Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)
1975-02-02 / 32. szám
1975. február 2., vasárnap Dunántúli napló 3 Ha nincs az üzletben, „beszerzik“ az üzemben. ÉHizedes ideiglenesség Kemény szavak hangzottak el a város iparcikk-ellátásáról a komlói tanács végrehajtó bizottságának egyik ülésén. Néhány megjegyzést idézünk. „Vannak árufajták, amik nálunk évek óta hiánycikkek, jóllehet Pécsett, Kaposváron, vagy másutt beszerezhetők — jelentette ki Gungl Ferenc, Zo- bák-bánya üzemvezetője. — És ha hiányzik valami az üzletben, „beszerzik” az emberek az üzemben.” Ehhez fűzte Kovács Imre, a Tanbánya igazgatója: „Apró dolgok tűnnek el, s ha a tettest felelősségre vonjuk, kész a válasz: honnan vegyem, ha nincs a boltban. Mit tehetünk ilyenkor?..." — „Pécs munkásváros, ennek megfelelően igyekeznek is javítani a lakosság ellátását — állapította meg Gombos Sándor városi rendőrkapitány. — Csakhogy Komló is munkásváros!” Korszerű üzletsor és a „lapos' , (< Törekvések Komló iparcikkellátásának javítására Zöld utat kap-e az ÁFÉSZ ajánlata? A város iparcikk-ellátása nincs megoldva — így summázhatok az idézetek. Az élelmiszer és a ruházati kereskedelem jó helyzetben van Komlón, az üzlethálózat alkalmas a jelenlegi igények kielégítésére. Különösen sokat lendített az ellátáson a Csille Áruház, ami várakozáson felüli forgalmat bonyolítva le, Komló vonzáskörzetét is kiszolgálja ruházati cikkekkel. Az iparcikkek egy része<s kulturált módon kerül a vásárló elé. Legfőképpen az, ami a Lenin téri üzletsorban kapható: rádió, televízió, mosógép, fotócikkek... És ami „kiszorult" innen, pontosabban: be sem került ide? A Lenin téren túl lakóépületek, üzlet- és szolgáltatóházak — ha környezetüket rendeznék, egyértelmű folytatói lennének a városközpontnak. A másik oldalon most tüntetik el a strandfürdőt, mellette a városiasnak aligha mondható autóbusz-pályaudvar, majd a régi Komlónak olyan maradványa található, ami méltatlan már a negyedszázados bányászvároshoz. Rozoga viskók a modern épületek árnyékában. S ezek némelyikében olyan üzletek vannak, amik egyedüliek Komlón. A városszerte csak „laposnak” nevezett egykori felvonulási épület fogadta nem az utókornak szánt falai közé a vas-műszaki boltot még a hőskorban. Egy vályogházban „pompázik" az üveg- és porce- lánbolt. A háztartási bolt is „ideiglenesen" került a messzi múltban egy családi házba. Az évtizedes ideiglenesség szintére ez, a mulasztások gyökereit pedig nem e cikk hivatott keresni. A városi tanácson azonban megtudtuk, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos lakossági panaszok háromnegyed része a vegyes iparcikk-ellátással kapcsolatos, a panaszok mögött minduntalan az elavult üzlethálózat található. Az avult- ság, az érthetetlen ideiglenesség pedig minden jelenséget hangsúlyosabbá tesz. Ettől szeretne megszabadulni Komló. A városnak ez a része előbb-utóbb eltűnik — a városrendezés nem sokáig tűri már. De mi lesz azután az itt lévő, ideiglenesen telepített üzletekkel? Segíthet az ÁFÉSZ Ettől szeretne megszabadulni Ferenc tanácselnök-helyettessel. Azzal kezdte, hogy az említett terület kisajátítását idén megkezdi a tanács. Ez egyszersmind az üzletek megszüntetését is jelenti. Pótolni kell ezeket, de a város ezúttal nem hajlandó belemenni egy újabb — beláthatatlan ideig tartó ideiglenességbe. A strandfürdő helyén lakásokat építenek (számuk attól függ, mennyi bányászlakást kap Komló), s a házakhoz kapcsolódóan lesznek üzletek is. Bizonyára futja a város erőforrásaiból egy ezer négyzetméteres alapterületű kisáruház építésének támogatása. Ez azonban egymagában nem oldhatja meg a problémákat, legfeljebb — ha más nem lesz — néhány év haladékot jelent. Jó