Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-27 / 57. szám
1975. február 27., csütörtök Dünantuli napló 3 Baranya legnagyobb víztározója Boriadnál 2I millió köbméter víz Segít Pécs vízellátásában Megfékezi a Karasicát Baranya legnagyobb víztározójának építését tervezik Borjád térségében. Jelenleg a megye legnagyobb tározója a 3,2 millió köbméteres merenyei tározó. Ennél csaknem hétszerte több víz befogadására lesz alkalmas a borjádi tározó. «90 hektár Közismertek Pécs vízellátási nehézségei. A megoldáshoz — negyedszázados távlatban egy- milliárd forint kellene. E nagyösszegű beruházás szükségesnek látszik, mert a számítások szerint a megyeszékhely napi vízigénye a század végére a mostani háromszorosára, 150 ezer köbméterre emelkedik majd. A vízellátási gondok enyhítésére az első lépések már megkezdődtek. A jelen tervidőszakban megtörténik a pellérd—tortyo- gói víznyerőterület további feltárása, várhatóan az V. ötéves tervben kerül sor a Máriaké- ménd környéki kutak feltárására és bekötésére a pécsi vízhálózatba, s a távlati elképzelések szerint Borjádon megépül a megye legnagyobb nyíltszíni víztározója. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tanulmányterve szerint a Szederkény—Belvárdgyula és Nagybudmér, valamint Borjád között 690 hektár területet elfoglaló tározót a Keleti-Mecsek fő vízfolyása, a Karasica és annak egyik mellékága a belvárd —vasasi vízfolyás táplálja majd. A bővizű Karasica egyébként a majdan építésre kerülő tározóba 381 négyzetkilométeres területről szállítja az édesvizeket. A vízgyűjtőterület határai: északon: Zengővárkony és Feked környéke. Nyugaton: Pécs. A keleti határ: Geresdlak és lip- tód, a déli pedig Borjád és Nagybudmér térségére tehető. ■MStüéiltóh Pécsre. Az előzetes becslések szerint műtárgyak nélkül a tározó építése körülbelül 140—150 millió forintba kerülne. Ugyan még nem készült el az egy köbméter víz beszerzésére fordított beruházási költségszámítás, a szakemberek mégis e víznyerési lehetőséget igen gazdaságosnak ítélik meg. Akadnak szakemberek, akik úgy gondolják, hogy csak Pécs vízigényeinek fontos bázisaként vegyék számításba a tározót. Az ellentábor akként vélekedik, hogy a tározó vizét öntözésre is használják fel. A mezőgazdasági hasznosítás lehetőségeit taglaló tanulmány is készült a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon, mely szerint a borjádi, a nagybudméri, a villányi, az idamajori és a károlymajori nyomásközpont létrehozásával közel hétezer hektár értékes mezőgazdasági területre — permetező öntözéssel — évente 14 millió köbméter vizet lehetne juttatni. Végezetül annyit, hogy a borjádi víztárolónak komoly árvízvédelmi szerepe is lesz, mert a szeszélyes Karasica árvízcsúcsait fel tudná fogni. eiHeriilvti a siennye' uiznyeres A 21 millió köbméter víz befogadására alkalmas tározó jellemző adatai: a Borjád északi részén húzódó zárógát hossza másfél kilométer lesz, melynek koronaszélessége eléri a hat métert. A legnagyobb vízmélység a gátnál: 6—7 méter. A tározóból természetes talajszűrés, valamint gyorstisztítás után vízkivételi mű és csővezeték segítségével naponta mintegy 40 ezer köbméter víz juttatható S ha már a tanulmányoknál, felméréseknél tartunk, nem szabad figyelmen kívül hagyni a VÍZIG egy közelmúltban elkészült értékes munkáját sem, mely a Karasica vízgyűjtő területének szennnyezőforrásait vette számba és arra int, ha a tározó évek múlva épül is fel, már most szükséges megtenni e térségben a vízminőségvédelmi intézkedéseket. A 381 négyzetkilométer vízgyűjtőterületen ugyanis 31 település van. Az itt levő állattartó telepek évente 731 ezer köbméter szennyvizet és trágyát bocsátanak ki, ennek higiénikus elvezetése megoldatlan. A növényvédőszerek is szennyezik a vízfolyást, — elég csak arra gondolni, hogy e területen a mezőgazdasági üzemek például 1973-ban 195 tonna növényvédőszert és több mint 18 ezer tonna műtrágyát használtak fel. A vízügyi szakemberek tudják: teljesen megszüntetni a szennyezést nem lehet, de ha már egy ilyen fontos létesítmény, mint a borjádi tározó építésének tervezéséről van szó, a mezőgazdasági üzemekben mindent kövessenek el a víz- szennyezés visszaszorítására . .. (Mécs L.) SZEDERKÉNY Borjádi tározó BELVÁRPÖYULA BOLY BORJÁD Országos borászati tanácskozás Országos tanácskozást rendezett szerdán Egerben a Borgazdasági Vállalatok Trösztje. Hat pincegazdaság és a Hungarovin képviselői, továbbá az érdekelt termelőszövetkezetek elnökei — együttesen több mint százan — a szaktanácsadás helyzetével és fejlesztésével összefüggő időszerű kérdéseket vitatták meg. A szaktanács- adásnak, mint hangoztatták, elő kell segíteni, hogy hazai termelőink lépést tudjanak tartani azzal az óriási változással, amelyen a borkészítés technológiája az utóbbi években világszerte átesett, illetve átesik. E változást egyrészről az jellemzi, hogy a kisüzemi szőlőfeldolgozást gépesített, automatizált nagyüzemi feldolgozás váltja fel, másrészről pedig az a változás, amely a fogyasztók igényeiben jelentkezik. A gyeplő nem tűr avatatlan kezeket Igazgató — nyugdíjban A gazdaság agresszív. A gyengéket kiveti magából, sokszor az erőseket is össze- roppantja. Zseni Pál utolsó munkanapjain már csak 14 dioptriás szemüveggel volt képes a háromezer dolgozót foglalkoztató vállalat aktáit jól áttekinteni, ötvennégy esztendős — évek óta idegnyugtatókon él. A nyugtató kikezdte, tönkretette egészségét. A könnyűiparban az új, a fejlődés, s egy kicsit a kockázat- vállalás az élet: a néhány napja nyugdíjas igazgató szükségtelenül mentegetőzik, ebben a szakmában a tévedésnek is van lehetősége, talán joga is. Az igazgató — elnézést, a nyugdíjas igazgató — ezekről a tévedésekről beszél.., Úgy tűnik kicsit keserű, közel négy évtizede egészségét, erejét nem kímélve állt a köz, a gazdaság szolgálatában, most mint az elpattant íj vergődik a rászakadt temérdek .idő súlya alatt. Az újságíróban régebbi képek, elmosódott események idéződnek fel: az első pécsi ipari vásáron feketehajú férfi óvatos, puha léptekkel viszi a zsűritől kapott értékes porcelán vásárdíjat. A komlói pásztorház megsárgult fényképe: itt volt a mai, világpiacra termelő könnyűipari vállalat első üzeme, az igazgató asztalán ionizáló készülék. FelTli* 4 l*r m * I •* m y*%rr 200 munkáslakás A Mecseki Ércbányászati Vállalat fizikai dolgozóinak, bányászainak 60 millió forintos beruházással 200 lakásos, öt épületből álló lakótelepet építtet. A lakásokat már az idén novemberben átvehetik a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói. frissít, a munkaintenzitást maximális fokon tartja azoknál is, akik szíve már nem képes a kávé doppingot elviselni. Zseni Pál haja az utolsó években szürkült meg. A tanácsi vállalatok egy kissé a semmiből létezés művészei — ezekből potenciális ipari objektumot teremteni nem könnyű feladat. Zseni Pálnak, s a körülötte felnőtt, munkásból vezetővé vált munkatársak százainak sikerült. Bányászfeleségek, az iskolából kikerülő lányok, falusi asszonyok ezrei kaptak munkalehetőséget, szakmát, jó fizetést. Az egykoron csak háztartási munkát ismerő nők bútort, cipőt, konfekció árut gyártanak. Világhírű cégek kamionjai manővereznek a komlói Kossuth utcában, a vállalat székháza előtt... A nyugdíjas igazgatót előttem fröcsöli le egy autó. Nem tud otthon maradni, naponta nyolc kilométert gyalogol a vállalatig, s vissza a gesztenyési bányászházhoz. A múlt esztendei mérlegbe akart még betekinteni. Felesége alig titkolt panasszal mesélte: külföldről is, a szanatóriumból is mindig csak a vállalathoz telefonált, az ottani dolgok nem hagyták nyugton, ők csak közvetve kapták a távoli üdvözletét. Távoli üdvözlet...? Zseni Pál sokszor kényszerült otthonától távol lenni. A hajdani gazdasági cseléd unokája nyolc esztendeig hajnalban indult a faluból a hat kilométerre levő állomásra, hogy az utolsó pillanatokban beessék a Széchenyi Reálgimnáziumba a tanítás kezdetére. Szinte az érettségi bizonyítvánnyal együtt kapta a katonai behívót. Érsekújváron a ruszin bajtársaktól, egy agitátor Győrfi kollégistától (fontos állami beosztásokban volt a felszabadulás után, jelenleg a Szovjetunióban él) ragadt rá a munkásmozgalom elhivatottsága. Az első adódó alkalommal — életveszélyes vállalkozásban — a szovjetekhez szöktek. Hazatérve a koalíciós időkben kommunistaként töltött be az állami közigazgatásban vezető szerepet, majd 1951-ben — az akkori idők légköre őt sem kímélte — távoznia kellett Komlóról. Három év múltán rehabilitálták — Zseni Pál úgy könyveli el ezt magában, mint a nagy forradalmi átalakulás kényszerű velejáróját. A sarat már letörölte sötét kabátjáról, nem bosszankodik. Komló főutcája most van átalakulóban, még a rozzant viskókat kell eltüntetni, új házakat építeni, a sima, biztonságos járda későbbre marad . .. A gesztenyési bányászház kicsiny szobáját manekenek képei díszítik. A legújabb női divat legszebb termékeit mutatják be a csinos lányok. Amott modern vonalú fotelról készült felvétel díszíti a falat. Egyszerű, kicsit talán katonás keménységű berendezés: gép- íróasztalnyi íróasztalon temérdek akta. Zseni Pál most egyedül birtokolja a munkaszobát, fia Leningrádban tanul. Orvos lesz. Jónéhány fényűzően berendezett igazgatói lakást láttam: nem miattunk — panaszolták a házigazdák — a külföldi ügyfeleket illik meghívni, akármilyen körülmények között nem fogadhatjuk őket. Zseni Pál nem szerzett vagyont — a szolgálatot tartotta mindig a legfontosabbnak. Feleségével, édesanyjával, harminchat esztendőt a föld alatt ledolgozó apósával, anyósával élnek a gesztenyési bányatelepi házban. Beszélgetésünk közben át- és átszövik mondatait a kemény, talán a paraszt szülők, talán a bányász após, talán a katonaságtól örökölt, vagy a lírai hangot alig tűrő gazdasági munka sugallta szavak. Szolgálat, szolgálattal tartozom, a köz ügyeinek szolgájául szegődtem kifejezések. A gazdaság agresszív. Zseni Pál mégsem riadt vissza: újat akart, kockáztatott. A közgazdasági egyetem továbbképző intézetében képezte magát, tanulásra ösztönözve a vele együtt sikert és balsikert megért több ezer munkást is. Mindketten óvakodtunk, hogy a vállalat látványos eredményeiről beszéljünk — a szolgálat kifejezés nem tűri, hogy bárki nevével is összekapcsoljuk a nyereséget, az exportot, termelékenységet, korszerű és nagymennyiségű terméket.. . Valamiképpen mégis összegeznem kellene a nyugdíjba vonuló igazgató érdemeit. Csak azt engedi leírni, ami természetes: tiszta maradt a keze... Lombosi Jenő Gazdaságpolitikai jegyzet A PAPÍR JUTALMA (A Pécsi Kesztyűgyárban az idei bérfejlesztésen felül a betanított munkakörben dolgozó varrodai szakmunkások mindenkori darabbérükre 10 százalék pótlékot is kapnak ... Újsághír.) Elindulhatnánk egészen mesz- sziről is. Ha fejlettebb szomszédainkhoz, mondjuk Csehszlovákiához, Ausztriához hasonlítjuk gazdaságunkat, kiderül, műszakilag-technikailag nem is olyan számottevő lemaradásunk, ám ők ugyanazon a műszaki-technikai alapon sokkal nagyobb értéket produkálnak. Honnan a különbség? Onnan, hogy gépeiket és berendezéseiket sokkal fényesebb szakértelemmel dolgoztatják. Szomszédaink nagyobb termelési tapasztalatokkal, szellemi tőkével rendelkeznek. Több a szakmunkás, a technikus és a mérnök. Mi is erre áhítozunk . .. Kimondva, vita nélkül elfogadjuk, a szakmunkás többet ér, mint a betanított munkás. A valóság azonban nem mindig így értékel. Akadnak munkahelyek, ahol a szakmunkás és a betanított munkás közötti tudásbeli különbségek semmiben sem jutnak kifejezésre. Hiszen egymással szemben ülnek, mind a kettő ugyanazt a munkát végzi, hasonló minőségben és mennyiségben, sőt előfordulhat, a betanított munkás ügyesebb és rendre vastagabb borítékot visz haza, mint aki papírral is tudja tanúsítani, elvégezte a szakmunkásképző tanfolyamot. így mindenki annak az általános elvnek az érvényesülését látja, hogy egyenlő munkáért — egyenlő bért, s így eltűnik az a szakmai különbség, amely a szakmunkás és a betanított munkás között van. Nem érne többet a szakmunkás? Aligha lehet elvitatni, akik azt a bizonyos papírt fel tudják mutatni, sokkal több és bonyolultabb munkaműveleteket ismernek szakmájukban, jobb adottságokkal, nagyobb szakmai tudással és műveltséggel rendelkeznek. Ez még akkor is többlet, mely elismerésért kiált, ha a szakmunkás ugyanazt a munkát végzi, mint mellette a betanított. Nem fogunk ellentmondani az egyenlő munkáért egyenlő bért elvnek. Lássuk röviden az érveket. A szakmunkások a termelési kultúra letéteményesei és hordozói, a jövő lehetőségeinek emberei. Közülük kerülnek ki azok, akikre majd rábízhatják az újonnan munkába állók betanítását, közülük kerülhetnek majd ki a művezetők és — további iskolák után — a termelés magasabb szintű vezetői. Ezért a képességükért magasabb elismerés jár. A másik. A gyorsan változó világgazdaság közepette akárcsak öt—tíz évre előre sem biztos, hogy ugyanazt termeljük, mint amit eddig egyfolytában ötven évig termeltünk. Nos, csak a nagyobb képességgel és készséggel rendelkező szakmunkások képesek a rugalmas átállásra, hogy azután mintegy maguk után húzzák a többieket is. Épp a Pécsi Kesztyűgyár esete a jó példa erre, amikor is termelési biztonságuk érdekében létrehozták bőrruházati üzemüket. A konfekcióvarrás egészen más jellegű, mint a kesztyűvarrós. Aligha lett volna zökkenőmentes az átállás, ha a Kesztyűgyárnak nincsenek a betanított munkánál többet tudó kesztyűvarró szakmunkásai. íme, ezt a gondolatsort indította bennünk, amikor meghallottuk, a Kesztyűgyár egy elkülönített összegből 10 százalék pótlékot ad mindenkori darabbérükre a betanított munkakörben dolgozó varrodai szakmunkásoknak. Az intézkedés, amellyel a szakmunkás bizonyítvány megszerzését ösztönzik, figyelemre méltó és követendő példaként állíthatjuk más, hasonló munkahelyek elé. Miklósvári Zoltán
