Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-23 / 53. szám
1975. február 23., vasárnap Dunántúli napló \ 5 24 ÓRA A NAGYVILÁGBAN KS/D. NAPLÓ, TELE FOTO Az SZKP és a szovjet kormány vezetői Moszkvában megtekintették a szovjet katonafestök műveinek a győzelem 30. évfordulója alkalmából' megrendezett kiállítását. A képen balról jobbra: Grecs- ko honvédelmi miniszter, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Alekszej Koszigin miniszter- elnök a kiállításon. Magyarország és Ausztria kapcsolatai Púja Frigyes külügyminiszter meghívására vasárnap hivatalos látogatásra Budapestre érkezik dr. Erich Bielka, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere. + PÁRIZS: Szaporodnak a munkás-tüntetések Franciaországban. A Kleber-Colombes gyár 300 dolgozója pénteken Párizsban felvonult a Kleber- sugárúton a gyár igazgatóságának épülete elé, hogy az infláció ütemének megfelelő, 16 százalékos béremelést követeljen. Chateauroux-ban 700 dolgozó tüntetett a város utcáin a kormánynak a fogyasztást csökkentő és a munkanélküliséget növelő gazdaságpolitikája ellen. Thionville-ben az Usinor tröszt helyi üzemeinek 500 dolgozója tüntetett az igazgatóságnak az ellen a döntése ellen, hogy egy hétre bezárják az üzem kapuit. + PÁRIZS: Kábítószer túladagolása következtében szombaton Párizsban életét vesztette négy 18 és 20 év közötti irancia fiatal — jelentette szombaton a párizsi rendőrség. A fiatalok egy külvárosi lakáson kábítószer-orgiát rendeztek. Az orvosi segítség már későn érkezett. + ATHÉN: Karamanlisz görög miniszterelnök szombaton kisebb kormányátalakítást hajtott végre: Joannisz Varviciosz eddigi külügyi államtitkárt kinevezte kereskedelmi miniszterré, elődjét e tisztségben, Joannisz Butoszt pedig gazdaságegyeztetési miniszterhelyettessé. Új államtitkárokat nevezett ki Karamanlisz ezenkívül a népjóléti és a közoktatásügyi minisztériumhoz is. 4- NYUGAT-BERLIN: Szombaton Nyugat-Berlinben megnyílt a Szocialista Internacioná- lé ülésszaka. A részvevők — a nyugati szociáldemokrata programú pártok vezetői — időszerű nemzetközi kérdéseket, közöttük a közel-keleti helyzetet, az európai biztonsági értekezletet és a bécsi haderő- csökkentési tárgyalások alakulását, valamint az energia- válság kérdéskörébe vágó témákat vitatnak meg. ♦ SZOVJET—AMERIKAI KÖZÖS ŰRREPÜLÉSI ELŐKÉSZÜLETEK. Az Apollo űrhajó parancsnoki kabinjának modelljében készül a nyári közös szovjet— amerikai űrrepülésre a houstoni űrrepülő-központban Alekszej A. Leonov szovjet és Thomas P. Stafford amerikai űrpilóta. ♦ + ATHEN: 1975. március 30- án Görögországban — tíz év óta először — községtanácsi választásokat tartanak, jelentették be szombaton Athénben. Görögországban legutoljára 1964-ben tartottak községtanácsi választásokat. ♦ WASHINGTON: Ford amerikai elnök pénteken este erőteljesen védelmébe vette a kormány által a törvényhozás elé terjesztett 1975—76-os 92,8 milliárd dolláros katonai költségvetés-tervezetet, mondván, hogy „ez az a minimum, amely mellett a nemzet biztonságát fenn lehet tartani egy bizonytalan világban”. Az elnök az amerikai tartalékos tiszti szövetség fogadásán mondott beszédében kilátásba helyezte, hogy — amennyiben a törvényhozók csökkenteni akarják az általa kért összeget — nem fog aláírni egy „függőségi nyilatkozatot", vagyis élni fog elnöki vétójogával. 