Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-07 / 37. szám

1975. február 7., péntek Dunanttilt napló 3 Belső tartalékok feltárása, fegyelmezettebb munka Útkorszerűsítés Baranyában az V. ötéves tervben A múlt év tavaszán a ** Baranya megyei kép­viselőcsoport, a Megyei Tanács, a KPM Közúti Fő­osztálya és a Közúti Igaz­gatóság megvizsgálta a megye és Pécs város út­hálózatának helyzetét. Megállapították, hogy a feladatok elvégzésére a megye területén működő útépítő szervezetek kapa­citása nem elegendő, szükségesnek tartották a Pécsi Közúti Építő Válla­lat fejlesztését. Az állásfoglalás alapján a Megyei Tanács, az Útépítő Tröszt és a Pécsi Közúti Épí­tő Vállalat megállapodást írt alá, amely szerint az V. ötéves terv első felében a Megyei Ta­nács 8 millió Ft-os hozzájá­rulásával a vállalat korszerű aszfaltkeverő telepet létesít és az Útépítő Tröszt támogatásá­val korszerű aszfaltbedolgozó gépláncot állít munkába. A tanácsi útépítési igények ki­elégítésére a vállalat évi 30 millió Ft értékű kapacitást biz­tosít. — Hogyan kívánják megva­lósítani ezt a nagyarányú fej­lesztést? Kérdésünkkel Récsei Miklós főmérnököt, a Pécsi Közúti Építő Vállalat nemrég kinevezett műszaki vezetőjét kerestük fel. — 1974 második felében végzett piackutatásaink min­denben alátámasztották a képviselőcsoport megállapítá­sait. A megnövekedett igénye­ket kielégíteni csak megfele­lően szervezett, fegyelmezett vállalati apparátussal, ésszerű eszközfejlesztéssel és a beruhá­zókkal kiépített előrelátó, jó kapcsolatokkal lehet. — Feladatunk a hatékony vállalati tevékenység megvaló­sítására legalkalmasabb szer­vezet kialakítása. Ezt több lép­csőben kívánjuk megoldani. Jelenleg mór folyamatban van az építési osztály átszervezése és főépítésvezetőségek kiala­kítása, amit a többi egység szükségszerű átalakítása fog követni. — Véleményem továbbá, hogy „kisvállalat" szemlélettel nem lehet közép, illetve nagy- vállalati apparátust működtet­ni. A folyamatos belső átszer­vezéssel egyidejűleg meg kell változtatni a vállalat helyen­ként kedvezőtlen szemléletét. Belső tartalékaink feltárhatók, a termelékenység növelhető fe­gyelmezettebb, programozot- tabb munkavégzéssel. Erre építve különösebben jelentős eszközfejlesztés nélkül a vál­lalat mintegy 15—20 millió fo­rinttal több termelést kíván elérni. Aszfaltgyár 1976-ban :- A tanáccsal kötött megál­lapodásban aszfaltkeverő telep létesítése szerepel. — Az optimális eszközfej­lesztés terén jelentős a me­gyében telepítésre kerülő 80- 100 tonna/óra teljesítményű aszfaltgyár beindítása, ami 1976 végén, illetve 1976 elején várható. — Az Útépítő Tröszt kiemel­ten foglalkozik a vállalat gép­ellátottságának növelésével. Az elkövetkező időszakban több, az útépítési munkák szempontjából fontos gépet kapunk. Kiemelném itt az asz­faltgyártás bizonyos mértékű növelését eredményező 80 ton­nás meleganyagtároló üzem­be állítását, ami az év máso­dik felében várható. A nagy­teljesítményű aszfaltkeverőgép üzembeállításáig meg kell elé­gednünk ilyen közbenső meg­oldással, és az éjszakai mű­szakok múlt évinél nagyobb mértékű bevezetésével. — Voltak időszakok, amikor gondot okozott az anyagellá­tás. ■ . — E téren most is komoly nehézségeink vannak, és ezek várhatóan a következő évek során is jelentkezni fognak. Bízunk azonban e téren is pqrtnereink segítő közreműkö­désében és az Útépítő Tröszt támogatásában. Kapcsolatain­kat a közös érdekek figyelembe­vételével rendezzük fő szállí­tónkkal, a