Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-22 / 52. szám
Duzzadó pernyebetonnal történő tömedékelés Integráció a kutató munkában Százötven éves A pécsi pincegondok megoldásáért A pécsi pincegondok megoldására létrehozott Tárcaközi Bizottság munkája tervszerűen halad. A sajtóban megjelent tudósítások alapján a jogi kérdéseken a pénzügyi, valamint a sokoldalú műszaki feltételek biztosításán dolgoznak. A Bizottság, ill. a felelős tervező vállalat (Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat) átfogó szervező munkája mellett q kivitelezések előkészítő munkái is intenzíven folynak. Ma is azt állítjuk, hogy a duzzadó pernyebetonnal történő pince- és üregtömedékelési eljárás alkalmazásával a pin-- cegondok nagymértékben és főként gyorsan csökkenthetők. Ezt igazolja az eddig végzett modell kísérletünk a Jókai tér 4. sz. alatti mélypincében, valamint a Sallai u. 50—52. sz. alatt, ill. a Pécsi Sörgyár területén lévő pince- és üreg megszüntetési kísérletünk. A Pannónia Sörgyárban végzett mintegy 200 köbméteres üreg és pince tömedékelésnél mór sikerült egy folyamatos technológiai géplánc kialakítása, melynek eredményeként a tömedékelés 8 óra alatt befejeződött. A munka kivitelezője az éppen a sörgyár területén dolgozó Baranya m. Állami Építőipari Vállalat volt. A képződött üreg óriási értékeket veszélyeztetett, sürgős, azonnali beavatkozásra volt szükség. A segítőkész összefogással 2 napos előkészület után azüregsi eljárások alkalmazására. A pécsi pincék megerősítésére és megszüntetésére eddig kizáró> lag a Bányászati Aknamélyítő Vállalat által alkalmazott bányabeli módszereket használták. Ilyenek: roskadozó boltozatok aláfalazása, alábetono- zása, aláácsolása, megszüntetésnél kőrakatos cement injektálás és homokkal történő iszapolás. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán kikísérletezett és általunk bevezetett duzzadó pernyebetonnal történő tömedékelési eljárás kísérleti alkalmazását és publikálását követően több országos vállalatés intézet műszaki szakemberei tettek javaslatot különböző eljárások alkalmazására. Ilyenek pl.: — beton fóliás, túlnyomásos pincemegerősítési eljárás, melynél a vízzel telt fóliazsák és a pinceboltozata közé nagynyomással betont sajtolnak, — „röppentyűs" eljárás, melynél száraz és nedves tö- medékanyagot sűrített levegővel lövelnek az üregbe, — pernyével történő iszapolás, melynél nagymennyiségű víz felhasználásával történik a tömedékelés, — torkrétszerű eljárás, mely- lyel az üreg falára betonvédőréteget hordanak fel az üreg vagy pince megerősítése céljából. Véleményünk szerint az új eljárások alkalmazását alapos, mindenre kiterjedő vizsgálatoknak kell megelőzni. A vizsgálatoknak tisztázniuk kell az eljárás műszaki alkalmazását, gazdasági hatékonyságát, a tö- medékanyag időállóságát. Nem tartjuk célszerűnek az ötletszeképződést követő negyedik napon történt az üreg megszüntetése, az üzem zavartalan munkája mellett. A tömedék- anyag a kívánt szilárdságát másnap elérte, így a munka- terület ezzel felszabadult. 2. sz. melléklet: üregmegszüntetési vázlatrajz. A kísérletek eredményeiről az érdekelt tervező és kivitelező vállalatok, ill. intézmények képviselői előtt beszámoltunk. Legutóbb pedig 1975. január 29- én a MTESZ rendezésében földtani, hidrogeológiai és geofizikai szakemberek előtt ismertettük és vitattuk meg a pernyebetonnal történő pince- és üregmegszüntetési eljárást. 3. sz. melléklet: A modellkísérletek során kialakított technológiai géplánc. Abból a meggondolásból, hogy egy adott esetben a leggazdaságosabb és legjobb technológiát lehessen alkalmazni, a város lehetőséget ad a különböző üreg- és pincemegerősítési, ill. megszüntetérűen felvetett megoldási módszerek közvetlen bevezetését, azok előzetes kipróbálása nélkül. Míg a más területen sikeresen alkalmazott eljárásokat is alkalmassá kell tenni a pécsi pincék és üregek sajátos földtani és hidrológiai adottságainak megfelelően. Pl. a legtöbb eljárásnak az a hátránya, hogy a megerősítésnél használt beton és tömör tömedékanyag a Pécsre oly jellemző felszín- alatti áramló vizekkel szemben gátként szerepel, mely további kiüregelődéseket okozhat. Az általunk javasolt megszüntetési eljárás kidolgozását, valamint az alkalmazott duzzadó pernyebeton optimális