4- BELGRAD: Milos Minies, a jugoszláv kormány alelnöke, külügyminiszter - aki jelenleg hivatalos és baráti' látogatáson Mexikóban tartózkodik — egy sajtóértekezleten bejelentette, hogy Joszip Broz Tito államfő „örömmel fogadta el Echeverria mexikói elnök meghívását és ez év végén, vagy legkésőbb a jövő év elején Mexikóba látogat”. A jugoszláv külügyminiszter elmondotta még, hogy Echeverria elnöknek átnyújtja majd Tito államfő személyes üzenetét. + KAIRÓ: Az El Minya és Assiut felső-egyiptomi kormányzóságokra zúdult hatalmas esőzések következtében összesen 15 személy vesztette életét, további tízezer fedél nélkül maradt — jelentette szombati számában az AI Gumhurija című kairói lap. A felhőszakadás nyomán 21 település dőlt romba és ezer hektár termőföld került víz alá. + BOGOTA: Bogotában hivatalosan bejelentették, hogy Kolumbia felújítja diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait Kubával. Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere napiparancsot adott ki abból az alkalomból, hogy a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta február 23-án ünnepli megalakulásának 57. évfordulóját. „A Szovjetunió fegyveres erői — hangzik a napiparancs — 57 esztendeje becsülettel és méltóképpen teljesítik történelmi küldetésüket. A szovjet katonák önfel- áldozóan szolgálva a kommunizmus ügyét, a haza védelmében tanúsított hősiességükkel és bátorságukkal kivívták népünk. a testvéri szocialista országok dolgozói, az egész haladó emberiség szeretetét”. Az SZKP és a szovjet kormány a testvéri szocialista országok pártjaival és kormányaival együtt kitartóan törekszik a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés, a béke és a népek biztonsága elveinek meghonosítására. _ „A szovjet katonák teljes tudatában a haza biztonságáért, a szocializmus nagy vívmányainak védelméért rájuk háruló felelősségnek, a szocialista közösséghez tartozó országok hadseregeivel egy csatarendben mindenkor készek becsülettel teljesíteni hazafiúi és internacionalista kötelességüket" — hangsúlyozza Grecsko marsall. A Szovjetunió honvédelmi minisztere a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 57. évfordulója alkalmából üdvözli a fegyveres erőket és elrendeli, hogy Moszkvában, a szövetségi köztársaságok fővárosaiban, valamint a hős városokban ünnepi tűzijátékkal emlékezzenek meg az évfordulóról. A nemzetközi, ezen belül is elsőrendűen az európai politikai légkör alakulásának egyértelműen pozitív tényezője, hogy a magyar—osztrák kapcsolatok jól fejlődnek: a Magyar Népköz- társaság és az Osztrák Köztársaság együttműködése megfelel a jószomszédi viszony és a békés egymás mellett élés elveinek. A szocialista Magyarország és a semleges Ausztria sokirányú és eredményes kapcsolat- tartása — amint az utóbbi évek tapasztalatai is igazolják — példaként szolgálhat a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésére. Politikai kapcsolataink Az utóbbi időszakban jelentős események voltak az 1973. évi magas szintű találkozók: Bruno Kreisky osztrák kancellár hivatalos látogatást tett Magyarországon és a Fock Jenő miniszterelnökkel folytatott megbeszélései újabb lendületet adtak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének. Ugyancsak 1973-ban osztrák parlamenti küldöttség járt Budapesten, a törvényhozó testület elnökének vezetésével. Külügyminiszteri megbeszéléseket folytatott 1974 februárjában Bécsben Púja Frigyes akkori kollégájával, - Kirchschlögerrel. Ezen kívül több miniszteri és államtitkári. tárgyalásra is sor került az elmúlt esztendőben. Szerződések Jelentős előrelépések történtek szerződéses kapcsolataink erősítésében 1974-ben, amikor általában is tovább javult a gazdasági együttműködésünk, nőtt a kooperációs megállapodások száma, az árucsereforgalom nagy mértékben emelkedett, szélesedtek a hagyományosan jó kulturális és sportkapcsola- tok. A már korábban parafáit bűnügyi jogsegély-egyezmény mellett sikerült eljutni a parafá- lásig kiadatási, konzuli és a kettős adózást kizáró egyezmények ügyében, aláírtuk a Búcsú— Schachendorf közötti új határ- átkelőhely létesítéséről szóló egyezményt, s előzetesen megállapodtunk olyan egyezmény kérdésében is, amely lehetővé tenné bizonyos utaskategóriák vizumdíjának