészségünk? Országszerte csökkent az influenza- járvány — csökken, tehát még nem ért véget, — az utolsó összesítés szerint több mint másfél millióan betegedtek meg. Mind több megyében oldják fel a kórházi látogatási tilalmat is. Akkor hát ide tartozik: sok száz ággyal bővülnek egyes kórházak, a többi közt Kisvárdán, Miskolcon! Karcagon, Szegeden. gét meg nem értő nézetek. A tudatformálásban az iskolai nevelés terén a kezdeti lépések megtörténtek, a szükséges előrehaladást azonban hátráltatja, hogy a családi életre nevelés és a szexuális felvilágosítás tantervi-tankönyvi bázisa korszerűtlen, bizonytalan, jórészt csupán fiziológiai ismereteket és közhelyszerű általánosításokat tartalmaz, s a családi és szexuális életre nevelésnek az iskolákban nincs kialakult, a tanulók életkori sajátosságát figyelembevevő módszertana. Teendőink Az előterjesztésben foglaltak alapján a Megyei Tanács határozata a következőkben határozta meg a népesedéspolitikai feladatokat: A népesség-előreszámítás területi vonatkozásait tekintetbe kell venni az iparfejlesztésnél, az egészségügyi és oktatási intézmények fejlesztésénél; a fekvőbeteg-intézményekben következetes és reális korszerűsítési és fejlesztési programot kell kidolgozni a szülészeti-nőgyógyászati, valamint az újszülött- és gyermekosztályokon; a gyermek- intézményeknél meg kell vizsgálni az átszervezéssel nyerhető férőhelyek lehetőségét, s tovább kell szervezni a társadalmi, üzemi akciókat; szükséges az anya- és nővédelmi, a körzeti gyermekorvosi, valamint a védőnői hálózat gyorsabb fejlesztése, új gyermekkörzeteket kell létesíteni, fejleszteni kell a gyermek-szakrendelések óraszámát, meg kell oldani a vidéki védőnők közlekedési eszközzel való ellátását; felül kell vizsgálni és megfelelően tovább kell fejleszteni a megyében bevezetett terhesgondozási formát; népesedéspolitikai együttműködést kell kidolgozni a POTE és megyei intézmények között; szorgalmazni kell Pécsett a terhes-gyógytorna megindítását; az óvónői ellátottság megjavítására meg kell vizsgálni a kihelyezett felsőfokú konzultációs központ létszámemelésének és az óvónői szakközépiskola újabb osztállyal való bővítésének lehetőségét; tovább kell fejleszteni a megyében a nők munkavállalási lehetőségét és rendszeresen ellenőrizni kell az ipari és mezőgazdasági üzemekben a nő- és népesedéspolitikai határozatok végrehajtását; a szolgáltatásfejlesztési tervek kidolgozásánál figyelembe kell venni a népesedéspolitikával és a nők helyzetének javításával összefüggő szolgáltatási tényezőket; ahol állami lakások épülnek, a tanácsi végrehajtó bizottságok tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy az 1973. december 31-ig beadott lakásigénylésekre 1975. december 31-ig lakáskiutalásban részesítsék a nagycsaládosokat; a tanácsok kedvezményes építési telkek juttatásával biztosítsanak kedvező feltételeket a három- és több- gyermekes családoknak, a fiatal házasoknak; a lakásépítő szövetkezetek tárgyi feltételeinek biztosításánál részesítsék előnyben azokat a szövetkezeteket, amelyekben a fiatal házasok aránya magas; figyelemmel kell kísérni a gyermek-ellátási cikkek forgalmát, s szélesíteni kell azon élelmiszerek for- *’ galmazásának körét, amelyek megkönnyítik a gyermekes anyák otthoni munkáját; meg kell vizsgálni a gyermekélelmezés és az iskolatej-ellátás továbbfejlesztésének lehetőségeit; a tudatformáló munkában a szocialista nentzeti érdekeket figyelembevevő közgondolkodás kialakítására, a kettő- és háromgyermekes családeszmény elfogadására, az anyaság megbecsülésére, a szülői felelősség elmélyítésére kell törekedni. HÉTVÉGE a Dr. Lajos László felvétele