Volán 12. sz. Vál­lalattal is. Javítani az előkészítést- A pártértekezleteken min­denütt élesen bírálták a be­ruházások hiányos előkészített­ségét. Az önök esetében mi a helyzet? — Sajnos a tőlünk elvárt fel­adatok nagy részét a kivitele­zés előtt egy-két hónappal is csak körvonalazotton ismerjük. Beruházóinknak is tudomásul kell venniük, hogy a főbb épí­tési anyagainkat (kő, beton­áruk, cement, bitumen stb.) a kivitelezést megelőző év negye­dik negyedévében kell megren­delnünk, illetve biztosítanunk, mert azok beszerzési ideje több hónap, esetleg fél év. Célunk, hogy a megrendelt, vagy kilátásba helyezett mun­kákat, azok műszaki paraméte­reit az eddiginél rövidebb át­futási idő alatt tisztázzuk azért, hogy elvégzésükre időben ha-- tékonyan felkészülhessünk. Te­hát beruházóinkkal közösen ja­vítanunk kell a munkák előké­szítésének színvonalán. Az ed­digiekből kitűnik, hogy a vál­lalat az elvárt fejlesztés meg­valósítása terén saját lehető­ségei mellett nagymértékben számít partnereinek támogatá­sára. Úgy gondolom, hogy kö­zös összefogással a közeli és távolabbi jövőben el tudjuk érni megrendelőink igényeinek a jelenleginél maradéktala­nabb kielégítését nem csak a munkák mennyisége, de jobb minősége tekintetében is. — A következő ötéves tervről vannak-e már előterveik?- Célunk, hogy termelési vo­lumenünket az V. ötéves terv­időszakban közel 4 százalékkal emeljük, vagyis elérjük a 230 —240 milliós nagyságrendet. Ezen belül nagymértékben nö­velni kívánjuk az aszfaltgyártás és bedolgozás volumenét. El kell érnünk a megyében a 120 —130 ezer tonnás évi aszfalt­termelést. Emellett felkészülünk a hagyományos útkorszerűsí­tési és útépítési feladatok el­végzésére is. Nagyobb mérték­ben kell foglalkoznia a válla­latnak a profilbővítéssel, ezen belül kiemelten a műtárgy- és hídépítési kapacitás növelésé­vel. Ezekkel párhuzamosan nö­veljük a munkák minőségi szín­vonalát. Malovecz Ferenc ■ tervszerűen fejlesztik Balaton üdülővidékét Hatszázezer fő a felső határ Milyen telepítésfejlesztést kö­vetel a Balaton-part; meddig fokozható az idegenforgalom; hogyan lehet jobban kihasznál­ni a kisebb üdülőtelepeket? - Ilyen és ehhez hasonló kérdé­sek foglalkoztatják a Balaton fejlesztéséért felelős szakembe­reket és a közvéleményt. A szá­mítások szerint a regionális terv megvalósítása után egy nyári napra számítva hatszázezer em­bert képes befogadni a Balaton nyaralóvidéke. Ez a felső határ. A jelenlegi befogadó képesség — a negyven parti település több, mint ezer lakosát is bele­értve — 300 000 főre tehető. Jön-e a harmadik gyerek? Már jó idő eltelt a népese­déspolitikai határozat megje­lenése óta, és a miniszteri tá­jékoztatón hangot adtak annak az elképzelésnek is, hogy az ideális magyar családtípus há­romgyermekes. Intézkedések egész sora kö­vette a bejelentést, s ezek mind arra irányultak, hogy elő­segítsék, azt is mondhatnánk: ösztönözzék a fiatal családo­kat, hogy vállalják a harma­dik gyermeket is . . . Vállalják-e? Sokhelyütt igen, és egyre többen. 1973-ban Pé­csett mindössze 112 három­vagy többgyermekes család igényelt lakást. Tavaly ugyanez a szám 167-re emelkedett. Ez 49 százalékos emelkedés, és minek tulajdonítható, ha nem annak a sok kedvezménynek, amit a három- vagy többgyer­mekeseknek biztosítanak? De beszéljenek tovább a számok! A pécsi kerületi tanácshivata­lok igazgatási osztályairól ka­pott adatok szerint az első ke­rületben 1973-ban 20, 1974-ben 21 nagycsaládos igényelt la­kást, az idén 58. A második kerületben 1973-ban 20, 1974- ben már 35, s az idén 30. És a harmadik kerületi hivatal adatai: 1973-ban 31, tavaly 21 és az idén 42. A számok tehát egyértelműen bizonyítanak: több a nagy család, egyre töb­ben vállalják a harmadikat is. Nem ritka az olyan lakás­igénylő, aki kereken kijelenti: én már teljesítettem a köteles­ségemet, most teljesítsék önök . . . A lakáselosztási politika kö­veti ezt a jelenséget. Pécsett — és bizonyára másutt is — meg­határozták az elosztás irány­elveit, s félreérthetetlenül meg­fogalmazták a következőket: lakáshoz KELL juttatni az idén azokat a három- vagy több- gyermekes családokat, akik 1973. év végéig benyújtották igénylésüket, s még nem elégí­tették ezt ki. És szintén paran- csolóan szükséges, tehát KELL adni azoknak, akiknek négy, vagy több gyermekük van, s az igénylésüket tavaly szeptember végéig jelezték. Kedvezmény számukra az is, hogy kérésükre — ha van miből — adhatnak lakást úgy is, hogy nem vesznek részt a besorolás­ban, tehát nem szerepelnek a kiutalási névjegyzéken. Erre is volt már példa . . . Kedvezmény ... Vajon csak a lakásügyekben kapnak-e könnyítéseket a háromgyerme­kesek, vagy másutt is? Megnőtt az anyagi segítség is! Sokkal több lett a szülési segély, a közvélemény szerint sokaknak már ez is elegendő ösztönzés volt a harmadik gyermekhez. Progresszíven emelkedett a csa­ládi pótlék és a gyermekgon­dozási segély összege. Bara­# A számok bízó nyila nők # Kedvezmény • a . kedvezmény f. # Egy kimt: ■ olcsóbban<., nyában 1974 januárjában 432 anya kapott ezer forintos gyer­mekgondozási segélyt harma­dik, de mégis egyetlen gyer­meke után. A két másik gyer­mek után azért nem kap, mert már nagyok. Két gyer­mek után — pontosabban má­sodik és harmadik gyermeke után — 33 szülőanya kapott fejenként kétezer forintot. És ketten voltak olyanok, akik egy­szerre három gyermek után kaptak segélyt, háromezret. A tavalyi év végére már töb­ben voltak. Harmadik gyermek után ezer forint segélyt 607 anya vett fel, második és har­madik gyermek után 55-en kap­tak segélyt, és 5 szülőanyának kézbesített a postás egyenként háromezer forintot egyszerre három gyerek után. És essék szó a legfontosabb­ról, a szociálpolitikai kedvez­ményről, amit a lakások hasz­nálatbavételi díjából, vagy pe dig a tényleges bekerülési költ­ségből számítanak le. Négy és félezer, minden további gyer­mek után ötezer forint enged­ményről van szó, illetve, szövet­kezeti vagy öröklakás esetében két gyermek után hatvan, há­rom után kilencvenezer forint kedvezményről. Nem kis pénzek ezek, s ha azt nézzük, hogy öt-hat eszten­dővel ezelőtt ugyanezek a ked­vezmények megvoltak-e, és mi­lyen mértékben, azt mondhat­juk, hogy nagyon sokat tettek az ideális családtípus kialakí­tásáért. Persze, gondok azért vannak. Az idén például Pécsett mind­össze huszonöt háromszobás állami lakás épül — a nagy családok esetén kizárólag há­romszobás lakások jöhetnek számításba —, a többi szövet­kezeti és öröklakás lesz. Azt kérdezhetnék meg, vajon lesz-e elegendő anyagi ereje egy há­rom- vagy többgyermekes csa­ládnak, hogy a szövetkezeti la­kás harmincezer forint körüli „beugróját" kifizesse? Ingyen lakás nincs. Még Tgy is sokba kerül. És csak egyetlen példa: ha mondjuk öt esztendővel ez­előtt a jövőre gondol két fia­tal, és ifjúsági takarékbetét­könyvet nyit havi négyszáz fo­rinttal, közben összeházasod­nak, folytatják a takarékosko­dást, akkor az idén év végén egyszer ötven-, és