lehet ez a lakosságnak? — Iparcikkekért — vasáruért, szerelvényeként stb. — az emberek Pécsre, Dombóvárra, sőt Sásdra járnak. Az a célunk, hogy az ellátást helyben biztosítsuk — mondja a tanácselnök-helyettes. És a „hogyanra" is kész a válasz: — A komlói ÁFÉSZ ajánlatot tett egy 3,5 ezer négyzetméteres iparcikk áruház építésére a kisajátításra váró területen. Mi ennek örülünk, hiszen a szövetkezet kereskedelmi tevékenységével elégedettek vagyunk, mert rugalmasnak találjuk. Bizonyos vagyok abban, hogy egy szövetkezeti áruház, amely a vegyes iparcikkek széles skáláját árusítaná, megoldaná Komló sokéves gondját és nyernének vele a környék községei Iparcikk-áruház 1977-ben? Hogyan látják mindezt a Megyei Tanácson? Jakabos Zoltánné kereskedelmi osztályvezetőtől kérünk választ: — Nem jó Komlón az iparcikk-ellátás! Ez tény. Mint megyei szakigazgatási szerv természetesen azt szeretnénk, ha a mi vállalatunk oldhatná meg az ellátás gondját. A BARA- NYAKER azonban nem tud ösz- szehozni annyi tőkét, ami egy ekkora áruház építéséhez szükséges. Szövetkezeti vonalon — úgy néz ki — nagyobbak a lehetőségek. örülünk, ha megvalósul a terv. A szövetkezeti áruház építésére kész, adaptált terv van, ettől akár azonnal elkezdhetnék a munkát. Ha a szándék zöld utat kap — a Szövetkezetek Baranya megyei Központja anyagiakkal messzemenően támogatja a tervet — talán már jövőre megkezdődhet az építkezés, 1977-re pedig el is készülhet az iparcikk-áruház, amivel a bányászváros olyasvalamit kapna, ami negyedszázados fennállása alatt már korábban megillette volna. H. I. Február 3—16. TÉLI SZEZONVÉGI VÁSÁR A több éves gyakorlatnak, a kedvező tapasztalatoknak megfelelően a ruházati kiskereskedelem ebben az évben is megrendezi - február 3 és 16 között - a téli szezonvégi vásárt. A téli vásárba bevont ruházati cikkeknél általában 30-40 százalékos engedményt ad a kereskedelem. A vásár országos árualapja 10-15 százalékkal nagyobb a múlt évinél, értéke 700— 750 millió forint, s így a lakosság e cikkek beszerzésével 230—250 millió forintot takaríthat meg. Az őszitéli szezon kínálatát tükrözi a téli vásár árualapja. Ebből a méteráruk és lakás- textíliák aránya megközelítően 14, a felsőkonfekcionált termékeké 37, a divatáruké 31, és a lábbeliké 18 százalék. A kiskereskedelmi vállalatok és üzletek, miután az őszi-téli szezonnak megfelelő készlettel rendelkeznek, a vásár idején is. Kesztyű, pezsgő, bútor, Szederkény új üzemet kap, több pezsgőt gyártunk az idén, stíl-bútorokat szállítunk az NSZK-ba és Franciaországba. A három információt három vállalattól kaptuk arra a kérdésre, mi újat hoz az idei esztendő? Ipart kap Szederkény A Pécsi Kesztyűs Ktsz Szederkényben új üzemet létesít. A bőrdíszmű részleget teljes egészében oda helyezik majd ki. Az üzem építését áprilisban kezdik. A hatmillió forintos beruházás két ütemben valósul meg, s a tervek szerint 1976 első negyedétől kezdve 120— 130 főt foglalkoztató szederkényi üzemben készítik majd a táskákat. Kesztyűből — mivel az osztrák Riemer és a nyugatnémet Rííffií -Í"íí: ■-■>- - ■:- 'l O..;-" S i m ma mm ■■ ■ H MSl fljr MM U MM MM tfV MM 9% MM WKM M mm *m Mm • li p«r Mm Mm IP HÍR SSSjM?