Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-22 / 52. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 52. szám 1975. február 22., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Hangnem és demokratizmus A hangnem látszatra csupán formai dolognak, a modor kérdésének tűnik. Ha azonban a vezetők és a beosztottak között uralkodó hangnemről van szó, akkor már társadalmi, politikai kérdéssé válik. A hangvételben ugyanis kifejeződik oz emberek megbecsülésének, tiszteletének mértéke. Az, hogy a vezető meg- becsüli-e munkatársait, az ügyintéző megadja-e a tiszteletet az ügyes-bajos dolgaiban eljáró ügyfélnek, nem mellékes tényezője a társadalmi demokratizmus érvényesülésének. A stílus árulkodik. A hanghordozásból következtetni lehet, hogy a vezető, az ügyintéző a közösség szolgálatában látja-e tevékenysége célját és értelmét, avagy pedig mások fölött állónak érzi magát, olyannak, aki több, nagyobb másoknál, s ezért jogában áll sérteni, leckéztetni, kioktatni. Mindenkivel előfordulhat természetesen, hogy olykor ingerültebb, s emiatt „felmegy benne a pumpa.” De ahol polgárjogot nyer, meggyökeresedik a bántó, lekezelő hangnem, ahol ez érdemben és tartósan is kihat az emberek közötti viszonyokra, ott már társadalompolitikai kérdésről van szó, s ebben az értelemben kell vele foglalkozni. Nem véletlen tehát, hogy jó néhány pártszervezet beszámoló, illetve vezetőségválasztó taggyűlésen szóba került ez a téma. Több alapszervezetben oly módon, hogy a vezetőség elmondhatta: a kommunista kollektíva erőfeszítéseinek eredményeként a vezetők és beosztottak viszonyát, az embereket tisztelő demokratikus hangvétel jellemzi. Néhány helyen viszont kritikai észrevételek jelezték, hogy a lekezelő hangnem továbbra is gondot okoz, egyes párttagok joggal bíráltak magukról megfeledkező, önteltté vált munkahelyi vezetőket. Másutt a munkások egynémely hivatal tisztviselőinek lekezelő, fölényeskedő viselkedését tették szóvá és az illetékes pártszervek közreműködését, intézkedését kérték e jelenség megszüntetéséhez. Ha előbbre akarunk jutni a szocialista demokratizmus elmélyítésében, feltétlenül szükséges, hogy a pártszervek, alapszervezetek nagyobb figyelmet szenteljenek az embert tisztelő hangvételnek. Hiszen a munkás tulajdonosi szemléletét, az állampolgárnak a népi államhoz fűződő viszonyát nem csekély mértékben befolyásolja, hogy a munkahelyi vezető vagy a hatóság képviselői milyen hangon' tárgyalnak. Az erre vonatkozó tapasztalatok erősíthetik a politikai tömegmunka érveinek súlyát, érzelmileg alátámaszthatják azokat, de csökkenthetik, le is ronthatják meggyőző erejükét. Már csak ezért is ' szükséges a pártpolitikai munka eszközeivel is szüntelenül terjeszteni, erősíteni azt az igazságot, hogy a hatalom munkás- jellege, népi jellege megköveteli a vezető és a beosztott, az ügyintéző és ügyfél kölcsönös tiszteletét és az azt kifejező demokratikus hangvételt. Milyen dolgokon múlik ennek elérése? Kétségtelenül közrejátszanak itt „objektív” tényezők is, más szóval a munka feltételei, körülményei. Ahol akadozik az anyagellátás, nem szállít időben a kooperációs partner, szervezetlenségek adódnak a munkában, ott óhatatlanul idegesebb a légkör. Ahol bürokratikus megkötöttségek akadályozzák az ügyintézést, túlszabályozások nehezítik az ésszerű megoldást, ott az Íróasztal mindkét oldalán természetszerűen élesedik a hangvétel. Ezen a fronton is fel kell venni a küzdelmet, de a legtöbb — ez bízvást állítható — a szemléleten múlik. A pártszervezetnek elsősorban ezt kell formálnia, példaképül állítva a kedvezőt és bírálva a helytelent. A káderek ilyen irányú nevelése — semmi mással nem pótolható. A kádermunka szempontjából célszerű tudatosítani az első számú vezető különleges szerepét és felelősségét. Sok példa tanúsítja, hogy ahol ő megadja a tiszteletet a dolgozóknak, magatartása, hangneme emberséges, — ott példája a többiekre is kedvező hatással van. Ahol a vezető megkívánja a kulturált ügyintézést, s ellenőrzi, hogy valóban ilyen-e, ott nem — vagy legalábbis ritkán — éri jogtalan sérelem, megbántás az ügyfelet. Ahol a vezetők nem keres; nek maguknak kiváltságokat, előjogokat, ott általában megbecsülik az úgynevezett „egyszerű embereket”, s ez minden tekintetben jótékonyan érezteti hatását.