Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-08 / 38. szám

1975. február 8., szombat Dunántúlt napló 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) kék (pl. televízió, mosógép, centrifuga, hűtőszekrény, por­szívó, villamos- és gáztűzhelyek), továbbá a bútorok, a kötött­áruk termelésnövekedése. Az Villamosenergia, milliárd kWó Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Benzin, millió tonna Fűtőolaj, millió tonna Gázolaj, millió tonna Acél, millió tonna Hengerelt acél, millió tonna Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, ezer tonna Tégla, millió db Cement, millió tonna Húzott síküveg, millió négyzetméter Kénsav, ezer tonna Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna Műanyagok,’ ezer tonna Szintetikus alapú vegyi szálak ezer t Vasúti személykocsi db Autóbusz, db Tehergépkocsi, db Számítástechnikai berendezések folyó árakon, milliárd Ft Televízió, ezer db Hűtőszekrény, ezer db Mosógép, ezer db Centrifuga, ezer db Porszívó, ezer db Pamutszövet, millió négyzetméter Kötöttáru, ezer tonna Cipő, millió pár Fogyasztói tej, millió liter Csontos nyershús, ezer tonna Üdítőital, millió liter Vágott baromfi, ezer tonna Étolaj, ezer tonna Sör, miliő hl Építőipar Az országos építési tevékeny­ség a tervezett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 5 száza­lékkal nőtt. Ezen belül a kivi­telező építőipar — az állami építőipari vállalatok, az építő­ipari szövetkezetek és az építő­ipari közös vállalkozások együtt — 6,3 százalékkal növelték ter­melésüket. A visszautasított építési igények és a befejezet­len építkezések száma emelke­dett. A kivitelező építőiparban az összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 362 100 fő volt, 0,6 százalékkal több, mint 1973-ban. Az építőipari mun­kások száma lényegében nem változott, így a termelésnöveke­dés teljes egészében az egy építőipari munkásra jutó terme­A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott 2—2,5 százalékkal szemben — 3,7 százalékkal nőtt. A növény- termelésben a terv a kiemel­kedő 1973-hoz képest kismér­tékű visszaeséssel számolt. Ténylegesen a növénytermelés — a kedvezőtlen időjárás elle­nére — azonos volt az előző évivel. A vetésterület szerkeze­tében nem történt jelentős vál­tozás. 3,2 millió hektáron, a vetés- terület 67,0 százalékán, 1974- ben is gabonát — búzát, ro­zsot, rizst, árpát, zabot és ku­koricát — termeltek. A búza vetésterülete 1,3 millió hektár, a kukoricáé 1,5 millió hektár volt. A cukorrépa vetésterülete az 1973. évi 92 000 hektárról 98 000 hektárra nőtt, kisebb Termésmennyiség, millió tonna A főbb növények termés- mennyisége kielégíti a hazai szükségleteket, egyesekből, pl. búzából exportra is jutott. A cukorrépa termésből a belföldi élelmiszeripari termékek közül igen nagymértékben emelkedett többek között a fogyasztói tej, az üdítőital, a csontos nyershús, a vágott baromfi, az étolaj és a sör termelése. lés 6,5 százalékos emelkedé­séből adódott. Nőtt az építőipar állóeszköz­állománya és gépellátottsága, tovább terjedt a korszerű pa­neles és könnyűszerkezetes építésmódok alkalmazása, üzembehelyezték a budapesti IV. számú házgyárat. A ren­delkezésre álló eszközöket azonban egyes vállalatoknál nem megfelelően használták fel, a kivitelezési idő több esetben meghaladta a tervezet­tet. 1974-ben 88 000 lakás épült, a tervezettnél 2600-zal több. A kivitelező ipar 49 200 lakást épített, az előirányzatnál 1400- zal