összetételének meghatározását a pécsi pincék geodéziai és statikai helyzetét és a földtani viszonyokat figyelembe vevő másfél éves kutatómunka előzte meg. Az egyes modellkísérletek eredményei és azt követő szakmai beszámolók és viták, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem anyagtani- és geotechnikai professzorainak az eljárással kapcsolatban adott pozitív véleménye biztosítékot jelent arra, hogy eljárásunk megbízhatóan alkalmazható. Jelenlegi feladatunk egy 5 ágból álló régi föld alatti, hortg> fut hjirtt ►íiinr / ^1F HELYSZINRAJZ M-1 : 200 _________•'fi Qe i I írj!ni V. ÜREGMEGSZÜNTETÉSI VÁZLATRAJZ HOSSZMETSZET Julii ti f*rqi Timiin ktrUi- — till tgrttni kitin - Ujythtis *tji timetfAiiyaj OtUptrnyt UtOl © ff fim itten ■ Juditn Tugomany technika mok anyagnyerőhelynek a megszüntetése, mely. a közvetlen fölötte lévő Rákóczi út 74. sz. épület biztonságát veszélyezteti. Az üregek boltozatlanok, biztosítás nélkül, kb. összesen 60 m3-es üregrendszert alkotnak. A másik megszüntetendő pinceszakasz pedig a Rákóczi út és a Rózsa F. u. kereszteződése alatt, mindössze 2,5 m mélységben húzódik és mintegy 3/4 részben szakszerűtlenül feitöltve közvetlenül veszélyezteti a közforgalom biztonságát. A pince feltárása és megszüntetése ilyen körülmények között rendkívüli feladatok elé állított bennünket. A pince D-i irányban ismeretlen hosszúságú. Az úttest alatti szakasz — az 1926. évi felmérés alapján — 35 m hosz- szúságú, melyből a múlt évi pincekutatás mindössze 6 fm hosszúságot tárt fel. A fenti üregrendszer, valamint az úttest alatti pince teljes feltárását most végezzük, és az eljárásunkkal történő megszüntetésüket előkészítjük. A pince- és üregrendszer megszüntetését a 6. sz. főközlekedési út és az új 58. sz. út forgalmának zavartalan biztosítása mellett kívánjuk megoldani. 5. sz. melléklet: megszüntetendő pince- és üregrendszer. Üli deklődés nyilvánult meg. Pakson, Balatonfüreden, budapesti ipari vállalatoknál és Egerben az érdekeltek megkéresésére pincék és üregek megszüntetését tervezzük. A Fővárosi Csatornaművek megkeresésére eljárásunkat alkalmassá tesszük a felhagyott csatornák megszüntetésére. A csatorna vezetéknek duzzadó pernye-betonnal történő kitöltése szükségtelenné teszi a munkaárok lemélyítését és a csatornaszakasz kiemelését. A Fővárosi METRO építés során előforduló fúrópajzs előtti leszakadások, kiüregesedések megszüntetését duzzadó pernyebetonnal kívánják megoldani. Ezzel a megoldással a METRO építésében jelentkező időkiesések csökkenthetők lesznek. A Mecseki Szénbányák üzemeiben eljárásunknak a következő területen történő alkalmazása várható: — vágatok gyors zárása, bá- nyatüzek elfojtására; — aknapillérekben lévő, felhagyásra kerülő vágatok tömedékelése; — fejtések tömedékelése: ennek alkalmazása esetén az aknapillérekben lévő szénvagyon biztonságosan kitermelhető. Eljárásunk használhatósága tehát már pincék és üregek tömedékelésére bevált és úgy látszik, még sok további területen hasznosítható lesz. Az eljárás gazdaságossága pedig annál inkább meg fog mutatkozni, minél jobban biztosítható a tervezett géplánc és annak begyakorlott, szervezett működése. Kaszás Ferenc és Orbán József Pollack Mihály Műszaki Főiskola adjunktusai aT udományos Akadémia Interjú dr. Köpeczi Bélával, az N\TA főtitkárával A Magyar Tudományos Akadémián kettős jubileumra készülnek. Az Akadémia idén 150 esztendős, s ez nem csupán háziünnep. Az Akadémia főtitkára, dr. Köpeczi Béla készséggel állt a Dunántúli Napló rendelkezésére, — Ez évi közgyűlésünkön — mondta a főtitkár — az Akadémia Elnöksége és a Főtitkárság közös beszámolót tart, s a beszámoló feltárja a magyar tudományok általános, valamint az akadémia kutatóhálózat eredményeit egyaránt, az elmúlt 30 esztendő áttekintésével. A közgyűlés idején alkalmunk lesz ezekről bővebben beszámolni, ezért a főtitkártól a magyar tudományok életerejéről, ütőképességéről kértünk véleményt. Tudománypolitikánk munkahipotézise évtizedeken át alapkutatásokkal és alkalmazott kutatásokkal számolt, amikor a kutatások struktúráját kellett meghatározni és kiépíteni. Létrejött az Akadémia kutatóhálózata, vagyis az alapkutatásokkal foglalkozó intézetek sora, számos tudományos műhellyel, 2500 kvalifikált kutatóval, a kutatómunka „nehéz fegyvereivel", afaz