- Sok-sok ilyen gondolkodású, valóban szocialista módon demokratikus vezetőt ismerhetünk. Ám előfordul az is, hogy egyesek, akik korábban jól do'qoztak, s ezért méltán övezte őket elismerés, egy idő után elfeledkeznek a kötelező szerénységről. Kezdik úgy érezni, hogy a munkájukkal kivívott tisztelet feljogosítja őket az előírások „naqyvonalú” kezelésére, hogy többre jogosultak, mint más egyszerű halandó. Fölényesek, nagyképűek lesznek, félvállról beszélnek a többiekkel. Sőt, némelyek eljutnak az önkényes cselekedetekig, a törvény megsértéséig, s ezen az úton a szükségszerű elbukásig. Amikor a dolgok általában jól mennek, a munkában sikerek születnek, az elbizakodottság fokozottan fenyeget. S ez az elbizakodottság újjászülhet olyan „ősi” tulajdonságokat és szokásokat, amelyek a szocialista demokratizmustól idegenek, de a múlt örökségeként még hordozzuk őket magunkban. 1 orábbi érdemekre való tekintet nélkül fellépni az ilyen jelenségek ellen — a pártpolitikai munka, a kádermunka fontos feladata. De még fontosabb, hogy a pártszervezetek megelőzzék az ilyen helyzetek kialakulását, hogy meggyőző szóval, idejében elhangzó ti- gyelmeztetéssel, a vezetők folyamatos nevelésével elejét vegyék bármiféle hatalmaskodásnak, kiskirályoskodásnak. Legjobb ellenszere ennek az olyan légkör, amelyben tisztségét — legyen az bármely jelentős — betöltője, a köz szolgálatának tekinti. Az ilyen magatartás alapvető összetevője a közérdek gondos óvása, a törvények és előírások betartásának szigorú megkövetelése, illetve az emberek megbecsülése, személyiségük és méltóságuk tiszteletben tartása. A szocialista demokratizmus erősítése ilyen légkört, ilyen szemléletet igényel. S — nem utolsó sorban — az ilyen légkörnek megfelelő, azt tükröző hangvételt is. A Pécs városi Tanács vb ülése Jóváhagyták a Siklósi városrész tervét Száz nuusa Hektáronként? Szigetváron a holnap traktora, a 245 lóerős Rába—Steiger. —A következő lépés: magyar gépsorok a CPS-ben. Interjú az 5. oldalon. Egy korábban elnapolt ügyben hozott döntéssel kezdte tegnap munkáját a pécsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Annak idején a Hotel Tourist-nak a Hungarhotels részére történő átadása ügyében nem hozott határozatot a vb, a szállodát ennek ellenére is bezárta az üzemeltető Pécsi Idegenforgalmi Hivatal, minthogy a felszámolást már hónapok óta a január 1-i időpontra időzítették. Az átadásról most döntött a vb, figyelembe- véve azt, hogy a város bírja az illetékes szervek — eddig csak szóbeli - Ígéretét arra, hogy a következő tervidőszakban a Hotel Tourist pótlására új 150 személyes C-kategóriá- jú szálloda épül Pécsett. A hatékonyabb gazdálkodásért Wieder Béla tanácselnök terjesztette a végrehajtó bizottság elé azt az intézkedési tervet, amellyel a tanács saját szerveinél és az irányítása alatt álló vállalatoknál biztosítani akarja a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit. Az ésszerű takarékosság jegyében, a belső tartalékok feltárásával kívánja elősegíteni a tanács a közös társadalmi célok eredményesebb megvalósítását, a legfontosabb helyi igények kielégítését. A megtakarításokból — rögzíti az intézkedési terv — általában a gyermekintézmények fejlesztésére és az egészségügyi alapellátás javítására kell törekedni. A határozattá emelt intézkedési terv a legszigorúbb takarékosságot írja elő a költségvetési gazdálkodás minden területén, s valamennyi szak- igazgatási szerv legfontosabb feladataként jelöli meg az idei program felülvizsgálatát olymódon, hogy mely feladatok hagyhatók el, illetve melyeket lehet az eredetileg tervezettnél gazdaságosabban megoldani. Igen lényeges előírás, (Folytatás a 2. oldalon) Külkereskedelmünk 1974. évi eredményei Kedvezők ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ a szocialista országokkal mmmm kötött megállapodások TH I« HII Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának külkereskedelmünk helyzetéről és ezévi feladatairól. 