kevesebbet. A házilagos szervezetek, a magánépítőipar és a lakosság saját kivitelezé­sében 38 800 lakás készült el, ami 4000-rel meghaladta a ter­vet. mértékben a tervben számított­nál. A burgonya vetésterülete 108 000 hektár volt, 2000 hek­tárral nagyobb az előző évinél. A gabona, főleg a búzater­més — a magasabb termésát­lagokból adódóan — tovább emelkedett. Zöldségből 1,9 mil­lió tonna termett, valamivel több, mint 1973-ban, a gyü­mölcstermés 1,5 millió tonna volt, annyi, mint az előző év­ben. A kedvezőtlen időjárás az őszi érésű növényeknél károkat okozott. A mezőgazdasági dol­gozók helytállása és a társa­dalmi összefogás csökkentette a veszteségeket, a szőlőtermés mennyisége kisebb, minősége rosszabb volt az 1973. évinél. A cukorrépa mennyisége növe­kedett, cukortartalma azonban kevesebb volt az előző évinél. Termésátlag q hektár 1973 1974 34,8 37,5 40,5 42,5 297,5 362,3 109,4 126,9 46,8 31,6 cukorszükséglet nem elégíthető ki teljesen. Az állattenyésztés termelése a tervezettnél nagyobb mérték­ben, 8 százalékkal nőtt. A ser­tésállomány az év végén 8,3 millió darab volt, 3,5 százalék­kal több az előző év véginél. Folytatódott a szarvasmarha-te­nyésztési program végrehajtása, a tej-, húsirányú szakosodás A szarvasmarha-állomány az év Tejtermelés, millió liter Tojástermelés, millió darab Vágóállat-termelés, 1000 t A mezőgazdaságban a mun­ka termelékenysége a termelés­nél nagyobb ütemben emelke­dett. Az aktív tsz-tagok száma egy év alatt 3 százalékkal csök­kent, a tsz-alkalmazottak szá­ma lényegében nem változott. Az állami gazdaságokban a foglalkoztatottak száma 1,6 szá­zalékkal kevesebb volt, mint 1973-ban. A traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembeál­lításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4 millió ló­erő volt, 1,5 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. Nőtt az erdőgazdálkodás termelése is. Az év folyamán 25 000 hektár területet erdősí­tettek. Az erdőterület 1 536 000 hektár volt, az ország területé­nek 17 százaléka, 1974-ben 3,7 millió köbméter fát termel­tek ki, csaknem azonos meny- nyiséget, mint az előző évben. Szállítás, hírközlés A szállításban tovább nőtt a közúti közlekedés és a csőve­zetékes szállítás aránya. A szállított áruk súlya 7 száza­lékkal több volt, mint az elő­ző évben, vasúton 6 százalék­kal, tehergépkocsikon 8 száza­lékkal szállítottak több árut. A távolsági személyszállításban 3 százalékkal több utast szállí­tottak, ezen belül a vasúton utazók száma 2 százalékkal kevesebb, az autóbuszon uta­zóké 7 százalékkal, a repülő­gépen utazóké 27 százalékkal több volt, mint 1973-ban. A vasúti közlekedésben a Szajol—Lökös'ház közötti 113 km hosszú vonalat villamosították. Ezzel a villamosított vonalak hossza 1123 km-re nőtt, ami az összhálózat 14 százaléka. A vasút terven felül új Diesel mozdonyokat és teherkocsikat szerzett be. A villamos és Die­sel vontatás aránya az 1973. évi 83 százalékról 86 száza­lékra emelkedett. Folytatódott a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Az autóbuszhálózatba újabb helységeket kapcsoltak be és így a települések csaknem 99 százalékába lehet autóbusszal utazni. Az. év folyamán mint­egy 1000 új, korszerű autó­buszt állítottak forgalomba, az előző évinél és a tervezettnél is többet. Nőtt és korszerűsö­dött az ország tehergépkocsi­állománya. A személygépko­csik száma 82 000 darabbal emelkedett és az év végén el­érte a 491 000 darabot. Ebből 