drága műszerparkkal felszerelten. Hogyan vált be ós miként működik a gyakorlatban ez a modell? — A tudományos világversenyben csak úgy állhatjuk a versenyt — harjgsúlyozta dr. Köpeczi Béla —, ha nem tekintjük merev választó vonalnak az alap- és alkalmazott kutatásokat. Kis ország lévén, változatlan és igen jelentős feladat a tudományos eredmények adaptációja, a tudományos haladás nemzetközi vonulatával való lépéstartás olyan területeken is, amelyeket eredeti kutatások formájában megfelelő bázisok nélkül nem valósíthatnánk meg. A főtitkár nézetével szemben felvetettük: O Valóban anyagi, kutatási lehetőségeink, — beleértve a szellemi kapacitásokat is, — egy kis ország viszonyaihoz alkalmazkodnak. De, ha meggondoljuk, tudományos kutatásunk különösen a legfelsőbb akadémiai szinten a KGST országok kutatómunkájával, tudományos fejlesztésével integrálódik, tehát az atomkutatásokból az űrkutatásokig részt vállalhatunk szinte a teljes mezőnyben. Mi a véleménye erről? — Amit mondtam, nem zárja ki, sőt, éppen az adaptáció révén válunk képessé a részvételre és ugyanakkor saját kutatásaink előbbrevitelére is. O És mit tart ebben a legfontosabbnak? — Legfontosabbnak a tehetségek felkarolását és nemzetközi szintű kiművelését a tudományokra. 0 Ha vannak ebben eredményeink, mert kétségtelenül lehetnek is, hogyan mérhetők? ön nemrég tért haza Kubából, ahol egy nagy cukorgyártó kombinátot és annak teljes infrastruktúráját magyar kutatók segítségével hoznak létre. — Az, hogy Kuba Oriente tartományába magyar geológusok, élelmiszer-kémikusok, számítástechnikai kutatók fiatal kollektíváját tudtuk munkára küldeni, s ezt megelőzően a nemzetközi ajántatok közül a kubai kormány a Magyar Tudományos Akadémia által elkészített előzetes helyzetfelmérő elemzéseit fogadta el, jelzi tudományos potenciálunk objektív értékét és hasznosíthatóságát. A gyakorlati élet nem kérdezi a kutatóktól, hogy melyik jártas elméleti vagy gyakorlati tudó mányos munkában. Egyszerre, szerves egységben kell a gyakorlati próbákra bocsátani a teoretikus és az alkalmazásra kidolgozott eredményeket. 0 Ez örvendetes, de mond- hatunk-e hasonló eredményes példákat a társadalomtudományokban is? — Szintén csak jelzésképpen: az Akadémia társadalom- tudományi intézetei az utóbbi időkben erőteljesen összekapcsolták tudományos kutatómunkájukat a politikai gyakorlattal. Nevezetesen a X. kongresszus által felvetett nagy társadalmi kérdéseket tudományos módszerekkel vizsgálták és az MSZMP Központi Bizottságának rendelkezésére bocsátották, hpgy segítsék a párt XI. kongresszusának minél megalapozottabb előkészítését. A lényeg ebben és más hasonlóan országos jelentőségű tudományos kutatásokban, hogy együtt dolgozunk a társadalommal. Egy példa: a kutatóintézetek szerződéses munkáinak rendszeres növekedése nagymértékben csökkentik a tudományok finanszírozásának terhét. 0 Az Akadémia elmúlt három évtizedes munkájában mit tart ön a legfőbb eredménynek? — Ha semmi mást nem végeztünk volna, csak tehetség- kutatást, ezzel is meg lehetnénk elégedve. Célunk nem korlátozódik az úgynevezett társadalmi szükségletek tudományos kielégítésére, még kevésbé csupán laboratóriumi, tudományos műhelyekben született egyes kutatási eredmények produkálására. Az Akadémia nemcsak tudományos, de társadalmi tényező is, kedvező hatása a társadalmi életre felmérhetetlen lehet, ez egyébként szembeszökő a 150 éves történetéből is. S, hogy mint társadalmi tényező minél hatékonyabbá váljék, ahhoz ma már kidolgoztuk a megfelelő kritériumokat, amelyek közül a legfőbb az Akadémia részvétele az előttünk álló nagy társadalmi, gazdasági feladatok elméleti és gyakorlati megoldásának folyamataiban. Szluka Emil di N Q ~rs| I E íj p c PERNYE CEMENT C 500 S54 _L A pécsi pincékkel kapcsolatos további kutatási feladatunk a laboratóriumi kísérletek során kidolgozott víz alatti betonozás technológiájának alkalmazása vízzel elárasztott pincék esetében. Eddigi sikeres laboratóriumi kísérleteink után a Kossuth L. u. 35. sz. alatti vízzel telt mélypince megszüntetését készítjük elő. Eljárásunk iránt országos érP PERNYE CEMENT 5 6 o* Q. 0) is, 9'Qj O *o *o a |$- 9í S0’ o ?? £ 1 S? CD ( ü AL W Mixer gk Helyszínre PERNYE ÉS CEMENT SZÁLLÍTÁS TELEPHELY HELYSZÍN TECHNOLÓGIAI VAZLATRAJZ PINCE