0 Hogyan értékelhető a külkereskedelem 1974. évi tevékenysége? Népgazdaságunk múlt évi sikeres fejlődése megalapozta a külkereskedelmi forgalom dinamikus fejlődését is. Ebben kifejezésre jut dolgozó népünk eredményes munkája, az a lendületes munkaverseny mozgalom, amely pártunk XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére országszerte kibontakozott. A kivitel — összehasonlítható árszinten — 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan 18 százalékkal nőtt. Ezen belül a szocialista export 4 százalékkal, az import 16 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A kivitelen belül a gépek, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek exportja jelentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékelten emelkedett. Az anyagok - és félkész termékek kivitele kisebb volt, mint 1973- ban. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szoBíró József miniszter nyilatkozata cialista országokból.* Elsősorban közlekedési eszközöket, műszereket és híradástechnikai termékeket importáltunk. Az anyagimport különösen a vegyipari alapanyagokra és félkész termékekre, valamint a vaskohászati termékekre terjedt ki és meghaladta az előző évit. Jelentős volt a fogyasztási cikkek behozatala is, mindenekelőtt a szocialista országokból. A rubel elszámolású forgalmunkban a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét és ennek eredményeként — figyelembevéve az előző évek magyar többletszállításait — az előirányzottnál kedvezőbben alakult az áruforgalmi egyenleg. Legdinamikusabban a gépimport nőtt. A kivitelünkben az átlagot meghaladóan nőtt a gépek és berendezések, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek aránya. Abban, hogy a múlt évben a forgalom dinamikusan emelkedett, jelentős szerepe volt a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünknek. A közöttünk kialakult kapcsolatok elvileg és tartalmilag eltérnek a más társadalmi rendszerű országok együttműködésétől. A szocialista országqk gazdasági együttműködését a stabilitás jellemzi. A tervgazdálkodás, a hosszúlejáratú kereskedelmi szerződések rendszere, a távlati tervek összehangolása, a gazdasági integrálódás erősödése szilárd bázist teremt, biztosítva az ütemes, magas színvonalú fejlődés lehetőségeit. Számunkra előnyös és nagy biztonságot nyújt, hogy ennek a folyamatnak mi is részesei vagyunk. A szocialista országok közötti együttműködés segít bennünket abban, hogy ma már a termelés több mint 60 százalékát a feldolgozó ipari ágazatok szolgáltatják és hogy exportunkban is ezen ágazatok termékei vannak túlsúlyban. Külön ki keil emelni fejlődő iparunk nyersanyag- ellátását, amelyben alapvető szerepe van a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködésünknek. 1974-ben tovább szélesítettük sokoldalú gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Forgalmunk 7 százalékát bonyolítjuk le velük. A növekedés évente átlag 11 százalékos és jóllehet, a forgalom állandóan emelkedik, súlya az egész összkereskedelmünkben még elmarad a kívánt szinttől. A tőkés országokkal folytatott kereskedelmünkben fe(Folytatás a 2. oldalon) A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Megyeri úti kertészetében most végzik a tavaszi primőröknek«' szánt zöldáruk palánta hajtatását. Várhatóan már húsvéttól májusig 20 ezer csomó retket, 50 ezer tej salátát, 50 ezer darab hegyespaprikát, 20 ezer tölteni való paprikát, 500 mázsa uborkát és 150 mázsa paradicsomot küldenek a piacokra. Felvételünkön: tápkockákba helyezik a paradicsompalántákat. Fotó: Erb János