elengedését. Várhatóan e témák is napirendre kerülnek a mostani külügyminiszteri tárgyalásokon, Budapesten. A gazdasági élet, a külkereskedelem területén — a korábbi évek tendenciáját követve — jelentős volt a fejődés a magyar—osztrák kapcsolatokban 1974-ben. Az utóbbi öt esztendőben az órucsereforgalom mintegy két és félszeresére nőtt. A növekedés üteme 1973-ban 35,5 százalék, 1974-ben már 53,2 százalék volt (bár ez utóbbi rekordforgalomban kétségtelenül közrejátszottak az áremelkedések is). Ausztriába irányuló kivitelünk áruszerkezetére az anyagok és a félkésztermékek (tengereit áru, timföld, papírfa stb.) magas aránya jellemző. Behozatalunk növekvő mennyiségű tételei közé tartoznak vegyianyagok és papírféleségek. A gazdasági, ipari és műszaki együttműködés szervezője és irányítója az a vegyesbizottság, amelyet az 1968- ban megkötött egyezmény alapján hoztunk létre. Az ipari kooperációban, elsősorban a gépgyártásban és a vegyiparban magyar és osztrák vállalatok között már több mint 70 együttműködési szerződés született, és további kooperációk beindítása is várható. Egyetértés van ate- kintetben, hogy a vállalatok közötti együttműködést harmadik piacokra is ki kell terjeszteni. Ennek pénzügyi támogatására vonatkozóan bank-megállapodás is született. Gazdasági-kereskedelmi kétoldalú kapcsolatainkban kedvezően érezteti hatását az 1973—1977. évekre szóló hosszúlejáratú árucsereforgalmi egyezmény, amelyben Ausztria — nyugati partnereink közül elsőként — biztosította, hogy fokozatosan megszünteti a magyar áruk bevitelének meny- nyiségi korlátozását Ami a határmenti területek (megyék, illetve tartományok) árucseréjét illeti, ennek fejlesztéséről — a legutóbbi kormányfői találkozón elhangzottaknak megfelelően — már folyamatban vannak a tárgyalások. Utak és tévutak Egy hét a világ- politikában A Biztonsági Tanács patkó-alakú tárgyaló asztalánál megkezdődött a Nicosia és Athén által sürgetett ciprusi vita. A hivatalos megbeszélések némi halasztást szenvedtek, Waldheim főtitkár ugyanis éppen a válságos térségben tett látogatást. A késedelemnek haszna ts volt, a tanács tagjai nem hivatalos keretek között tanácskoztak, próbáltak közös nevezőre jutni. Időközben több fontos állás- foglalásra került sor, közzétették kormányunk véleményét is, amelyben — híven eddigi - politikánkhoz hitet tettünk Ciprus függetlensége, egysége és el nem kötelezettségének tiszteletben tartása mellett. Az ENSZ-ben zajló ciprusi vitára azonban eleve árnyékot vet, hogy egyes NATO- körök manővereikkel „kész helyzetet" akarnak teremteni a szigeten. A héten folytatódott a ciprusi úgynevezett „török szövetségi állam" további szervezése; elnököt és minisztereket jelöltek ki, a történteknek végleges színezetet szeretnének adni. A bonyuuuimaK súlyosak, hiszen gyakorlatilag kettészelték az országot, a lakosság 19 százalékát kitevő török népközösség a terület 40 százalékát birtokolja, erőszakos áttelepítések mentek végbe. A feszültség újabb hulláma fenyeget, s nyílván vannak körök, akik egy „kettős eno- ziszra" számítanak. Enozisz alatt korábban Ciprus Görögországgal való egyesítését értették, a duplázódás a két részállamnak Athénhez, illetve Ankarához történő sodródását jelentené. Vagyis a brit támaszpontokkal együtt három atlanti hatalom jelenlétét a tömböktől távolmaradni kívánó sziget- országban. A legfőbb ideje, hogy a Biztonsági Tanács a helyzet komolyságához és veszélyességéhez mérten foglalkozzék a ciprusi krízissel. Csakhogy óhatatlanul felvetődik a kérdés: miért nem lehetett ezt előbb megtenni? A Szovjetunió és a - szocialista országok már az elmúlt év nyarán határozottan síkraszálltak. amellett, hogy a ciprusi kérdést nem lehet „NATO-bel- ügy"-nek tekinteni, nem atlanti családi viszályról van szó, hanem megfelelő