Dunántúli napló, 1975. február (32. évfolyam, 31-58. szám)

1975-02-16 / 46. szám

2 Dunántúli napló 1975. február 16., vasárnap Tanácskozott az MSZMP Pécs városi pártértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) ezerre emelkedett, a várakozá­si idő 5-8 év. A tervezetet többszörösen meghaladó fejlesztés ellenére nagyok még a gyermekintéz­ményi gondok. Zsúfoltság jel­lemzi az óvodákat és az álta­lános iskolákat. Kevés a város­ban a szakmunkásképző léte­sítmény. Nyomasztó a kollégi­umi férőhelyek hiánya. Kedve­zőtlen az uszoda-, strand-, sportlétesítmény-helyzet. A vá­ros egyes részeinek kereske­delmi, szolgáltatási színvonalá­ban jelentkező különbségek hosszabb idő óta fennállnak. A tervtől eltérően csak a kö­vetkező ötéves tervben fejező­dik be nyolc általános iskolai tanterem, a sportcsarnok, a 400 férőhelyes középiskolai diákotthon és a 8 tantermes kereskedelmi szakmunkáskép­ző iskola építése. A fejlesztési célkitűzések többségében teljesülnek A negyedik ötéves terv ke­reskedelmi, vendéglátó és ide­genforgalmi fejlesztési célkitű­zései többségében teljesülnek. Igen jelentős néhány nagy alapterületű létesítmény - az újmecsekaljai szupermarket, a szigeti városrész új áruháza, a kertvárosi ABC áruház —, va­lamint több kisebb üzlet és vendéglátó egység üzembehe­lyezése. Továbbra is gondot jelent azonban a belvárosi munkahelyi étkeztetés megol­datlansága. Növekedett a gáztermelés, jelentősen bővült a víztermelés és a víztisztító kapacitás. Ezek a fejlesztések azonban csak a mai igényekkel való lépéstar­tást jelentik. Kielégítő ütem­ben halad a városi gázhálózat és vízvezeték-hálózat rekonst­rukciója, a csapadékvíz elve­zető rendszer kiépítése, néhány fontos szennyvízcsatorna cse­réje, bővítése. Fejlődött a város elektromos hálózata. Ugyanakkor néhány nagyforgalmú útvonalon, több közúti csomóponton a közvilá­gítás még nem kielégítő, üzembehelyezték az új- cross­bar telefonközpontot, mely több ezer telefonra várakozó bekapcsolását tette lehetővé, ugyanakkor nagyszámú új igény is jelentkezett, a telefon­központ kapacitása rövid idő alatt telítődött, s emiatt máris jelentős — különösen az új Lvov-Kertvárosban — a telefon­ra várakozók száma. Javult a város tömegközleke­dése, a nemrég beszerzett új, korszerű autóbuszok beállítása lehetővé tette a közlekedési útvonalak bővítését, a járatok sűrítését. Bővült a város úthá­lózata is, megépült a déli Ipari út első szakasza, elkészült o Rózsa Ferenc utcai felüljáró és a csatlakozó útszakaszok korszerűsítése. A szolgáltató tevékenység­ben is előrehaladás tapasztal­ható. Fejlesztésére a tanács 38,4 millió forintot biztosított. Új gyorstisztító szalonok nyíl­tak meg, több szervizállomást hoztak létre. A lakáskarbantar­tó tevékenység csak kismérték­ben bővült, különösen a ma­gánmegrendelők, az úgyneve­zett aprómunkák körül tapasz­talható feszültség. A szolgálta­tások egyes ágai visszaestek — pl. a cipőjavítás —, általános probléma, hogy a szolgáltatá­sok teljesítése terén nincs kel­lő rugalmasság, nem ritkán bürokratizmus tapasztalható, indokolatlanul nagy az admi­nisztráció, a teljesítés időpont­ja nem igazodik eléggé a megrendelő kéréseihez, mun­kahelyi elfoglaltságához. A további előrehaladás iparfejlesztést kíván A város növekedése, munka­képes korú lakosságának gya­rapodása foglalkoztatási ol­dalról is megkívánja a többsí­kú iparfejlesztést. A jövőben is számolni lehet a kitermelő ipar fejlődésével, energiagazdálkodási okokból különösen a szénbányászat te­rületén. Szükséges azonban, hogy mind nagyobb arányt képvisel­jenek a város iparában a ma­gas technikai színvonalú, dina­mikus ágazatok. Ennek jegyé­ben a negyedik ötéves tervben felépült és termel a Mecha­nikai Laboratórium új pécsi gyára, folyik az Egyesült Izzó RT. új gyárának telepítése, épül a baromfifeldolgozó és a tejporgyár.