462 000 a lakosság tulajdoná­ban volt. Beruházás A terv 1974-re a szgcialista szektorban 117—118,5 milliárd forint beruházást irányzott elő. A tényleges teljesítés 120 mil­liárd forint volt. A növekedés 1973-hoz képest folyó árakon 11 százalék, összehasonlítható árakon 9 százalék. Állami be­ruházásokra 53,7 milliárd fo­rintot fordítottak, folyó árakon 9 illetve 12 százalékkal többet, mint az előző évben. Az állami beruházásokon belül a nagyberuházások tel­jesítése a tervezettnél és öz 1973. évinél kisebb, 15,4 mil­liárd forint volt. Az állami be­ruházások többi részére, a célcsoportos és egyéb állami beruházásokra 38,3 milliárd forintot fordítottak, valamivel kevesebbet, mint az előirány­végén 2,0 millió darab, a tehén- állomány 797 ezer darab volt. Az egy évvel korábbihoz képest a szarvasmarha-állomány 4,5 százalékkal, a tehénállomány 1,4 százalékkal nőtt. A termelés Ai 1974. év az mennyisége 1973. év százalékában 1973 1974 1898 2030 107 3285 3400 104 1549 1783 115 zat, de jóval többet az előző évinél. A vállalati beruházások tervét túlteljesítették. Az üzembehelyezett beruhá­zások értéke nagyobb volt az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a befejezetlen beruházások állománya, az év végén meg­haladta a 100 milliárd forin­tot. A gépberuházások jóval na­gyobb mértékben nőttek, mint qz építési beruházások. Kül­kereskedelem A külkereskedelmi forgalmon belül, összehasonlítható ár­szinten, a kivitel 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghala­dóan, 18 százalékkal emelke­dett. A kivitelen belül — ugyan­csak összehasonlítható árakon — a gépek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek ex­portja jelentősebben, a fo­gyasztási cikkeké mérsékelteb­ben emelkedett. A behozatalon belül a leg­nagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocia­lista országokból. Elsősorban a közlekedési eszközökből, mint pl. tehergépkocsikból, vasúti teherkocsikból, továbbá műszerekből és híradástechni­kai termékekből növeltük az importot. A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szo­cialista országokkal, 30 szá­zalékát a Szovjetunióval bo­nyolítottuk le. A fejlett tőkés országok külkereskedelmi for­galmunkból 31 százalékkal, a fejlődő országok 7 százalékkal részesedtek. Az összes külkereskedelmi forgalom egyenlege 1974-ben passzív volt. A passzívum a dollárelszámolású forgalomból adódott, ami jórészt a szá­munkra kedvezőtlen tőkés vi­lágpiaci árváltozásokkal füg­gött össze. A rubelelszámolású forgalomban az előző évinél kisebb aktívum keletkezett. Foglalkoz­tatottság, jövedelmek, fogyasztás 1975. január 1-én az aktív keresők száma 5 100 000 fő volt, 0,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1974-ben a kereskedelem­ben, a szállítás-hírközlésben és egyes szolgáltató ágazatokban csökkent a kötelező heti mun­kaidő, ami csaknem 500 000 főt érintett, így 2,8 millió fő dolgozik csökkentett munka­időben. A munkások és alkalmazot­tak egy keresőre jutó reálbé­re, a tervezett 3,7 százalékkal szemben 5,5 százalékkal emel­kedett. 1974-ben központi bér­rendezésre, ill. béremelésre került sor a nem ipari és épí­tőipari vállalatoknál dolgozó ipari és építőipari munkások­nál, az állami iparban és épí­tőiparban dolgozó kisegítő al­kalmazottaknál, a kutatóinté­zetek, a színház és színházjel- legű intézmények dolgozóinál és az államigazgatás egyes területein. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 6,6 szá­zalékkal volt magasabb az elő­ző évinél. A lakosság jövedel­mét a reálbérek mellett a fog­lalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzbeni társadalmi jutta­tások összege 16 százalékkal emelkedett. Közülük legszá­mottevőbben a népesedéspo­litikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. A családi pótlék havi összege két gyermek esetén június 1-től gyermekenként 100 forinttal, a gyermekgondozási segély havi összege január 1-től az első gyermek után 150 forinttal, a második gyermek után 250 fo­rinttal, a harmadik gyermek után 350 forinttal emelkedett. Az anyasági segély és baba­kelengye juttatás összegét egy­ségesen 2500 forintra emelték. Családi pótlékra 5,2 milliárd, gyermekgondozási segélyre 2,4 milliárd forintot fordítottak. — Az előző évinél jóval nagyobb összeget fizettek ki nyugdíjakra is. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 748 000 volt, 65 000 fő­vel több, mint egy évvel koráb­ban. Szeptembertől a tüzelő­anyagok áremelése miatt az al­kalmazásban állók és a nyugdí­jasok egységesen havi 50 fo­rint bér-, illetve nyugdíjkiegé­szítést kaptak. A lakosság összes fogyasztá­sa az előző évhez képest 6,9 százalékkal, egy lakosra számít­va 6,4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható árakon 9,2 százalékkal nőtt, az előirányzott 6,5 százalékkal szemben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak össze­hasonlítható árakon — 7,0 szá­zalékkal, a ruházati cikkeké 8,3 százalékkal, a vegyes iparcik­keké 12,5 százalékkal emelke­dett, Különösen nagy volt a nö­vekedés a tartós fogyasztási cikkekből és így a lakosság el­látottsága tovább javult. — A lakossági szolgáltatások értéke folyó árakon 8 százalékkal emelkedett, jóval nagyobb ütemben, mint a korábbi évek­ben. Ebben jelentős szerepük volt különböző állami kedvez­ményeknek és a szolgáltatóhá­lózat fejlesztésének. — A pa­rasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termelésből származó fogyasztása nem vál­tozott számottevően. A takarékbetét-állomány 8,8 milliárd forinttal, 14,2 százalék­kal nőtt és az év végén 70,8 milliárd forint volt. A növekedés meghaladta az 1973. évit. Áralakulás 1973-hoz képest az ipar ter­melői árszínvonala 3,3 száza­lékkal emelkedett. A belföldön értékesített ipari termékek árai átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Az exportált termálok ára, a tőkés világpiaci áremefcedések miatt számotte­vően meghaladta az 1973. évit. A mezőgazdasági üzemek ter­mékeiket lényegében az előző évivel azonos árakon értékesí­tették, kivéve a bort, amelynél a termelői áremelkedés 13,8 százalék volt. Az' építőipari és a beruházási árszínvonal 2 szá­zalékkal múlta felül az egy év­vel korábbit. A kiskereskedelmi árak — je­lentős költségvetési támogatá­sok mellett — átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek. A bol­tok az élelmiszereket lényegé­ben az előző évi árakon, az élvezeti cikkeket — a kávé és az évvégi bor áremelések miatt — 3,7 százalékkal drágábban, az idénycikkeket éves átlagban az 1973. évinél 1,4 százalékkal alacsonyabb árakon árusították. A piacokon az élő baromfi, a hízott sertés, a tojás és a bur­gonya ára csökkent, a zöldsé­geké 5,1 százalékkal, a gyü­mölcsöké 7,3 százalékkal emel­kedett. A ruházati cikkek átlagos ár­színvonala 2,0 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 3,3 száza­lékkal haladta meg az 1973. évit. Ez utóbbiakon belül a tü­zelőanyagok, a kőolajszármazé­kok, az ékszerek és bizsuk ára emelkedett jelentősebben, de meghaladta az átlagot pl. a bútorok és a festékek áremel­kedése is. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi és a piaci árak, valamint a szolgáltatások árai együtt — a tervezett ke­reteken belül, 1,9 százalékkal emelkedett. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1975. január 1-én 10 510 000 fő volt. Az élveszületések száma, első­sorban a népesedéspolitikai intézkedésekkel összefüggés­ben, jelentősen nőtt. Emelkedett a szülőképes korba lépő nők száma is. 1974-ben 186 275 gyermek született, 30 051-gyei több, mint 1973-ban; az ezer lakosra jutó élveszületések szá­ma az előző évi 15,0-ről 17,8-ra emelkedett. Ilyen magas élve- születési arány 18 éve nem volt. Legnagyobb mértékben a má­sodik szülöttek száma nőtt, je­lentősen emelkedett a harma­dik szülöttek száma is. A gyermekgondozási segélyt a kereső szülő nők több mint háromnegyed része veszi igény­be. Az év végén 229 000 nő volt gyermekgondozási segélyen, 34 000-rel több mint egy évvel korábban. Az év folyamán 2500 bölcsődei férőhely létesült és ezzel a férőhelyek száma meg­közelítette az 50 000-et. 1974-ben 125 125-en haltak meg, ezer lakosra számítva 12- en. A csecsemőhalandóság, az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli halálozás 34 volt. A természetes szaporodás — az élveszületések és a halálo­zások különbsége - ezer lakos­ra számítva az 1973. évi 3,2-ről 5,8-ra emelkedett. Az állami költségvetésből az egészségügyi ellátásra csaknem 10 milliárd forintot, ezen be­lül, fekvőbeteg-ellátásra 5,2 milliárd forintot fordítottak. A kórházi ágyak száma 86 600-ról 87 500-ra, az orvosok száma 25 600-ról 26 300-ra emelkedett. Az állami pénzeszközök fel- használásával, valamint a tár­sadalmi összefogás eredménye­ként bővült az óvodai hálózat: 100 óvodáskorú gyermek közül 1973-ban 66 gyermek járt óvo­dába,-1974-ben pedig 72. A 6— 13 éves tankötelesek lényegé­ben valamennyien tanulnak. A 14-16 évesek 40 százaléka szak­munkástanuló. A 14—17 évesek 35 százaléka a középiskolai ok­tatásban vesz részt. Arányuk az előző tanévhez képest némileg emelkedett. A felsőfokú okta­tási intézmények nappali tago­zatain 63 100 diák tanul, 1600 fővel több, mint egy évvel ko­rábban. A tudományos kutatás ráfor­dításai meghaladták a 12 mil­liárd forintot. A közművelődési intézmények működésére a költségvetés csaknem 3 milliárd forintot fo­lyósított. Az intézményeket fő­ként a munkáslakta körzetek­ben fejlesztették. A kiadott könyvek száma 7300, példány­számuk 68,8 millió volt, 4,8 mil­lióval több, mint 1973-ban. A mozik, színházak, hangversenyek látogatottsága nőtt. Az év végén ezer lakosra 218 televízió-előfi­zető jutott,’ 7-tel több az előző évinél. Idegenforgalom 1974-ben 8,3 millió külföldi utazott hazánkba, 15 százalék­kal több, mint 1973-ban és 3,3 millió magyar állampolgár uta­zott külföldre, az előző évinél 55 százalékkal több. Az idegen- forgalom a szocialista és a nem szocialista országokkal egyaránt nőtt. A hazánkba utazó turis­ták 80 százaléka a szocialista országokból érkezett és a kiuta­zó magyar állampolgárok 92 százaléka a szocialista orszá­gokba látogatott. Budapest, 1975. február 7. Központi Statisztikai Hivatal NÉHÁNY FONTOS IPARCIKK TERMELÉSE A FONTOSABB ALLAH TERMÉKEK TERMELÉSE Mezőgazdaság, erdő- gazdálkodás, vízgazdálkodás NÉHÁNY FŐBB MEZŐGAZDASÁGI TERMÉK TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents