Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-04 / 34. szám
6 Dunántúli napló 1975. február 4., kedd fi téueben Ólombetűs vallomások CSALÓKA SZIVÁRVÁNY Tamási Áron drámai színművének közvetítése a Madách Színház Kamaraszínházából, felvételről. Székelyharisnyás dürren- matti tragikomédiának nevezte egyik kritikusa a művet. Nem alaptalanul. A Csalóka szivárvány Tamási Áron színpadi művészetének pazar ajándéka. Az 1942-ben írt dráma a paraszti sorból kitörni vágyó erős egyéniség tragédiáját ábrázolja. Czintos Bálint gazdálkodó, székely kurtanemes úgy akar bosszút állni a világon — vagyis mindazokon, akik műveltségben, vagyonban, társadalmi rangban fölötte állnak —, hogy urat nevel a fiából, E célhoz csak fia boldogtalansága prán juthat el. (Kedd, 20.25 óra) LATIN-AMERIKA Az olasz televízió dokumentumfilmjei - mint az iszlám történetét feldolgozó, az Indiáról szóló vagy az Amazonas folyó menti őserdők lakóinak életét bemutató filmsorozatok — nálunk is nagy sikert arattak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy most újabb olasz filmsorozatot mutat be a televízió. Ezúttal Latin-Amerika országaiba, különös tájaira kalauzolnak el az olasz tévé munkatársai Ezio Zefferi rendező és a forgatókönyvíró Roberto Savio. A hétrészes dokumentum- film-sorozatban megszólalnak e földrész legjobb ismerői, közgazdászok, földrajztudósok, muzeológusok, közéleti emberek, politikusok. A sorozat első részének címe: Miért szegény? — ezt követik a hetenként vetítésre kerülő: Az erőszak gyökerei, A három út, a Gerillaharcok - egy krízis okai, a Szegények keresztje és Az indián szeme című részek. (Szerda, 20,00 óra.) ÓLOMBETÜS VALLOMÁSOK A film a hasonló című adássorozat 13. része, amelyben életútjáról, pályája alakulásáról vall az írásai révén sokak által ismert újságíró — Vető József. Beszél negyvenéves újságírói tevékenységéről, a szakma szépségéről és nehézségeiről, S minderről azzal a bölcsességgel, amely az éppen nyugdíjba vonuló újságíró sajátja. De Vető József, a Tükör nyugdíjas fő- szerkesztője, mint újságíró nem vonult nyugalomba, 1975-re is megvette azt a noteszt, amelyet feljegyzésekkel, cikk-vázlatokkal fog megtölteni. Mindezt az a Vető József mondja el, akinek a derű, a humor alaptermészetéhez tartozik. .(Csütörtök, 21,35 óra.) h Jelenet az „Egy óra múlva itt vagyok" cimü tv-film XIII. részéből. (Február 6., csütörtök 20.00 óra.) A földnyilvántartás és a valóság Hleqvszazezer inqqllqn Minden változást 30 napon belül be kell jelenteni Az ingatlanok nyilvántartására jelenleg két különböző nyilvántartási rendszer szolgál: az állami földnyilvántartás és a telekkönyv. Mindkettő a múlt század közepén jött létre, az akkori igények kielégítése céljából. A szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában az ingatlanoknak a társadalmi-gazdasági életben betöltött szerepe lényegesen megváltozott. A földek túlnyomó többsége a szocialista mezőgazdasági termelés alapja, kisebb része (belterület és zártkert) pedig az állampolgárok lakás-, üdülő- és telekigényeinek kielégítésére, illetve ipari intézmények elhelyezésére szolgál. E változás az ingatlanok nyilvántartásával szembeni követelményeket is lényegesen megváltoztatta. Ezeknek a követelményeknek azonban ma már sem az állami földnyilvántartás, sem a telekkönyv nem felel meg. Ki kell küszöbölni a közöttük fennálló