Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-17 / 47. szám

11 a héten TELEVÍZIÓ Mai magyar zeneszerző­ink középnemzedékének egyik legizgalmasabb alak­ja Durkó Zsolt, akinek Ma­gyar rapszódiáját a szerző és Lehel György ismerte­tésével élvezhetjük kedden este a Tv-bérlet adásában. Csütörtökön új, minden bizonnyal hamar népszerű­vé váló sorozat indul, A Thibault család. Roger Martin du Gard Nobel-dí- jas családregényét a fran­ciák dolgozták át tv-soro- zattá. Az országos József Attila szavalóverseny első nyilvá­nos adására szombaton kerül sor, amikor Veszp­rémből közvetítik a közép­dunántúli területi döntőt. HANGVERSENY Szerdán este fél 8-kor a Liszt-teremben kerül sor a Bartók Vonósnégyes máso­dik hangversenyére. A Bee­thoven összes vonósnégye­sei sorozatban ezúttal az F-dúr, op. 18; Esz-dúr, op. 74 és F-dúr, op. 59 jelzésű műveket játsszák. A József Attila Művelő­dési Házban kerül sor Ágai Karola operaénekes és Szendrey Karper László gi­tárművész (képünkön) kö­zös estjére, csütörtökön es­te 6 órakor. Vasárnap délelőtt a Csontváry Múzeumban két fiatal művész, Ligeti And­rás és Jandó Jenő ad hangversenyt. Műsorukban hegedű—zongora szonáták szerepelnek. A matinén Ba- latinecz Márta és Sz. Si­monfai Mária működnek közre. SZÍNHÁZ Kedden és szerdán Nagykanizsán vendégszere­pei a kaposvári színház az Úrhatnám polgár című Mo- Jiere-komédiával. A Pécsi Nemzeti Színház szerdán Szekszárdon játssza Illyés: Dupla vagy semmi c. da­rabját. KIÁLLÍTÁS Kedden este nyílik a me.- szesi József Attila Műve­lődési Házban Pincehelyi Sándor grafikusművész ki- álllítása. MOZI Offenbach klasszikus ér­tékű operettje az ókori Thébába kalauzolja a mo­solyogni és andalodni kí­vánó nézőt. Látjuk a kika­pós menyecskét, s a fér­jet, aki örül, hogy elvitte feleségét az ördög. Fejére állított mitológia örvendez­teti a nézőt. Az istenek itt szívesen tesznek kirándulást a pokolba. A film fergete­ges táncai, szép színész­női szintén említésre mél­tóak. A színészként közkedvelt Jean-Claude Brialy rende­zőként mutatkozik be Eg­lantine c. színes filmjével, amelyben egy felejthetet­len nagymama játssza a főszerepet két lovagjával, egy kisfiúval és egy öreg­úrral, a címadó Eglantine- nal. Egy nagyszerű kezdeményezés Nyolcadikosok klubja Meszesen Segítség az úgynevezett hátrányos helyzetű'** fiataloknak » Sok szó esett az utóbbi idő­bért a hátrányos helyzetű gye­rekek továbbtanulási lehetősé­geiről. A beszélgetések és köz­lemények mindig arról szóltak, hogy mi mindent tettünk és te­szünk a „hátrányos helyzet"- ben lévők megsegítésére, de valljuk be őszintén, szakmai kö­rökben sokszor fogadta kétke­dés ezen intézkedések sikerét — ugyanis a gyakorlatban az intézkedések többnyire végnél­küli korrepetálásokat, előkészí­tő tanfolyamokat vagy ilyen jel­legű szakköröket jelentettek. A korrepetálás kétségtelenül gyarapítja a tanuló tudását az adott tárgykörben, ám a hely­zeten perspektivikusan ez mit sem változtat. Az érdeklődési kör tágítását, a folyamatos ismeretszomjat, a tananyaghoz nem, de az álta­lános műveltséghez hozzátarto­zó műveltségi ismereteket nem lehet előkészítő tanfolyamokkal elérni. A pécs-meszesi József Attila Művelődési Ház igazgatója, Ru­dolf Gyula úgy gondolta, hogy a népművelés hagyományos eszközeivel kell segítenie. Öt­lete látszatra pofonegyszerű, mégis egyedülállóan nagyszerű: szeptemberben hozzálátott es megszervezte a nyolcadikosok klubját. A klubba a meszesi, fehér­hegyi és gyárvárosi általános iskolák végzős tanulóit hívták meg. Mi tagadás, nem igen tü­lekedtek az első időben, s tu­lajdonképpen a pedagógusok is meglehetős közönnyel fogad­ták az újabb „segítő szándé­kot". A létesítendő meszesi kö­zépiskola leendő igazgatója, dr. Bernáth László azonban nagy lelkesedéssel üdvözölte a kezdeményezést. Részt vett a klub programjának kidolgozá­sában, szakmai útmutatást adott a klub vezetőjének, Sza­bó Jolánnak. Szabó Jolán a gyárvárosi ál­talános iskola napközi otthonos nevelője azon fáradozott, hogy a klubfoglalkozások ne hason­lítsanak a tanórákra. Otthono­sabb hangulatot igyekezett te­remteni. A meghívott előadókat beszélgetésre kérte föl, s álta­lában igyekezett a kötött prog­ramot kötetlen, valóban klub­szerű formák között megvalósí­tani. S a klub népszerű lett. Mun­káscsaládok gyermekei, főként a továbbtanulni szándékozók, jöttek egyre többen — először csak a három környékbeli isko­lából, de ma már az Egyetem utcai iskolából is bekéretőzött három nyolcadikos. A klub célkitűzése egyrészt a továbbtanulni szándékozó gyerekek segítése, másrészt a művelődési ház ifjúsági klubja utánpótlásának biztosítása. S itt újra csak elismerés illeti a Jó­zsef Attila Művelődési Ház ve­zetőit. Nehéz ugyanis eldönteni — éppen a meszesi tapaszta­latok alapján —, hogy melyik a fontosabb: a továbbtanulók szellemi töltésének gazdagítá­sa vagy a tovább nem tanulók megtartása egy művelődési in­tézmény vonzáskörében? B- L. Befejeződtek Sára Sándor új alkotásának, a Holnap lesz fácán című filmnek a felvételei. Ebben szerepet kapott a népszerű pécsi színésznő, Vajda Márta is, kislányával együtt, akit ugyancsak Mártának hívnak. Képünkön a két Márta, anya és lánya. Fotó: Beidek András Pécs-Baranya legjobb verímondói versenglek a területi döntőbe jutásért vasárnap délelőtt a meszesi József Attila művelődési házban. Az országos szavalóverseny megyei döntőjét a KPVDSZ csapata nyerte. Egyéniben Stangl- né, Bérezés Gabriella, Kurucz Gyula és CSekő Györgyi lett az első három helyezett. A területi döntőbe jutott még Szabó Gyula (Cserkút), Leurenszky Katalin (Tanárképző), Argyelán Zsuzsa (Mohács), Máté Rita (Nagy Lajos G.), Markó Ferenc (Széchenyi G.) és Vincze Mária (Mohács). Képünkön az egyik versmondó és a zsűri munka közben: Debreczeni Tibor, a Nép­művelési Intézet munkatársa, Fehérvári Győző, a rádió irodalmi szerkesz­tője és Csányi Miklós, a Tv. rendezője. KIÁLLÍTÁS A FÉK Galériában 17 órakor Kampis Péter nyitja meg Deák Zsuzsa grafikusművész KÖR­NYEZETVÉDELEM című kiállí­tását. MOZI _ Park: Rivaldafény (f4, 6, f9). Petőfi: Folytassa külföldön (5, 7, 9). Kossuth: Rivaldafény (f 10, 12). Végzetes aranyrögök (f3, f5). Hány csillag van az égen? (f7). Art Kino: Az éjszaka (f9). RÁDIÓ Kossuth: 19.40: A Magyar Rádió nyilvános tánczenei hangversenye. Petőfi: 20.13: Bocsánat, té­ves kapcsolás. Rádiójáték. Pécsi Stúdió: 17.35: Fiatalok­ról, fiataloknak. HANGVERSENY A pécsi Kamaraszínházban este 7 órakor a Janus Gimná­zium Bartók Kamarakórusának és Kamarazenekarának hang­versenye. A Pécsi Nemzeti Színházban fél 6-kor és fél 9-kor az OMEGA együttes koncertje. IsfgljF 2*XÍflfÉ»$»3E r»1§ § Fülöp Zsigmond emlékei Pécs egyik legnépszerűbb fiatal színésze volt Színészarc, színésztermet. Éveken át látjuk a színpadon, a tv-ben, a moziban és belénk ivódik a képe, százféle szerep átváltozásain, ezer emberi vo­nás eljátszásán túl is ott van ez a kép, a mindig más és mindig ugyanaz a művészarc. Az arcok tulajdonosai közül sokan itt kezdték el ostromolni a világot jelentő deszkákat és itt kezdtek beivódni a néző­agyba, itt a Pécsi Nemzeti Szín­házban. Egyikük — kedves, hetyke vagányarc — Fülöp Zsigmond. Szerettük nagyon és örülünk a hírnek: végre ki­vették a skatulyából. Leonyid Leonov: Hazatérés című drá­májában kapta meg Fjodor szerepét a József Attila Szín­házban, összetett, ellentmon­dásos figurát, izgalmas embert. De mi van e mögött és egyál­talán a pálya mögött Pécsből? Hogyan sejlik elő a mecsekalji színészélet és — főként — adott-e valamit ehhez a rögös­szép pályához? latos szerepeket is kaptam per­sze, Rómeót, Raszkolnyikovot, az Ármány és szerelem Ferdi- nánd-ját, a Stuart Máriá-ban Mortimert. Azt hittem, enyém a világ. A drága Katona Feri, amikor bementem hozzá az igazgatói szobába és kértem, hogy 1400 forintos pályakezdő színészi fizetésemet egyenest 3000-re emelje fel, majd kivá­gott onnét. De egy év alatt felemelte. Hittel élni, ez volt akkor a nagyszerű, azokban a pécsi években. És most innét nézve, másfél évtized után — a tanulás. Megcsináltam persze jól mindent, jókat is írtak ró­lam, de az mégiscsak iskola volt, a gyakorló évek. Ezt kö­szönhetem én Pécsnek. /IIIOII^II — Mindjárt a főiskola után kerültem Pécsre — emlékszik Fülöp Zsigmond — és csodá­□ tiétföi A Szekszárdi Jazz Trió sikere A Szekszárdi Jazz Trió vasár­nap délelőtti pécsi hangverse­nyén nagyszerű, korrekt muzsi­kát élvezhettek a hagyományos jazz kedvelői. A Kelemen And­rás vezetésével játszó trió kü­lönösen a bluesokkal aratott sikert, bár műsoruk első felé­ben a legnagyobb tetszést sa­ját szerzeményük, a Toledói pengekovácsok c. műsorszám aratta. Különösen bravúros tel­jesítményt nyújtott ebben a több parádés dobszólót impro­vizáló Radnay Tibor. Jólesett ismét bőgőt hallani basszusgitár helyett, s Lőrinczi Gyula avatott játéka csak fo­kozta örömünket. A műsor második felében Ke­lemen vibraphonon játszott, né­hány látványos szólót, s Ko­vács Árpád szaxofonjátéka szol­gáltatott további kuriózumot. Nemzetközi gasztronómiai hetek, 1975 a lllador étteremben FEBRUÁR 17 —21-1 G. A francia ételkülönlegességeket S z i k o r a Imre, a Hotel Duna Intercontinental konyhafőnöke készíti. Asztalfoglalás az üzletvezetőknél: 11-477/6 mellék. Igazi harc . — Tehát — csupa napfény és semmi törés, semmi telje- sületlen álom? — Volt azért olyan is. A Sasfiók-ot osztották rám, már állítópróbák voltak és máig sem tudom miért, le kellett venni a műsorról. Életre szóló veszteség. Akkor még eljátsz­hattam volna, ma már hiába osztanák rám, kinőttem a sze­repből. — És a legnagyobb emlék? — A két Gosztonyi dráma, mert már akkor is játszottunk új magyar darabokat Pécsett. Rómeó és Raszkolnyikov iskola volt. De a két Gosztonyi életre szól, különösen Az ötödik pa­rancsolat felejthetetlen élmény. Aztán Az Európa elrablása ta­lán első igazi magyar musical. Aztán, négy év múltán, 1962- ben — Pest. És az igazi harc a pályán Amikor kiderül, hogy ez egy igen szép, de nagyon nehéz hivatás, kitartás és szen­vedélyes szeretet kell hozzá. És még valami: — Igaznak tartja-e Sztanyisz- lavszkij mondását, hogy a szín-, ház alkotó művésze időközön­ként, általában 7 évenként megújítja önmagát? — Én erre tudatosan még nem figyeltem, de azt hiszem, igaz lehet. A művészt ugyanis belső nyugtalanság jellemzi, de úgy, hogy nyugtalanok va­gyunk önmagunkkal szemben is. A színész egyszer csak érzi, hogy jó, minden szabályosan megy, de valahogyan túl sza­bályosan, valami más kellene már. így kezdődik a megújulás. Nagy lehetősé Látjuk a tv-ben, filmeken, halljuk a hangját a rádióban, tapsol neki a közönség a Jó­zsef Attila Színházban. Re­mek, hetyke Fülöp Zsigmond figurák. De ő erre azt mondja már, hogy szinte maszk nélkül is eljátszhatná valamennyit. És most az új lehetőség: Fjo­dor a Leonov-darabban. Egy szibériai száműzetésből haza­tért fogoly, aki szembetalálja magát a német megszállókkal. Nagy kérdés: hogy oldja meg a saját belső ellentmondásait. És egy nagy lehetőség a Pécs­ről indult sajátos színészegyé- niség.nek: Fülöp Zsigmondnak. Földessy Dénes Lengyel kulturális napok Komlón INmiMieMoTEU Évről évre hagyományosan nemzeti kulturális napokat ren­deznek Komlón. Lengyel, német, bolgár kulturális események után idén ismét Lengyel Kultu­rális Napokkal folytatódik a sor. A nyitó eseményre ma dél­után 6 órakor kerül sor a Má­jus 1. Művelődési Központban, ahol Kiss István, a Hazafias Népfront városi elnöke nyitja meg a lengyel népművészeti és képzőművészeti kiállítást. A február 22-ig nyitvatartó kiállí­tást naponta 16—20 óráig lá­togathatják a komlóiak. A kiál­lított alkotások egy része meg­vásárolható.

Next

/
Thumbnails
Contents