Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-07 / 37. szám

Budapestre érkezett Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter Megkezdődtek n tárgyalások Az Országos Bányagépgyártó Vállalat törzsgyárában — a kongresszusi munkaverseny keretében — elkészült az a három darab F6—HK típusú korszerűsített fejtő-rakodó gép, amellyel az elövájásoknál kiküszöbölhető a nehéz fizikai munka. Az új gépeket a hazai szénbányászat részére készítették. Negyedszázados jubileum Zárszámadó közgyűlés a bólyi Kossuth Tsz-ben történetének főbb eseményeit. 1949 őszén egy maroknyi, cse­lédből lett újgazda alapította meg a termelőszövetkezetet, amely rendkívül nehéz körülmé- • nyejc között, a magyar és né­metajkú dolgozók közös erőfe­szítése révén vált modern nagy­üzemmé. A 2200 hektáros kö­zös gazdaság termelési szín­vonala ma már kiállja a nem­zetközi összehasonlítást is. Ta­valy búzából például 53 má­zsát, kukoricából 78 mázsát és cukorrépából 437 mázsát taka­rítottak be a tagok hektáron­ként. A Kossuth TSZ többször elnyerte a „Kiváló” címet, leg­utóbb 1974-ben, s tagjai közül ötvennél többen részesültek kormány-, vagy miniszteri ki­tüntetésben. Mint bemutató üzem, fontos feladatot tölt be a korszerű termelési és szerve­zési módszerek kimunkálásában, elterjesztésében. Ezt követően az elnök előterjesztette az 1974. évi zárszámadást, ami szerint a szövetkezet termelési értéke 72 millió forint és az egy dolgozó tagra jutó részesedés 32 ezer forint volt tavaly. A megyei, a járásig párt- és tanácsi szervek, valamint a TSZ- Szövetség nevében Czégény Jó­zsef gratulált a 25 éves Kossuth TSZ tagságának eredményes, jó munkájáért. Hangoztatta: a bólyi szövetkezeti gazdák jól sáfárkodtak a lehetőségekkel, s nemcsak úttörők voltak, hanem példamutatók is. A mostpni ve­zetők töretlenül folytatják nagy elődeik munkásságát. A MÉM és a TOT nevében dr. K. Nagy Sándor köszöntötte a jubiláló termelőszövetkezetet, s négy alapítótagnak, Dósa Pál­nak, Nemzeti Józsefnek, Schwarcz Jánosnak és Zsuró Jánosnak — miniszteri kitünte­tést adott át a közösség érdeké­ben 25 éven át kifejtett áldo­zatos munkájuk elismeréseként. További harminc tag „Kiváló dolgozó” jelvényt kapott. Az év­forduló tiszteletére üzemtörténe­ti monográfia készült a Kossuth TSZ-ről. A mintegy háromszáz oldalas, fényképekkel illusztrált termelőszövetkezeti történelem- könyvet a közeljövőben kapják kézhez a bólyi tsz-gazdák. A jubileumi zárszámadás al­kalmából Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke meleghangú táviratban köszöntötte a bólyi tsz-t. Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter és kísérete csütörtökön a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. Csütörtökön a Külügyminisz­tériumban megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter és Ste­fan Olszowski lengyel külügy­miniszter tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Roska István külügyminiszter­helyettes, Németi József, a Magyar Népköztársasáq var­sói nagykövete, s a Külügymi­nisztérium több vezető munka­társa. Részt vett a tárgyaláson Jer­zy Szymanek, a Szejm külügyi bizottságának tagja, Stefan Jedrychowski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykö­vete és a Lengyel Külügymi­nisztérium több vezető munka­társa. A tárgyaláson áttekintették a két orszáq kapcsolatainak ala­kulását, további fejlesztésének lehetőségeit, s eszmecserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről. Mohácson, a Hősök téri parkban — esztétikai okokból — betonszegélyt fektetnek le a Költ­ségvetési Üzem dolgozói. Az ősi park szépítésére a Városi Tanács több mint 150 ezer forintot I fordít. Arató Tamás felvétele A * ország egyik leg- régibb, leghíresebb közös gazdasága, a „Kiváló termelőszövetkezet" címmel kitüntetett bólyi Kossuth Tsz csütörtökön tartotta ju­bileumi — huszonötödik — zárszámadó közgyűlését. Az ünnepi eseményen részt vet­tek a hajdani alapitó ta­gok és az egykori tsz-veze- tök is. A vendégek között volt Czé­gény József, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának titká­ra, dr. K. Nagy Sándor, a MÉM pártbizottságának titkára, dr. Nyiri Béla, a TOT titkára, Czen- te Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese és dr. Majzik Jeremiás, a Mohácsi TSZ-Szövetség titkára. A köz­gyűlés kegyelettel emlékezett meg az elhunyt tagtársakról, köztük a szövetkezet Állami­díjas elnökéről, Szabó Mátyás országgyűlési képviselőről, aki tizenhét éven át állt a kiváló gazdaság élén. Az évforduló alkalmából Cséplő György elnök idézte fel a Kossuth TSZ negyedszázados Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter csütörtökön érkezett hivatalos baráti látogatásra hazánk­ba. A Külügyminisztériumban megkezdte tárgyalásait Púja Frigyes külügyminiszterrel. Képünkön: a tárgyalóasztalnál balról a második helyen foglal helyet Olszowski külügyminiszter. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön hi­vatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett Ste­fan Olszowski, a Lengyel Nép- köztársaság külügymigisztere. A miniszterrel együtt Budapest­re érkezett felesége, Janina Olszowska. A külügyminiszter kíséretében van Jerzy Szyma­nek, a Szejm külügyi bizott­ságának tagja és a Lengyel Külügyminisztérium több veze­tő munkatársa. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Púja Frigyes és felesége, Marjai József külügyminiszté- riurni államtitkár és a Külügy­minisztérium több vezető mun­katársa. Jelen volt a fogadta­tásnál Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete és Németi József, a Magyar Népköztár­sasáq varsói nagykövete is. Stefan Olszowski életrajza misták Szövetsége Főtanácsá­nak elnöke, a Szocialista Hiú­sági Szövetség Központi Bizott­ságának tagja. I960—1963-ban a LEMP poznani vajdasági bi­zottságának tagja. 1963-tól a LEMP KB sajtóirodájának a ve­zetője. Stelan Olszowski 1953-tól a LEMP tagja, 1964-től a párt Központi Bizottságának tagja, 1968 novemberétől a Központi Bizottság titkára. 1970. decem­ber 20-tól a LEMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titká­ra. 1971 decemberétől külügy­miniszter, továbbra is tagja a LEMP Politikai Bizottságának. 1931. augusztus 28-án szüle­tett Torunban. Egyetemi tanul­mányait Lodzban végezte. Kö­zépiskolai és egyetemi éveiben különböző ifjúsági szervezetek­ben dolgozott; Így a Lengyel Egyetemisták Szövetsége főis­kolai részlegének elnöke, vala­mint e szövetség iodzi részlege elnökségének a tagja is volt 1951—1954-ben. A Lengyel Ifjúsági Szövetség központi vezetőségében tevé­kenykedett 1956-ig. 1955 és 1956 között Lengyelország kép­viselője volt a Nemzetközi Diák- szövetségben, Prágában. 1956 —1960-ban a Lengyel Egyete­Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! D uncmt ül i napló XXXII. évfolyam, 37. szám 1975. február 7., péntek Ára: 80 fillér Korszerű bányagépek Elkötelezettség: erény! Ezekben a hetekben, az alap­szervezetek vezetőségválasztó taggyűléseken szavazva, egy­más után többször emelkedtek magasba a párttagsági köny­vek. Amikor a XI. kongresszus irányelveiről, a szervezeti sza­bályzat módosításának javasla­tairól mondottak véleményt, majd eldöntötték, kiket jelölnek az új vezetőségbe, a párttagok jogaikat és kötelességeiket gya­korolták. Jogukat, hogy részt ve­gyenek a párt országos és he­lyi politikájának kialakitásában, e politika képviseletének, vég­rehajtásának önkéntes vállalá­sa biztosítja számukra. A magasba emelkedő tagsá­gi könyvek a tudatos felelős­ségvállalás, a politikai elköte­lezettség jelképei. Nem taggyű­lési belépőjegyül szolgálnak: példamutatásra, kezdeményező­készségre, cselekvő közéletiség- re köteleznek. A felszabadulás óta eltelt harminc év alatt a kommunis­ták ugyanazt az utat tették meg, mint a társadalom min­den tagja. Nem volt könnyebb dolguk másoknál, sőt, nehezebb poggyász nyomta a vállukat. Elöl haladtak a sorban, vállal­ták a vezetés felelősségét, min­dig többet kockáztattak azok­nál, akik már a kitaposott útra léptek. A maguk kényelme he-, lyett fontosabbnak tartották, hogy az út elkészüljön. Nem azért tették ezt, mert mások, mint a többi emberek — egyszerűen azért, mert kom­munisták. Emberek, akik ugyan­úgy szeretnek örülni, vágyódnak a boldogságra, mint mások, nem védettek a fáradtság, a szenvedés, a fájdalom ellen, mégis önként vállalják, ha erre van szükség. Erejüket az adja, hogy töretlenül hisznek esz­méik igazában. Tudják, hogy az egyén boldogulása csak a nép boldogulása által képzel­hető el. Azért vállalják az ön­kéntes szolgálatot a közösség érdekében, mert a felismerés cselekvést parancsol: önmaga ellensége, aki nem segíti, siet­teti a haladást. A tisztánlátás, a helyzetfelismerés képessége, az a bizonyosság, hogy az em­ber saját sorsának ura, elke­rülhetetlenné teszi ezt a dön­tést. A kommunista kialakult világ­nézetéhez, tehát önmagához hűséges, amikor naponta cse­lekvésre váltja tudatos politikai elkötelezettségét. Ezért tartja fontosnak, hogy jól dolgozzon, ezért érzi magánügyének mun­kahelye és az ország ügyeit, ezért tesz többet másoknál, ezért bírál, vitatkozik, ha kell. Következetességét, állhatatossá­gát nem különleges egyéni tu­lajdonságainak köszönheti. Megalapozott marxista világné­zete az útravaló, amely ellen­állóvá teszi a gondok és ne­hézségek közepette is, megóvja a könnyű sikerek káprázatától, az eredmények láttán azonban megajándékozza a jól végzett munka elégedettségével, és egyben új feladatok megoldá­sára ösztönzi. A szocializmus céljainak meg­valósításához ezek az újabb és újabb teljesített feladatok visz­nek közelebb bennünket. Az egyetlen társadalomhoz, amely nyíltan vallja, hogy az ember boldogságra született, a lemon­dás helyett az önmegvalósítást tartja erénynek, a személyiség kiteljesítésére használja fel qazdasági és politikai eszközeit. Aki elkötelezi magát, hogy ezt a politikát képviselje, nem haj­landó lemondani az értelmes emberi lét boldogságáról.

Next

/
Thumbnails
Contents