párhuzamosságokat és ellentmondásokat, valamint a természetbeni állapottól való eltéréseket. Kettő helyett egy Ezért a korábbi két nyilvántartás helyett egy egységes ingatlannyilvántartás létrehozása vált szükségessé. Rendeltetése, hogy a nemzeti ingatlanvagyon pontos, teljes, megbízható leltára legyen. E hatalmas munkát a földhivatalok 1973-ban kezdték meg és 1980-ig be kell fejezniük. Ez eljárás során felülvizsgálják az ország összes ingatlanát (földet, épületet), függetlenül azok rendeltetésétől, valamint attól, hogy az kinek a tulajdonában, kezelésében vagy használatában áll, akár teljes, akár részilletőségben. Ez a munka Baranya megyében több mint 400 ezer ingatlant érint. A vizsgálat kiterjed az ingatlanok adataira (terület, művelési ág, épület fetünteté- se), valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokra (tulajdonjog, kezelői jog, föld- használati jog, haszonélvezeti jog, telki szolgalmi jog stb.) és jogilag jelentős tényekre (tulajdoni korlátozás, kisajátítás, árverés, elidegenítési és terhelési tilalom, perindítás stb.). A földhivatalok a nyilvántartási munkákat a helyszínen végzik és erről a község lakosságát a helyben szokásos módon értesítik. A nyilvántartott és a természetbeni állapot eltérése esetén az eltéréseket felméréssel, illetőleg az érdekeltek személyes meghallgatásával rendezik. A személyes meghallgatáskor egyeztetik az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket is. Az eltérésekről jegyzőkönyvet készítenek és határozattal rendezik azokat, amennyiben a rendezés jogszabályi előfeltételei megvannak. Ha a rendezés valamilyen ok miatt a helyszínen nem lehetséges, a földhivatal dolgozói kellő felvilágosítást adnak a további eljáráshoz. Személyesen! illetékmentesen Ahhoz, hogy az új ingatlannyilvántartás a valóságos állapotnak megfelelő, azzal egyező adatokat, jogokat tartalmazzon, szükséges, hogy az egyeztetéshez minden ingatlantulajdonos és más érdekelt személyesen jelenjék meg. Az ingatlanokra vonatkozó — birtokában lévő okiratokat (telekkönyvi végzés, szerződés, hatósági határozat, hagyatékátadó végzés stb.) vigye magával. A távollakók részére a földhivatalok válaszlevelezőlappal ellátott felszólítást küldenek, amelyek tartalmazzák az ingatlanok nyilvántartási adatait. Azt kitöltve, illetőleg az eltérő adatokat bejegyezve vissza kell küldeniük a földhivatalnak. Az ingatlannyilvántartással kapcsolatos eljárás illetékmentes. Az eljárás során a járási földhivatalhoz benyújtott kérelmek és okiratok (hatósági bizonyítványok) mentesek az okirati illeték alól. Az új ingatlannyilvántartás csak akkor felelhet meg rendeltetésének és csak akkor tartalmazhatja a valóságos állapotot, ha az ingatlanok adataiban, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokban bekövetkezett változásokat folyamatosan tükrözi. Az ingatlannyilvántartásról szóló hatályos jogszabályok előírják, hogy a tulajdonos, a kezelő, használó, köteles bejelenteni a változás tényleges bekövetkezésétől számított 30 napon belül a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában és a föld minőségében bekövetkezett változást, b) a nyilvántartás tárgyát képező épület létesítését, illetve lebontását. Az épület létesítésének bejelentéséhez, valamint minden olyan változáshoz, amely a térkép tartalmát is érinti, vázrajz is szükséges. A vázrajz elkészítését a földhivataloknál