-' j A Telefongyár nagykótai gyáregységében, ahol 500 főt foglalkoztatnak, 1975-ben 34 millió forint értékű telefon-alkatrészt és 110 ezer db telefonkészüléket gyártanak, amely 10 ezerrel több az elmúlt évi termelésnél. Szakmunkások szakközépiskolája Munka és vizsgadrukk Érettségivel teljes a szaktudás Ennyi ezüstös hajú diákot ritkán látni együtt! Nehezen találják helyüket az iskolapadban. Kezüket sután pihentetik a kikészített füzeten. A golyóstollat úgy tartják ezek a kérges munkáskezek, mint az apák gyermeküket, tjmikor először mernek hozzányúlni a pólyából kitakart csecsemőhöz. Osztályfőnöki óra, az utolsó a félévi vizsgák előtt. Kosár Attila tanár egy korábbi órán megkezdett beszélgetést folytatja. — ... nem kell elkeseredni. Most önök úgy érzik, hogy ösz- szecsapnak a hullámok. Ez természetes is, a problémák a vizsgák előtt jönnek elő. Az ember ilyenkor azt hiszi, semmit sem tud. Egy kicsit talán el is fáradtak az elmúlt öt hónapban. Aztán a vizsgadrukk ... Ez hatvan éves tanulás után is jelentkezik. Az ember ilyenkor semmi másra nem koncentrál, csak hogy kis kanyar legyen abban a jegyben, akkor már legalább kettes . . . Az 508-as Szakmunkásképző Intézet földszinti osztálytermében villamosmotorok vázlatos ‘kapcsolási rajzai, tápszivaty- tyúk sémái, szerelvények díszítik a falat. Az öreg diákok - a Szakmunkások Hároméves Szakközépiskolájának első tanulói - úgy tűnik, ügyet sem vetnek a dekorációra. Valamennyiüknek kisujjában vannak ezek a dolgok. Mint Mátrai Károly, az intézet igazgatója elmondta, ez az osztály a legidősebbekből van összeválogatva. Többségében elmúltak 30 évesek. Jónéhá- nyan másfél évtizede szereztek szakmunkásoklevelet. Most csak a Julius Caesarral, a tangens alfával, a megjegyezhetetlenül sok görög történelmi alakkal, a bonyolult fizikai képletekkel gondolnak . ..- Tanár úr, a vizsgák a levelezőn és nálunk egyformák?- Igen. Annyi a különbség, hogy ők heti 2 órában tanulnak egy tárgyat, itt pedig 5 órában. A levelezőn nem kötelező a részvétel, itt pedig 15 hiányzás után kizárjuk a hallgatót. Közbeszól valaki:- Keserű, akkor igazoltasd a fiaddal a múltkori hiányzásod I- Nehezebb ez, mint gondoltuk. A magyar könyv olyan terjedelmes, nem hiszem, hogy ránk szabták.- Szerintem történelemből nem kellene az ókorban any- nyira elmélyedni . . . A Baranya megyei Tanács Művelődési és Oktatási Osztályán Nágel Lajos az új rendszerű felnőtt oktatás gazdája. — Mi a célja az iskolának? — Az ipari és mezőgazdasági szakmunkások általános műveltségének növelése az elsőrendű szempont. Az érettségi után különbözeti vizsgákat is tehetnek, aztán megkísérelhetik a technikusi minősítő vizsgát. Jgy a káderutánpótlást is segíti. Bár az előbbi cél a fontosabb. Különben ez a jövő. Szeptember 1-től megszűnik a szakmunkásképző intézetekben a tagozatos rendszer, a szakmunkások csak ebben az iskolatípusban szerezhetnek érettségi bizonyítványt. Országosan mintegy 12 ezren kezdték meg az elmúlt ősszel tanulmányaikat, a lemorzsolódás a tapasztalatok szerint nem túl nagy. Baranyában a pécsi, komlói, mohácsi, villányi, szentlőrinci és szigetvári szakmunkásképző intézetekben összesen 18 osztályban 620 hallgató iratkozott be. A túlnyomó többség fizikai munkás, körülbelül 120-an harminc esztendősnél idősebbek, s a tanulók közül 180 a nő. — Ez az oktatási forma nem „zsákutca” — mondja Nágel Lajos - akik végigcsinálják, önmaguk számára is, mint munkaerők is értékesebbé válnak. Magyar, történelem, matematika, fizika, kémia, közgazdasági és állampolgári ismeretek a tantárgyak, s szeptembertől bevezetnek egy fakultatív tárgyat is. Mátrai Károly elmondotta, hogy hihetetlenül nehéz feladatot rótt az intézetre (bizonyára a többire is) az oktatás megszervezése, az intézetek tanárai többségben túlórában tanítanak. A könyvek beszerzése is nehéz volt, néhá- nyuknak most a vizsgák előtt is hiányoznak könyveik, egyszerűen nem lehetett kiszámítani, hányán jelentkeznek. Jó lenne, ha az „őszi elsősök" már a tavasszal beiratkoznának, köny- nyebb lenne a tankönyveket beszerezni... — ön miért tanul? Szabó László 39 esztendős, csoportvezető a Szikra Nyomdában. — Az irodalommal, a történelemmel szerettem volna jobban megismerkedni. Jó