- Több üzemben ke­rült sor rekonstrukciós bővítés­re, korszerűsítésre. Előrelépés történt a helyiipari vállalatok fejlesztése, technikájuk és te­lephelyed korszerűsítése terén. Fontos feladatok áll előttünk A városi pártbizottság be­számolójának befejező része összegezi azokat a legfonto­sabb feladatokat, melyeket programba kell venni, azok végrehajtása érdekében moz­gósítani a kommunistákat, a város lakosságát. A jelentés megállapítja, hogy a város népessége az ötödik ötéves terv végére előrelátha­tóan eléri a 172—175 ezer főt, ez indokolttá teszi mintegy tíz­ezer lakás megépítését. Ez megfelelő területelőkészítést, alapközművesítést igényel, a magánerős és munkáslakás­építés támogatását. A gyermekintézményi szük­séglet kielégítésére hozzávető­legesen kétezer óvodai, ezer bölcsődei férőhely bővítésre kell törekedni, ezzel a feszült­ség jelentősen csökkenthető. Az iskolai hálózat fejlesztésé­ben a tanteremigényen túlme­A város lakossága, ezen be­lül a munkaképes korú népes­ség és a foglalkoztatottak száma dinamikusan nő, ezzel együtt jár a személyi jövedel­mek növekedése, de mértéke a tervezettnél kisebb. Ugyan­akkor az is tény, hogy Pécsett, az ország más megyéihez ké­pest, az átlagkeresetek a leg­magasabbak közé sorolhatóak. A lakosság jövedelmének nö­vekedésében jelentős súllyal szerepel a társadalmi juttatá­sok bővülése. A lakosság élet- színvonalának emelkedését tükrözi a takarékbetétállomá­nyok növekedése, a kereskedel­mi forgalom bővülése. A javuló élet- és munkakörülményeket bizonyítja a bevezetett munka- idöcsö"kkenbs, a nehéz fizikai munkák, az anyagmozgatás gépesítése, a korszerű munka­szociológiai elvek alkalmazása, a szociális létesítmények^ üzemegészségügy fejlődése. elvégzése nőén a meglévő zsúfoltság csökkentése is kívánatos. Megoldásra vár a színház épületének rekonstrukciója, a pécsi hangversenyterem prob­lémája. Az Ifjúsági Ház terüle­téhez kapcsolódva indokolt megkezdeni a Pécsi Művelő­dési Központ építését. A sport- csarnok befejezésén túl indo­kolt a fedett uszoda megépí­tése, a strandolási lehetőségek bővítése, a mecseki parkerdő­ben újabb kiránduló-pihenő helyek létesítése. Az új lakótelepeken és a vá­ros gyengébben ellátott terüle­tein újabb üzletterek megépí­tése szükséges, elsősorban nagy kapacitású, áruház jelle­gű létesítmények formájában. A belvárosi munkahelyi étkez­tetés problémáját csak a ne­gyedik ötéves tervben elmaradt háromezer adagos konyha-ét­terem megépítése oldhatja meg. Tovább kell bővíteni a szállodai férőhelyek számát. Indokolt a fedett piacok léte­sítése. A város egészségügyi ellátá­sának tervszerű fejlesztése megköveteli az I. kerületben a szakorvosi rendelőintézet léte­sítését, mozgásszervi utókeze­lővel együtt. Új tisztasági für­dőt kell építeni. Indokolt a kór­házi ágy fejlesztéssel javítani a fekvőbeteg ellátást, a szülé­szeti ágyszám jelentős bővíté­sére van szükség. A város víz-, gáz- és elektro­mos hálózatának rekonstruk­cióját, a közvilágítás korszerű­sítését tovább