kell megrendelni. Az épület létesítése bejelentésének 30 napos határideje a használatbavételi engedély kézhezvételének napjával kezdődik. A mulasztó kétszer fizet Bejelentés hiányában is átvezeti a földhivatal a változást, amelyről ellenőrzése során tudomást szerez, de a mulasztót kétszeres eljárási költség megfizetésére kell köteleznie. A földhivatalok felhívják a lakosságot, hogy mindazokat a változásokat, amelyeket akár 1973. január 1. napja előtt vagy után az ingatlanokon végrehajtottak, 30 napon belül jelentsék be az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnak. Ezáltal segítik a földhivatalok munkáját és mentesülnek a kétszeres eljárási költség megfizetésétől. Dr. Szentes István, a Baranya megyei Földhivatal jogtanácsosa 76. Közhelyek, tudom. Világoso- dás után, az éjszaka szorongásaira könnyű vállat rándítani, a legkönnyebb dolog a világon. De okkor . . . Emlékeztem minden szavára — s a szavai nyomán kerestem és megtaláltam azt a házat. A lépcsőházban, megvetett ágyban, a mélyen a föltornyozott ruhák melegében megbújó asszonyról az első pillanatban tudtam — ő az. A sárga ágyneműk tetejében egy fekete bunda terült el keresztben. Nem, ezzel a nővel neki nem volt semmi dolga! Ezt most éppolyan biztosan éreztem, mint amikor kamaszos hősködése közben először elszólta magát, vagy amilyen őszintén a légiriadós némaságban lehunyta a szemét. A futó időben éppúgy nem hittem, mint a pár percre megakadó körforgásban, ami arra a pár percre maga a végtelenség. Én csak abban hittem, és azt a bizonyosságot éreztem, hogy ezzel a nővel... Miklós?... ugyan! Nem létezik! Nem kellett bemutatkoznunk — tudta azonnal, hogy miért jöttem, és érezhette, mire gondolok. Nem is Miklóst kérdezte tehát, hanem Engel Andrással kezdte rögtön, meg se várta, hogy érdekel-e. — Igen, bolondozott, hogy Bécsbe megy. Nem hívott, tehát nem is hittem el, hogy komolyan gondolja . . . Egyszerű, nem? Ha egy nő ilyen buta!... Lehet, hogy mégis megtette. — Lehet?! — Tudom, de nem akarom tudni, tehát még nem hiszem... Miért néz így rám, drágaságom? Talán nem érti, mi ez? Jaj, ne legyen már kislány!... Elment, persze, hogy elment az átkozott, különben rég jelentkezett volna. Vagy így sem igaz, hanem csak ez az utálatos reménykedés, örökké, foly- ton-folyvást!... Látja, szívem, mi ilyenek vagyunk mind, a fene egyen meg valamennyiünket! Nem akartam, hogy folytassa. Kimondtam hát Hanga Miklós nevét. Nevetett, majd a paplanhuzattal végigdörzsölté az arcát, kicsit ki is pirult tőle. — Igen, kétszer is volt itt. Haragszik rá?... Hozott valamit, és megetetett. — Tegnap?! Nem tudom, miért gondolkozott azon, hogy egészen őszinte legyen-e? — Ne számolja a napokat — nyúlt a kezemért. — Csak nincs valami baj?... Talán utána ment. A férfiak, abban a hülye pózban, hogy: barátság!... Amilyen jófiú, képes is arra, hogy megkeresse ... ... A Mester utcában találtam egy orvost, aki beengedett. Vakolat alig maradt a külső homlokzaton, de a kapu alatti tábláról még a fehér zománc se pattogott le — ezért mertem becsöngetni hozzá. A szobái azonban! Azok a szobák!... Ez a szalon lehetett, ez talán a váró. Romhalmaz, egymás hegyébe hordott bútorok, a csillár helyén beszakadt födém, kék és barna papírral betáblázott ablakkeretek, összegöngyölített szőnyeg az asztalon. Átvezetett ezeken a szobákon, maga előtt tessékelt