lenne szépen magyarul beszélni. A munkahelyen is jobban hallgatnak rám, ha érettségi bizonyítványom lesz, s ha mindenhez jobban értek egy kicsit. . . — S ön? Nehezen megy a tanulás? Kertész Lajos 38 éves, a Mecseki Szénbányák munkása. — Járnak hozzánk fiatal szakmunkások gyakorlatra. Annyi mindent kérdeznek, az ember sokszor csak hallgat. Hiába mutatom meg, hogy kell a munkadarabot jól megcsinálni, egy rossz válasz, egy hallgatás mindent tönkretesz. A társaim tudják: most kaptam az első négyest magyarból, érdemes tanulni. .. Ma éjszaka megyek dolgozni, lehetséges, hogy most a következő órán a matek dolgozat egyes lesz, deákkor is végigcsinálom .. . Somogyi László: — Én a Sopianában dolgozom. A lányomnak most már segíteni kell, olyan bonyolult dolgokat tanulnak, hogy hozzá sem tudtam szólni. Meg aztán eddig a tv-ben, moziba^ csak azt láttam, hogy mi történik. De, hogy miért, azt nem. Hát én arra is kíváncsi vagyok ... Kétyi Csaba a Vízmű munkása. — Az érettségivel teljes csak a szakma, Az öregek nyugdíjba mennek, nekünk kell átvenni a munkát. Csak így lehet előrelépni... Schröder cég nagyobb igénnyel jelentkezett — 45 ezer párral több megy az idén exportra. A ktsz termelési tervét az idén 100 millió forintban határozta meg. Francia gépsor A pezsgőgyártás növelését tartják az egyik legfőbb feladatnak az Állami Pincegazdaságnál, hiszen a pécsi pezsgőnek igen jó híre van külföldön. A terv az, hogy százezer palackkal többet töltsenek mint tavaly, összesen egymillió háromszázezer palackot. Ugyanakkor az első negyedév végén egy 600 liter óránkénti kapacitású, francia gyártmányú gépsort állítanak be a borpalackozóba. Az idén 30 ezer hektoliterrel — 30 százalékkal — emelik a termelést. Január 1-től a pincegazdaság a szikvíz- és üdítőitalgyártás gazdája. Szeretnék az igényeket maradéktalanul kielégíteni hazai alapanyagú üdítőitalokkal, új gépsort állítanak be a „Márka” üdítőital gyártásához, s várhatóan hatszázezer hektoliter szikvizet állítanak elő. Megkezdték a komlói jéggyár rekonstrukcióját is. A gyár a nyáron már termelni fog. Harminc stíl-prototípus 1980-ig a Pécsi Faipari Ktsz megkétszerezi termelését. (Az idén 110 millió forintos termelési értékkel számolnak.) A szövetkezet termékei iránt igen nagy a kereslet, a nyugati piac bármilyen mennyiségű stílbútort befogad. Eddig csak Belgiumba, Hollandiába és Svájcba irányultak a ktsz termékei, az idén vevőként jelentkezett az NSZK és Franciaország is. Emiatt a gyártmányfejlesztés fokozatosan előtérbe került: harminc új termék — köztük étkező sarkok, ebédlő- és hálószoba-garnitúrák, valamint szóló bútorok prototípusát gyártják le az jdén. Megkezdték a költözködést az új telephelyre az egykori betonipari vállalat épületeibe. A jelenlegi három telephely gépeit ott egy helyen sokkal jobb hatásfokkal tudják majd kihasználni. Két és fél millióval több naposcsibe Lombosi Jenő A Bólyi Állami Gazdaság munkáskollektívája, amely egyik kezdeményezője volt a kongresszusi versenynek, vállalta, hogy a mostani ötéves tervben két és fél millió naposcsibével többet állít elő, mint az előző tervidőszakban. A naposcsibe-termelés további fejlesztésének legfőbb feltétele az új keltetőüzem mielőbbi felépítése volt, ami ezért fontos részét képezte a gazdaság kongresszusi vállalásának. A keltető próbaüzemelése megkezdődött és márciustól kezdve — várhatóan — már teljes kapacitással működik. Ez az ország legkorszerűbb csibekeltetője és a legnagyobbak egyike is. Évente 12 millió naposcsibét lehet kikeltetni a hatalmas üzemben. Teljesen automatizált, működtetéséhez mindössze 18 ember szükséges, fele annyi, mint az ugyanilyen kapacitású, de hagyományos rendszerű keltetőkben. >