kell folytatni. Indokolt a város úthálózatának, tömegközlekedésének javítása. A pincerendszer helyreállításá­ban, felszámolásában jelentős eredményt kell elérni. A terv­időszakban fel kell építeni a távolsági autóbuszpályaudvart, a helyi közlekedés fejlesztése érdekében a kertvárosi pálya­udvart. A pártbizottság beszámolója hangsúlyozza, hogy városfej­lesztési programját csak akkor tudja sikerrel teljesíteni, ha az előkészítő, szervező és koordi­náló munka javul, ha elősegítik az építőipar kapacitásfejleszté­sét, nagyobb gondot fordítva az építési határidők betartásá­ra, a takarékosságra. A végzett munka értékelése politikai jelentőséggel bír A Városi Pártbizottságnak a négy éves tevékenységéről szó­ló jelentéséhez, melyet a párt- értekezlet elé terjesztettek, Lu­kács János, a Városi Pártbizott­ság titkára mondott szóbeli ki­egészítést. Hangsúlyozta: a Városi Párt- bizottság annak tudatában, hogy a végzett munka értéke­lése nagy politikai jelentőség­gel bír, törekedett a sokoldalú, reális számvetésre, arra, hogy a megtett út, az elért ered­mények mérlegelése alapján helyesen tudják majd megje­lölni az elkövetkezendő idő­szak feladatait. Á jelentésben számbavették a gazdasági, szociális és kulturális eredmé­nyeket, amelyekben tükröződik a párt politikájának, a X. kongresszus határozatainak megvalósítása. A párt politiká­jának érvényesítése a város la­kosságának jobb és szebb éle­tet biztosított. A pártbizottság jelentése mégsem csak az eredmények, a sikerek számba­vétele, mert az értékelés tel­jességéhez hozzátartozik a gondok, a problémák feltárá­sa, a jövő céljainak, a fejlesz­tés főbb irányainak körvonala­zása is. Az írásos jelentés igyekszik reálisan bemutatni a várospolitikában, a gazdasági, kulturális, ideológiai területen, valamint a pártéletben jelent­kező gondokat, szól az elmara­dásokról, a párt politikájától, a közerkölcstől, a világnéze­tünktől idegen jelenségekről és azok okairól. A pártbizottság jelentésében fontos szerepet kapott o vá­ros ellentmondásos fejlődésé­nek elemzése, az ennek követ­keztében jelentkező problémák megoldása. Négy év alatt a vá­rospolitikában, az életviszo­nyokban jelentős előrehaladás történt. Különösen nagy a vá­ros lakosságának növekedése, mely a gondok egyik forrása is. Többek között az ellátás e ro­hamos fejlődéssel nem tudott minden területen lépést tarta­ni. Miközben a népesség nö­vekedése nagyarányú volt, a gazdasági fejlesztés, ezzel ösz- szefüggésben a lakásépítés és a kapcsolódó létesítmények fej­lesztése azt nem követte. Az elmúlt négy évben történt a város egyik alapvető iparágá­nak, a szénbányászat termelé­sének visszafejlesztése, másrész­ről az országos gazdasági fej­lesztési programok megvalósí­tásában a város nem kapott feladatokat. A fejlesztés ütemé­re ezek jelentős hatással vol­tak. A város regionális szerepe, eb­ből adódó feladatai bővülnek, mindenekelőtt a közép- és fel­sőfokú végzettségű szakember ellátásban, a tudományos és kulturális életben, az egész­ségügy és nem utolsó sorban a gazdasági élet területén. Ugyanakkor a várossal szemben támasztott követelményeknek, elsősorban az anyagi feltéte­lek elégtelensége miatt, nem tudtunk teljes, mértékben ele­get tenni, többek között a fel­sőoktatás és a szakmunkáskép­zés fejlesztésében, a kollégiu­mi férőhelyek bővítésében, o lakások biztosításában. Jó politikai légkör - közügyek iránti érdeklődés A párt politikája eredmé­nyeként kialakult jó légkör, a közügyek iránti fokozódó ér­deklődés az eredményes mun­Az értekezlet szünetében be­szélgetnek a küldöttek. kához, a városépítési felada­tok megvalósításához jó lehető­séget biztosítottak. Ugyanak­kor a társadalmi életünk hala­dást képviselő tényezői mellett hatnak még konzervatív, anti­szociális erők, találkozni esz ménktől idegen kispolgári szemlélettel is. A pártbizottság írásos jelen­tése arra hívja fel a fig/elmet, hogy a pártmunkának élőnek, elevennek kell lennie, mely ál­landóan arra törekszik, hogy választ adjon az élet, a fejlő­dés új jelenségeire, szem előtt tartva, hogy a párt politikája állandó eszmei harcban és na­pi küzdelemben valósul meg. A városi pártbizottságnak felada­tai elvégzése során figyelembe kell vennie, hogy Pécs munkás- város. Ezért az írásos jelentés sokoldalúan foglalkozik a vá­ros munkásságának helyzeté­vel, a Központi Bizottságnak a munkásosztály szerepéről és helyzetéről szóló határozata végrehajtásának eredményeivel, további feladataival. A szóbeli beszámoló részle­tesen tájékoztatta a pártérte- kezlet résztvevőit a Központi Bizottság kongresszusi irányel­veit, a Szervezeti Szabályzat módosítása tervezetét vitató párttaggyűlések tapasztalatai­ról, hangsúlyozva, hogy a vá­ros kommunistái egyetértéssel és helyesléssel fogadták a kongresszusi dokumentumokat, készek a megjelölt feladatok elvégzésére. Ennek megnyilvá­nulása az a nagyfokú aktivi­tás, számtalan eredmény, mely a párt XI. kongresszusa, a fel- szabadulás 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott mun­Ambrus Jenő elvtársat az értekezlet tizennyolc szál szegfűvel köszöntötte kitüntetése alkalmából kaversenyben tapasztalható. A kiszélesedett versenymozga­lomban szinte valamennyi Pé­csett működő vállalat, szövet­kezet, intézmény részt vesz, A vállalások a termelés eredmé­nyességének javítását, a ter­melési tartalékok jobb kihasz­nálását segítik elő, a gazdál­kodás javítására, az önköltség csökkentésére, a termelékeny­ség növelésére, a jobb minő­ség elérésére irányulnak. Több vállalat csatlakozott az egy százalékos energiamegtakarí­tási mozgalomhoz, mely az el­múlt évben már több millió forintos megtakarítást eredmé­nyezett. A vita első részében felszó­lalt Cserna Sándor vájár, or­szággyűlési képviselő, Gyimesi Attiláné, a Centrum Áruház dolgozója, Somogyi Ferenc, a Sopiana Gépgyár dolgozója, Komlódi Józselné, a KISZ Pécs Városi Bizottságának első tit­kára, Kovács István, a MÉV Pártbizottságának titkára, dr. Plech Ágota, az egészségügyi pártszervezet küldötte, Gálos Antalné, a Pécsi Kenderfonó munkása, Wieder Béla, Pécs város Tanácsának elnöke, dr. Rugási Endre, a Pannónia Sör­gyár igazgatója, Varga Pálné, az óvodai pártszervezet küldöt­te, Sári Ferenc, a Munkásőr­ség Pécs Városi-Járási zászló­aljparancsnoka és Seszták Gyu- láné, lakóterületi párttitkár. A felsőfokú központ rangja sokra kötelez Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja felszólalásá­ban abból indult ki, hogy Pécs az országban, a Dél-Dunántú- lon joggal vívta ki a kiemelt felsőfokú központ rangot. Ezt munkával, hagyományos ipar­ágainak jelentőségével, forra­dalmi múltjával, kulturális, tudo­mányos eredményeivel érde­melte ki. Ez csak fokozza a pártértekezlet jelentőségét és felelősségét az eddig megtett út értékelésében, a soron le­vő feladatok kijelölésében. A Városi Pártbizottság jelentése helyesen jelölte meg azokat