a legbelsőbbe. Itt épségben maradtak az ablak üveglapjai, vagy azóta szerezte őket. Fehér viaszosvászonnal borított dívány, két támlanélküli zsámoly, egy szék is, de nem c /an, amiről elképzelhető, hogy vizsgálatnál alkalmazható, aztán asztal is, két el nem mosott tányérral, villa és zsebkés, megmaradt kenyér, vizeskancsó. A sarokból éles, reflektor-erősségű fény vágott közénk, ezt az állólámpát a középre vonszolta, és a buráját mélyebbre süllyesztette. Meghallgatott, aztán meg is vizsgált, ahogy azon az alacsony díványon hozzómfért. — Nem, nem, gyermekem — ingatta a fejét, és intett, hogy szedjem rendbe magom. — Nem szabad ... Ehhez nem szabad hozzányúlnunk. Látta, hogy nem sírok, nem hisztériázok neki, pedig fölkészült valószínűleg arra is. Okosan elmagyarázta tehát, hogy olyan fekvésben hordom a magzatot, hogy bármiféle beavatkozás végzetes lehet, értsem meg, nem kockáztathatunk, ilyen körülmények között különösképpen nem, bűnös felelőtlenség .volna, ésatöbbi, ésatöbbi. Tehát nem szabad. . (Folytatása következik) A faanyagok rovarkártevői A műszakilag károsító rovarok számtalan helyen találhatók. A rönktereken, fűrész- és fatelepeken, faraktárakban, lakó- és középületekben, termelő üzemekben, múzeumokban, művészeti restaurációs helyiségekben, régi kastélyokban, magtárakban, csűrökben, istállókban, kertészeti berendezésekben; általában mindenütt, ahol régi vagy új faszerkezetek, padlózatok, szegélylécek, faburkolatok, lépcsőkorlátok, bútorok, képkeretek, szobrok, padok, ajtószerkezetek stb. előfordulnak. A fa természetes tartósságára vonatkozó felismerések régi keletűek. Már a RIGVEDA, az ősi hindu irodalom legrégibb (kb. 5000 éves) emléke, a hindu-asszír nyelven írt hősi eposz olyan utasításokat tartalmaz, amelyek a fa döntési idejének helyes megválasztását írják elő. Ezek az utasítások a faanyag tartósságát szolgálták. A régi Rómában már ismerték a földbe kerülő gerendavégek tartósításának szükségességét. A gerendák földbe kerülő végeinek üszkösítésével — a fokozott gomba- és rovarfertőzés ellen - nagyobb átmérőjű faválasztékok felületének elszenesítésével kívánták a konzerválás kérdését megoldani. Az ember szempontjából ítélve a fapusztító rovarok rendkívül kórosak. Az ellenük való védekezés nemcsak indokolt, hanem feltétlenül szükséges is. A hazai tölgy, dió és akác fajokat szöveti és vegyi felépítésük miatt a fapusztító rovarok alig, vagy egyáltalán nem támadják meg. Ha a faanyagok nedvességtartalma 7 százalék alatt van, vagy meghaladja a nettó 60 százalékot, ugyancsak mentes a rovarfertőzésektől, mert a fokozottan száraz, vagy nedves faanyagokban a rovarok nem találják meg életlehetőségüket. Nálunk köznyelven minden rovarfertőzést, a faanyagban bekövetkezett rovarkárosítást a „szú” bogaraknak tulajdonítanak. A valóságban a fapusztító rovarok az alábbi rendbe sorolhatók: — bogarak, — hórtyásszárnyúak, — lepkék, — termeszek. Az ellenük való védekezésnél — bármelyik előfer- tőtlenítési, vagy megszüntető eljárást alkalmazzuk, - ismernünk kell azokat a hatóanyagokat, amelyek különböző kísérletek alapján számításba jöhetnek, így a FLUORIDOK, KLO- RIDOK, GAZNEMŰ ANYAGOK, ARZÉNVEGYÜLETEK, OLAJOK, KLÓR-VEGYÜLE- TEK, RÉZ és CINK-VEGYÜ- LETEK stb. lehetnek a fertőtlenítés anyagai. A fenti témában szakmai tanácsot adunk minden szombaton í-12 óra közötti időben. Kukái Sándor