nemzetközi fórumon kell vitatkozni és határozni, például a Biztonsági Tanácsban! A nyugati hatalmak akkor meggátolták az ésszerű javaslat realizálását, járható utak helyett tévutakra vitték a problémát. A világpolitika gyakorlatában azonban viszonylag hamar bebizonyosodott, hogy a szocialista álláspont jogos volt, végül mégis a Biztonsági Tanács elé került Ciprus ügye. De milyen további terhelésekkel, új válsággal a válságban — s ezt el lehetett volna kerülni. Az utak és tévutak kérdése nemcsak Ciprus esetében vetődik fel, hanem a közel- keleti kibontakozás vonatkozásában is. Újból időben hangzik el a figyelmeztetés: a genfi békeértekezlet az egyedül hivatott testület, hogy a jólismert elvek alapján, rendezze a krízist. Az Egyesült Államok és Izrael által szorgalmazott „kis lépések", a csapatszétválasztások a megszállt területeknek mindössze három százalékát juttatták vissza az arab államokhoz. Viszont annál nagyobb reményeket táplálnak egyes imperialista körökben, hogy szembe állíthatják egymással az arab országokat, elszigetelhetik a palesztin nemzeti mozgalmat, s az arab erődet eltávolíthatják természetes szövetségesüktől a Szovjetuniótól. Ezek a törekvések azonban kudarcra vannak ítélve, s a közel-keleti rendezésre irányuló diplomáciai tevékenységnek végül is vissza kell kanyarodnia Genfhez. Minderről éppen Genfben tárgyalt a hét elején Gromi- ko szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter. A hírek szerint öt jelentős témakört érintettek: Ciprus és a Közel-Kelet mellett a SALT tárgyalások folytatását, az európai biztonsági konferencia meggyorsítását, valamint a kétoldalú kapcsolatokat, amelyekre kedvezőtlenül hatott az amerikai kereskedelmi törvény körüli hercehurca. A külügyminiszteri találkozóról kiadott közös közleményből kitűnik, hogy van lehetőség az enyhülésre, de az is nyilvánvaló, hogy Washingtont a jövőben is csak következetes és határozott harccal lehet rávenni a békés egymás mellett élés normáinak elfogadására. Ebből a szempontból nem kevés tanulsággal szolgált a moszkvai szovjet—brit csúcs- találkozó okmányainak közzététele. Az állandó politikai konzultáció megvalósítása, a kooperációs módozatok messzemenő kihasználása, a csaknem két és félmilliárd dolláros hitel-keretszerződés csattanós figyelmeztetésként hatott a reakciós amerikai kongresszusi körök, s mindazok felé, akik fanyalogtak a szovjet kereskedelem hallatán. (A kereskedelmi törvény hírhedt beavatkozási függelékének ihletője, Jack- son szenátor, aki elsőként dobta be kalapját az elnök- választási harcba, most megpróbál bűnbakot keresni a fiaskóért és főként Kissinger külügyminiszterre szórja szitkait. Igaz, Jacksont találóan jellemezte a New York Times: olyan ember, aki „minden esküvőn táncolni akar", tehát önjelölt választási indulóként most elsősorban beszéltetni akar magáról ...) Moszkvában és Londonban egyaránt igen elégedettek voltak a megbeszélésekkel és megállapodásokkal, ilyen értelemben nyilatkoztak együttes állásfoglalásukban a szovjet vezető szervek is, jóváhagyták a Leonyid Brezsnyev vezette küldöttség tevékenységét. Más világrész, más téma, de szervesen illeszkedik a hét krónikájába: elsőízben ült össze Latin-Amerika földjén a chilei junta bűryeit vizsgáló nemzetközi bizottság. A neves jogászokból, politikai személyiségekből alakított testület tanácskozását Ecchevaria, mexikói elnök nyitotta meg, s jelen voltak a népi egység valamennyi pártjának képviselői. Az élet tragikus módon bizonyította a szolidaritás fokozódásának szükségességét, a hét folyamán egymást követték a razziák Santiagó- ban, s hét nap alatt 2500 letartóztatás történt. Mexikóváros azonban bizonyítja: a világ nem feledkezik meg, nem feledkezhet meg Chile népéről. A szovjet honvédelmi miniszter napiparancsa