a legfontosabb feladatokat, me­lyek elősegítik a város tovább­fejlődését, lakói életkörülmé­nyeinek javítását. Ezek megva­lósítására érdemes mozgósíta­ni a pártszervezeteket, a kom­munistákat, a város polgárait, jobban koordinálni a társadal­mi mozgalmak tevékenységét. Ezért is tartotta ~ helyesnek, hogy a pártértekezlet jelmon­datául a következőket válasz­totta : „Szilárd eszmei, politikai egységben dolgozzunk tovább népünk felemelkedésén!" A vita további részében fel­szólalt Szederkényi Ervin, a Je­lenkor főszerkesztője, Kalutzky László alezredes, városi rend­őrkapitány, Szalontai Jánosné, a Kesztyűgyár munkásnője, dr. Gyöngyösi Jánosné, a Hazafias Népfront városi titkára, dr. Ru- becz István, a Gyermekklinika tanársegéde, Magyarcsik Gyu­la KTSZ-elnök, Szilágyi János nevelőotthon igazgató, Fűzi Árpád, b VOLÁN 12. sz. Vál­lalat igazgatója, Tálos Gáborné, a Pécsi Sütőipari Vállalat mun­kása, Gungl Antal, az 500-as Szakmunkásképző Intézet párt- szervezetének küldötte, Tóth Gyula, a Húsipari Vállalat pártszervezetének titkára. A vitát Lukács János elvtárs foglalta össze, majd a pártér­tekezlet elfogadta a pártbi­zottság beszámolóját, állást foglalt a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei mellett, köszönetét fejezte ki mind­azoknak, akik a X. kongresszus határozatainak végrehajtását, a várospolitikai célkitűzések megvalósítását segítették az elmúlt négy évben. A pártértekezlet ezt követően megválasztotta az 55 tagú Vá­rosi Pártbizottságot és 123 kül­döttjét a megyei pártértekez­letre. A Városi Pártbizottság meg­tartotta első ülését, melyen a pártbizottság első titkárának Lukács Jánost, titkárainak Szentirányi Józsefet és Petőhá- zi Szilvesztert választotta meg. Velük együtt a Végrehajtó Bi­zottság tagjai sorába válasz­totta: Borka Vincéné tanítónőt, dr. Dómján Károly tanszékveze­tő főiskolai tanárt, Kalutzky László rendőrkapitányt, Kovács Bélát, a Hőerőmű igazgatóját, Kovács Istvánt, a MÉV pártbi­zottságának titkárát, Kuzma Jó­zsefnél, a Kesztyűgyár munkás­nőjét, Lőrincz Tibort, az Építő­ipari Vállalat festő szakmunká­sát, dr. Plech Ágota orvost, Somogyi Ferencet, a Sopiana Gépgyár géplakatosát és Wie­der Bélái, Pécs város Tanácsá­nak elnökét. A városi fegyelmi bizottság elnökévé Dobos Fe­renc elvtársat Választották meg. A pártbizottság megerősítette tisztségében Antal Gyulát, a Propaganda és Művelődési Osztály, Szabó Nándort, a Párt­ós Tömegszervezetek Osztálya vezetőjét, Szaván Lászlónál, a Gazdasági és ügykezelés cso­portvezetőjét. Érdemei elisme­rése mellett Mészáros Andrást felmentette beosztásából és a Gazdaságpolitikai Osztály veze­tőjévé Novák Szilveszter elv­társat nevezte ki. Megválasz­tották a pártbizottság mellett működő munkabizottságok ve­zetőit és tagjait. A pártértekezlet végén Jakab Sándor elvtárs tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy Ambrus Jenő elvtárs saját kérésére nyugállományba vonul. Ebből az alkalomból méltatta eddi­gi pártmunkájának eredménye­it, tolmácsolta a Központi Bi­zottság jókívánságait, majd át­nyújtotta a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. A Megyei Pártvégrehajtó Bizott­ság nevében dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első tit­kára fejezte ki jókívánságait Ambrus elvtársnak. A megválasztott pártbizott­ság és annak tisztségviselői ne­vében Lukács János köszönte meg a pártértekezlet bizalmát. M. E.

Next

/
Thumbnails
Contents