még huszon­kettő-, tehát hetvenkétezer fo­rintot kaphatnak kézhez. Ez az összeg az elérhető legmaga­sabb az ifjúsági betétnél. Per­sze, mit tesz az, aki nem veszi komolyan a takarékoskodást? Mert az állami lakás „beugró­jából" vonják le az összeget, a szövetkezeti lakásnak pedig a „beugrója” változatlan, a havi törlesztése lesz kisebb. o Demagógia lenne azt állíta­ni, hogy a népesedéspolitikai határozat másfél év alatt olyan magas szintre emelte a nemzeti tudatot, hogy belső szükségét érzik a háromgyermekes család kialakításának. Ezt a fellendü­lést a kedvezmények, az anyagi javak okozták. De minden jel arra mutat, hogy a háromgyer­mekesek száma emelkedni fog. És ha számos egyéb területen is szinkronba kerülnének a né­pesedéspolitikai határozattal — egy kicsit olcsóbban lehetne a későbbi életévekben — fel­nevelni azt a három gyerme­ket, gondolok itt a játékokra — a műanyagból készült, egy­szerű játékok viszonylag magas árára, a pléh-géppisztolyok fö­löslegesen nagy kínálatára — a ruházatra —, melyik három- gyerekes család engedheti meg magának, hogy kétéves gyerme­kére több mint ezer forintos télikabátot húzzon? — iskola­szerekre — minden évben több és több kiadás adódik az isko­lában is —, ahhoz még további emelkedésre számíthatunk. — Kampis — A statisztikák érdekes adatok­kal szolgálnak az idegenforga­lom fejlődéséről. Az üdülők szá­mát néhány éve még felülmúlta a helyi lakosság. Az arány 1967-ben már szembetűnően megváltozott és az eltolódás, az üdülők javára, egyre fokozódik. A lakosság száma távlatban százötvenezer főre gyarapodhat, s mellettük mintegy 450 000 ha­zai és külföldi nyaraló kaphat majd helyet a tó partján. Folytatódik az üdülő- és szál­loda építési program végrehaj­tása. A SZOT és a vállalati üdü­lők befogadó képessége 1971- től több mint tízezer hellyel nö­vekedett. A SZOT az idén meg­nyitja új, több mint 400 ágyas üdülőszállóját Hévízen. Új szál­loda épül Balatonfüreden, Hé­vízen és Tihanyban. A nyaralóvidék fejlesztésére, — a különböző tárcák beruházá­sait együttvéve - megközelítően egymilliárd forintot költenek az idén. Nagy összegeket igényel a vízellátás és általában a köz­művesítés. Tovább épül a ba­konyi bauxitbányák karsztvizét hasznosító regionális vízmű. A siófoki vízkivételi mű is részben megépült. Dolgoznak már az északkelet-balatoni vízműháló­zat kiépítésén is. _ A Balaton partvidéke — a népgazdaság teherbíróképessé­gének megfelelően - ütemesen fejlődik. Az érdeklődés, az ide­genforgalom azonban ennél jó­val gyorsabban növekszik. Az időközben tapasztalt igények, az egyes területeken megmutatkozó aránytalanságok, ellátási és kö­vetelménybeli feszültségek miatt, felülvizsgálják és módosítják a Balaton-vidék regionális fejlesz­tési tervét. Tüzelőellátás Az elmúlt évben kevesebb szilárd tüzelőanyagot vásárolt a lakosság, mint egy évvel ko­rábban, főként az enyhébb tél miatt, s a megfelelő ellátást idén is biztosítja a kereskede­lem — állapították meg a TÜZÉP vezetőinek csütörtökön a Belkereskedelmi Miniszté­riumban tartott országos ta­nácskozásán, amelyet Borsos László belkereskedelmi minisz­terhelyettes vezetett. Építőanyagból várhatóan az idén is biztosítja a kereskede­lem a lakosság igényeinek megfelelő mennyiséget, a szak­emberek a cementellátásnál számolnak csak kisebb zökke­nőkkel. *4 A Megyeri útnál épülő toronyház oszlopelemeit műszerek segít­ségével állítják tökéletesen függőleges helyzetbe. Fotó: Erb János

Next

/
Thumbnails
Contents